Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

I%3. Július 26. SÖDfS WÉCTFt VEPÜJSÁ0 5 Tanácskoznak a fiatalok Mozgalmas az élet a dom-bori KISZ-táborban. Hetenként, két­hetenként váltják egymást a kü­lönféle csoportok. KlSZ-propa- gandisták töltenek itt pár napot, majd úttörő-vezetők, aztán KISZ- titkárok. A program egész nyár­ra kitöltve. Most, ezen a forró júliusi va­sárnapon szocialista ifjúsági bri­gádvezetők jöttek össze, hogy megbeszéljék a szocialista bri­gádmozgalom eddigi tapasztala­tait és a jövőbeni tennivalókat. Paksról és Dombóvárról, Szek- szárdról és Tolnáról, a megye minden részéből. Legtöbben is­merősként üdvözlik egymást, egy évvel ezelőtt is itt voltak, sőt az egyik cipőgyári és selyem- gyári brigád azóta is tartja egy­mással a kapcsolatot ..Hivatalos” programmal telik a délelőtt, az árnyat adó fák alatt ül össze az egy híján száz brigádvezető, brigádtag, majd a vitaindító előadás után három csoportban beszélik meg a ta­pasztalatokat. A tanácskozást megrendező megyei KlSZ-bizott- ság — igen helyesen — gondos­kodott arról is, hogy ne csak megyei tapasztalatokkal gazda­godjanak a résztvevők, három ifjúmunkás szocialista brigád­vezetőt hívott meg Budapestről. Kosztyu Margit, a Goldberger- gyárból. Vető Géza a Gammá­ból, Kaposvári Vince a Landler Jenő Járműjavítóba, jött el, hogy beszéljen az ottani brigád­mozgalomról. Mind Thész Mária vitaindító előadásaiból, mind az ezt követő beszélgetésből kitűnik, hogy nagy lépést tettek előre a megye ifjú­munkásai. Egy évvel ezelőtt 68 ifjúsági brigád versenyzett a megtisztelő címért, 604 taggal, ez A Tolna megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat dombó­vári járási kirendeltsége eddig mintegy 500 vagon gabonát, búzát és árpát vásárolt fel a termelő- szövetkezetektől. A járás tsz-ei majdnem 70 százalékban teljesí­tették adógabona-beadási és 20 százalékban szerződéses értékesí­tési tervüket. A járásban mindennemű köte­lezettségének a dombóvári Alkot­mány Tsz tett eleget. A jelek sze­rint ez a tsz 10 vagon gabonával fogja túlteljesíteni értékesítési tervét. A gyulaji Uj Barázda Tsz-ben mutatkozik járási szinten gaboná­ból a legnagyobb termelési kiesés. év elején mái- 88 brigád, közel ezer taggal. Jelentős a mánőiségi változás is, amit tükröznek a vállalások, eredmények. Csak egy példa: Egy évvel ezelőtt még a legtöbb brigád vállalá­sában az is szerepeit, hogy „megszüntetjük az igazolatlan mulasztást, késést”. Ma mái ilyen vállalás csak elvétve talál­ható, nincs rá szükség, hiszen természetes, hogy nem szabad igazolatlanul mulasztani, késni, Tavaly még vita volt azon. hogy csak a legkiválóbb fiatalokat le­het-e felvenni a brigádba. Ma már természetes, hogy a mozga­lom célja éppen a szocialista emberformálás, igenis, a brigád nevelje meg azokat, akik még nem elég öntudatosak. Az egyik brigádvezető elmondta, hogy ná­luk még börtönviselt fiatalt is felvettek. A korábbi botlást jó „Közkézé»’* a brigádnaplók munkával, magatartással lehet helyrehozni, ebben nagy segítsé­get adhat a brigád. Hogyan dolgozzék egy szocia­lista brigád, hogyan álljanak helyt tagjai a termelésben, ho­gyan mutassanak példát a maga­tartásban. tanulásban, milyen