Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
XIII. évfolyam, 194. szám. ÁRA: 70 FILLER Hétfő, 1963. augusztus 19. A népművészet mestere (2. o.) Nem vagyok elveszett ember l (4. o.) Cikkünk nyomán a dombóvári kenyérgyárban (9. o.) ü nPizennégy esztendővel ez- előtt, 1949. augusztus 20-án ünnepi köntösben, nemzetiszínű kerettel jelent meg államunk hivatalos lapja, a Magyar Közlöny. Ebben hirdették ki hivatalost n az 1949. évi XX. törvényt: a' Magyar Nép- köztársaság Alkotmányát. Jóllehet Horthyék sohasem szűntek meg „alkotmányos rendre”, „alkotmányos államra” hivatkozni, . s ezzel indokolni galádságaikat. a magyar népnek 1949. előtt csak egy ízben és nagyon rövid ideig: 1919-ben volt alkotmánya. Az, amit Horthyék alkotmánynak neveztek egy zűrzavaros törvényhabnaz volt, amely jórészt Werbőczy Hármas könyvén alapult. Az alkotmány ezzel szemben az államrend alaptörvénye, tételesen jelöli meg a megtett utat és programot ad á jövő lépéseinek. így tehát a Horthyék által alkotmánynak nevezett feudális törvényhalmaz sohasem volt alkotmány. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott és meghirdetett alkotmánya fordulópontot jelentett a magyar nép életében. Ezért avattuk ünneppé ezt a napot, augusztus 20-«át, az alkotmány kihirdetésének napját. Most, amikor ünnepelvén visszatekintünk az alaptörvény kihirdetése óta eltelt 14 esztendőre, méltó büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy alkotmányunk minden előremutató pontja megvalósult. A második paragrafus megállapítja: „A Magyar Népköztársaság, a munkások és a dolgozó parasztok állama.... A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A megállapítás óta nemcsak megteremtettük, megszilárdítottuk, hanem harcban meg is védelmeztük a dolgozó nép hatalmát. Ugyanakkor a magyar nép azóta már az egész világ előtt azt is bebizonyította, hogy tud élni a hatalommal. A nép hatalma olyan országot teremtett meg itt, a Duna—Tisza táján, amelyre ma már elismeréssel tekintenek nemcsak barátaink, de azok is, akik nem szívesen emelnek előttünk kalapot. A harmadik paragrafus meghirdeti: „A Magyar Népköztársaság állama harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit, a szocialista építésre.” Napjainkban a kizsákmányolást teljes egészében felszámoltuk, a szocializmus alapjait leraktuk, egyre szélesebb terjedelemben, erőteljesebb ütemben bontakozik ki a szocializmus teljes felépítése. Nagy utat tettünk meg tizennégy esztendő alatt, s ha utunk nem is volt mentes a hibáktól, büszkék lehetünk sok-sok győzelmünkre. Egyáltalán nem történelmi idő alatt jártunk bé egy történelmi korszakot. Európa egyik legelmaradottabb társadalmi, gazdasági rendjét alakítottuk át a világ egyik legfejlettebb társadalmi, rendszerévé, és most törünk előre gazdasági életünk világszínvonalra való emelésében. Az emberek emberhez méltó életet és jogokat adtak maguknak, nemcsak .papíron — ahogy ezt teszik a burzsoá alkotmányok — hanem a valóságban is, az élet minden területén. Nagy mélységekből emeltük, nagy magasságokba önmagunkat: a dolgozó embert, s ültettük legjobbjainkat vezető pozíciókba, miniszteri székekbe. Ez az ország ma.. valóban a mi országunk, elfoglaltuk teljes egészében és kollektív hatalmunkat kiterjesztettük minden területre. .; , . j\/f őst törekszünk arra, hogy ■*■*■*■ az egész dolgozó népet szilárd, nemzeti egységbe tömö- ritsük. Lehetőséget ad erre a kizsákmányoló - osztályok -felszámolása, az, hogy ma már a mi hazáinkban nincsenek olyan osztályok, amelyeknek érdekei ellenkeznének a szocializmus diadalával. A társadalmi, gazdasági egység mellett népünk eszmei, világnézeti egységének a megteremtésére széles körű eszmei offenzíva bontakozik ki hazánkban. Eltöröltük a származási kategóriákat a továbbtanulásban, meghirdettük, hogy az állások betöltésénél a politikai helytállást és a szakmai rátermettséget nem pedig a párttagságot tartjuk elsődlegesnek. Mindez azt jelenti, hogy megvalósult nálunk a jogi, politikai