Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-24 / 197. szám
2 YOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 21. Emlékezve egy interpellációra... Nincs annak még egy esztendeje sem, hogy Péti János országgyűlési képviselő, a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet elnöke interpellált a parlamentben. Szóvá tette, hogy tűrhetetlen az a helyzet, ami a szélcsatornás kukoricagórék körül kialakult. Az interpellációt vizsgálat követte, amelynek végén nagyméretű szélhámosságra derült fény. Azóta sokan emlegették már Péti János felszólalását, s közülük többen is mondták, nagyon jól jönne, ha a legközelebbi országgyűlésen a petőházi-istállók néven ismert, hirhedt építmények sorsát említené meg. Nem hiszem, hogy az épületekhez valami köze lenne a földművelésügyi miniszter helyettesének. Az azonban bizonyos, hogy az istállók körül nincs minden rendben. Először a Kanacsi Állami . Gazdaságban panaszkodott a szak- szervezeti bizottság elnöke. Amit mondott, valahogy így hangzott: .Elkészült a százférőhelyes is- . túllő, ahhoz azonban, hogy jószágot köthessenek bele, újabb ösz- szegeket kell rákölteni. Nem . az építők a hibásak, ők a terveknek megfelelően dolgoztak. De ez volt a baj, a terv ugyanis egybehangzó vélemények szerint rossz, nem felel meg a követelményeknek. Másodszor a Birítói Á llami Gazdaságban találkoztunk a kritikus istálló problémájával. Ezen a helyen jó volt a létesítmény. De korántsem azért, mert itt talán lelkiismeretesebben ragaszkodtak az építési terv utasításaihoz, hanem azért, mert nem számolva az esetleges fegyelmi következményekkel, a gazdaság vezetői megváltoztatták a terveket. ők jártak jobban... Harmadszor Högyészen nyilatkoztak. véletlenül sem elismerően, az istállókról. A helybeli állami gazdaság vezetőinek meglehetősen szaporították a gondját azzal, hogy a kritikus létesítményből itt kettőt építettek. Az egyik jobbadán még ma is használhatatlan, a másik is csak szerencsés véletlen folytán jó. Az utóbbi építésénél véletlenül „elnézték” a tervet, s az előírástól eltérő tetőt tettek rá. Szinte tréfának is jó, hogy a szóbanforgó épület csak akkor tökéletes, ha valaki szándékosan, vagy véletlenül megmásítja a tervet. A dolog azonban egy adománál sokkal komolyabb figyelmet érdemel. Mert a hírek szerint az ország különböző gazdaságaiban mintegy 90 ilyen istállót építettek már. Mennyi használható belőle és mennyi nem — innen igen nehéz lenne megállapítani. Az ismertetett három tapasztalat szerint azonban kevés lehet jó közülük. Hogy a mostaninál kevesebb legyen a rossz, csökkenjen a kidobott százezrek mennyisége, ahhoz meg kellene változtatni a terveket, vagy leállítani a további ilyen építkezést. Ehhez viszont — emlékezve korábbi interpellációjára —-, Péti János országgyűlési képviselő segítségét kérjük. Sz. I. Élelmiszer-csomagoló gépet szerkesztettek Högyészen A vásárlóközönség néhány év alatt nagyon megkedvelte az ön- kiszolgáló üzleteket. Ez érthető, hiszen ebben a kereskedelmi formában gyorsabb a bevásárlás. De az áruk előkészítése, különösen a cukor és a rizs csomagolása a kereskedelmi dolgozóknak sok idejét vette igénybe, nem beszélve arról, hogy az öt- vénkilós zsákok emelgetése nehéz munka. A csomagolás gépesítése ezért nagy haladás lenne a kereskedelemben. A megoldáshoz vezető első lépés megyénkben is megtörtént. A hőgyészi földművesszövetkezet kereskedelmi osztályvezetője, Göttlinger János — hónapokig tartó kísérletezés után — egy csomagológépet tervezett. ötlete alapján a gépet Pákolic Jenő helybeli kisiparos elkészítette és a minap üzembe helyezték. A félautomata csomagológépet a hőgyészi szövetkezet önkiszolgáló élelmiszerüzletében állították üzembe. A kereskedők szerint ennek az elmés szerkezetnek a használatával a cukor és rizs csomagolása — az eddigiekhez viszonyítva — 30—40 százalékkal kevesebb munkaidőt vesz igénybe. A másik előnye az, hogy nem kell az árut kanállal adagolni. A gép tartályába ugyanis ötven kiló cukrot, vagy rizst lehet tenni egyszerre, és egy kar meghúzásával az árut