Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-12 / 161. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. július 12. Harmadik helyen végzett Tolna megye ifjúsági ökölvívó-válogatottja A tél folyamán első ízben került kiírásra az ifjúsági válogatottak tornája ökölvívásban. A kiírásnak az a célja, hogy elősegítse az utánpótlás fejlődését és ezen keresztül a magyar ökölvívósport megerősödését. Tolna megye válogatottja is őrt' nevezett a tornára és a «el mérkőzésekből eléggé sze;. .s módon, zöld asztal mellett került be a középdöntőbe. Az ugyancsak Szekszárdon megrendezett középdöntő nagy meglepetéssel zárult: megyénk válogatottja döntetlenül végzett Somogy megye ellen, győzött Budapest II. ellenében és így csoportelsőként került a döntőbe, ahol három budapesti csapat volt a megyeválogatott ellenfele. A döntő mérkőzéseket eredetileg Pécsre írták ki. Tekintettel azonban arra, hogy az egyetlen vidéki részt vevő Tolna megyének három budapesti csapat volt az ellenfele, ezért a torna döntőjét a kiírástól eltérően nem Pécsett, hanem Budapesten rendezték meg. Meglehetősen NEHÉZ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT indult útnak a bonyhádi és szekszárdi versenyzőkből álló megyeválogatott. A bonyhádiaknak már hajnali 3-kor, a szekszárdiaknak — legalábbis egyik-másiknak — már hajnali 4-kor fel kellett kelnie. Ezután meglehetősen merevítő utazás, majd a nehezen elért szálláshelyen pihenés következett, amely a nagy melegben bágyasz- tólag hatott. Ilyen előzmények után került sor az első mérkőzésre, amelyen Budapest III. csapata volt az ellenfél. A Tolna megyei válogatottak ugvan jól küzdöttek, de a jobb felkészültségű budapesti csapattól vereséget szenvedtek. A vereség arányának alakulásában az is közrejátszott, hogy a tornán kizárólag budapesti bírák működtek közre, akik ha nem is működtek szemmel láthatóan részrehajlóan, de egyik hibát a másik után követték el. így fosztották meg a győzelemtől Tóthot Junghausz ellenében és a bonyhádi Lukács is megnyerte mérkőzését, a bírák mégiscsak döntetlen eredményt hirdettek ki. A súlyos vereség sem törte le a csapatot. Éjszaka jól kipihenték magukat és a harmadik hely sorsát eldöntő mérkőzésen egészen más csapat lépett szorítóba. I A BÍRÁK MOST IS MŰKÖDÉSBE LÉPTEK. Előbb a szekszárdi Starkot, majd az ugyancsak szekszárdi Freit fosztották meg a megérdemelt győzelemtől és így egészen szoros küzdelem után ezt a mérkőzést is Budapest nyerte meg. A verseny- bíróság azonban a mérkőzés után belátta tévedéseit s a 3. helyezettnek járó érmeket a Tolna megyei csapatnak osztotta ki. így került megyénk válogatottja a torna harmadik helyére. A csapat döntőbe kerülése már egymagában szép fegyvertény volt és azt mutatta, hogy érdemes volt foglalkozni a fiatalsággal. Hogy a döntő küzdelmekben a budapestiek voltak fölényben, érthető volt, hiszen több NB I-es NB Il-es sportkör ifjúsági gárdájából lehetett kiválogatni a budapesti színeket képviselő fiatalokat. Hiba volt az is, hogy a csapatok nem körmérkőzést vívtak egymással olyképpen, hogy a középdöntőben egymás ellen elért eredményt vitték volna magukkal. így történt meg az, hogy Szekszárdon Tolna megye győzött 12:10 arányban Budapest II. ellen, most pedig a harmadik hely sorsát eldöntő mérkőzésen Budapest II. győzött 12:10 arányban. Az is helyes volt, hogy a tornát nem Pécsett, hanem Budapesten rendezték meg. Az azonban már korántsem volt helyes, hogy tiszta BUDAPESTI PONTOZÖGÁRDA működött közre a versenyek során. A szakembereknek különösen a szekszárdi Tóth öklözése tetszett. Be is