Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-13 / 162. szám
$963. július 13. fOT.VA MFC,TFI VÍPÜJSA0 3 Mindenütt tüntetőkkel találta szemben magát a görög királyi pár London (MTI). Amikor a görög királyi pár csütörtökön este díszlakomát adott a londoni Claridge szállodában az angol királyi család tiszteletére, ismét gyászruhás és fekete öves tüntetők álltak a szálloda környékén, amelynek bejáratát szokás szerint sokszoros rendőrsorfal zárta el. Az autóbuszokon és motorkerékpárokon érkezett további rendőralakulatok a tüntetőket próbálták félretaszigálni. A lakomára érkező vendégeket, akiknek autóit motorkerékpáros rendőrök vették körül, pisszegés, húr- rogás és „amnesztiát” kiáltások fogadták. A rendőrök csavarták ki a tüntetők kezeiből a felírásokat és zászlókat. Motorkerékpáros rendőrök a környező utcákba kergették a tüntetőket. Ugyanakkor az atomleszerelési mozgalom 500 híve a Trafalgár-téren gyülekezett, hogy a szálloda elé vonuljon. A rendőrség hosszú dulakodás után szétverte a tüntetőket és üldözőbe vette a kordonon átszivárgóit csoportot. A csütörtök esti „harcok” során a rendőrök 75 tüntetőt tartóztattak le. Bertrand Russel, a világhírű angol tudós és filozófus kijelentette: „Reméljük, hogy a londoni tüntetések tovább folynak, mig a görög kormány nem ad megbízható, szilárd biztosítékot arra. hogy valamennyi politikai foglyot szabadon bocsátanak, kellő kártérítéssel. Betty Ambatielos beszélgetése a görög miniszterelnökkel Betty Ambatielos csütörtökön 45 percig tartó beszélgetést folytatott Pipinelisz görög miniszterelnökkel a görög nagykövetségen, két munkáspárti képviselő: Awbery és Lipton jelenlétében, akik szerdán délután egy fogadtatáson hosszan beszélgettek a görög miniszterei* nőkkel, és , nyilván előkészítették a talajt a találkozáshoz. Betty Ambatielos utólag kijelentette, átnyújtotta a miniszterelnöknek a görög királyhoz intézett levelét, amelyben férje és a többi politikai fogoly szabadon bocsátását kérte, és sürgette a királyt, hogy az emberiesség és az angol—görög barátság érdekében gyakorolja alkotmányos kegyelmi jogát. Kijelentette még, hogy a miniszterelnök nagy figyelemmel hallgatta szavait. Arra a kérdésre, hogy. tovább folynak-e majd a tüntetések, Betty Ambatielos ezt felelte: „Azt hiszem, az angol népnek tovább kell küzdeni a politikai foglyok szabadon bocsátásáért az emberiesség érdekében”: Pipinelisz megígérte, hogy a görög királyhoz fogja juttatni a levelet. Elutazott Londonból a görög királyi pár A görög királyi pár pénteken befejezte angliai látogatását és délben repülőgéppel elutazott Londonból. A rendőrség a londoni repülőtéren is rendkívüli biztonsági' intézkedéseket foganatosított. A hivatalos búcsúztatást a repülőtér régi csarnokában rendezték meg, ahol minden egyes vendégre több rendőr, követségi és repülőtéri tisztviselő jutott. (AP, Reuter). A magyar párt- és kormáaykiilditlseg a moszkvai repüiőgépiyárlaB (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági együttműködését, a szocialista munkamegosztást. Ebben iátjuk a gyorsabb építő munka és népeinek életszín von ala eníélésé- nek egyik , legfontosabb feltételét. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának kidolgozásában nagy segítséget jelentett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, az 1957-es és 1960-as moszkvai közös nyilatkozat*. Ez a politika növelte meg a bizalmat pártunk iránt, ez tette lehetővé, hogy megnyerjük az egész dolgozó nép támogatását szocialista építőmunkánkhoz. — Az .