Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-27 / 174. szám

A világ közvéleménye moszkvai megállapodásról (3. o.) Rádiómelléklet (4. O.) Több fontos szakmában még elfogadják ipari tanulók jelentkezését <6. o.) A lecke és a ssíláss Menjünk tovább a hidegháború felszámolásának útján Hruscsov válaszai a Pravda és az Izvesztyija tudósítóinak kérdéseire Nem kell messzire menni, ele­gendő visszaemlékezni a tavalyi évre, amely alaposan megleckéz­tette a megyét is, a "járásokat is, de a tsz-eket is. A silókukorica betakarításával a tsz-ek megkés­tek, a munkát. hamarabb, július végén kellett volna teljes erővel kezdeni, de nem sikerült. És mi lett ennek a vége? Kapkodás, szeptember második felében ösx- szeesapott munka és a nagy tö­meget adó takarmány egy . ré­széből nem lett más, mint silány minőségű, tápanyagokban sze­gény valami, sok emészthetetlen, rostos anyaggal. Amelyik tsz-ben nagyon elkéstek, ott főleg arra hivatkoztak, hogy kevés a siló­kombájn, s ez az oka minden­nek. Dehát ha valóban kevés, akkor még inkább követelmény a betakarítást idejében megkezde­ni, a meglévő gépi kapacitást már ezekben a napokban maxi­málisan kihasználni. A járási szakigazgatási szer­vek, a gépállomások és a tsz-ek vezetőivel a menetirány-terveket' az idén is előkészítették. E terv viszont kizárólag, annyiban fogja meggyorsítani a silózást, ameny- nyiben betartják. A várakozás­nak nincs értelme. Helytelen len­ne persze beleszólni abba, hogy hol, melyik határrészen, vagy me­lyik dülővégen indítsa meg a gépeket az agronómus. Ilyesmire nincs szükség. De ott, ahol a szakvezető a várakozás híve, ott a járási felelősök vegyék elő a megfelelő ellenérveket. Bizonyít­sák be, hogy a silózásnál nem szabad figyelmen kívül hagyni a rendelkezésre álló erőket, a ta­valyi tapasztalatokat és a gép­állomás körzetén belül a betaka­rításra váró területet. Mindeze­ket szem előtt tartva az a hely­zet, hogy a tervszerűség felborí­tása veszélyekkel jár. Kegyetlen aszály sújtja a me­gyét. Következményeivel máris számolhatunk. A várható gondo­kat azonban enyhíteni lehet. De csak akkor, ha a szokásosnál is jobban érvényesül a szakembe­rek, a szakirányítók együttműkö­dése, összhangja. A józan és tár­gyilagos előreszámításra mindig szükség volt. Most még nagyobb szükség van rá. Ebben a kritikus nyárban a gazdaságok központi alakja valóban az agronómus. De az agronómus csak úgy képes a helyzet magaslatán állni, ha vannak segítői. Hiába akarja a jót, ha nem támogatják a tagok és nem segítik a brigádvezetők, megfeszülhet. S most, amikor a silózás jóminőségben és idejében történő elvégzése, a jószágállo- mány takarmányozása szempont­jából szinte létkérdés, gondolja­nak erre is a szövetkezeti gaz­dák. A takarmánynak az előttünk álló télen nagy szeme lesz. Leg­alább abból ne menjen veszen­dőbe semmi, ami megtermett s legalább az legyen jóminőségű, ami van. Erről van szó, amikor a járási vezetők hangoztatják, hogy a siló-betakarításnál ne is­métlődjék meg a tavalyi ké­sés, annak összes következmé­nyeivel. Sz. P. Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői kö­zött Moszkvában lefolyt tárgya­lások sikeres befejezésével kap­csolatban a Pravda és az Iz­vesztyija című lapok tudósítói kéréssel fordultak Nyikita Hrus- csovhoz hogy válaszoljon több kérdésre. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a légköri, a világűrbeli és a víz­alatti nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló megegyezés elérését? VÄLASZ: A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a nukleá­ris fegyverkísérletek megtiltásáról Moszkvában folytatott tárgyalá­sok sikeres befejezése nagy je­lentőségű esemény. Most sikerült megegyezésre jutni a légköri, a kozmikus és a vízalatti nukleáris fegyver- kísérletek megtiltásában. Úgy véljük, hogy ez jó kezdet. Szeretnék szerencsét kívánni minden jóakaratú embernek, aki erőfeszítéseivel elősegí­tette a nukleáris fegyverkí­sérletek megtiltására vonat­kozó megegyezést. Úgyszin­tén szeretnék elismeréssel adózni — az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kor­mányának, e kormányok kép­viselőinek, akiket kormányuk