Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

8 fiHsSS HEGYIS NEPŰJSira 1963. augusztus 19. ^ KISZ sport felelősei kérdeztek — megyénk sportvezetői válaszoltak Sportvezetők a dombori KISZ-tá borban Pénteken délután a dombori KISZ-tábort meglátogatta Lépő László, a Megyei TST elnöke, Vida László; az MTST elnökhe­lyettesé, valamint Kardos György, a TST főelőadója. A vendégeket Varga István, a KISZ Tolna me­gyei Bizottságának sportfelelőse, — a tábor parancsnoka — fogad­ta és kalauzolta. ■ Az összegyűjtött KISZ- sportvezetőknek a tábor parancs­noka — Varga István — mutatta be a vendégeket, majd elkezdő- ■ dött a közvetlen beszélgetés, mely­nek során mintegy 30 . kérdés hangzott el, és kaptak feleletet a fiatalok. — Igaz-e, hogy a Szekszárdi , Építők Sportköre megszűnt, és a . Gépjavító indul helyette a megye­bajnokságban? — Ha még nem végleges az Építők megszűnése és még nincs döntés ebben az ügyben, a lab­• dárúgó-szövetség az Építők helyett- miért a Gépjavítót szerepelteti a sorsolásban? — Amikor Németh Bálint, a Paksi Kinizsi volt játékosa a Dombóvári VSE-nél volt, miért nem lehetett igazolni, és miért le­hetett akkor, amikor a Szekszárdi Dózsába kérte átigazolását? — Gyönk miért lépett vissza a bajnokságtól? Milyen előzményei voltak ennek? — A Ferencváros mikor köszö­rüli ki a csorbát és az elmaradt szerdai mérkőzés helyett mikor jönnek Szekszárdiba? — A Gyönk—Szekszárdi Építők mérkőzés után történtekért tény­leg el kell ítélni egy-két szurkolót, de amilyen helytelen volt az ő magatartásuk, legalább olyan helytelen volt a szövetség dönté­se. — Két éve. egy Fornád—Tamási mérkőzésen a játékvezető kiállí­tott a tamási csapatból egy já­tékost. A játékvezető hazafelé menet Tamásiban néhány liter benzin ellenében visszaadta az igazolást és a játékosnak nem lett »bántódása. — Bajok vannak a játékvezető­küldésekkel, de a játékvezetők többsége nem elég képzett és ezért is sok a rendbontás. — Mi lesz a tamási kézilabda­csapattal? Jelenleg nincs vezetője, pedig Tamásiban szeretnének kézilabdázni. — A Szekszárdi Dózsa elnöksége állítólag célul tűzte ki a labda­rúgó-csapat NB II-be jutását. Mi az elnök elvtárs véleménye erről? — A jelenlegi átigazolás nem minden formájában felel meg a vidék labdarúgásának. Áthelyezés I esetén is — ha nem adják ki — A magyar ifi labdarúgó­válogatott Szekszárdon Alkotmányunk ünnepén ismét pernek, sportcsemegét kap.,- Síelt-' .szard város labdarúgást kedvelő tábora. Ezúttal a magyar ifjú­sági labdarúgó-válogatott, játszik Szekszárdon — a Szekszárdi Dózsa vendégeként. Az érdekes­nek ígérkező Szekszárdi Dózsa— magyar ifjúsági válogatott mér­kőzést 16.30 órai kezdettel, a Szekszárdi Dózsa sporttelepén rendezik. Messze látszik, s (i'hirdeti ország— világ előtt, vámo­sunkban is a „va­rázsszem’1 hosszú karja emelkedik a Icffmagasab bra. Munkáséi:, fia­talok építették — 4 munka után. A egy évet kell várni, hogy újra!1 DÉDÁSZ, meg a sportolhasson az illető. l • TOT ÉV dolgozói — Sajnos, komoly emberek ké-i1 húzták a nagy pesek csalni, hazudni, ha ezzel 11 oszlopokat. vas­labdarúgó-csapatuknak bajnoki!1 traverzeket^ szél­pontot tudnak szerezni. i1 lították az anya­— A bonyhádi járásban van !1 pót; fiatal kato- elég labdarúgó-játékvezető, del'nők orkánszerű nem elég körültekintő a küldés.!1 szélben szerelték Sokszor kezdő játékvezetőknek f o Jepkéket”, és nehéz mérkőzést adnak és ha eset-!