Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-22 / 195. szám
1 s ÍÖLNA megyei népújság 1963. augusztus 22; Qynjlőnten az iregi vidéken — Üvegcsárdás — Találkozópont — Aki Bartóknak is énekelt ♦Öten indultak útnak, volt se !------------------------------stab, se más. Olcsvai Imre, a Magyar Tudományos Akadémia népzenei kutatója kézbefogta a magnetofont; Erős László, a Népművelési Intézet munkatársa vállára vetette a félvevőgépet. Ha úgy érezték fáradtak, akkor váltottak. A továbbiakban a stáb szerepét Bézi Sándor tanár, Szabadi Mihály, a megyei népművelési tanácsadó vezetője, vagy épp>en Rudas Éva gimnazista, a kis társaság üdvöskéje töltötte be. Kutatni indultak. Pontosabban szólva programjukról, azt szerették volna megállapítani, mit tárhatnak fel majd az év végén Iregszemcsén, amikor másodszor is visszatérnek ide. A falu és környéke sok tekintetben még érintetlen. Eltekintve Bartók Béla nagyjelentőségű népzenei kutatómunkájától, alig fordult meg még a faluban szakavatott néprajzos. Pedig van ennek a falunak, s környékének több érdekessége. Helyén évszázadokkal korábban kolostor és település állott. Sok szájhagyomány és tárgyi anyag őrzi a magyar középkor emlékeit. Rebesgetik, hogy néhány éve Ő6i épületek maradványait fordította ki az ekevas a földből. De az sem érdektelen, hogy az életkor itt viszonylag magasabb, mint máshol: minden hatodik ember 60 éven felüli kort ért meg, s közöttük sok olyat találhatunk, aki már a nyolcvanat is meghaladta. S ami talán az összes eddiginél is fontosabb: Iregszemcsén járt és dolgozott egy ideig Bartók Béla. Hogyan élnek, alakultak-e gazdagodtak-e, vagy szegénved- tek-e azok a dolgok, amelyeket annak idején ő gyűjtött a portákon? y És egy más dolog. A Sárköz néprajzi szempontból szinte teljesen feltárt. A somogyi-' oldal ugyancsak. Ellenben a tolnai rész, de különösen a Sió, a Koppány, és a Kapos völgyének bizonyos területe még szinte érintetlen, [regszemcse például egy érdekes taiálkozóptontnak tűnik. Mintha itt adott volna egymásnak „randevút” a sárközi és a somogyi népdal, tánc és szokás. Kedvelt daluk az öregeknek az „Éva szívem Éva. megérett a szilva” kezdetű dal. De amíg a sárköziek magasabb hangon kezdik, addig itt a somogyi mélyebb hatás érvényesül. Szóval a kis, de lelkes kutatócsoport sok olyan kérdéssel találkozott, amelyeknek megfejtésére néhány nap kevés. De azért nem jöttek el üres kézzel. Találkoztak adatközlőkkel, akik majd a következő gyűjtésnél értékesen egészítik ki a -mostani repertoárt. Az ott töltött nap>ok alatt elsősorban népdalt gyűjtöttek, de figyeltek a táncra és a szokásokra is. Táncban a somogyi kanásztánc-motivumo- kat találták, amit az ottaniak jártak bottal, üveggel és verbung tormában is. Különösen az üvegcsárdást emlegették. Az ilyen formában még ismeretlen táncot Bene Jánosné és Magyar Jánosné mutatták be. Zenekar híján a zenét ők maguk és a kutatocsoport tagjai szolgáltatták füttyel, dallal. A felvevőnek p>ersze így is jó volt. A két asszony hangulatos, érdekes tánca filmre került. A rcnnnrt legmaradandóbb H IMIjlUH élménye a n<ipdaigyűjtéshez kapcsolódik. Lekottáz- tak 40—50 dalt. Többségük ' közismert, egy-egy variáció azonban szakkörökben is érdeklődésre tarthat számot. Még inkább számíthat az érdeklődésre a nyolcvan éves Deák Géza bácsi és felesége. a hatvankilenc éves örzse néni. Nem azért, mert korukat meghazudtoló kedéllyel és fürgeséggel álltak a felvevő, vagy a magnetofon elé. hanem azért, mert Géza bácsi utolsó élő azok közül. , akik annak idején Bartók Bélának énekeltek, A zeneszerző-óriás alakja kisi sé elvesz az emlékezetben. . Ezt indokolja az életkor, a megkopott memória. Azok a