segítséget kérjenek az időseb­bektől és még vagy tucatnyi kér­dés került „szőnyegre”. Mint a vitából kiderült, sok üzemben nem kapnak elegendő támoga­tást az ifjúsági brigádok. Csak akkor veszik igénybe segítségü­ket, ha takarításra, parkosításra, társadalmi munka kell. Pedig lehet különleges termelési fel­adatokat is adni a brigádoknak Magyar János, a Dombóvári Fa­ipari Ktsz egyik brigádvezetőj« elmondta, hogy amikor szóba került, hogy ők. a fiatalok külös brigádot akartak alakítani, az idősek kételkedve mondták: „Majd még könyörögtök, hogy visszavegyünk benneteket”. PonJ az ellenkezője történt. A brigád munkáját már elismerik a sző- vetkezettben, számog^jí jítással se­gítették az üzem munkáját. Szóba került az is — és ez eléggé általános tapasztalat —, hogy az ifjúsági szocialista bri­gádok nem ismerik eléggé az üzeminek, vagy az iparágnak, a saját munkaterületükön túli problémáit, terveit. A Goldber- ger-gyári vendég éppen erre hív­ta fel a figyelmet, náluk, ha mű­szaki értekezlet, vagy más ter­melési problémákkal foglalkozó megbeszélés van, természetes, hogy meghívják az ifjúsági bri­gádok vezetőit is, így tájékozód­nak a vállalat helyzetéről is. Ez teszi lehetővé, hogy a brigádok több segítséget adjanak a ter­melési tervek teljesítéséhez. fl dombóvári Alkotmány Tsz túlteljesíti gabonaértékesíiési tervét A járásban a gyulaji Új Barázda Tsz-nél mutatkozik a legnagyobb kiesés Ennek következtében az Uj Ba­rázda Tsz szerződéses kötelezett­ségeinek, mintegy a felét tudja csak előreláthatóan teljesíteni. Termelési kiesés mutatkozik még a várongi és a dalmandi tsz-ekben is. A kiesés ellenére azonban ezek a tsz-ek valószínűleg teljesíteni tudják szerződéses gabonaértéke­sítési kötelezettségeiket. A felvásárló vállalat járási ki- rendeltsége mindent megtesz az átvételek meggyorsítása érdeké­ben, hogy ezzel is lehetővé tegye a tsz-ek szállító járműveinek mi­nél jobb kihasználását. A dom­bóvári malomban ömlesztett átvé­telt, a járásban öt felvásárló he­lyen pedig hídmérleges átvételt alkalmaznak. Tábortűz az úttörővezető-képző tábor záróünnepélyén Szerdán este ünnepélyes kere­tek között tartották a Mátai An­talról elnevezett fadd-dombori KISZ-táborban lévő úttörővezető­képző tanfolyam záróünnepé­lyét. A zászlólevonáson megje­lent és beszédet mondott a paj­tásoknak Bauer József elvtárs, az úttörőszövetség megyei titkára. Utána tábortűz és színvonalas kultúrműsor következett. Az úttörővezetők második cso­portjának tanfolyamát 222 pajtás végezte el eredményesen. A kö­vetkező tanfolyamon újabb 200 pajtás vesz részt a megye úttörő- csapataiból. Döntött a tanácsúiés — Orvoslakást vásárolnak, összegyűjtik a népművészeti értékeket Sióagárdon — Komoly gondok közepette ült össze a közelmúltban a sióagárdi tanács. Többféle dolog szorította a község vezetőtestületét, amelyek­ről a falu megelégedésére kellett dönteni. Ezek között is szinte el­sőként szerepelt az orvosi lakás problémája. Eredetileg 1964—65- re tervezték, ám a körülmények úgy alakultak, hogy az idén is meg tudják vásárolni. Az Egész­ségügyi Minisztérium jelentős 'se­gítségével házat vesz a tanács, ahol berendezik az orvosi lakást. A tanácstagok előtt többen szó­vá tették: miért állt meg az útépí­tés a Deák utcában? A tanács ala­pos vizsgálatot végzett, s megálla­pították: az építkezést nem más hátráltatja, mint a lakosság, a kör­nyékbeliek nemtörődömsége. An­nak idején ugyanis, amikor a ter­vet készítették, vállalták a társa­dalmi munkát, de most, amikor a teljesítésre került volna a sor, bizony nem sokat tettek. Jogosan döntött tehát úgy a tanács, hogy az útépítést csak akkor folytatják tovább, amikor az utcabeliek is eleget tesznek vállalt kötelezettsé­geiknek, s teljesítik a társadalmi munkát. Szinte a község apraja nagyja tudja: mennyi sajátosan sióagárdi népművészeti érték hányódik, kal­lódik padlásokon, pincékben. A tanácsülés ebben a kérdésben is döntött. Úgy határozott, hogy a .nagyon értékes népművészeti ké­szítményeket össze kell gyűjteni. Ezt a munkát a községi tanács 10 ezer forinttal támogatja, s így ve­ti meg egy később létesítendő táj­múzeum alapját. _____ M otoros túrát szerveznek a bonyhádi járás kiszesei A bonyhádi járási KlSZ-bizott- ság szervezésében motoros túrára készülnek a járás kiszes fiataljai. Az újszerű kirándulás tervezett útvonala Komlót, Abaligetet, a sikondai gyógyfürdőt és Pécset érinti. A kirándulás során a részt­vevők megismerkednek Komló szocialista várossal, megtekintik az abaligeti cseppkőbarlangot, megfürödnek Sikondán és város­nézésen vesznek részt Pécsett. A harag rossz tanácsadó B. AGRONÓMUS VOLT az egyik termelőszövetkezetben. Hónapok óta gyökértelenül lézeng a faluban, alig csinál valamit. Állandó mun­kája nincs. Annáik idején képesí­tés nélkül, baráti alapom került mezőgazdasági beosztásba. A kö­vetelményeknek nem tudott meg­felelni, a szakirányítást képtelen volt kézben tartani. Felszínes és gyér ismeretei nem tették képes­sé arra, hogy a népgazdaság' és a tagok érdekeinek megfelelően m u n kál kod hassék. éppen ezért felelőtlenség lett volna továbbra is agronómusnak hagyni. Levál­tották, de körültekintően és em­berségesen jártak el vele szem­ben. mert abból az elvből indul­tak ki, hogy az agronómiához nem ért ugyan, de ettől még nem eldobni váló ember. Olyan beosztást kell tehát találni a számára, ahol megfelel és ahol teljes értékű munkát végezhet. Felajánlottak neki az irodán egy olyan beosztást, amibe vi­szonylag gyorsan bele lehet jön­ni, s ahol eközben tanulhat, ké­pezheti magát. Ö azonban meg­sértődött. Kijelentette, már pe­dig belőle nem csinálnak bürok­ratát. Hangoztatta, hogy bosszú és rosszindulat áldozata. Harago­sai „megfúrták’'. Nem hajlandó elismerni, hogy erről szó sincs. Kizárólag arról van szó, hogy hiányos a szakértelme és ártaná­nak neki is, a közösségnek is, ha olyan munkát bíznának rá, amelyhez nem ért. Azoknak vari tehát végeredményben igazuk, akik leváltották. Fényűzés és káros luxus lenne a hozzáértést, a szakértelmet tizedrangú kér­désként kezelni. Évekkel ezelőtt más volt a helyzet. Legtöbbször és érthető módon az alkalmas­ság elbírálásánál elsősorban a párthoz, a proletár államhoz való hűséget kellett nézni. Abban az időben nem volt ritka, hogy a bá­nyász igazgatói beosztásba került, az agrárproletár főispáni székbe ült egyik napról a másikra. Ez így volt akkor helyes és törvény­szerű. Azóta legtöbb volt