* jöttek a posta dol- leg valami hibát követ el, tett- • * gozói — amikor legességre is sor kerül, így nem!* mér a szekszárdi csoda, ha a kezdő játékvezető*' patriotizmusból többre nem fu­totta —, segíteni felépíteni a tor­nyot. A munkála­tokat figyelemmel kísérte öreg, fia­tal, férfi, s nő, és együtt drukkol­tunk, vajon e ha­Hidegkuti és az MTK öregfiúk Tolnán • Mint lapunk tegnapi számában már közöltük, holnap délután ke­rül ünnepélyes keretek között át­adásra Tolnán az új 500 személyes fedett lelátó és az öltöző. Az ün­nepi sportműsor: 14 órakor a tol­nai úttörők a mözsi úttörőkkel, 15.15-kor a Tolnai Spartacus if­júsági csapata katonai válogatot­tal játszik barátságos mérkőzést. Az új sportlétesítmény ünnepé­lyes átadását, illetve átvételét a tolnai úttörő-zenekar műsora ve­zeti be. A létesítmény átvétele után a Tolnai Spartacus az MTK öregfiúk csapatával játszik barát­ságos labdarúgó-mérkőzést, 17 órakor. Az MTK csapatában a következő játékosok szerepelnek: Gellér, Hevesi, Sipos dr., Sipos II., Markusovszky, Budai, Bertalan, Bihari, Hidegkúti, Palatinusz, Ko­vács II., Kovács I., Mérei és Rózsavölgyi. visszavonul. Több mint egy órán keresztül tartott a minden formát nélkülöző őszinte kérdezz—felelek. A feltett kérdések közül bizony néhány ké­nyesebb is akadt, azonban me­gyénk sportvezetői kertelés nélkül elmondták azokat a problémákat, melyek pillanatnyilag még zava- ____ r ólag hatnak és gátolják megyénk táridöt sikerM-e gyors megerősödését a sport te- (i tartani... rületén. Befejezésül Lépő László,! s ma már mű­kérte a KISZ-sportfelelősöket,i i sorj sugároz a \ hogy otthon, a KISZ-szervezetük-|> hegyről a Bakta ben, vagy a sportköreikben végez- ^legmagasabb „kö­zének lelkiismeretes, szorgalmasig». Köszönjük munkát, hogy ezzel is segítsek,' ^ munkálat megyénk sportjának előrehaladd fJTk?£k­_ v _ Ákei’ szívükkel, eszükkel munkál kodtak ezen! Mai labdarúgó-műsor NB IlI-as csapataink közül a Szekszárdi Petőfi Mohácsot, a Nagymányoki Bányász a Nagyka­nizsai Dózsát fogadja, míg Dom-1 bóvár a Kalocsai Kinizsi, a Szek­szárdi Dózsa Kaposvár, Máza-' Szászvár a Nagykanizsai Bányász* ellen játszik idegenben. Nagy- mányokon a mérkőzés 16.30 óra­kor, Szekszárdon•' 17 órakor kez­dődik. A megyei I. osztály műsora: Bátaszék—Bonyhád 17 óra, Duna- szentgyörgy-Simontornya 17, Fadd —Győré 17, Cikó—Gerjen 17, Kisdorog—Paks 17, Dunafőldvár— Tamási 16.30, Hőgyész—Gépjaví­tó 17. Megyei II. osztály: Szekszárdi Honvéd—Bogyiszló (Tolnán) 17 óra, őcsény—Nagydorog 17, Decs —Alsóhidvég 17, Tengelic—Sió- agárd 17, Dalmand—Szakcs 17, Ozora—Fornád 17, Szakály—Té­véi 17, Döbrököz—Iregszemcse 17 órakor. Kilián Kupa: Pörböly—Szek­szárdi Szőlőhegy 16.30, Kajmád— Szedres 16 órakor. —Olvasta? :— Attól függ, hogy mit. Hogy az Országos Sportnapok keretében megrendezett spartakiád döntőn megyénk milyen jól szerepelt. .