Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-12 / 161. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1963. július 12. Nyílt levél A tagjelölt-felvételről Kedves Barátom! Bizonyára emlékszel a legutóbbi beszélgetésünkre. Hiányoltam, hogy alapszervezetetek évek óta egyetlen tagjelöltet sem vett fel soraiba, s erre te csak legyintettéi és azt mondtad: „Liegen vagyunk... Talán még sokan is!”. Vitatkoztunk és te mereven tartottad álláspontodat. Utánad másokkal is beszéltem, végigjártam a falut, s ma már érveim, melyeket levelemben felsorolni szándékozom, sokrétűbbek, mint kezdetben voltak, veled folytatott vitám idején. Megállapítottam, annak, hogy nincs évek óta tagjelölt-felvétel, egyik oka az, hogy rossz alapszervezetetek tömegkapcsolata. A párton kívüli aktívahálózatot létrehoztátok ugyan néhány évvel ezelőtt, de ez csak papíron létezik. A névsor megvan. Ott hever a titkár íróasztalában. De ez egymagában semmit sem ér. Ahhoz, hogy közel kerüljenek a párthoz, gyakran meg kell hívni őket taggyűlésekre, fontos, hogy állandó feladatot, támogatást, nevelést kapjanak. Erezzék, hogy a párt számít rájuk, támaszkodik munkájukra, bízik bennük. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy elsősorban belőlük lesznek a holnap tagjelöltjei. Termelőszövetkezeti alapszervezeteteknek számolni kell azzal, hogy a parasztember először kissé bátortalan, előbb meg akar ismerni bennünket. S ha megszereti a politikai munkán keresztül, mellyel megbíztuk, a pártot, csak akkor kéri a tagjelölt-felvételi ívet. Erlelődési időre van szükség. A szimpátiának meggyőződéssé, a vonzalomnak szeretetté, ragaszkodássá kell változnia. Alapszerve- zetetek nem eresztette le eléggé mélyen gyökereit a szövetkezeti parasztságba. Kevés köztetek a szövetkezeti tag. És ez nagy baj! Szövetkezeteteknek egyre sokrétűbb feladatot kell megoldania, s ehhez erős pártszervezetre van szükség. Néhány szavad meglehetősen felkavart, kellemetlenül hatott rám. Azt mondtad: „csak harcok idején születnek igazi kommunisták, ilyen békés időszakban nem termelődnek ki, most csak legfeljebb néhány karrierista próbálkozik zörgetni a párt kapuján”. Negyvenötre és ötvenhatra gondoltál. Es nehezen akartad megérteni, hogy most is szívós és nehéz harc folyik. Csak legfeljebb a harc formái változtak. Es mivel te a régi formákhoz szoktál hozzá, nehezen akarsz tudomást szerezni az új harci formákról és eszközökről. Nehéz harcot vívunk! A szövetkezet megszilárdítása, a gazdálkodás fellendítése csak következetes, szívós harc árán lehetséges. A szocialista tudat kialakítása, a szívek és a fejek megnyerése céltudatos, állandó ostrom eredménye lehet csak. Eszmei offenzívára van szükségünk! A gazdasági és eszmei harc, a jó és a rossz, az elavult és az új közötti küzdelem új, élenjáró harcosokat dob tömegesen felszínre. Észre kell vennünk őket. Bizalommal kell fogadnunk közeledésüket. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy igaz kommunistává nevelődjenek. Idegen tőlünk, hogy merev mozdulatlanság alapján szémlél- jük az embereket. Aki tíz évvel ezelőtt kommunista volt, az nem biztos, hogy ma is az. Vannak, akik elfajulnak! Vannak, akik méltatlanná) válnalk! Es ugyanakkor’ úják Ibukkárlnak fel. Uj emberek, akik méltók lesznek a kommunista névre. Akiknek a pártban a helyük, mert munkájuk által a szocializmus ügyéért végzett áldozatos küzdelmük által kiérdemelték a kommunista jelzőt. A párthoz való tartozást napról napra ki kell érdemelni. Régi érdemek nem mentesíthetnek a jelenben elkövetett hibák alól és a régi botlások nem feküdhetnek sötét, nyomasztó árnyék gyanánt a jelen szorgalmas, elismerést érdemlő munkája felett. Hogy nem tudtok kellő vonzást gyakorolni a párton kívüli szövetkezeti tagok felé, annak egyik oka az is, hogy az alapszervezet tagságának egy része nem eléggé példamutató a munkában és a magánéletben. Az alapszervezetnek ezen a téren is rendet kell teremteni. Foglalkozni kell azokkal, akik megfeledkeztek arról, hogy élenjáró párt tagjai, arról, hogy a kommunista név sok mindenre kötelez. Tőletek nem messze, Hőgyész községben nemrégiben kizártak egy embert a pártból, mert méltatlanná vált arra, hogy hozzá tartozzon. Négyen álltak a helyébe. Négyen jelentkeztek tagjelöltnek olyanok, akiket bizonyos fokig az ő személye tartott vissza. Érdemes talán azt is megjegyeznem, hogy Hőgyészen is évekig húzódó probléma volt a pártépítés. Miután nálatok meglehetősen sok hiányosságra bukkantam, tájékozódtam a bonyhádi járás többi községeiben is. A pártépítés munkája egészséges fejlődést mutat. Amíg az első negyedévben mindössze 12 új tagjelöltet vett fel a 31 termelőszövetkezeti alapszervezet, a második negyedévben a felvételüket kérők száma 27-re emelkedett. Sokat segített a párttitkári tanfolyam és a járási párt- és tömegszervezeti osztály jónéhány brigádvizsgálata. Sok még a teendő! Nem elvtelen tagtoborzásról van szó. Ezt senki sem akarja. Csupán csak annyit, hogy bátrabban kell foglalkozni azokkal, akik ezerszámra tűnnek ki a termelőszövetkezeti földeken emberségükkel, munkájukkal, helytállásukkal. Azokra van szüksége a pártnak, akiket az egész falu népe szeret, tisztel, becsül, akik minden cselekedetükkel nap, mint nap bizonyítják, hogy a mi oldalunkon állnak. Járásotokon belül hét olyan szövetkezeti alapszervezet van, ahol az idén egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Pártépítő munkánkat jónéhány esetben azok a nézetek bénítják, melyeket tőled is idézek levelemben. Meg kell szabadulni ezektől a nézetektől, ha előbbre akarunk lépni. Ki kell gyomlálnunk őket. Tán csodálkozol, hogy ilyen hosszú levélben reagálok arra, amit te csak néhány odavetett mondatban tálaltál. Úgy gondolom ez is kevés! Eredményt csak akkor érhetünk el, ha sokan és igen sokat harcosan és bátran beszélünk erről a témáról. Baráti üdvözlettel: HAYPÄL TIBOR Hibapont nélkül címereznek a döbröközi tsz asszonyai Az idei gazdasági évben a döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezetben hétszáz holdon termelnek hibridkukoricát, a marton- vásárhelyi 5 és 42-esből. A tsz- nek kifizetődik e kukoricafajta termesztése, ha biztosítani tudják, hogy nulla hibapont nélkül végzik el a munkálatokat, akkor ez mintegy 100 vagon többlet kukoricatermést jelent a közös gazdaságnak, A szépen fejlődő növényen tíz napja folyik a címe- rezés. Naponként 150—200 asz- szony végzi ezekben a meleg napokban is a kiváló minőségű munkát. Az Állami Vetőmag Felügyelőség a napokban vizsgálatot folytatott, s megállapította, hogy kifogástalan munkát végeznek az asszonyok. A szorgos kezek nyomán egy hét múlva befejeződik a címerezés. Az asszonyok után a gépesek is A kertészetben dolgozó asszonyok