válogatták az ifjúsági válogatottba, amely legközelebb a lengyel ifjúsági válogatott ellen lép majd szorítóba. A mérkőzések lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Budapest III—Tolna megye 17:5 A bágyadt Tolna megyei csapatból csak a bonyhádi Szemcsik és Bencze győzött, illetve a bonyhádi Lukács ért el döntetlen eredményt. Budapest V—Budapest II 18:4. Döntő: Budapest V—Budapest III. 18:4. Budapest V. csapata vitathatatlanul a legjobb volt a mezőnyben. Budapest II—Tolna megye 12:10 A megyeválogatott frissen, lelke- I sen és ezúttal eredményesen is küzdött és a szorítóban megnyerte a mérkőzést, a bírák azonban másként látták. Győzelmeinket a szekszárdi Csötönyi, a bonyhádi Máté, a szekszárdi Tóth a bonyhádi Mayer és a bonyhádi Lukács aratta. A szekszárdi Freit és Starkot lepontozták. A TORNA VÉGEREDMÉNYE tehát a versenybíróság döntése alapján: 1. Budapest V, 2. Budapest III, 3. Tolna megye és Budapest II. Minden bizonnyal érdekli a szurkolókat, hogy a szekszárdi Gaál miért szenvedett mindkét alkalommal vereséget. Gaál mind a két mérkőzésen egyformán úgy kezdett, hogy padlóra küldte ellenfelét. Ezután mind a két alkalommal elkövette azt a hibát, hogy gyorsan kiütéssel akart végezni ellenfelével. Nem védte magát, így ő kapott olyan ütéseket, amelyek ellenfele győzelmét eredményezték. Egyénileg legjobban a bonyhádi Lukács szerepelt egy győzelemmel és egy győzelemmel felérő döntetlennel. A szekszárdi Tóth is tulajdonképpen mindkét mérkőzését megnyerte, ha a bírók részére csak egy győzelmet hirdettek is ki. Ezenkívül a bonyhádi Máté, Mayer Szemcsuk és Bencze aratott egy-egy győzelmet azt mutatva, hogy jelen pillanatban a bonyhádi ökölvívás jobb utánpótlással rendelkezik, mint a szekszárdi. összefoglalva: a torna harmadik helyén végezni komoly siker a megyei ifjúsági válogatott részére. Ez a siker azonban kötelez bennünket. A tehetséges ifjúsági gárda, a szorgalmas lelkiismeretes edzők rendelkezésére állnak. Tehát minden adottság megvan ahhoz, hogy megfelelő felkészítés után megvédjük az idén kiharcolt harmadik helyet. A labdarúgó nyári kupa sorsolása Balatoni csoport: Július 7.: Keszthelyi Haladás— Nagykanizsai Bányász, Pápai Textiles—Nagykanizsai Dózsa, Várpalotai Bányász—Nagymányoki Rá nvá«7 Július 14.: K. Haladás—N. Dózsa, N. Bányász—Várpalota, Pápa —Nagymányok. Július 21.: Várpalota—Keszthely, N. Bányász—Pápa, Nagymányok—N. Dózsa. Július 28.: Nagymányok—N. Bányász, N. Dózsa—Várpalota, Keszthely—Pápa. Augusztus 4.: N. Dózsa—N. Bányász, Pápa—Várpalota, Nagymányok—Keszthely. Egyszerűbb mechanikai és elektromos műszerek felszerelésében, karbantartásában és javításában jártas műszerészt felveszünk Bővebb felvilágosítást a MÁV Fatelítő U. V. dombóvári üzemvezetőségénél. (74) Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres lakatos, esztergályos szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi u. 13. Munkaügy. (86) fi megyei tanács sportolói Kaposvárott A két szomszédos megyei tanács dolgozói barátságos sportvetélkedés keretében mérték ösz- sze erőiket vasárnap Kaposvárott A vetélkedésnek nem is annyira sportbeli szerepe volt, hanem inkább arra szolgált, hogy elmélyüljenek a kapcsolatok a két szomszédos megye vezetői, dolgozói és sportolói között. A mindvégig baráti hangulatban lezajlott vetélkedésen Tolna megye 50 százalékos sikerrel szerepelt. Labdarúgásban megyénket a Greilich — Esküdt, Szigeti, Korsós — Császár, Rúzsa — Eszter- bauer, Tóthi, Benács, Vándor, Páva összeállítású együttes képviselte. A félidőben a hazaiak vezettek 3:l-re, de aztán a második