— Persze, hogy olvas­tam.. így tudom azt is, hogy a dunaföldvári Kun Jancsi most lett negyed­szer országos bajnok a spartakiádon. Azt is, hogy női .és férfiváltónk mi­lyen szépen szerepelt, égyszóval mindent tudok. — Ha mindent tud, ak­kor most 'én kérdezek magától egy-két dolgot: Pataki miért hagyja abba áz ' atlétizálást, tényleg igaz-e, hogy Dombóvárott ,,fegyverszünetet” kötöt­tek. és végül mi a véle­ménye a szekszárdi vá­rosi sportpályáról? — Talán sorjában: Ami­lyen tehetséges atléta, legalább olyan jó labda­rúgó is Pataki. Nagymi- ■nyokon azt kérték tőle, hogy a bányászcsapatot támogassa, erősítse játé­kával és mivel a labda­rúgás és az atlétizálás ne­hezen egyeztethető össze, ezért ő inkább a labda­rúgást választotta. Ami a második kérdést illeti: Dombóvárott tényleg fegy­verszünetet kötöttek és énnek, úgy gondolom az egész mégye örül. Igaz, hogy a Spartacus egy ki­csit meggyengült, de ők majd újból nevelnek te­hetséges labdarúgókat. Ha a vasút jól gazdálkodik, a kapott és a meglévő já­tékosokkal, akkor a dom­bóvári szurkolók sok örö­met találnak a DVSE-ben. Az utolsó kérdésére na­gyon pozitív a válaszom. A labdarúgó-pályát na­gyon szépen rendbetették. a jelek szerint jól gon­dozzák és a pálya füve, talaja szép. Úgy gondo­lom az egy év előtti bí­rálat után most dicséretet érdemelnek a pálya ke­zelői. — Na, de várjunk csak. Én úgy hallottam, hogy 75 ezer forintért felújítást végez a Szekszárdi Építő­ipari Ktsz a szekszárdi sporttelepen. — Ebben csak az az igazság, hogy a Megyei TST-nek van 75 ezer fo­rintja és két hónapja a ktsz egyik szakembere megnézte milyen munkát kell elvégezni a felújítás során. Azzal távozott, hogy két hét múlva a ktsz átadja a költségve­tést az MTST-nek. A je­lek szerint a ktsz-nél azonban az idő megállt, mert még mindig nem ért oda a költségvetés. Ha minden jól megy. miattuk nem szépül tovább a vá­rosi sporttelep. — Milyen hírei, vannak még? — Van jó is, rossz is. De talán mindjárt egyné­hányat. Szerintem dicsé­ret illeti a decsi sport­kört és Zsombók Pált, akinek segítségével három nap alatt nemcsak új ké­zilabda-pályát építettek, hanem a csapatot is meg­szervezték és vasárnap már részt vettek a Kilián- kupa küzdelmein. Ami­lyen örvendetes ez, olyan elszomorító, hogy Köles- den nem nagyon lelkesed­nek a sportért és amikor a kézilabda-csapat edzője igyekszik a lehetőségek­hez képest sportolást te­remteni a fiataloknak, ak­kor munkáját gúnyos megjegyzések kísérik és ahol lehet, akadályozzák. Azt is helyesnek tartom, hogy a Megyei Labdarúgó Szövetség elrendelte, hogy havonta egyszer szabály­magyarázatot köteles minden sportkör a játé­kosok és a szurkolóik ré­szére tartani. — Hát akkor mi a baj? — Csak az, hogy ezt nem hajtják végre a sportkörök. V ázlatfüzettel... Göndör hajú