Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-25 / 198. szám
10 TÖEtfÄ MEGYE! NÉPŰJSA0 1963. augusztus 25. A;i*rc ,JítA}1PN.**}+**±:M^n;bo11ság;4c*.s; a 'Má*Gr£V'ías^ia.pj> Bútorkiállítás Dombóyárott Szokatlan, de célszerű forma és szín A dombóvári 12 évfolyamos iskola tornatermében bútorkiállí- (f.st nyitottak augusztus 20-án, ( ml augusztus 31-ig van nyitva. lém állítottak ki az összes forgalomban lévő bútorból, mert ezt egyebek közt helyszűke miatt ^em tehették volna meg. A nagy tornateremből „spanyolfallal” kis Í ikószobákat alakítottak, s ren- tztek be. Helyet kapott itt a fíBzai bútoripar éppen úgy, mint az NDK, jugoszláv és cseh, így a viszonylag kis mennyiségű kiállított anyag is megközelítő ké- tud nyújtani a lakberendezés fejlődéséről. ■ Mit mutat a kiállítás? A bútorok magassági mérete csökken. Ez megfigyelhető a szekrénynél éppen úgy, mint az ágyaknál, vagy asztaloknál. Ez nem valamiféle „anyagtakarékosság”, hanem egyszerűen elhagyják a felesleges részeket. Az alacsonyabb méretű bútorok éppen • úgy, megfelelnek a,; követelményeknek. mint a régiek. Persze, ha már a követelményeknél tartunk, hozzá kell azt is tenni, hogy a rrtodem ember sok tekintetben más igényekkel lép fel lakberendezése iránt, mint a tegnap embere. A színek általában világosak. Kellemesebb hangulatot teremt egy szobában a világosabb színekből összetevődő lakberendezés, mint a hagyományos sötétbarna. Egy-egy szoba berendezéséhez szükséges bútordarabok száma általában növekszik. Nincs benne például óriási méretű kombinált- szekrény, hanem külön van szekrény az akasztós ruhák részére, komód a fehérneműk részére, sőt, külön ágyneműtartó is. Ennek több előnye van. íme kettő ezek közül: a bútorok megmozdí- tásához nem kell ,;emel6daru”, ugyanakkor variálhatók tetszés szerint a szoba formájának megfelelően. Az emberek persze egyelőre még csak barátkoznak ezekkel az újstílű bútorokkal. A barátko- zás azonban már olyan nagy fokú hogy ezekből az újdonságokból nem tudják kielégíteni az igényeket. Egyebek közt a kiállított tárgyakat is eladták már. Allen i vállalati, állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek, tanácsi vállalatok és magánosok! ■ . Haszonvas- szükségleteiket kiutalás nélkül bő választékban beszerezhetik. Telepünkön finom-, közép-, és durvalemez táblaméretben vásárolhatók. Ezenkívül bő a választék gömbvas, laposvas, és különböző idomvasakból. Nagy mennyiségben szállíthatunk kis- és nagyvasúti síneket és egyéb vasanyagokat. Cím: Kohászati Alapanyagellátó Vállalat Dunaújváros, Újállomás mellett Telefon: 69-91 (145) Önkiszolgáló étkezde a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben Ponioppidan, avagy mit tudunk a dánokról ? Néha nagy írók is az irodalmi köztudat perifériájára szorulnak. Mert a világirodalom — a goethei megfogalmazás értelmében <— nem az irodalmi művek ösz- szessége, hanem az egymásra ható erők minősége. De hogyan tud hatni a nyelvileg elzárt Dánia, hogyan tud bekapcsolódni a hatások folyamatába? Saját példánkból tudjuk, hogy sokkal többet vettünk át, mint amennyit adni képesek voltunk, s leg jobbjainknak is legtöbbször alig jutott nagyobb szerep, mint egy harmadrangú német, vagy francia költőnek. Mit tudunk a négy és félmilliós Dániáról, s irodalmáról? A köztudat beéri néhány névvel, melyhez azonban ritkán kapcsolódik az irodalmi élmény. Csak a meseíró Andersen kivételével, de a filozófus Kierkegaard, Brancf.es, Gjellerup, s még Jacobsen is csak halvány olvasmány-emlékeket kelt. Az egyetlen, aki igazán népszerű lett nálunk is, M. Andersen-Nexő, a dán proletariátus írója, de idősebb, s alig jelentéktelenebb kortársa, Henrik Pontoppidan, már kevesebb elismerést kapott. Igaz, hogy két magyarul megjelent regénye, Az ígéret földje, és elsősorban a Szerencsés Péter legjobb oldaláról mutatja be, mégis az irodalmi tudat szélén él. Vgy tartják számon Pontoppi- Aant, mint a dán kritikai realizmus megalapítóját, s mint ilyen Andersen-Nexö előfutára, bizonyos értelemben előkészítője. A Szerencsés Péter a századforduló körüli évek Dániájának kereszt- metszete, s még a távoli, a hely és kor viszonyokat alig ismerő olvasó is megérti, hogy Peter Si- denius csatornaépítési terve Dánia legégetőbb problémáját jelentette. De a terv is, a hallatlan munkabírás is visszájára fordul, s Peter Sidenius, a Szerencsés Péter, a legboldogtalanabb ember lesz Dániában. Ez már nem Jacobsen szétfolyó impresszionizmusa, amely a korban gyökerezik, hanem egy korszak ábrázolása a maga