dalok azonban amelyeket neki énekeltek még ma is élnek. Ném kell sokáig kapacitálni a két idős embert, néhány kérő szó, egy kis tiltakozó szerénység, aztán felcsendül a hajdan tiszta, de az élemedett kortól már rekedtes hang, s az ismert dal: „Béres legény jól megrakd a szekeret....” Géza bácsi elérzékenyül. Fiatalságának emlékei tolulnak elő a távolból. Azok az évek. amelyeket még az Osztrák—Magyar Monarchia hadseregében töltött. Erről az időről az Erkel zenére keletkezett katona-dalt és a nótába foglalt német vezényszavakat énekli a telhetetlen magnóba. Aztán a tizenegy évvel fiatalabb, örzse néni lép a felvevő elé. Idős arcát, most mosoly barázdálja. Énekel, régi dalokat Mondja, nem is figyel Olcsvai Imre gyorsan jegyezgető, kottát rajzoló kezére. Csak a végén kérdezi meg. — Jól mondtam, tessék mondani? A gyűjtők bólogatnak és örzse néni felbátorodik. — Van ám dalom a rádióról is... Kérésre sem vár, mondja a nótát. Egy pillanatra az fut át a gyűjtőkön, hogy szakvélemény szerint a mai kor már nem nyújt kedvező lehetőséget új. népi ere detű dalok keletkezésére és terjedésére. Az állításra azonban, mint ebben az esetben is néha rácáfol az egyszerű emberek alkotó fantáziája. I...Lejárta k Idetés. A , ?s°jai hazafelé indultak, hogy az Iregszemcsén megkezdett munkát, ki-ki otthon folytassa tovább. Egy idő után majd nyilvánosságra kerül munkájuk eredménye, s az is. hogyan él Bartók emléke Ireg- szemcsén. s az is, változtak-e a közben eltelt évek alatt azok a dalok, amelyeket először ő örökített meg. a magyar zene óriása. .Szolnoki István 6 kiló 70 dekós pontyot Számíthatnak a lakosság segítségére Tevel községben a p>árt és a tanács közös szervezésében szép társadalmi megmozdulás volt augusztus 19-én. A téglagyár környékét lapáttal, csákánnyal „felfegyverzett"' emberek „szállták” meg. Hetven- három termelőszövetkezeti tag, ktsz-dolgozó és KISZ-fiatal a földet egyengette. A téglagyárhoz tartozó lakóházat ugyanis óvodának alakítják át. Az új létesítménnyel megoldódik Tevelen az óvoda problémája. A tágas, egészséges épületben egyesítik a jelenleg két helyen működő óvodát. A lakosság örömmel támogatja a községi tanács munkáját, s Ígéretet tettek arra, hogy a jövőben is számíthat segítségükre, miután közérdekről van szó. fogott Marossi László, faddi sporthorgász. Augusztus 19-én ritka horgászszerencséje volt Marossi László faddi sporthorgásznak. A faddi Duna legmélyebb részén ladikból horgászott 3ü-as Ultra-Damil zsinórral. gyengekukorica csalival. Reggel hat órakor akadt horogra a kapitális hal, s csak egy órás fárasztás után tudta Marossi László beszákolni. öreg sporthorgászok véleménye szerint 1946 óta még nem fogtak ilyen nagy halat horoggal a faddi Dunában. Ki tarthatja a zsákot ? Kinek van joga méltatlankodni, Illés Gergelynek, vagy a Bonyhádi Ezüstkalász Tsz dolgos kollektívájának? Ez itt a kérdés. Illés Gergely szintén tagja az Ezüstkalász Tsz-nek és a közösből mindössze 64 kiló búzát kapott. Ez bizony kevés. Hatvannégy kiló búza a család kenyérszükségletét még két hétig sem ledezi. Illés Gergely mit tehetne egyebet, követeli az egész évre valót. Csakhogy a vezetőség, a tagoktól kapott jogainál fogva hajthatatlan: 64 kilónál többet nem ad. Akik Bonyhádon nem ismerik ezzel kapcsolatban a körülményeket. azok a tsz vezetőit bizonyára szőrös- szivüeknek. embertelennek tartják. Csakhogy a valóság egészen más. Illés Gergely ugyanis valóban nem kaphatja meg a család kenyérgabona szükségletét, mert ha megkapná — 17 másik társával együtt — akkor a dolgos gazdák joggal hihetnék, hogy nincs igazság, s mindig csak az jár jól, akinek nagy a szája, így és most viszont látják, hogy van