Tolna Megyei Népújság, 1963. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-15 / 190. szám

1963. augusztus IS. ÍÖLNA MEGYEI NfiPÜJSAQ 5 VIGYÁZZUNK JOBBAN közös értékeinkre! Mit mutat a „cél"-vizsgáiat? — védelmét ellenőrizte az ÁKF. A Belkereskedelmi Miniszté­rium Felügyeleti Főosztályának utasítása értelmében a Tolna me­gyei Vendéglátóipari Vállalatnál 22 egységben az Állami Kereske­delmi Felügyelőség megvizsgálta a társadalmi tulajdon védelmét. A vizsgálat kiterjedt az éttermekre, cukrászdákra, cukrászműhelyek­re, italboltokra és vállalati köz­pontra egyaránt. Az ellenőrzés általános tapasz­talata a korábbi évekéhez viszo­nyítva pozitívabb, a vizsgálat jó­val kevesebb hibát hozott fel­színre. A meglévőkről azért ér­demes beszélni, hogy fokozatosan azok is megszűnjenek. A bizonyítványok hiteléért „Javult a Vendéglátóipari Vál­lalat munkája a működési bizo­nyítványok megkövetelése terén'’ szögezi le a jegyzőkönyv, de nem tagadja le a meglévő hiányosságo­kat sem. A szúrópróba-szerű el­lenőrzés alkalmával megállapítot­ták, hogy öt dolgozó működési bizonyítvány nélkül volt alkal­mazva, holott ezek beszerzéséről rendelet szól. Több esetben találta ugyancsak kifogásolhatónak a vizsgálat, hogy néhány alkalmazott működési en­gedélyében rossz vélemény volt adva a dolgozóról (hanyagság' leltárhiány. felületesség), akit mégis alkalmaztak felelős posz­ton. Hasonló megállapításokat tett a vizsgálat akkor is. amikor a fe­lelősségre vonások hatékonyságát ellenőrizte. Hálózati ellenőrzés A Vendéglátóipari Vállalatnál jelenleg öt hálózati ellenőr mű­ködik. Az ő munkájuk felülvizs­gálata során az ÁKF megállapí­totta. hogy a vállalati ellenőrök sokszor áruforgalmi problémák­kal vannak lekötve. A korábbi évek helytelen gyakorlata volt az. hogy az ellenőri státuszokat nem töltötték be, ami azonban már a múltnak mondható. A vállalat ve­zetősége ellenőreik munkáját rendszeresen értékeli, ellenőrzi, esetleges felületes munkáért fe­lelősségre vonást alkalmaz. Az el­lenőrök szakmai felkészültségé­nek fokozása érdekében a vállalat igazgatója megállapodott a So­mogy megyei Vendéglátóipari Vállalattal tapasztalatcsere lebo­nyolításában. A vállalat az elmúlt évben 74 boltegységgel rendelkezett és 78 ellenőrzést hajtott végre saját el­lenőreivel. Ennek ellenére nem minden egységnél történt általá­nos ellenőrzés, sőt például a szek­szárdi Sörkertben még célellen­őrzést sem végeztek, arra való hi­vatkozással. hogy a vállalat köz­pontjából egy előadó állandóan az egységben tartózkodott, segítette annak munkáját. Az ÁKF vizsgálatai azonban bi­zonyítják, hogy szükséges lett volna az ellenőrzés, mert például egy felszolgálót többletszámolás miatt' egy másikat pedig felírás nélküli halászlé kiviteléért bírsá­golni kellett. Vigyázni kell, hogy ilyen tapasztalatok szerzésére a jövőben ne nyíljon alkalom. A „jó kapcsolat“ A vizsgálati anyag áruátvételi, raktározási, árukezelési, szállítási adatokat tartalmazó részéből idé­zünk szó szerint: ..A szállító vál­lalat munkáját több esetben el­lenőriztük. különösebb szabályta­lanságot nem tapasztaltunk. Egy­két egységvezetőtől panaszt hal­lottunk a Borforgalmi Vállalat munkájával kapcsolatban. A bonyhádi 49. számú étterem ve­zetője mondotta el, hogy a hor­dós borok minden esetben 4—5 li­terrel kevesebbek, mint ami szám­lázva van. Ennek ellenére az egy­ségbe érkező borokat egyetlen esetben sem mérték meg. csak utólag állapították meg a borfel­adásból a hiányt. Arra hivatkoz­nak. hogy a „jó kapcsolatot” kár volna megrontani. Nos, az ilyen •,jó kapcsolatokra” a szocialista kereskedelemben nincs, és