teljességében. Még nem jut el Andersen-Nexö szocialista realizmusáig. Húsz éve halt meg, s az emlékezés egy kis nép nagy írójának szól, aki a dán valóságot úgy tárta a világ elé, olyan pontosan és meggyőzően, hogy abból a távoli országok olvasói is okulhatnak. . B. S. NAPRAFORGÓK (Foto: Erb János) Miért kell két hónap alatt négy havi áramdíjat fizetni? Vizet prédikál Az autóbusz zsúfolt. Állóhely is alig akad. A megállónál felszáll egy mama, karján pólyás- gyermek. Az ülök ülve maradnak, senki se igyekszik átadni a helyét. Az egyik ülésen harminc év körüli férfi terpeszkedik, olvasgat. Felnéz a könyvből és méltatlankodik. — Disznóság! Senki se adja át a helyét a gyerekes anyának! Kitörése után ismét a könyvbe mélyed, olvassa tovább, ahelyett, hogy átadná a helyét...-Is -os Pénteken és szombaton sok panaszos kereste fel szerkesztőségünket. Minden panas^s magával hozta a DÉDÁSZ értesí- tőjét, miszerint ha szombaton 14 óráig nem fizetik ki az áram- díjat, megszüntetik az áramszolgáltatást. És valamennyi panaszos hozta magával a múlt hónapban (júliusban) kifizetett számlát. Tehát két hónap alatt négy hónap áramdíját kéri a DÉDÁSZ. S a panaszt hónap végén nincs a háztartásban tartalék pénzt arra, hogy a DÉDÁSZ mulasztását a fogyasztó fizesse meg, ha nincs pénze, akkor pedig az áramszolgáltatásból kizárják. ', " . A panaszok nyomán felkerestük a DÉDÁSZ-t, ahol hbsszas magyarázkodást kaptunk és megtudtuk, hogy a szekszárdi áram szolgáltatásban átcsoportosítást hajtottak végre, ezért fordulhatott elő, hogy a város egyes részein, most* két hónap alatt már másodszor kopogtattak áz áramdíjért. Tehát kél hónap alatt négy hónap díját szedik. Holott a közönség csak szeptember végére várta az áramszámlát, mert akkor esedékes... Mosty hogy így felborult az egész díj- fizetési rendszer, sok fogyasztó joggal panaszkodik és méltán követeli, hogy a DÉDÁSZ a jövőben emberségesebben járjon el. A DÉDÁSZ-nál elismerték a mulasztást és ígérték, hogy- a jövőben hasonló esetben — reméljük nem. kerül rá mégégy- szer sor —, már a közönséget is tájékoztatják. Ebédel a tánccsoport. (Fülöp György rajza) TOLNA MEGYEI NEPOJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tol na megyei Bizottsága ét a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalato Fe'etős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszórd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség: 20—11 il: Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 40. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető: Széli .István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél előfizetési df| egy hónapra 12 Ft lodex-száai 25 0te. r> , ÉRTESÍTÉS! A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat szekszárdi üzletigazgatósága értesíti fogyasztóit, hogy üzletigazgatósága területén átszervezések következtében több helyen a fogyasztók átcsoportosítása vált szükségessé, áramdíj-számlázás tekintetében. Az átszervezés népgazdasági okokból történt, ennek következtében a megye egész területén a leolvasást és pénzbeszedést kizárólag pénzbeszedők végzik a jövőben. Az átcsoportosítások . kétféleképpen történtek: 1. Két egymást követő hónapban történik az inkasszálás és a legközelebbi számla egy havi fogyasztást tartalmaz. Ezek után a számlázás már folyamatosan -két havonként történik. 2. Egy hónap kihagyásával tehát a harmadik hónapban történik az inkasszáló? "és áz ézutáni áramszámla három havi fogyasztást tartalmaz. Ebben az esetben is a továbbiakban már a szokott módon két havonként inkasszálunk. Kérjük fogyasztóinkat, hogy fentiekben elmondottak figyelembe-: vételével segítsék elő, hogy a vállalatunknál végrehajtásra került átszervezések zökkenőmentesen kerüljenek lebonyolításra. (157) !►— “ — Egy fesztiválon két aranyérem A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Keszthelyen rendezte meg a mező- gazdasági üzemek művészegyütteseinek országos fesztiválját. Ezen, az első ilyen fesztiválon, az ország mezőgazdasági nagyüzemeiből 18 . csopobt vett részt, amelyek korábban már szelepeitek a KISZ kulturális szemléinek rendezvényein is. Megyénket a szép eredményekkel záruló fesztiválon a Szekszárdi Állami Gazdaság Sárpilisi Népi Együttese képviselte. Bemutatott műsoruk nagy sikert aratott. A zsűri az együttes produkcióját. aranyéremmel jutalmazta. Megyénkbe került egy másik aranyérem is. Ezt ugyancsak Sárpilis nyerte, Takler Ibolya személyében. Öt, mint az együttes szólistáját, tüntette ki a zsűri aranyéremmel. V
