Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-23 / 196. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1963. augusztus 23. A GABONA VITA: A gabonavitára a tamási Vörös Szikra Tsz felhívással válaszol Felhívással fordulunk és versenyre hívjuk a megye összes termelőszövetkezetét az 1963. és 1964-es gazdasági év kenyér- és takarmánygabona megtermelésére. Termelőszövetkezetünk pártszervezete, vezetősége és tagsága vállalja: az összes szántóterület — beleértve a tagok háztáji területét is — 30 százalékán kenyér- gabonát fogunk termelni, azaz 1199 holdon, 323 holdon pedig őszi árpát. Vállaljuk, hogy olyan felkészülést, munkaszervezést, talajelőkészítést fogunk végezni, hogy kenyérgabonából átlagosan kát. holdanként 14 mázsát, őszi árpából 15 mázsát fogunk termelni. Vállalásunkat egész tagságunk érdekében és népgazdaságunk célkitűzésének megvalósításáért, a kenyérgabona és a takarmánygabona végleges megoldásának megvalósításáért tesszük. 1. Felülvizsgáljuk a vetésszerkezetet, és olyat állítunk össze, hogy a lehető legjobb elővete- ménnyel legyen beállítható a fenti terület elvetése. 2. Kijelöljük az összes vetésterületet és táblánként kidolgozzuk a vetéstechnológiát. 3. A vetésre kerülő területekre már most kiszórjuk az alaptrágyaként szükséges műtrágyát s az istállótrágyát. 4. Azokon a területeken, amelyek már le vannak takarítva (borsó, lencse, len, búza), tarlóhántást végeztünk, majd pedig megkezdtük a vetőszántást, táblánként megvizsgálva, hogy melyik táblának, milyen talajmunkát adjunk. 5. Az egész területen nagyhozamú, intenzív búzát termelünk. Saját vetőmagot használunk, aminek előkészítését, tisztítását, szelektorozását augusztus 15-ig befejeztük. Szeptember 1-ig a Fácánkerti Növényvédő Állomással csáváztatunk. Az őszi árpa vetőmagot szintén saját magunk állítottuk elő és a búzához hasonlóan készítjük el. 6. Úgy készülünk fel az őszi betakarításra, hogy azt a kukoricát, napraforgót, burgonyát, amely után őszi gabonát vetünk, legkorábban, s először takarítjuk le. így biztosítjuk e területeken is a lehető legjobb talajmunkát és a jó magágyat. 7. Vállaljuk, hogy október 25-re befejezzük teljes egészében az őszi árpa és az őszi búza vetését. Felhívással fordulunk megyénk termelőszövetkezeteihez, csatlakozzanak célkitűzéseinkhez, hogy október 25-re megyénk összes kenyér- és takarmánygabonája a lehető legjobb minőségben földbe kerüljön. Filotás István párttitkár Tamási. Vörös Szikra Tsz Á fiatalok kezdeményezésére Most folynak Dombóvárott a Vörös Csillag vendéglő átalakítási munkálatai. Korszerűsítik az éttermet és egy külön helyiségben 70—80 személy befogadására alkalmas presszót létesítenek. Az átalakítások után — amelyet 100 ezer forintos beruházással végeznek — a járási KISZ-bizottság javaslatára a dombóvári fiatalok ifjúsági zenés vendéglője lesz a Vörös Csillag. Ezzel teljesül a fiatalok régi óhaja. Dombóvárott is lesz egy olyan vendéglő, ahol kiszes módra, tanulva szórakozhatnak. A tervek szerint a fiatalok; hetenként egy meghatározott estén vennék igénybe a vendéglő presszóját, s ötórai teával egybekötve műsoros estet rendeznének. A műsort a dombóvári KISZ-szervezetek kul- túrcsoportjai adják, ötletes monológgal, verssel, táncdaléneklés- sel szórakoztatják majd a fiatalokat. Szó van arról, hogy időközönként fővárosi művészeket hívnak meg egy-egy vendégszereplésre és zenés divatbemutatókat rendeznek, a fiatalok bevonásával. Az irányelvek tanulmányozása közben: Neveljük az Milyen legyen a fiatal viszonya embertársaihoz és a társadalomhoz? Milyen erkölcsre akarjuk nevelni az új nemzedéket? A kérdések sokoldalú, de