nem is lehet szükség. Leltár utólag? A Vendéglátóipari Vállalatnál már a rendeleteknek és utasítá­soknak megfelelően történnek a leltárfelvételek. Csökkentették a korábbi éveknek azt a rossz gya­korlatát, hogy sok leltár utóla­gosan készült el. A vizsgálat azohban kifogásolta, hogy a lel­tárfelvételnél a vállalat központ­ja az egyes egységek részére nem ad írásos leltárelszámolást. Az egyeztetések gyakorlatilag a vál­lalat központjában történnek, az egység vezetője csak akkor kap hivatalos papirt, ha hiánya merül fel, s ez egyben az igazgató kár­térítési határozata is. A vizsgála­ti jegyzőkönyv azt is rögzíti, hogy a felügyelőség a jövőben a felüle­tesen leltározókat bírságolni fog­ja. A társadalmi tulajdon Az egységek közötti árumozga­tás korábban sokszor bizonyult hibaforrásnak, sok alkalmat adott lazaságokra. A vállalat, helyesen, ezt most megszigorította. Ezentúl csak a cukrászipari termékekre, a szendvics, vagdalt, lángos, pogá­csaféleségekre nem kell előzetes igazgatói engedély- az egyéb áru­mozgatás szigorú elbírálás alá esik. Tanuló 50 ezer forinttal Az áruforgalmi bejelentések és az egyéb adminisztrációs munkák általában megfelelőek a vállalat­nál. A napi bevételek feladásra kerülnek. A vizsgálat azonban felelőtlenségnek tartotta, hogy a Vendéglátó 2. számú egységének a napi bevételét. 50 ezer forint volt, egy tanuló vitte a postára feladni. Társadalmi tulajdon vé­delmi szempontból az eset súlyos következményekkel is járhatott volna. Az állóeszközök nyilvántartásá­nak vizsgálata több hiányosságot hozott felszínre. Több helyen be­rendezési tárgyakról az egységek nem rendelkeznek bizonylatokkal, ezek csak a központi nyilvántar­tásban szerepelnek. A használatban lévő gépi be­rendezések állapota megfelelő, de a használaton kívüli berendezé­sek megóvása nem biztosított. Például a 25. számú dunaföldvári cukrászdában egy 28 ezer forint értékű hűtővitrin 1962. április óta bekötésre vár. Ugyanebben az egységben a süteményeket és a hűsítő italokat nem tudják meg­felelőképpen tárolni! Néhány más használaton kívüli gép sorjáról.£ vizsgálat óta a közoont részéről megtörtént az intézkedés: A szomszédban kellene! A fogyóeszköz-felhasználás nyil­vántartását vizsgálva az ellenőr­zés érdekes esetre bukkant. A du­naföldvári 22. számú étteremben kevés a fehér abrosz, a készlet kiegészítésre szorul. Ugyanakkor a 23. számú, ugyancsak dunaföld­vári büfében 19 ezer forint érté­kű felesleges fogyóeszköz van 1960 óta. köztük 80 darab abrosz, darabonként 80 forint értékben. Paks ugyancsak a közelben van, ahol a 17. számú cukrászdánál 1961. óta tárolnak 43 darab ab­roszt, amelyeket nem használnak. (Itt egyébként 30 ezer forint ér­tékű immobillá van!) A szom­szédban pedig nagyon kellene az abrosz. M. M. Az épülő új szekszárdi tüdőszanatórium A zombai párt-alapszcrvezetek munkája és a Bonyhádi Zománcgyár lervteljesítése a járási párt-vb ülésének napirendjén „Dupla” kánikulában dolgozik a Szekszárdi Gépjavító öntödéjé­nek Müller-brigádja. Az itt készülő öntözőberendezésekhez ők öntik bronzból a különböző méretű szórófejek alkatrészeit. (Fotó: Erb János) Az MSZMP Bonyhádi Járási Végrehajtó Bizottsága a legutób- j bi ülésén a zombai pártalap- j szervezetek munkáját értékelte. A végrehajtó bizottság az alap- j szervezetek munkájában a jó ta­pasztalatok mellett több hibát is észrevett, s ezekre figyelmeztet- ! te a zombai kommunistákat. [ Egyebek közt javasolta, hogy a pártépítési munkájukban számol- j-ják fel azt a helytelen nézetet. ' amelyet körülbelül így lehetne j összefoglalni.: „Ha a párttagság számazerint , növekszik. akkor ! felhígul a pártszervezet" Ez na- I gyón hibás nézet egyrészt azért, j mert a felhígulás hejn ezen mú- I lik. másrészt pedig azért, mert 1 az ilyen nézetek alapján nem erősödik az adott területen a párt tömegbázisa, hanem gyen­gül. A végrehajtó bizottság arra is figyelmeztette a zombai párt­; ' ■ ---------—a f i f'.xW t besíti a posta naponta a KÖJÁLL szekszárdi központjába. A város­ból és sok községből kérik az ál­lomást, hogy irtsák ki a legye­ket. szúnyogokat. Nemrégiben pedig Csurgó-pusztáról a tanító­nő azt panaszolta, hogy patkány fulladt a kútba és nem tisztí­tották ki. Kiutaztak a pusztára és a helyszínen kiderült, hogy bizony ez még a kisebb baj, mert egyszeri úton elintézhető. A kiszállás jó alkalom volt arra, hogy felderítsék a puszta köz­egészségügyi helyzetét. A száz lakosra annyi légy jut, hogy ha letesznek egy szelet kenyeret az asztalra, egy percen belül fe­ketéink a veszélyes rovaroktól. Pedig ma már falun sem kel­lene megszokni, hogy sok a légy. Ahol erre gondolnak, onnan egy­szerűen írnak a KÖJ ÁLL-nak. mivei hallották hírét, hogy irt­ják a hegyeket a Sédnél, a séta­kertben. Arról nem hallották, hogy ez csupán bemutató, kísér­leti jellegű irtás, mert a KÖ­JÁLUL kizárólag az egészségügyi intézményekben köteles elvégez­ni ezt. Elég tetemes összeget emészt fel a nyári rovarirtás, hiszen egy hétig tart. a mun­kások napszámán kívül a vegy- ! szert is fizetni kell. A megoldást 1 az jelentené, ha a községek ma­gúik intéznék el az irtást. Hozzá­férhető a vegyszer, és a házilag használt Hőid- és gyiimolcs­Légyháború *■ ‘ \ V T:' aszos levelek tucatját kéz­aiapszervezeteket, hogy a jövő­ben többet foglalkozzanak a ter­melési kérdésekkel. Jelenleg a legfontosabb politikai kérdés a termelési feladatok megoldása, mert hiszen ezzel kapcsolatos minden agitációs és egyéb tevé­kenység. A VB azt is javasolta a zombai alapszervezeteknek, hogy taggyűlésen vitassák meg. milyen lehetőségek vannak a helyi körülmények figyelemhe vételével a háztáji árutermelés növelésére, tegyenek javaslatot a kenyérgabona kiosztásra kerülő részének igazságos elosztására. Ezen az ülésen foglalkozott a végrehajtó bizottság a Bonyhádi Zománcgyár első félévi terv- teljesítésével. Örömmel állapítot­ták meg. hogy a zománcgyár első félévi termelési tervét 2.8 százalékkal túlteljesítette. és egészség permetező készülék alkalmas erre a munkára is. Fontos volna, hogy ezt meg­értsék a községekben. A légy veszélyes, terjeszti a betegséget, és különösen ilyen meleg nyár­ban, mint az idei. okozhatnak bajt. Észrevehető a fertőző be­tegségek mostani statisztikájában, hogy ez így van. A nyári je­lentés közli, hogy emelkedett a járványos betegségek száma. Tekintve, hogy mezőgazdasági megye vagyunk, és Csurgó-puszta állapota nem egyedülálló, ez nem is indokolatlan. A legyek szabad garázdálko­dása így már közvetlenül érinti a Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás munkáját. Foly­tatnak is több helyen kísérlete­ket a korszerűbb „légyelhárítós” alkalmazására. A faddi termelő- szövetkezetben István-majorban, a Tejipari Vállalatnál hegyeztek el importált kísérleti légyirtót. Az eddig alkalmazott vegyszerek — például az istállókban a DÜT — nem váltak be. A DDT ki­mutatható volt a tejben is, s ez a szennyezettség semmiképpen sem előnyös. De addig is, míg a kísérletek eredményt hoznak, kell. hogy a csurgóiak és az ottani helyzet­hez hasonló települések lakói kövessék a faddiak. aparh-<nfiak példáját, ahol bizony nem hagy­ják kárbaveszni az értékéé trá­gyát. hanem rendszeresen össze­gyűjtik. (-ki)

Next

/
Thumbnails
Contents