igazság, mert ki-ki munkája után részesül a közösen termelt javakból: Illés Gergely is, aki ebben az évben, eddig 33 munkaegységet szerzett és neki erre 64 kiló búza jár, sem több, sem kevesebb. Háztáji gazdaságában öt szarvasmarhát tart. Elvitathatatlan, hogy ezzel az állat- állománnyal sok a dolog. ne az is érvényes még ma is, hogy a tsz-vezetők kötelesek a háztáji árutermelést elősegíteni. De hogyan? Úgy talán, hogy méltányolják Illés Gergely elfoglaltságát a nagyszámú háztáji állatállomány miatt és ezen a címen neki, a közösben rendszeresen dolgozó tagokkal egyenlő jogokat biztosítsanak? Nemi A háztáji árutermelést továbbra is segíteniük kell. de elsősorban azoknál a tsz-tagok- nál, akik a közös munkát ugyanolyan fontosnak tartják, mint a háztájit. Az ilyen gazdák kérhetnek is, követelhetnek is. de akik a háztáji árutermelés jelentőségét rosszul értelmezve, a tsz-muh- kával nem törődnek, azoknak osztáskor nincs joguk tartani a zsákot. SZ. P. A Vörös Csillag brigád felújította szerződését A brigád régen alakult, tagjai nemcsak a brigádtagságban, hanem a szakmában is öreg rókának számítanak. Tapasztalt, nagytudású kocsivezetök. Autóbuszokkal járnak. A brigádvezetőt, Höffler Györgyöt szinte az egész megye ismeri. Amikor az első negyedéves munkát értékelték, és a szocialista munkaverseny szerződését ellenőrizték a brigád tagjai, jöttek, hogy túlságosan csak a gazdasági jellegű dolgok szerepeltek eddig szerződésükben. A napokban amikor az egész félév munkáját tették mérlegre, felülvizsgálták a szerződési. És kiegészítették olyan jellegű kötelezettségvállalásokkal, melyek ugyan nem kizárólagosan gazdasági jellegűek, de közvetve hatnak rá. A legutóbbi brigádülésen elhatározták. hogy megvalósítják az önvezénylést. Korábban gyakorta előfordult, hogy a brigádtagok havi órateljesítése között nagy különbségek voltak. Most már ritka az olyan, amikor húsz órával haladja meg egyik a másikat, és ha előfordul is véletlenül — hosz- szabb túrajárat esetén, több napos kiránduló járatnál —. a következő hónapban egalizálják. Nem engedik, hogy egyik, vagy másik társuk éjjel-nappal menjen, a másiknak pedig még fuvarja is alig akadjon. A menetokmányok kezelése igen fontos. Ezért is határozta el a brigád, hogy a jövőben szocialista brigádhoz méltóan vezetik e fontos okmányokat, a menetleveleket másnap tizenkéi- óráig leadják, Egy hónap telt el az emlékezetes szerződés felújításit óta. de máris észrevehető az' óraszámok egyenletes szóródása, a tartalék- kocsik megfelelő arányú üzemeltetése. Nem ritka az olyan jelenség. hogy amikor a brigád valamelyik tagja defektet szerel, aki csak teheti, ott sürög- forog, segít... Sőt, amikor a vállalatnál gumihiánnyal küzdöttek, ők vállalták elsőnek, hogy pótkerék nélkül közlekednek, átadják annak a brigádtársnak a gumit, aki rosszabb úton jár, gyengébbek a kocsi gumijai... Felújította szerződését a szekszárdi AKÖV-nél Höffler György Vörös Csillag brigádja... Egy hónap telt el azóta, de máris bizonyossá vált. hasznos munkát végeztek... Pedig számos olyan dolog van, amit nem is lehet forinttal, pontokkal. literekkel mérni, értékelni... A brigád emberségben lépett nagyot előre... Augusztus 24-tŐl szeptember 4-ig Szekszárdon, Dunaföldváron, Pakson, Tolnán, Dombóváron, Gyönkön, Simontornyán, Tamásiban és Bonyhádon *3(Me4Ae> {ela kiietüli foltokat! A kiskereskedelem gazdag áruválasztékkal készült fel az iskolaszezonra ! Időben szerezze be gyermekének iskolaielszerelését! Fiú és lányka készruhák, iskolaköpenyek, iskolakötények, kötött áruk, egy- és kétrészes munkaruhák, cipők, és tornacipők, sportfelszerelések, iskolafüzetek, tanszerek, iskolatáskák nagy ValQSZtökbflfi!