építőmunkában elért eredményeink következtében jelentősen nőtt a Magyar Népköz- társaság nemzetközi tekintélye is. Népköztársaságunk arra törekszik, ' hogy szoros szövetségben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával, a szocialista világrendszer valamennyi országával a nemzetközi életben elősegítse a béke és a társadalmi haladás erőinek előretörését. — Napjainkban a béke, a haladás, a szocializmus és a kommunizmus sikeres építésének legfőbb biztosítéka a szocialista tábor országai, a nemzetközi kommunista mozgalom egyesített ereje. A nemzetközi munkásmozgalom egységének alapja az 1957-es és 1960-as moszkvai nyi latkoz at. amelyek mindenki szá mára félreérthetetlenül fogalmazzák meg a kommunista- és munkáspártok állásfoglalását a legfontosabb nemzetközi kérdésekben Egyebek között határozottan kimondják, hogy napjainkban már reális lehetőség nyílik a háború kirobbantásának megakadályozására, s leszögezik, hogy a kommunista pártok, a kommunizmus eszméinek nincs szükségük arra, hogy háborúval hódítsanak. — Úgy gondoljuk, ez az egyetlen helyes politika a kommunista- és munkáspártok számára, éppen ezért ragaszkodunk e politika következetes Végigvite- léhez. Azokat a kísérleteket, amelyek e politikát meg akarják változtatni, , s önkényes álláspontot próbálnak meg rákényszeríteni a nemzetközi munkásmozgalomra, a leghatározottabban el kell ítélni,, mint; olyat, amely ellentétes a forradalmi munkásmozgalom, s ao. egész emberiség érdekeivel. — Meggyőződésünk, hogy küldöttségünk jelenlegi látogatása újabb lépést jelent közös céljaink megvalósítása felé, Újabb találkozásunk a szovjet néppel, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány vezetőivel elősegíti a testvéri barátság további erősödését, ezzel a béke, a haladás erőinek megszilárdulását — mondotta beszéde befejező részében Kádár János, majd a Szovjetunió Kommunista Pártja és az N. Sz. Hruscsov vezette Központi Bizottság, a szovjet nép. a magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátsága, a kommunizmus és a béke éltetésével fejezte be hosszantartó nagy tapssal fogadott beszédét. A gyűlés után a párt- és kormányküldöttség tagjai ismét baráti beszélgetésre jöttek össze a gyár vezetőivel az igazgatói irodán. Voronyin igazgató a jelenlevők nagy tapsa közepette az IL—18-as repülőgép gyönyörű modelljével ajándékozta meg Kádár Jánost és feleségét. A gyár igazgatója, a Moszkvai Népgazdasági Tanács elnöke, a kerületi pártbizottság titkára rövid pohár- köszöntőt mondott, majd Kádár János válaszolt az üdvözlésekre. A küldöttség ezután, búcsút vett a gyár vezetőitől és dolgozóitól. A küldöttség kocsioszlopa 19 motorkerékpáros díszkíséretében ezután a Kremlbe indult. Kádár János Frei Kezlovnál Moszkva, (MTI). Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke felkereste betegágyánál Frol Kozlovot, az SZKP Központi Bizottságának titkárát, a párt elnökségének tagját és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vele. Hazaérkezett Lengyelországból a magyar katonai küldöttség A magyar néphadsereg küldöttsége, amely Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter vezetésével baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban, pénteken délelőtt visszaérkezett Budapestre. A delegáció fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Somogyi Miklós, -az- MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Pap János belügyminiszter, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Úszta Gyula altábornagy, Csémi Károly vezérőrnagy, Kaszás Ferenc vezérőrnagy és Lakatos Béla vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettesek, továbbá a magyar néphadsereg több vezető beosztású tábornoka és tisztje. Jelen volt a fogadtatásnál Henryk Grochulski, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete, K. I. Provalov vezérezredes, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok főparancsnoka és a parancsnokság más, magasrangú képviselői, ott volt több Budapesten akkreditált katonai attasé is. (MTI). Folytatódik Globke pere Berlin (TASZSZ). A Német Demokratikus Köztársaság Legfelső Bírósága folytatja a Globke-ügy