kezdeményezték a szocialista brigádmozgalmat a sárszent- lőrinci Petőfi Tsz-ben. Voltak, akik nem nagy jelentőséget tulajdonítottak a kezdeményezésnek és úgy vélekedtek: szép, szép, de más az üzem és más a mezőgazdaság — mondták és napirendre tértek a kezdeményezés fölött. Az asszonyoknak nem ment el a kedvük a vállalkozástól. A brigád vezetője, Radó Lászlóné, aki egyben a pártszervezet titkára is, sokszor elmondta: „Nagy szégyen lenne, ha az asszonyok meghátrálnának”. A kertészetben dolgozó 29 tagú brigád megtette a magáét. Az év végére tervezett 300 000 forinttal szemben 800 000 forint értékű árut termeltek a kertészetben. Az eredményekben nem kis szerepe volt a szocialista brigád cím elnyeréséért indított mozgalomnak. A brigád tagjai azt is bebizonyították, hogy a mezőgazdaságban dolgozók is találnak időt a tanulásra, művelődésre. Vasárnaponként közösen néztek meg egy-egy filmet, a déli pihenő alatt felváltva olvasták a sajtót, vitattak meg politikai kérdéseket. Az együvé- tartozás az egymás megsegítésében is kifejezésre jutott. Ha a brigád valamelyik tagja megbetegedett, valamennyien segítettek. Az asszonyok példáját követve az idén kora tavasszal 25 taggal a gépcsoportnál is megalakult egy brigád. A szocialista brigád cím elnyeréséért a termésátlagok növelésére tettek Ígéretet. Vállalásuk egyik pontja: úgy dolgozni, hogy augusztus elsejére befejez-1 zék a gabona betakarítását. Valamennyien 30 éven aluli fiatalok. Vállalásukat a munkaidő jobb kihasználására, a gépek óvására, az üzemanyaggal és az alkatrésszel való takarékosságra tették meg. Versenyeznek abban is, ki hagy alacsonyabb tarlót. Az alomszalma biztosítása mindenütt jelentkező gond, s a tsz külön premizálja azokat a gépvezetőket, akik 20 centisnél alacsonyabb tarlót hagynak. A premizálás és a legjobb eredményt elérők részére kitűzött 1000 forint pénzjutalom jobb munkára ösztönzi a brigádban dolgozókat. A gépcsoportban any- nyira dolgoznak, hogy Váli Józsefet, a tsz agronómusának kellett figyelmeztetni arra, hogy néha pihenjen is. — Úgy esett, hogy Váli József gépével hamarabb végzett, mint ahogy számítottuk. Megkérdeztük, elvállalná-e a borsó rendsodrását. Elvállalta és egész éjszaka rendsodrózott. Reggel újból jelentkezett munkára, de mi nem engedtük gépre ülni. Haza- küldtük, pihenjen egyet. Délután már ismét dolgozott, — mondja Drinóczy József agronómus. Vagy itt van a szállító brigád, Bene- deczki Józseffel az élen. Elnyerték a KISZ vándorzászlaját. Be- nedeczki Józsefet jó munkája mellett még a gép szeretetéért is dicsérhetem. A zetort, amelyen dolgozik, a termelőszövetkezet 1960-ban vásárolta. A gép úgy néz ki, mintha még ma is új lenne — dicséri a brigádtagot. Aztán a „hajtás gyerekek" között emlegeti Szigeti Jánost és Cseke Istvánt is a tsz-ben. A brigád tagjai figyelik egymás munkáját, s ha valamelyik jobb teljesítményt ért el, a többi azon igyekszik, hogy lemaradását behozza. A szocialista cím elnyerése a tanulásra is ösztönzi a brigádtagokat. A gépcsoportban dolgozók mindegyike elvégezte a traktoros- gépésztanfolyamot. Már a tavaszi munkáknál is megmutatták, hogy nem hiába küldték őket tanulni. Harminc nap alatt végeztek ezer hold vetéssel. A nyári munkáknál arra vállalkoztak, hogy gép- hiba^nélkül, jóminőségű munkával augusztus elsejére végeznek a gabonabetakarítással. A következő munka a tarlóhántás