a kívánt mértékben lehet adagolni. R. É. A gabonavita: A búza termelését elsősorban és döntően a talajelőkészítés határozza meg Hazánkban a szántóföldi kultúrnövények közül a búza termesztése történelmi múltra tekint vissza. Sajnos a termelés ősisége a terméseredményekben megmutatkozik olyképpen, hogy az országos termésátlagok kevésbé emelkedtek. A búza termelését elsősorban és döntően a talajelőkészítés határozza meg. Ebben az évben is azok a nagyüzemek érték el a magasabb búza átlagokat, amelyek az alapvető talajművelési tennivalókat mindenütt idejében, a legjobb minőségben elvégezték. Az agrotechnikai módszerek közül elsősorban a talajelőkészítés, illetve a vetöágy megteremtése a legfontosabb tényező. Minden mezőgazdasági nagyüzemben már az első évben elkészített terv szerint megtörtént az elhatározás, hogy mely táblákba kerül a búza és ezen táblákban milyen munkákat kell ez évben végrehajtani. A rendelkezésre álló tápanyagok (műtrágya, szerves trágya, zöldtrágya) helyes felhasználását az adott körülmények között mindenkor az elővetemény határozza meg. Valamennyi mezőgazdasági üzemben az utóbbi három év termésátlaga határozza meg azt, Hogy mely fajtát kell ebben, vagy abban az üzemben termelni. A fajta kérdésében ..mindent a maga helyére” elvet kell érvényesíteni. Az eddig felsorolt tényezők helyes alkalmazása befolyásolja a termésátlagokat, azonban jelen időszakban a legfontosabb a talaj előkészítés, a vetőágy optimális megteremtése és vele párhuzamosan az időbeni vetés. A talaj munkák elvégzését a következőképpen lehetne csoportosítani : Páratlan méretű lakáaépítkexés Moszkva (TASZSZ). Az utóbbi hat esztendőben a Szovjetunió minden harmadik lakosa lakást változtatott — a régiből újba költözött. Az újonnan épült lakásokba az említett időszakban több mint 60 000 000 lakos költözött. A Szovjetunióban csupán az elmúlt évben több lakás épült, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban együttvéve. a. Gabona gabonát követ és ha időben messze van a mélyműveléstől, akkor elsősorban ezen területeken alaptrágyázást, vagy istállótrágyázást kell alkalmazni, azonnali nyári mélyszántással kapcsolt gyűrűshengerezéssel. A vetésig állandó gyommentesítés a rendelkezésre álló munkagépekkel, disztiller, tárcsa, nehézfogas. b. Gabona gabona után abban az esetben, ha közel van a mély- műveléshez, letakarítással együtt haladjon a tarlólezárás, ezt kövesse az alapműtrágyázás, majd közéomélyszántás kellő tömörítéssel. c. Borsó elővetemény esetében gyommentes állapotban elegendő a disztillerrel való előkészítés a vetésig egy megismételt sekély talajmunka ismét disztiller, vagy tárcsa. d. Lucématörés idejét a második kaszálás határozza meg. elő- hántós ekével, 35 centiméter mélyen végzendő a szántás, azonnali tömörítéssel, kellő üllepedés után magágy-készítés tárcsával. e. Silókukorica után az őszi gabona mindenkor megkívánja a szántást. Minden esetben alapműtrágyát kell adni, mivel a termeben augusztus 22-én tájértekezletet tartott a Tamási Járási Tanács mezőgazdasági osztálya. A tanácskozáson részt vevő termelőszövetkezeti elnökök, ag- ronómusok az őszi munkákkal kapcsolatos tennivalókat beszélték meg. Bevezetőben Kolozs István, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette a feladatokat és a jövő évi tervszámokat. Várkonvi Imre, az Al- sópéli Állami Gazdaság főagronó- musa a kenyérgabonatermesztés időszerű kérdéseivel foglalkozva az intenzív búzafajták hasznosságáról beszélt. Utána Borhi Károly, az udvari Béke Tsz főagro- nómusa ismertette több éves termelési tapasztalatait. A Béke Tsz — a Gyónk környéki tsz-ek között — jó eredményeket ért el a gabonatermesztésben. 