fiatalember. Ami­kor a kezét nyújtja, csuklóját befelé fordítja, merthogy tenyere még festéktől maszatos. Most ért le a városba a hegyről, ahol kora reggel óta dolgozott. Dolgo­zott, pedig ő szórakozásnak tart­ja, valamennyi közül is a leg­kedvesebbnek. Szabad idejében rajzol, vázlatokat készít, fest. A mai nap eredménye a sa­rokban támaszkodik, várva, hogy újra elővegyék. Kicsit elhátrál a még friss festéktől csillogó vá­szontól, szemével hunyorítva ma­gyarázza, hova fog még tenni egy kis sárgát, hogy élénkítse a fény­hatást, és hogyan fogja ezt majd ellensúlyozni egy kis sötétítéssel. Ezután a lakás különböző ré­széből jókora mappákat, bekere­tezett képeket, vázlattömböket cipel elő. Sorra mutogatja őket gyors egymásután, úgyhogy a hatások között hirtelen nehéz el­igazodni. Lazúrosán összemosódó akvarellek, ceruzavázlatokkal, tus­rajzokkal és olajfestményekkel váltakoznak. Egyik színes mesélőkedvről, a másik meglepően érett rajzkész- ségről, a harmadik érdekes tech­nikai megoldásról vall. Ahogy sorra vesszük őket, beszélgetünk róluk, vitatkozunk fölöttük. Fel­csapok hát hirtelen kritikusnak, ő pedig a képek védőjének sze­gődik. Néha helyeslőén bólint, máskor szigorúan köti magát eredeti elképzeléséhez. A vita beszélgetéssé szelídül és a las­súbb folyású szóváltásból sok mindent kiderít akaratlanul is magáról. Cseh Gábor mindössze huszon­két éves és a Kaposvári Tanító­képző Akadémia hallgatója. Most nyári szünidejét tölti idehaza, Szekszárdon, hogy aztán majd ősszel ismét visszatérjen Kapos­várra, befejezni tanulmányait, 9 ■következő tanévben. — A rajzolást mindig szeret­tem, itthon is sokat jártam rajz­szakkörbe, de igazán kedvemre csak Kaposváron kezdtem el a festegetést. Ott szerepeltem elő­ször komolyabb kiállításon is, amelyre való bejutás igazán nagy örömömre szolgált. — Az idén a Tolna megyei festők november 7-i tárlatára én is megpróbálok néhány képet be­küldeni zsűrizésre. Vállalkozásom mögött régi és mostani tanáraim biztatása és főképp segítsége rej­lik. A beszélgetés most ismét meg­szakad, újra a képek szemlélé­sébe merülünk. Kohászokat áb­rázoló konturos olajfestmény hívja fel magára a figyelmet, aztán az útépítőkről készült ceruzavázlat (vagy. ahogy ő mondja, tusrajz-terv) kerül elő. Munkáról szóló, friss felfogás­ban készült próbálkodások. Olyan próbálkozások, amelyek már sej­tetik az első érési folyamatot, olyan témájú kompozíciók, ame­lyeket sokszor jogosan hiányo­lunk a békés tájképektől zsúfolt tárlatokon. Egy-egy késznek látszó képnél megállapodva elmondja. hogy ezt majd így, meg úgy akarom átdolgozni, megfesteni. Szavaiból kicsendül, hogy a kéjek több­ségét még maga is próbálkozás­nak tartja, de az „akarom” szó szilárd elhatározásról, reményt- keltő alkotási szándékról vall. A beszélgetés egyik részlete pedig remélhetőleg a jövőben majd sokunknak fog örömére szolgálni: — Ha végeztem, ide szeretnék visszajönni a megyébe. Idehaza gyerekeket tanítani, meg raj­zolni, meg festeni... (monostori) T

Next

/
Thumbnails
Contents