Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-09 / 158. szám

£lORE KATÓNAK. IHÁNY A VILLA! FELKONCOLNI MINDEN . f LAÍADÖT! / Háromszoros túlerő'. MIT TESZÜNK. Spartacus! f Nincs hova l BÚJNUNK. MEGKÜZDÜNK VELÜK. ÍOTNA MtTGTfÜ ffflPtfjfía 1963. július 9. 99 felszállóit a páva •. • Kint a házikertben hűsöl a fák alatt. Amint a fényképező­géppel közeledünk feléje, bi­zalmatlanul emeli fel koronás fejét. Mire „lőtávolba’’ érnénk, behúzódik a bokrok közé, majd éktelen rikácsolással felrepül a háztetőre. Sok színű, csillogó farka zászlóként lobog a le­vegőben. Ideges bizalmatlan­sággal szemlél bennünket. — Most nem hagyja magát megfogni, mert a tojó most költ. Kilenc tojásra ült el... — magyarázza a gazdaasszony, Szőcs Vilmosné. — Csak a fér­jem tudja megfogni, amikor idehaza van. Este nem akar bemenni az istállóba a szent­nek se. Hogy mennyit kell haj- szolni. amíg végre bemegy... Ha meg kintmarad, egész éjjel kiabál. És olyan hangja van, hogy az emberek felijednek álmukból. Úgy látszik, nincs tökéletes alkotás a termésűéiben. fóV vájt' a páva is. Pompázó tollazató, mint valami ékes királyi pa-_ lést. Hanem a hangja idétlen rikácsolás. Nem is megy róka tőle Sző- csék udvarába. Sosem mehet eléggé óvatosan ahhoz, hogy az öreg páva észre ne vegye... Csap olyan patáliát a legköze­lebb álló fa tetejéről, hogy a róka eszét vesztve menekül, nehogy még neszét vegyék a kutyák. — Itt szeret, kint a kertben — mondja a háziasszony. — F.lbogarászgat naphosszat. De meg is lehet nézni a burgo­nyát, nem látni rajta bogarat. Ennek örülnek a szomszédok is. Csak ott, a harmadik szomszéd nem. mert a kiskertjébe jár játszani, ott teregeti ki a tol­láit és legázolta a paprika­palántát. De nincs előtte ke­rítés, legyen az bármilyen ma­gas. Kérdezzük, hogyan került hozzájuk a pompás tollazatú, ritka madár, hajdan főúri ud­varok dísze. — Barátsági alapon, egy er­dész ismerősünktől. Japán tyú­kot és kakast adtunk cserébe. Párt a párért... Aztán a beszélgetés során az, is kitűnik, hogy nem csupán díszként tartják, hanem a hasz­náért is. A tojó rendszeresen költ, a fiatal pávákat pedig három-négyszáz forintért meg­veszik. Egy fiatal kakast 400 forintért vásárolt meg nemrég egy ismerősük, a mucsfai ju­hász. — Augusztusban megcsunyul — mondja Szőcs Vilmosné. — Akkor vedlik, tollazatát telje­sen elhullatja, olyan, mintha meg lenne kopasztva. A büszkeség, a gőg jelképe egy högyészi ház portáján. Gő­gös bizalmatlansággal sétál most is végig a ház tetején, és nem hajlandó közelebbről is megcsodáltatni gyönyörű tol- lazatgt, - . V 1 /,'% Bl. A szépségűdet kulisszái mögött... Hanni börtönbe kerül London egyik régi börtönének komor cellájában huszonegy íves, feltűnően szép lány raboskodik. Az angolt csak törve beszéli, ál­lampolgársága osztrák, születési helye Bécs, neve Hanni Ehren- strasser. A bűncselekmény, amiért elítélték: lopás: A brit főváros előkelő üzleti negyedében, a Bond streeten, egy óvatlan pillanatban értékes ékszereket tüntetett el ké­zitáskájában. A név ismerős. Talán még a .’énykép is, hiszen nem is olyan régen még a magazinok első ol­dalát díszítette. A bécsi gépíró­kisasszony volt kontinensünk szépségkirálynője, Isztambulban ő nyerte el a Miss Európa címet. A nagy nap felforgatta életét. Me­nedzserek tömege környékezte meg, nyilatkozatokat adott, jól megfizették, ha reklámcélokból megdicsérte valamelyik divatsza­lon, vagy kozmetikai cég termé­keit. Rábeszélték, hogy szakítson vőlegényével, egy derék bécsi ké­ményseprővel, elvégre egy „fiatal­kori ballépés” — amint eljegy­zéséről beszéltek — nem állíthat gátat karrierje elé. Persze, min­den csoda három napig tart, nem­sokára új szépségkirálynők