tárgyalását. » A Legfelső Bíróság meghallgatta már 23 német, csehszlovák, francia, izraeli szemtanú vallomását a faji törvényeknek és ezek Globke-féle „értelmezésének” borzalmas következményeiről, a zsidók tömeges kiirtásáról, a náci orvosok embertelen sterilizációs „kísérleteiről”. A pernek változatlanul nagy a nemzetközi visszhangja. A Cité című belga katolikus lap hangsúlyozza, hogy „Nyugat-Németór- szágban nem tagadhatják a Globke ellen emelt vádakat”. A Gaze- ta de Noticias című brazil lap rámutat arra, hogy a nürnbergi törvényektől egyenes út vezetett az európai zsidóság kiirtásához. Globke pedig Adenauer egyik ! viselő, aki a királyság mellett állt közvetlen munkatársa, azok közé ki! és a Habshurg-ügy Ilyen zilált politikai körülmények között az egyre szenilisebbé váló Ferenc József, a 48-as tömeggyilkos-, közjogi sakkhúzásokkal próbálta fenntartani a monarchia egységét, s közben a Rudolf öngyilkossága után trónörökössé avanzsált Ferenc Ferdinand igazi katonai diktatúrát készített előre arra az időre, ha végre trónra kerül. Ferenc Ferdinand egyesítette m&gában a Habsburgok minden rossz tulajdonságát: pontos adataink vannak féktelen szadizmu- sáról, amikor a vadászat ürügyén ezrével' ölt meg minden útjába kerülő állatot, így készülve az uralkodásra; fel van jegyezve róla, hogy állhatatlan volt, igazságtalan, gyanakvó, akinek soha nem volt egyetlen igaz barátja. Politikai terveiben a monarchia népeinek megalázó szerepet szánt, mert a tökéletes beolvasztó politika konok híve volt. Pusztulását is ez okozta: amikor Szarajevóba eldördült Princip és társainak fegyvere, a szerb hazafiak a monarchia minden népének nevében ítélkeztek, s nemcsak a trónörökös és felesége életét oltották ki, hanem halálos ítéletet mondtak a Habsburg-uralom felett is. Ami ezután következett, már csak az epilógus volt, igaz, hogy véres epilógus de az első világháború pontot tett az évszázados Habsburg-elnyomás végére. Ferenc József 1916-ban bekövetkezett halála után a jelentéktelen és alkoholista IV. Károly rövid uralkodása a végső akkord: 1918. novemberében a részeges uralkodót megfosztották trónjától. Névlegesen ugyan fennmaradt Magyarországon a királyság, s Habsburg-család „ápolta” a trónörökös Ottó magyar kapcsolatait. Magyarországról szerzetespapok, elsősorban bencések jártak portugáliai száműzetésükbe, hogy Ottó magyar növelést kapjon. Ámde, míg a legitimisták egy-nésaaOttá visszatérését várta, másik részük Albrecht főherceg útját egyengette, s a Horthy-korszak politikai tényezőként is emlegetett evangélikus püspöke Albrecht fogadása alkalmával nem kis izgalmat keltett ezzel a bibliai idézettel: Te vagy az, aki eljövendő ... Míg a legitimisták Ottó és Albrecht megkoronázásának lehetőségét készítették elő, Horthy sem tétlenkedett, s maga is dinasztikus álmokat ringatott. Az 1920- as törvény még meglehetősen korlá tozta alkormányzói jogokat, 1936- ban azonban jelentősen kiterjesztették, úgy, hogy Horthy úgy élezte, elérkezett az idő, amikor dinasztiát alapíthat. Fiának, Horthy Istvánnak kormányzóhelyettesi kinevezése már ezt a célt szolgálta, bár az igazi várományos a Horthy-unoka volt. Áz idő azonban nem állt meg. Ha Férenc József minden megértést. józanságot, politikai előrelátást nélkülöző politikája óhatatlanul háborút váltott ki, ugyanez fokozottan áll Horthyra, aki végeredményben Ferenc József epigonja volt. A háború aztán elsöpörte a legitimisták, tartoztak legyen bármilyen irányzathoz, minden álmát, s a kialakult új helyzet végképp anakronizmussá változtatta a királyság intézményét. Ez természetesen nem jelenti a végleges megoldást is. Magyar- országon már 1848-ban túlnőtte a társadalmi fejlődés a királyság intézményét, a történelemben azonban mindig jelen vannak, sőt ^hatnak is a fejlődést gátló erők. 48 után ezek az erők