1961-ben 14 mázsa 20 kiló, 1962-ben 15 mázsa 20 kiló kenyérgabonát termeltek holdanként. Az idei év aszásilókukorica, mint elővetemény a legtöbb tápanyagot használja fel termésének felépítésére. Mélyműveléstől távol lévő tábláknál mélyművelés tömörítéssel, más esetben kifcépmélyszántás tömörítéssel legyen elvégezve. f. Kukorica elővéteménykor 2—3-szori disztillerezés is elegendő, ebben az esetben a fej trágyázás hatásosabb, mint az alap- műtrágyázás, ha időben vetünk. g. Cukorrépa után mindenkor disztiller a leghelyesebb talaj- munka a jó vetőágy megteremtése érdekében. Az ismertetett előveteményeken kívüli növények után a talajmunkát a felsoroláshoz legközelebb álió kultúrákhoz hasonló módon kell elvégezni. A legfontosabb tényező a talajmunka, de nem csekélyebb jelentőségű a tápanyag-ellátottság sem, valamint a többi tényező, azonban nem szabad elfelejteni, hogy jó vetőágyba kerüljön a mag. és ez szószerint értendő, minden szem gabona remekül elkészített talajba, 5—7 centiméter mélyen kerüljön a földbe. Mohácsi Károly Szekszárdi Állami Gazdaság igazgatója lya miatt a Béke Tsz-nél szintén csökkent a termésátlag, bár búzából az idén is 9 mázsás átlagot takarítottak be. A táj értekezleten részt vevő mezőgazdasági szakemberek között élénk vita alakúit ki. A legtöbben a műtrágyahiányt kifogásolták. Agrotechnikai követelmény, hogy a foszfor és a káliműtrágya a szántással együtt kerüljön a földbe. — mondták. Többen foglalkoztak a gépállomás nyújtotta segítséggel és bírálták a hiányosságokat. A tsz-ekben megnőtt a gépek iránti igény, s ehhez viszonyítva nemcsak az a baj, hogy kevés gépet kapnak a Gyönki Gépállomástól, hanem az is, hogy a kivezényelt gépek egyrésze nem üzemképes. Ez is késlelteti a munkát. A tanácskozáson felmerült kérdésekre Kolozs István adott választ, s összegezte a vita tanulságait. Ószi munkák, őszi gondok Gyünkön a községi tanács ülésAz irányelvek taTmlmáayozása közben: Módszertani elvek, eszközök Ifjúsági szövetségünk nevelési feladatát csak úgy képes megvalósítani, ha eszmei, politikai célkitűzéseinek megfelelően olyan eljárásokat és módszereket alkalmaz, amelyekkel sikeresen formálhatja a fiatalok gondolat és éi'zésvilágát, serkenteni tudja akaratukat, befolyásolja cselekedeteiket. Az ifjúsági szövetségben folyó kommunista nevelés hatékonyságának növelése érdekében mindig azoknak a nevelési eljárásoknak alkalmazására kell törekednünk, amelyek a legjobban hatnak a fiatalokra. A KISZ-szervezetekben folyó nevelőmunkának mindenekelőtt színesnek, változatosnak, elevennek kell lenni. Figyelembe kell venni a fiatalok életkori sajátosságait. Melyek ezek? A fiatalok fogékonyak az új iránt. Ez a tény nemcsak tartalmi, hanem módszertani vonatkozásban is tanulságul szolgál. A fiatalok élénken kutatják korunk újdonságait, bárhol jelentkeznek azok: a társadalmi életben, a tudományokban, a technikában, vagy a művészetekben. Feladatunk, hogy helyes irányba tereljük vonzódásukat az újhoz, lehetőséget teremtsünk nekik nemcsak az új megismerésére, hanem megvalósítására is. Az ifjúság romantikus, lebilincseli a különös, a hősies, a számára szokatlan. A fiatalok követendő példákat, ideálokat keresnek. Adjunk lehetőséget számukra, hogy megismerjék az elmúlt korok nagy embereinek életét, az elnyomás ellen harcolók, a nemzetközi és hazai munkásmozgalom hőseinek, az ifjú kommunista mártíroknak, az emberi haladás zászlóvivőinek, a tudomány, a kultúra, a művészetek óriásainak tetteit, alkotásait. A fiatalok vágynak a közöségi életre, a barátságra. Szervezeteink légköre tehát, legyen baráti, elvtársi, amelyben minden fiatal otthon érzi magát, kötelességének tartja, hogy törődjön barátaival, örüljön elvtársai örömének, segítsen rajtuk, ha esetleg bajba kerülnek. A nevelési módszerek kiválasztásakor vegyük figyelembe a íid- talok korát, nemét, képzettségét, szakmai munkáját, érdeklődését, életkörülményeit, sőt még jellemét, temperamentumát is. A sablonok alkalmazása a nevelésben elidegeníteni a fiatalokat, nem kelti fel érdeklődésüket, tehát csökkenti a nevelés eredményeit. A fokozatosság párosuljon, növekvő igényességgel. Kezdetben csak egyszerű megbízatásokat adjunk a fiataloknak, később egyre nagyobbakat, komolyabbakat, nehezebbeket és bonyolultabbakat. Ezek elvégzését segítsük, ellenőrizzük, értékeljük, jutalmazzuk. Minden sikeresen elvégzett munka után meggondoltan fokozzuk a fiatalok elé állított követelményeket. (H)