megbízott a tárgyalások foly­tatásával. A nukleáris fegyverkísérletek megtiltására vonatkozó megálla­podás elérése azt mutatja, hogy az érdekelt államok akaratával és erőfeszítéseivel, a nagyhatal­mak jóakaratával kölcsönösen elfogadható feltételek meUetl sikeresen megoldhatók a nemgjf-t,- közi problémák. Ezenfelül reméljük — és úgy­gondoljuk, ezt a reményünket ma osztja minden ember a vilá­gon —, hogy a nukleáris fegyver- kísérletek megszüntetéséről szóló szerződés megkötése elő fogja segíteni a nem­zetközi feszültség álta­lános enyhülését, s ezáltal kedvező légkört alakít ki ré­gen megérett nemzetközi problémák megoldásához. Természetesen helytelen dolog lerne az elért sikerek alapján ábrándokban ringatni magunkat, csökkenteni erőfeszítéseinket és elszántságunkat a béke biztosítá­sáért folyó további harcban. Tel­jesen világosan kell látnunk ugyanis azt, hogy a nukleáris fegyverkísérletek megtiltása még nem jelenti a fegyverkezési ver­seny beszüntetését, s következés­képpen önmagában nem hárít­hatja el a háború veszélyét. Ez a lépés nem szünteti meg a fegy­verkezési terheket, hiszen a fegy­verek gyártására az államok óriási anyagi eszközöket fordíta­nak. A fő feladat éppen a fegyver­kezési verseny megszüntetése, a leszerelés. Csak ezen az úton le­het valóban elhárítani a háború veszélyét és megszabadítani az államokat a katonai kiadások sú­lyától. |i » |i »;!' ■ A szovjet kormány ezért úgy véli, hogy most a (nukleáris fegy­verkísérletek me|tiltásáról szóló megegyezés eredményeként olyan kedvező lehetőségek nyílnak, amelyek között előbbre lehet vinni az alap­vető nemzetközi kérdések megoldását. Ehhez azonban jtovábbi olyan erőfeszítésekre van szükség, ame­lyek lépésről-lépésre elvezetnek a béke megszilárdításához, az emberiség örök álmának, az álta­lános és teljes leszerelésnek a megvalósításához. Ehhez a mun­kához haladéktalanul hozzá kell látni, mégpedig mindenekelőtt a nagyhatalmaknak. KÉRDÉS: Véleménye szerint milyen elsőrendű nemzetközi kér­désekre kell összpontosítani most a népek és a kormányok figyel­mét? VÄLASZ: Ha olyan elsőrendű nemzetközi kérdésekről van szó, amelyeket maga az élet helyez előtérbe, akkor mindenekelőtt arra a kérdésre mutatnék rá, amelyet a NATO országok és a Varsói Szerződésben részt vevő or­szágok közötti megnemtáma­dási szerződés megkötése je­lent és amelyről már folyt hasznos véleménycsere. A szovjet kormánynak meggyő­ződése, hogy ennek a szerződés­nek a megkötése kedvezően hat­na az egész helyzetre, mivel a két egymással szembenálló cso­porthoz tartozó államok a világ színe előtt ünnepélyesen bejelen­tenék azt az elhatározásukat, hogy mm alkui mázták erőszakot egymás ellen,—nem fenyegetik egymást háboi#iral. A NATO-országok és a Varsói Szerződésben részt vevő államok közötti nemnemtámadási szerző­dés jelentőségét fokozná még az a körülmény, hogy ez a szerző­dés felölelné mindazokat az álla­mokat, amelyek jelenleg nukleá­ris fegyverrel rendelkeznek. Más szóval, ez a szerződés a nukleáris hatalmak közötti béke szerződése lenne. Ezzel kapcsolatban megelége­déssel állapíthatjuk meg, a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a megnem­támadási szerződésre vonatkozó szovjet javaslatról lefolytatott vé­leménycsere eredményeként meg­állapodás jött létre, hogy a felek tanácskoznak szövetségeseikkel, s ezután folytatják a kérdés megvi­tatását, olyan megegyezés elérése céljából, amely kielégíti a meg­egyezésben részt vevő valamennyi felet. A szovjet kormány meg van győződve arról, hogy ha a megnemtámadási szer­ződés problémájának megol­dásánál mindkét fél ugyan­olyan jóakaratot tanúsít, mint a nukleáris fegyverkísérletek megtiltása kérdésének megol­dásában, akkor gyorsan el le­het érni a megnemtámadási szerződés kérdésében is a megegyezést. A mi részünkről nem lesz hiány jóakaratban. Ami pedig azt a kér­dést illeti, milyen formát kapjon a megnemtámadási szerződés, meggyőződésünk szerint nem lesz nehéz ebben megegyezni, hiszen nincsenek és nem is lehetnek en­nek áthághatatlan akadályai. Vannak más intézkedések is, amelyeket a szovjet kormány vé­leménye szerint H hamarosan meg kellene