tudták fenntartani a Habsburg-uralmat, s az 1918-as trónfosztás után ezek az erők próbálták meg visszacsempészni a koronás királyt, sőt még az 1945-ös országgvü lésen is, amely kimondta a köztársasági államformát, akadt egyetlen képa bűnösök közé tartozik, akik ma Nyugat-Németországban szabadon élnek. Ausztria, a második világháború után kimondta, hogy a Habsburgok nem térhetnek vissza az országba, sőt ez az osztrák állam- szerződésnek is része, hisz Habsburg Ottó visszaszivárgása, birtokainak visszaadása óhatatlanul feléleszti a legitimista mozgalmakat, ez pedig olyan helyzetet teremthet Ausztriában, amely felrúgja az osztrák semlegességi nyilatkozatot, s ezzel veszélyes nemzetközi helyzetet is teremthet. A Habsburg-ügy, amelyet Ottó és osztrák szálláscsinálói most feltámasztottak, így már távolról sem Ausztria belügye, s különösen érdekel bennünket, magyarokat Is, hisz Habsburg Ottó távolabbi terveiben Magyarország is szerepel. Nemcsak arról van szó, hogy Habsburg Ottó az 1956- os ellenforradalom napjaiban egy pillanatra úgy érezhette, elérkezett az ideje, s fényképeket kö- zöltetett magáról az újságokban, amint feleségével „népéért'’ imádkozik, s zagyva nyilatkozatot tett a magyar nép „szenvedéseiről'’. Az ellenforradalmi idők töménytelen szennyet hoztak felszínre, s mi sem természetesebb, hogy a zavarosban megpróbált Habsburg Ottó is halászni. Reményei néhány nap alatt szertefoszlottak, s a világpolitikai helyzet, a szocialista országok szakadatlan erősödése is arra figyelmeztette, hogy más vizekre evezzen. Ezért kísérletezik most azon, hogy visszacsempéssze magát Ausztriába, tervei azonban messzebb mutatnak ennél. Mert a nemzetközi életnek ez a szánalmas bohóca „teoretikus” is, s beszédekben, könyvekben, nyilatkozatokban bőségesen kifejtette, hogy mit tekint céljának. Ausztriai visszaszivárgása természetesen nem azt jelenti, hogy magánemberként szeretne élni valahol az osztrák hegyekben. Első lépésnek azt tekinti, hogy a kancellár felett álló kormányzószerepet kapjon, olyan hatalmat, amellyel megvétózhatja a kor- • «n&éngj--intézkedéseit. Erről nyíltan beszélt Pittermann alkancellár, hangsúlyozva, hogy az „igazság kancellárja'’ elnevezés nemcsak belpolitikai válságot teremtene, hanem nemzetközi bonyodalmakat is. Márpedig Ottó úr kifejezetten nemzetközi bonyodalmakra törekszik, meghazudtolva saját lemondási nyilatkozatát. Ennek bizonyítására elegendő, ha egyik könyvéből, amely A holnap társadalmi rendje prófétikus címet viseli, egy mondatot idézünk. Habsburg Ottó szószé rint ezeket írja: „Az atomkorszakban csak úgy gondoskodhatunk biztonságunkról, ha minden fajta Európán kívüli befolyás alól felszabadítjuk a Kárpátok medencéjét és a Balkánt”. A megfogalmazás önmagában is árulkodó. Az „Európán kívüli” befolyásoktól való felszabadítás épp az atomkorszakban hangzik nevetségesen, de ez a kisebbik része a dolognak. Habsburg Ottó immár egységben látja a Kárpátok medencéjét és a Balkánt, amint az volt távolról sem dicső emlékű Ferenc József uralkodása alatt a boszniai occupatívó után. Vegyük ehhez hozzá egy másik elménc- kedésének, a Döntés Európáról című könyvnek egy passzusát. A fellengzős cím nagyhatalmi hóbortról tanúskodik, s ez sem érdektelen. Itt Habsburg Ottó többek között azt bizonygatja, hogy Európának legdicsőbb korszaka a Római Szent Birodalom ideje volt, mintegy példaként állítva Európa népei elé azt az abszolutizmust, amelynek feltámasztásét Habsburg Ottó vállalja. Idézzük még az osztrák Volksstimme című lapot is, amely Habsburg Ottó zavaros elképzeléseit taglalva ezt írja: „Ma adva varrnak azok a technikai lehetőségek, amelyek révén egyetlen őrült is megsemmisítheti a világot. Habsburg Ottó erre a szerepre vállalkozik”. Javítsuk ki a Volksstimmét: szeretne vállalkozni. ami lényeges különbség. (Folytatjuk)