télidőben Tolna megye tanácsának csapata megérdemelten fordította meg a vesztésre álló mérkőzés sorsát és Tolna megye nyert 4:3 arányban. A férfi röplabda-csapatban helyet kapóit ^zabópál Antal, a megyei tanács elnöke is. Mellette Pécsi, Tóth, Eszterbauer, Menczo és Vándor alkották a csapatot. A férfi röplabda-csapat szereplését már nem kísérte szerencse. A hazaiak 3:0 arányban győztek. A női röpladba-csapat azonban visszaadta a kölcsönt, ök is 3:0 arányban késztették megadásra a vendéglátókat. A nőknél Ballainé, Sándor, Pécsi, Mizsákné, Kocsis, Mozolai és Barabás alkotta a Tolna megyei Tanács csapatát. Végül a tekézők szenvedtek 215 fával vereséget a kaposváriaktól, így aztán 2:2 arányban, eldöntetlenül ért véget a sporttalálkozó. A tekecsapatban Dr. Vígh, Ve- reczkey, Jánosi, Szabó és Benács kaptak helyet. A sportversenyek után baráti összejövetel adott lehetőséget egymás jobb megismerésére és a két szomszédos megye tanácsa dolgozói között a barátság elmélyülésére. A jólsikerült sportvetélkedés és baráti vacsora után a Tolna me- ívei sport küldöttség a késő e?H órákbar tért haza Szekszárdra A mozi kai vizsgálja a népi Az utóbbi években sokszor hangzott el a mozilátogatók körében jogos elmarasztaló bírálat a bemutatott filmek eszmei és művészi színvonaláról. Legtöbb szó a magyar filmek „házatáját” érte. Ez érthető is; évente mintegy 30 millió nézője van a magyar filmeknek és ezt a népes tábort az elmúlt két évben nem nagyon kényeztette el a magyar filmgyártás. De nem lennénk igazságosak, ha csak a magyar filmeket marasztalnánk el, hiszen az érdeklődés a külföldről behozott filmek irányában is csökkent. Meg kell jegyezni azt is, hogy a mozilátogatottság visszaesése úgyszólván a világ valamennyi országában tapasztalható. Hazánkban az utóbbi két évben bekövetkezett látogatói csökkenést azonban nem lehet a filmek alacsony színvonalával magyarázni, hozzájárultak ahhoz egyéb tényezők is. Mindenekelőtt a rohamosan növekvő televízió- készülékek hatását kell megemlítenünk. A tv már több mint egymillió néző számára teszi lehetővé a szórakozás „házhoz szállítását”. Ez nagy konkurrenciát jelent a moziknak. Ennek ellenére nem szabad meghúznunk a vészharangot a mozik felett, hiszen a filmművészetnek továbbra is feladata, hogy sajátos műfajával a legszélesebb körben végezze el világnézeti nevelőhatását, a szocialista kultúra terjesztését, biztosítsa a tömegek szórakozását. Ebből következik, hogy fokozni kell azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a film hatását. | Az ehhez szükséges feltételeket általában biztosították. A MOKÉP évente 150—160 filmet bocsát — az ország összes helységének 94 százalékában működő mozik rendelkezésére. Nem mondható azonban kielégítőnek a mozik nagy részének kultúrált- sága, technikai—műszaki színvonala. A közel 4500 mozinak 80 százaléka keskenyfilmes és mindössze 7 százaléka alkalmas szélesvásznú vetítésre is. Igen sok mozi korszerűtlen, elhanyagolt épületben működik. Az ilyen mozik nem nagyon vonzzák a nézőket, e tekintetben — különösen vidéken — bizony még sok a tennivaló. Természetesnek kell vennünk, hogy a vidéki ember nemcsak az élelmiszer- és iparcikkeUenőrzés szükségletét akarja modern, kul* túráit boltokban beszerezni, feketéjét ízléses cukrászdában elfogyasztani, hanem hasonlót követel a kulturális és szórakozási szükségletét kielégítő mozitól is. A Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága számol az igényekkel és a lakosság kulturált, korszerű moziellátásának megvalósítására olyan fejlesztési irányelveket dolgozott ki, amelyek