tenni kölcsönös megegye­zés alapján. Néhány nappal ez­előtt már' beszéltem ezekről az intézkedésekről. Ide tartozik az államok katonai költségvetéseinek befagyasztása, helyesebben csök­kentése, a váratlan támadás meg­előzését szolgáló Intézkedések megvalósítása, a Nyugat-Németor- szágban és a Német Demokrati­kus Köztársaságban tartózkodó külföldi csapatok létszámának csökkentése, képviselőink elküldé­se a nyugati hatalmak csapatai­hoz ' Nyugat-Németországba, s ugyanakkor az ő képviselőik el­küldése a Német Demokratikus Köztársaságban elhelyezett ‘ szov­jet csapatokhoz. Mindezekről a kérdésekről a szovjet kormány kész érdemben tárgyalni a nyugati hatalmak kép­viselőivel, s eljutni a megfelelő egyezmények kidolgozásáig és megkötéséig. Javaslattal fordulunk a nyugati hatalmakhoz: egyezzünk meg mindezekben a kérdésekben. Le tudtuk rakni együttesen az ala­pot, amikor megegyeztünk a nuk­leáris fegyverkísérletek eltiltásá­ban. Menjünk most tovább, előre, a nemzetközi feszültség eny­hítésének, a hidegháború fel­számolásának útján. Természetesen meg kell oldani azt a kérdést is. amelytől legin­kább függ a nemzetközi feszült­ség megszüntetése: a német kér­dés békés rendezését, A második világháború maradványainak fel­számolása nélkül Európában nem lehet szó tartós békéről. Ezt min­denki jól tudja. Szeretném kife­jezni azt a reményemet, hogy mindazok erőfeszítéseinek eredményeként, akiknek szív­ügyük a béke, sikerül elérni a német békeszerződés meg­kötését, és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rende­zését. A népek békét akarnak. Ez ért­hető, természetes kívánság. A kormányok feladata valóra válta­ni az emberek millióinak ezt a kívánságát. így látja a maga fel­adatát az SZKP lenini Központi" Bizottsága, a szovjet kormány, a Szovjetunió minden népe. S ők továbbra sem csökkentik erőfeszí­téseiket, hogy elérjék ezt a nagy célV Pusztító földrengés Jugoszláviában A Tanjug jelentése szerint több mint ezer a halálos áldozatok száma Belgrád (MTI). Pénteken reg­gel negyed hét óra tájban ka­tasztrofális földrengés pusztított a dél-jugoszláviai Szkopjéban és több más váraiban. Szkopjéban, a Macedón Népköztársaság 200 szer lakosú fővárosában a belg­rádi rádió jelentése szerint kár­tyavárként omlottak össze a há­zak a városon átvezető Vardar folyó két partján. Többek között rombadőlt a város legnagyobb szállodája és a telefonközpont épülete is. A várossal megsza­kadt a telefonösszeköttetés. A Tanjug jelentése szerint a földrengés Pristinában, Gnyilan- ban, Kacsanikban és más vá­rosokban is pusztított. Az első földrengés 15—20 másodpercig tartott. Ezt néhány perces idő­közönként három másik gyengébb hullám követte. Gnyilanban 24 ház megrongálódott. 1 Folyik a mentés Szkopjékén Szkopje (Reuter. Tanjug). A jugoszláviai Szkopjéban pénte­ken, magyar * idő szerint 5,15 órakor, megkezdődött földrengés hírügynökségi jelentések szeriig súlyos károkat okozott. Igen sóit — mint a Tanjug jelenti —, le­het, hogy több mint ezer halálos áldozata volt. A Tanjug helyszíni tudósítója a rombadőlt házsorokat rettene­tes látványnak nevezi, összedőli a város legnagyobb szállodája: a Hotel Macedonia. Az épületben tartózkodók közül állítólag senki sem élte túl a katasztrófát. A'a egymást követő négy földrengés] hullám következtében összeom­lott a főposta épülete is, emiati a normális telefonösszeköttetés megszakadt. Igen súlyosan meg­rongálódtak a városi kórházak. Az épen maradt néhány kór­terem zsúfolásig telt sebesültek­kel. Nagy veszélyt jelent a víz­vezetékek elpusztulása is. A jugoszláv kormány, a lakos­ság és a hadsereg hősies erő­feszítéseket tesz, hogy enyhítse a város katasztrófáját. A jugoszláv polgári légiforgalom valamennyi repülőgépét a légierők főparancs­nokságának hatáskörébe helyezték. A gépek a jugoszláv légierő re­pülőivel együtt szakadatlanul szállítják Szkopjebe az élelmi­szert, a gyógyszert és az ország különböző részeiből összetoboro­zott orvosi és ápolói személyze­tet A hadsereg segítségével a város utcáin már a romeltakarí­tás is meoinault. Belgrádból kőr- házvonatot indítottak útnak Szkopjéba,

Next

/
Thumbnails
Contents