bá­nyász, a beosztáshoz szükséges ismereteket megszerezte, legtöbb „kiemelt” munkás’ és paraszt, egyetemet, vagy főiskolát vég­zett. A funkciót viselő emberek tanultak, vagy tanulnak. Aki pe­dig nem képezi magát, az előbb, utóbb terhére lesz környezetének, t’ékezöje, lassítója a munkának, mert ami néhány évvel ezelőtt elegendő volt, az ma már kevés. Egyre nagyobb számban jönnek, helyet és szót kérnek a fiatal szakemberek is. Nyilvánvaló e téren tehát a minőségi változás. MEGÉRTHETJÜK, hogy csak jel­szavakkal a szocializmust felépí­teni nem lehet. A világméretű békés gazdasági versenyben a szocializmus erői diadalmaskod­nak. Ez tény. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy egy me­zőgazdasági nagyüzemet szak­mailag olyan ember irányítson,, aki az agrártudományokban ott­hon van Ez követelmény. A második ötéves tervet ráolvasás­sal. fohászokkal teljesíteni kép­telenség. Ezekben a napokban a mi megyénk mezőgazdaságában is arra irányul a legtöbb erőfe­szítés, hogy a nyári talajmunkák sikerüljenek. A cél világos. Meg kell teremteni, el keli érni me­gyei szinten ken vére" bon á,_ ól a 13 mázsás átlagtermést. A moiri talajmunkák elvégzésével ezt is az őszi mélyszántás sikerei is biztosítjuk. Mindezek áttekinté­séhez az összefüggések felismeré­séhez a lelkesedés kevés. S ilyen megvilágításban nyomban érthe­tő, hogy agronómusi beosztásban csak olyan ember dolgozhat, aki valóban agronómus. Emberileg persze a leváltott agronómus sértődöttsége érthető. Magatartásával nincsenek bajok, csak a tudásával. Ilyen vonatko­zásban pedig önmagával szem­ben úgyszólván mindenki elfo­gult. Nehéz jó képet vágni és tisztességet feltételezni akkor, amikor „csak” alkalmatlanság címén kell félreállni. Még ennél is nehezebb ugyanezt valakiről kinyilvánítani. Sajnos, van egy olyan rossz szemlélet, amely azt tartja, hogy akit valahonnét szakértelem hí­ján el kell mozdítani, az afféle lebukott ember. Gyakran úgy is kezelik. S emiatt számít valósá­gos istencsapásnak a felmentés. Pedig ilyen esetben szó sincs le­bukásról. Ezt, kellene megértenie B. elvtársnák' is. akinek maga­tartása újabban nélkülöz min­den önfegyelmet. Annyira, hogy saját magát hozza nevetséges helyzetbe. Az irodai beosztást visszautasította, alkalmi mun­kákból tengődik, komolytalan ki­jelentéseket tesz. azt mondogatja a faluban, hogy mivel nincs rá szükség, elmegy a Naphoz fűtő­nek, de haragosainak előbb visz- szaadja a kölcsönt. Ilyen hozzá­állással saját helyzetét nehezíti. Környezetéből ellenkezést vált ki. hogy agronómus akar lenni anél­kül, hogy tanult volna, vagv ta­nulna. MEZŐGAZDÁSZKÉNT valóban nincs rá szükség, de mint emberre, rá is szükség van. Becsületesen jár­tak el vele szemben, amikor fel­ajánlották a másik beosztást. Észre kellene vennie, hogy benne a harag és az elfogultság nagyon rossz tanácsadó. Ha higgadtan át­gondolná helyzetét, rájönne az egyén számára is az a jobb, ha olyan beosztásban dolgozhat, ahol egész embernek érezheti magát, ha mindenben megfelel a köve­telményeknek. Ha viszont min­den áron mezőgazdász akar lenni, akkor ennek sem állja útjai s?m- mi, kizárólag elhatározás kér­dése: szerezze meg a képesítést.

Next

/
Thumbnails
Contents