világos választ köyetelnek. Mindenekelőtt kiindulásként meg kell vizsgálnunk a jelenlegi állapotot. Kedvező jelenség, hogy ifjúságunk életmódja, magatartása. gondolkodása ma szabadabb, őszintébb, mint a múltban volt, egyre inkább mentes a képmutatástól, az álszeméremtől. Fiataljaink szembe mernek nézni önmaguk és koruk erkölcsi problémáival. Ennek ellenére tapasztalható, hogy szervezeteink egyrészében még ma is megkerülik az úgynevezett „kényes kérdéseket”'. Ifjúsági vezetőink egyrésze nem tud, vagy nem akar azokra a kommunista erkölcs szellemében nyíltan, őszintén, bátran válaszolni. Sokan a mi erkölcsünk szellemében beszélnek, de még elég távol állnak attól, hogy az új normák szerint, éljenek. Egyeseknek kétféle erkölcsük van: egyik „házi használatra”, a másik pe- dik „kifelé”. Az MSZMP VIII. kongresszusán hozott határozat tartalmazza a kommunistákat jellemző erkölcsi tulajdonságokat, melyekért küzdenünk kell. Ezek: „A kiifjúságot a erkölcsre zsákmányolás elleni harc; mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete; odaadás a szocializmus ügye iránt; szocialista hazaszeretet; testvéri szolidaritás minden ország dolgozójával, minden néppel; harcos internacionalizmus; a társadalom javára végzett munka; a közügyek iránti szenvedélyes érdeklődés; kérlelhetetlen- ség a társadalom és az egyes emberek kárára elkövetett visszaélésekkel, az önteltséggel és kritikátlansággal szemben; erkölcsi tisztaság, egyszerűség és szerénység a társadalmi és magánéletben”. Központi kérdésként áll előttünk a munkára és a tanulásra nevelés feladata. Fontos, hogy a hivatásul választott munka a fiatal életszükségletévé váljon. A becsületes munka a mi társadalmunkban az emberi érték legfontosabb fokmérője. Akik a munkát lebecsülik, megvetik, „szükséges rossznak tartják”, unalmas robotnak tekintik. akik munkátlanul élnek és here módjára leszedik mások fáradozásainak gyümölcseit — méltók a társadalom megvetésére. Olyan közszellemet kell kialakítanunk, hogy szégyen legyen a henyeség, a hanyagság, a lógás, az élős- ködés. A régi társadalomban megA kenyér és az ideológia YJezető beosztásból váltottak ” le nemrég egy embert Róla valóban el lehet mondani, hogy volt már az égvilágon minden; hol kisebb-nagyobb beosztásban dolgozott és mindenütt, minden helyzetben a szocializmus ügyét tartotta szem előtt. Jót akart mindegyik poszton, hiszen él, hal a rendszerért. Mégis le kellett váltani, mert a jót rosszul csinálta. Saját életútja bizonyíthatná számára legjobban a diktatórikus, szemellenzős vezetés csődjét, mégsem okult, sőt egyre jobban belelovalta magát abba a tévhitbe, hogy fasiszta reakciós erők aknamunkájának áldozata. Még ma is az ötvenes évek bűvöletében él. Benne még megmaradt az a rossz szokás, hogy akinek az övétől eltérő véleménye van, az szerinte reakciós, fasiszta, stb. „Odavágni és akkor majd mennek a dolgok” — ez a véleménye, nem akarja észrevenni, hogy az odavágás nem old meg semmit. Elméletének helytelenségét az élet minden területén be lehet bizonyítani, maradjunk most egy fontos részkérdésnél, a kenyérgabonánál. Nyílt titok, hogy tavaly is, tavaly előtt is rengeteg kenyérgabonát etettek meg a falvakban jószággal. Ezt abból is tudni lehet, hogy olyan szövetkezeti gazdák is vásárolják rendszeresen a bolti kenyeret, akik gabonaosztáskor családtagonként 250 kiló búzát vittek haza. A malmok vámkeresményéből és a kiosztott összmennyi- ségből szintén ki lehet számolni, hogy a tavaly termett kenyér- gabonából 85Í—900 vagon még, vagy a padlásokon van, vagy pedig a jószág ette meg. dani, hogyha ruha, cipő, tv, vagy mosógép kell, hát csinálja