végrehajtása után az ország legkisebb falujában is lesz rendszeres mozielőadás, a 2500 lakosnál nagyobb községekben fokozatosan megvalósul a normálfilmes vetítés. Jelentősen meggyorsíthatja a program végrehajtását a helyi tanácsok fokozottabb anyagi támogatása — s mivel a lakosság széles körét érintő kérdésről van szó — a társadalmi összefogás, segítés. I Azt mondják: jó bornak 1 ______________Z______nem kell c égér. — E mondást a moziknál talán úgy lehetne módosítani, hogy a jó filmnek sem árt a „cégér”, vagyis a jó propaganda. Ha a filmpropaganda időben, széles körben, a különböző társadalmi rétegekhez szólóan ad tájékoztatást a bemutatásra kerülő filmekről, feltétlenül jelentős mértékben hozzájárulhat a mozik látogatottságának növekedéséhez. Hasonló tényezőként lehet számításba venni a közönség- szervező munkát is. E tekintetben elsősorban az ifjúság érdeklődésének fokozásával és — különösen az idősebb — vidéki mezőgazdasági dolgozók érdeklődésének felkeltésével kellene többet foglalkozni. Ez utóbbi terület még „fehér foltként” jelentkezik a mozilátogatás térképén. Hogy e tekintetben milyen sok a tennivaló, kitűnik abból is; 1962-ben egy vidéki lakosra 10 mozilátogatás jutott a fővárosi 19-cel szemben. I A népi ellenőrzés most I ________L_______________ folyam atban lévő vizsgálata során elsősorban arra kíván választ kapni, hogy az említett tényezők milyen mértékben hatnak. Mivel a filmművészet, a mozikultúra helyzete a lakosság széles körét érinti, a vizsgálat szívesen hasznosítja a lakosság részéről tett észrevételeket is. Csaba János — Kónya Ferenc Jazz-balett Mimiről, Santuzzáról és Turandotról Susanna Egri, magyar származású olasz koreográfusnő a Bohémélet, a Parasztbecsület és a Turandot történetéből balettjeleneteket készített, s ezeket az olasz televízióban nemrég bemutatták. A Bohémélet-balettben Musette filmszínésznő akar lenni és otthagyja Marcellt egy gazdag fiatalember kedvéért, aki nagyobb érvényesülési lehetőségeket kínál neki. Rodolfo újságíró, Mimi nem tüdőbeteg, hanem fehérvérűségben szenved. A balettjelenet zenéjét Dave Brubeck komponálta. A Turandot színhelyét a szerzők a San Francisco-i alvilágba helyezték át. Turandot apja gengsz tervezér, aki mielőtt „nyugalomba vonul”, azt akarja, hogy utóda tegyen tanúságot ügyességéről és bátorságáról. A jelentkező idegen győz a próbatételen; beleszeret Turandotba és a jelenet szerencsés véget ér. A zenét a nyugat-amerikai partvidék jazz- számaiból állították össze. A Parasztbecsület „amerikaiasí- tott Szicíliában” játszódik. San- tuzza a hagyományokhoz ragaszkodó nő, aki mindenáron a férfi parancsának akar engedelmeskedni. Vetélytársa, Lola felszabadult, „mai” nő, egy benzinkút kezelője. Turiddu nem tud választani a két nő között. Santuzza és Lola világát két kórus képviseli: az öregek kórusa, és a tvisztelő fiataloké. Turiddu és Alfio a balettjelenetben is késpárbajt vív. A zene Mario Migliardi műve. Gustav Kahler müveinek nagy sikere Tokióban Tokióban a zenerajongók nemrégiben néhány egymást követő estén más-más zenekarok előadásában élvezhették Gustav Mahler „Titán” szimfóniáját. Ugyanezen a héten a tokiói egyetemi énekés zenekar Mahler nagyszabású dalciklusát, a „Dal a Földről” című művet adta elő. A műveket Willis Page és Fritz Mahler, a kiváló osztrák zeneszerző 62 éves unokaöccse vezényelte. A bécsi születésű Fritz Mahler nagy elragadtatással nyilatkozott a tokiói zenei életről, elsősorban arról, hogy a japán fővárosban öt nagy ■szimfonikus zenekar működik és a muzsikusok között nincs mun- Kanélküliség.