tűn­tek fel, Hanni reklámalanyként sem volt már érdekes, az ígért filmszerepek is elmaradtak. Nem akart hazamenni Bécsbe, szégyell- te magát a „lecsúszás” miatt — végül is elszerződött manekennek egy londoni divatházhoz. Volt azonban egy szenvedélye: az édes­ség. S amikor vonalai — legalább is maneken-viszonylatban — túl­ságosan terebélyesedni kezdtek, olyan mértékben szedie a fogyasz­tószereket, orvosságokat, hogy el­vesztette ellenőrzését cselekedetei felett, s egyik lopást a másik után követte el. Az első esetben, ami­kor rajtakapták még eltussolták, de p következő alkalommal már bilihcs kattant csuklóján. A, lapok úgy írnak az esetről, Készül az országos földgáz- távvezetékhálózat fejlesztésének terve Három országrészben épül je­lenleg földgáz-távvezeték, része­ként annak a vezetékrendszernek, amely a távlati tervek szerint behálózza majd hazánk számos vidékét. Az első és leghosszabb vezetékvonal, a Hajdúszoboszló — borsodi, amely az északmagyar­országi kohóknak szállítja a szo- boszlói földgázt, éppen a napok­ban jutott el Özdig. A békési ve­zeték a megye területén feltárt szénhidrogénmezők földgázát viszi majd Orosházára, az idén el­készülő üveggyárnak, meg a ház­tartásoknak. A harmadiknak, a Hajdúszoboszlói—budapesti ge­rincvezeték munkálataihoz né­hány hete fogtak hozzá Cegléd határában és jövőre készülnek el vele. Közben a kőolaj- és gázipari tervező vállalat dolgozik az or­szágos vezetékhálózat továbbfej­lesztésének tervein. A tervek egyik legjelentősebb, legérdeke­sebb elgondolása, hogy a békési földgázt Kecskemét vidékének érintésével elvezetik Dunaúj­városba és földgáztüzelésre állít­ják át a Dunai Vasművet, ezen­kívül a háztartásoknak is uttat- nak majd a békési gázból. Ké­sőbb Dunaújvárosból tovább épí­tenék a földgáz-vezetéket Székes- fehérvárra, illetve Pétre. Termé­szetesen szó van arról is, hogv a nyomvonal mentén lévő alföldi városokba szintén elágazást épí­tenének. A Dunántúlon az iker­vári gázmezőről Szombathelyre építenek vezetéket, a város üze­meinek és háztartásainak földgáz­ellátására. mint preludintragédiáról, s a fo­gyasztószer káros hatásait kutat­ták. Pedig a gyógyszer legfeljebb másodrendű ok volt. még ha köz­vetlen előidézővé is lépett elő. Az igazán hibás az a hazug álomvi­lág volt, amellyel Hanni Ehren- strassert körülvették és amely egyszerre összeomlott. Ingeliese, a gyermek­rabló Amikor a bécsi lányt megkoro­názták, udvartartásának legsző­kébb tagja a koppenhágai Ingeli­ese Bodin volt Isztambulban, vagy ahogyan jobban ismerték: Miss Dánia. És nem sokkal később, hogy Hannit a Scotland Yard gép­kocsija vitte el a Bond-streetről, dán udvarhölgyét párizsi vizsgáló- bíró faggatta. Raymond Roland- dal, az egyik legnagyobb francia bankház igazgatójának fiával, s a párizsi aranyifjúság más kiemel­kedő személyiségeivel együtt tar­tóztatták le, gyermekrablás gya­núja miatt. A tagadás nem hasz­nált, még a kis Eric Peugeot, az autókirály unokája is felismerte. (A gyermeket négy napon át tar­tották fogva, aztán ötvenmillió frank váltságdíj ellenében szaba­don engedték. A rendőrség sokáig hiába nyomozott, végül is a diva­tos üdülőhelyen, Megeve-ben buk­kantak nyomukra, ahol nagy té­tekben játszottak ruletten, s a vesztett bankjegyek száma meg­egyezett a természetesén feljegy­zett váltságdíj-frankokéval.) Szépségkirálynők tündöklése és bukása — jegyezték meg a két Miss bírósági ügyével kapcsolat­ban. De Ingeliese Bodin esetében is többről van szó, mint egyéni tragédiáról. Ahelyett, hogy visz- szatért volna városába, családja körébe, elkápráztatta a hamis csil­logás. A lehető legrosszabb társa­ságba keveredett, s a lejtőn nem tudott megállni. Mary Emis