meg magának. Mindezek ismeretében talán elő kellene venni a régi módszereket? Nem! A begyűjtésre nincs semmi szükség. Igaz, hogy ezzel egycsapásra fel lehetne számolni a pocsékolást, de az is igaz, hogy az eféle adminisztratív intézkedések káros következményeiből éppen eleget tanulhattunk. Helyette azt mondjuk: a tsz-vezetők beszéljenek őszintén, nyíltan a szövetkezeti gazdákkal. Világítsanak rá helyi példákkal arra, hogy 250 kiló kenyérgabonára családtagonként nincs szükség. Szükségtelen eny- nyit hazavinni, a felesleges meny- nyiséget adják el egytételben a Terményforgalmi Vállalatnak. Nem nehéz ezt a tagokkal megértetni, de csak ott, ahol következetesen érvényesül a párt politikája. A szemellenzős, a valóságot ■í"*' nem látó, régi típusú vezetők a gabonát jószággal feletető gazdát hajlamosak fasisztának, ellenségesnek nyilvánítani, s eként is kezelni. Pedig ez nem más, mint határtalan baklövés és melléfogás, mert az a tsz-tag a kenyérnekvalót az állatoknak adja, nem fasiszta, mégcsak nem is ellenség, legtöbbször rendes ember, akivel tisztességes hangon szót lehet érteni, de ha eleve gyanakvó vele szemben a fellépés, akkor legfeljebb azt érjük el, hogy megbántjuk, önérzetében megsérjük és nem hajlandó velünk szóbaállni. Pártunk valóságlátásra hívja fel szüntelenül a figyelmet. Ködös frázisok, hangzatos jelszavak és álforradalmiság helyett több- érő egy-egy adott helyzet okos, bátor elemzése. Odacsapás helyett a kenyérgabona-felvásárlás jobbá tétele érdekében is ilyen elemzés történt. Tavaly és tavaly előtt a háztáji gazdaságok egyrészében az állatállomány részére nem volt elegendő és megfelelő takarmány. Ugyanakkor azt hangoztattuk, hogy a háztáji árutermelést növelni kell, nem a közös rovására, azzal együtt. Mi történt? Még a legjobb érzésű parasztember is valósággal rákényszerült arra, hogy a búzához nyúljon. A piacokon sokszor többet elkértek egy mázsa árpáért, mint ugyanannyi búzáért. E téren ebben az évben alapvető változás történt. A különféle művelési formák, a dolgozó tsz-tagoknak —- de csak a dolgozó tsz-tagoknak — kedveznek, s biztosítják a háztáji állat- állomány takarmányszükségletét. Nincs tehát arra szükség, hogy bárki is a búzát etesse, ha mégis megteszi, akkor már másként kell vele beszélni. \ alakiket ellenségnek ki- ’ nyilvánítani mindenesetre könnyebb, mint a háztáji állat- állomány takarmányszükségletéről gondoskodni, de ahol gondoskodtak erről, ott a tsz-vezetők most nemcsak szavakkal, érvekkel is bizonyítani tudják, hogy kenyérgabonából csak annyit érdemes hazavinni, amennyire a családnak szüksége van. Az az ember, akit leváltottak, a szocializmus ügyét akarja szolgálni. A kenyérgabona-felvásárlás a gazdasági élet egyik részterülete. De nagyon jól mutatja ez a részterület is, hogy nem mindegy, ki, miként, milyen módszerekkel szolgálja a szocializmus ügyét. Sz. P. Az első napon több mint húszezer forint forgalom a dalmandi presszós falatozóban C ez bizony nagy baj, mert ^ a gabonára az ország lakossága igényt tart, vétek tehát a kenyérnekvalót a jószág elé vetni. Ez is egyik lényeges oka, hogy az ország behozatalra szorul, hiszen a városi lakosságnak nem lehet azt mondani, hogy kenyérből legyén önellátó, mint ahogyan a paraszti foglalkozású lakosságnak sem lehet azt monkommunista vetették, „trógernek” nevezték az uralkodó osztályok tagjaj a fizikai munkást. Nekünk olyan ifjúságra van szükségünk, amely becsüli a fizikai munkát. Erre leginkább az képes, aki maga is dolgozott már. Ezért neveljük tanulóifjúságunkat oly módon, hogy „belekóstoljon” a fizikai munka erőfeszítéseibe. Ifjúságunk sok tízezer óra