és gazdasági egyenlőség, soha nem látott távlatok nyílnak mindenki előtt, a közös érdekek és az egyéni érdek között egyre kevesebb az ellentét. Ahogy alkotmányunk megállapítja, nálunk proletárdiktatúra" van, amelynek alapja a munkások és parasztok szövetsége. Ez a szövetség most van kiteljesedőben. most alakul ki, formálódik a parasztságnak egységes osztállyá válása. A proletárdiktatúra funkcióiban bizonyos változások történtek. Mivel nincsenek ellenséges osztályok, így megszűnt a diktatúra elnyomó funkciója, illetve csak a társadalomra káros egyének megbüntetésére korlátozódik. A fő funkció ma a gazdasági tervező és kulturális aje- velőmunka. az osztálynélküli társadalomba való átmenet előkészítése. Olvasgatva alkotmányunk paragrafusait szembeötlő, hogy valóságunk már nemcsak beteljesítette, de több vonatkozásban el is hagyta azt, amit a 14 esztendő előtti alaptörvény programnak kitűzött. Jó érzés ezt tudni, a további munkához ad erőt eredményeink számba- ‘ vétele. Augusztus 20-án falvainjcban az alkotmányra való emlékezés ünnepségein kenyeret szegnek. Augusztus 20-án tartjuk a kenyér ünnepét is, s meghatottan szemléljük a kenyérszegés ősi szertartását. Valami azért ürömöt is vegyít a kenyér ünneplésének prömébe. Az hogy még mindig nem termelünk annjd kenyérgabonát, amennyit vár és kér tőlünk az ország. A búza és a rozs vetésterületét nem, de a hozamait növelhetjük. S tudj uk minda'rinyian, hogy nem-' csak az időjáráson, hanem rajtunk is múlik, hogy alacsonyak a hozamok. Múlik rajtunk akkor, amikor idegenkedünk az intenzív búzáktól, amikor felületesen tartjuk be a szükséges agrotechnikai előírásokat, amikor maradi nézeteket vallunk a kenyérgabona termelésében. Második ötéves tervünk a mezőgazdaság egyik fő feladatának jelöli meg a kenyérgabona-termelés problémáinak gyors megoldását. Ma a kenyér ünnepén tegyünk újabb elhatározásokat arra, hogy jobban termelünk. Ne csak a kenyér ünnepén szegjük a saját búzánkból készült kenyeret, hanem egész esztendőben. C zövetkezeti mozgalmunk- ról is megemlékezünk augusztus 20-án. Szövetkezeti mozgalmunkról amely győzedelmeskedett falvainkbain, elindította a parasztságot az igazi felszabadulás és felemelkedés útján. Ez a mozgalom meghódította a parasztság szivét, egyre inkább beteljesíti a hozzáfűzött reményeket. Szép nyári ünnep augusztus 20-a. Harcaink és győzelmeink ünnepe. Jólesik ilyenkor az emlékezés, az ünneplés, mert eredményeink a mi kezünk munkáját dicsérik. Amikor a Magyar Televízió bontogatni kezdte szárnyait, már volt szakember, aki városunkban, megelőzve más, nagyhírű városokat, elsőnek készített különleges antennát, hogy foghassa a kezdetleges, de nagyon várt műsort... S akkor írt e sorok írója a Népújságban először arról, legyen városunkban is erősítő, hogy itt is élvezhetővé váljék a műsor... Társadalmi munkások mentek a vasiparitól, a postától, a gépjavítótól, építőktől, tervezőktől, honvédségtől, jöttek minden áldozatra kész szakemberek, hogy a bravúros munkát elvégezzék... felépült, műsort sugároz városunk új büszkesége... Lapzárta után a nyomdából hívtuk telefonon az adót. „cA kéfL kitűnő... A vonal túlsó végén dr. Nedók Pál, a városi tanács titkára jelentkezett: — E pillanatban. 18,04 órakor kapcsoltuk be az adót. Bensőséges kis ünnepség után kezdteti meg működését városunk leg-v- újabb létesítménye. Itt van az{(j ünnepségen Rontó Tibor, a postaú vezérigazgató-helyettese, ő adtay- át a létesítményt Kalmár Józsefi tanácselnöknek, s természetesen'Jt a tv-adó fő patrónusai, a tanács,}' és a pártbizottság vezető szemé-V. lyiségei is itt vannak ezen az ti emlékezetes ünnepségen. Az adót, ! egyébként Nemesik Elek főmér-K. nők helyezte üzembe, a nyolcastl csatornán kitűnő képet közve-^h tít az új torony 737 szekizárdiVj- tv-tulajdonos készülékébe... -pj-J(|i „A Magyar Népköztársaséig, á munkások és a dolgosó parasztok állama“ „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“ A néphatalom ünnepén 'v