nem pályázhat Megkoronázott szépségek álltak a New York-i bíróság előtt is, Mary Emist, vagyis Miss Ameri­kát perelte a második helyezett Mary Hill. A perdöntő tény az volt, hogy az előbbinek két édes gyermeke van. Mary Emist ugyan­is az Egyesült Államok szépségki­rálynőjévé kiáltották ki, de az­után diszkvalifikálták, mert férjes asszony nem pályázhat erre a címre. „Ez a hazug vipera az oka mindennek — nyilatkozta dühö­sen a felperes. Érdemtelenül el­ütött az elsőségtől, azután nem­hogy Hollywood, de még a má­sodrendű mulatók sem akartak tudomást venni rólam. Harminc­ezer dollár kártérítést követelek.” Az alperes viszont így védekezett: „Megpróbáltam, mert kellett a pénz. A szépség önmagában nem boldogít, ha nem tudunk kijönni férjem jövedelméből. Miből fizes­sek harmincezret?” Gyűrűznek a botrányok, és a szépség mögül előtűnik a kevésbé szép üzlet. Különösen szembetű­nő az, amikor közeledik a Pageant, a világ szépének, a Miss Univer- see-nek megválasztása. Egy Eleo­nora Slaughter nevű vállalkozó, — aki ezen szerezte millióit — szervezi a Pageant-ot (magyarra pompának, látványosságnak for­díthatnánk) és, hogy kit illet majd az első hely. rendszerint az ő iro­dájában dől el. Sleughter asszony ugyanis előre kiárusítja győztese­it és helyezettjeit különböző vál­lalatoknak — reklámcélokra. Ezért kizáró feltétel a család, s különö­sen a gyermekek, hiszen elvonhat­nák a figyelmet más irányba. A nagy kiárusítás Nem túlzás a kiárusítás szó? Nem túlságosan nyers? Hadd mondjunk el néhány példát. A mindenkori Miss Amerika nem fényképeztetheti magát, csak egy bizonyos vállalattal, mert az a cég „megvette” arcát. Nem nyi­latkozhat engedély nélkül, még csak egy jóreggelt sem rebeghet el a rádióriporterek mikrofonjai­ba, mert hangjával az egyik hang- lemezgyár rendelkezik. Szerződé­se van, milyen ruhát viselhet, me­lyik fodrászhoz járhat, ha szom­jas mit ihat, és ha netán megfáj­dul a feje, melyik gyógyszergyár piruláját veheti be. (Elvégre nem lebecsülendő reklám, hogy a világ legszebb fejének fájása éppen at­tól a gyógyszerkészítménytől múlik el). És nincs kímélet, ha a szép­ségkirálynőt a szőrmekereskedők „vették meg”, akkor rekkenő hő­ségben is bundában pompázhat. Világkörüli útja során természe­tesen sajtókonferenciákat is tart, ahol kérdezik, de ritkán válaszol, mert a feleleteket rendszerint me­nedzsere, vagy reklámfőnöke ad­ja meg. aki csinosságban elmarad mögötte, de hétpróbás üzletem­ber... (Folytatjuk) Faültető mókusok Lengyelen A 42 holdas lengyeli arboré­tumban edszaporodtak a móku­sok. A kedves állatok paradicsom­kertre leltek a regényes őspark százhuszonöt féle különleges fá­jának lombjaiban. Az idén ötven­nél több mókuspár három-négy lompos farkú csemetét nevelt csa­ládonként. A kis rágcsálók, főleg reggelenként kedvükre hancúroz- nak, kergetőznek a mamutfenyők és másféle fenyőfák, tölgyek, bükkök, a tulipán a diófák és a mogyoróbokrok ágai között. Az erdők pajkos légtornászait védelemben részesítik a parkban. A mókusok ugyanis, ha jóllak­tak, a fölösleges magvakat, a diót és a mogyorót elföldelik, s így rengeteg facsemete nőtt ki már az arborétumban. Ez az ösztönös, de hasznos tulajdonságuk ellen­súlyozza azt a kárt, amit az éneklőmadarak tojásainak elrab­lásával esetenként ókornak. CS. HORVÁTH TIBOR—ZÖKÁD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD | Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben, egy éjszaka a capuai gladiátorok megtámadják őreiket. Spartacus nagy vezéri rátermettséggel úgy irányítja » küzdelmet, hogy a lázadóknak sikerül kitörniük a gladiátor-laktanyából. A város közelében, egy fényűző villában táboroznak 1«,

Next

/
Thumbnails
Contents