társadalmi munkát végez. Az önként felajánlott munka a társadalom számára segít legyőzni az önzés polgári maradványait, erősíti a fiatalok áldozatkészségét, a közösség ügyével kapcsolatos felelősség érzését. Az igazi közösségi ember örömben, bajban együtt van társaival. A kommunista közösség tagjai sokkal jobban tisztelik, becsülik, szeretik egymást, semhogy elnéznék egymás hibáit, rossz tulajdonságait, közösség- ellenes hajlamait. Az igazi közösségben a munkával, a személyes képességekkel és jó tulajdonságokkal kivívott tekintély veszi körül a vezetőt, aki nem több, mint „első az egyenlők között”. A közösségi erkölcsre való nevelés megkívánja és feltételezi a harcot, a karrierizmus, a protekcionizmus. az anyagias életszemlélet, a társadalmi tulajdon megkárosítása és a burzsoá erkölcs más maradványai ellen. Nincs egészen egy esztendeje, hogy ünnepélyesen megnyitották a legfiatalabb Tolna megyei faluban Dalmandon a modern üzletA fiúk és lányok kapcsolatáról ma általában elmondhatjuk, hogy nyílt, természetes, közvetlen, alapjában véve becsületes, tehát erkölcsös. Neveljük őket egymás kölcsönös megbecsülésére. Fejlesszük ki bennük az egymás iránti kölcsönös felelősség érzését. Erről szólva ifjúsági szövetségünk hangsúlyozza az átélt nagy szerelem érzésének természetes jogát és mélységes tiszteletét, ugyanakkor a gyermek iránti felelősséget, az utódokról való gondoskodás kötelezettségét. Szükségesnek tartjuk, hogy a nő hivatásul választott szakmájában dolgozzék. Lányaink elé olyan nőt állítunk példaképül, aki dolgos, házias, gyermekszerető, jó feleség. A KISZ feladatának tartja, hogy harcoljon a fiatalok magánéletében megtalálható burzsoá erkölcs maradványai, a cinizmus, a felelőtlenség, az olyan felfogás és gyakorlat ellen, amely más erkölcsi normákat akar a férfiak és másokat a nők számára. Fellépünk azokkal szemben, akik mást várnak és követelnek attól a nőtől, akivel csak úgy ..járnak” szórakozni, és mást attól, akit feleségül vesznek. Az ilyen jelenségek elleni harccal párhuzamosan fellépünk azokkal a maradi, konzervatív nézetekkel szemben is, amelyek képviselői a természetesebb, közvetlenebb emberi kapcsolatokat | és érintkezési formákat is erkölcstelennek bélyegzik mea. (H) Következik: NAhávv fontos módszertani elv és eszköz. házat, ami jelenleg legszebb a hasonló falusi kereskedelmi egységek között. És alig hogy megkezdték az árusítást az új üzletben, máris tárgyalást folytattak a falu vezetői a Földművesszövetkezetek Megyei Központja elnökével, hogy a régi szatócs jellegű üzletet alakítsák át presz- szós-falatozóvá. Akkor Szendy Pál, a MÉSZÖV elnöke azt mondta a dalmandiaknak, ha egy mód van rá, létesít a szövetkezet cukrászdát és mellé ízlésesen berendezett vendéglőt a községben. S a vendéglő elkészült. Az építkezésre közel 250 ezer forintot fordított, a cukrászda és a vendéglő berendezését pedig 100 ezer forintért vásárolta a szövetkezet. A falusi viszonylatban modern presszós-falatozót alkotmányunk ünnepének előestéjén, augusztus 19- én este ünnepélyes keretek között nyitották meg. S augusztus 20- án már több százan szórakoztak, mulattak a vendéglátóipari kombinátban. A dalmandiak jó hangulatának és az új presszós falatozó népszerűségének jellemzője, hogy az első napon 21500 forint értékű ételt és italt szolgáltak ki a pincérek megyénk legfiatalabb falusi presszós falatozójában. R. É. É. M. Komlói Állami Építőipari Vállalat felvesz fűtésszerelő szakmunkást ipari tanulóoktatónak 8. általános iskolai végzettséggel. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet Fő- cpítésvezetőségen. Szekszárd, Zrínyi u. 62. sz. (131)