elvégzése, majd az ősziek vetésére való felkészülés. Azt az elvet akarják érvényesíteni, „mindent az idejében”. A sárszentlőrinci Petőfi Tsz-ben — ahogy a községben mondják — minden második ember tanul A télen az ezüstkalászos tanfolyamot harmincketten végezték el eredményesen. Az idei tanév végén valóságos vizsgaláz volt a községben. Zsámbékra, Budapestre, Szekszárdra és Székesfehérvárra utaztak a tsz-tagok vizsgázni, és nem hoztak szégyent falujukra. A kertészetben dolgozó asszonyok kezdeményezésével indult el a szocialista brigádmozgalom a Petőfi Tsz-ben. Példájukon okulva a gépcsoport is vállalást tett. Terjed a mozgalom, amelynek anyagi ösztönzője a premizálás, de ez nem minden. A tsz-ben meg kellene szervezni a verseny- bizottságot azzal a feladattal, hogy kísérjék figyelemmel és értékeljék a brigádok munkáját. Az anyagi ösztönzés párosuljon az erkölcsi elismeréssel. P. M, Egy év alatt 20 százalékkal javult a minőség a Paksi Téglagyárban Keserű szájízzel emlékeznek a Paksi Téglagyár dolgozói a május elsejei felvonulásukra. Égető kemencéjük kicsinyített mását vitték magukkal, s amikor a felvonulásra kíváncsi lakosság előtt elvonultak elhangzott a megjegyzés: ezzel a kemencével égették azt a rossz minőségű téglát? Kedvetlenül ünnepeltek, s fájó pontként emlegetik ma is. De vajon volt-e oka a lakosságnak ilyen megjegyzésre? — Sajnos volt és mégcsak nem is tiltakozhattunk. — vallják be őszintén. A tavalyi év bizony nem vált dicsőségükre. Évi termelésüknek mindössze 84.6 százaléka volt első osztályú. A többi? No arról nem is jó beszélni. Az égetési módszerükkel volt baj, a nyerstéglák még első osztályúnak ígérkeztek, mielőtt a kemencékbe kerültek. Égetés után azonban elkerülhetetlenül sor került a leminősítésre. Nem csoda hát, ha elpártoltak tőlük a vevők, s a rosszabb minőségű téglákat a maguk „gyönyörködtetésére” tárolták a telepen. Hiába keressük ma a tavalyi téglát, mutatóban van csupán néhány darab, az is azért, hogy figyelmeztessen. Üres a Paksi Téglagyár készáru-raktára, az igények kielégítését alig győzik. Dunaföldvárról, Németkérről, Soltról, sőt Dunavecséről is eljönnek a paksi tégláért. Pálfordu- lás történt talán? Április elején kezdték meg a nyersgyártást, ezek égetésére április vége felé került sor. Á májusi és a júniusi kimutatások szerint 97.3, illetve 98.9 százalék volt az égetett téglák első osztályú részaránya. Tizenöt—húsz százalékkal jobb mint 1962. májusában és júniusában. Keressük a magyarázatot. Az égetést ugyanazok az emberek végzik, mint tavaly. Övári József, Ledneczki Sándor, Jindrich Ferencné és László József. Mi történt hát? — Más a munkamódszerünk, tökéletesebb az égetési technológiánk — mondja Jindrich Ferencné. A mohácsi 1-számú téglagyár egyik kiváló égetője Horváth Antal az év elején hat hetet töltött Pakson. Ő tanította be a tüzelés eddig legtökéletesebb módszerét. Eredményesen, mint ahogy ezt az eddigi eredmények is igazolják. Csupán egy tized százalékkal kell még növelniük az első osztályú téglák arányát, s a legjobb minőségű munkát végző téglagyárak közé kerülnek a paksiak. Jogos az elégedettségük, hisz ez azt is jelenti, hogy a lakosság is elégedett velük. R. M. A Szekszárdi Állami Gazdaság Várdombi kerületében 450 növendékmarhát tartanak szabadtartásos nevelőben. Képünkön a szabadtartásos növendékmarhák egy csoportja.
