Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

8 fOERÄ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. július 23. A szedresi kombájnvezetők a megyei elsőségért küzdenek Jelentős könnyítések a tudományegyetemek levelező (esti) tagozatán tanuló hallgatóknak A Szedresi Gépállomás a hét elején az aratási tervét teljesí­tette. Ezzel a körzetben a ga­bonabetakarítás még nem feje­ződött be, de néhány nap múlva valamennyi termelőszövetkezet­ben végeznek a nyár legfonto­sabb munkájával. A tervek túl­teljesítésében része van az egy­mással vetélkedő kombájnosok- nak és aratógép-kezelőknek. Már eddig is kiváló eredmények szü­lettek. SZK—3-as arató-cséplőjé­vel első Regős János kombájn­vezető. Szabján József a második 453 tonna. Pozsonyi Pál a harma­A művelődésügyi miniszter most kiadott rendeletével részben mó­dosította, illetve kiegészítette azt a korábbi rendelkezést, amely a tudományegyetemeken a levelező (esti) oktatást szabályozza. A mó­dosítás, illetőleg kiegészítés az ed­digi gyakorlathoz képest jelentős könnyítésekre ad lehetőséget. Az, aki kitűnő, vagy jeles ta­nulmányi eredményt ért el, két félév kedvezményt kaphatott. A dik 463 tonna termést takarított jövőben ezeknek a hallgatóknak a be. Az eddigi teljesítmények ranulmányi idejét a dékán öt fél­alapján meglepetésre lehet szá­mítani, nincs kizárva, hogy Re­gős János a gépállomási kom­bájnvezetők megyei versenyében megelőzi a Nagydorogi Gépállo­más kiváló kombájnvezetőjét Török elvtársat. Kielégítő eredményt értek el eddig a B—62-es típusú kom­bájnok vezetői is. Kiss János 245 tonna, Farkas János 198 tonna termést takarított be ezzel a géppel. Országúti baleset érte a magyar kosárlabda-válogatottat Nagy késéssel értek a játékosok Szekszárdira Szerdán délután 2 órakor szek­szárdi vendégszereplésre indult a fővárosból a magyar férfi kosár­labda-válogatott csapat. A válo­gatott Ikarusz autóbuszát az Er­csinél lévő kanyarban kisebb ka­rambol érte. egy sebesen szembe­jövő teherautó olyan közel ha­ladt el mellette, hogy hátulja sodorta az autóbusz visszapillan­tó-tükrét és ajtajának zárját. Az üvegszilánkok megsebezték Kangyal Tibor válogatott játékos balkarját. A sérült játékost á!z ercsi katonai kórházban első­segélyben részesítették, majd a mentők a budapesti sportkór­házba vitték. A baleset ügyében vizsgálat indult. Emiatt a válogatott 2 és fél órás késéssel érkezett Szek­szárdra ahol a Petőfi csapatával tartott — így villanyfényes — hírverő edzőmérkőzést a Garay Gimnázium pályáján. évvel rövidítheti. A tanárképző főiskolát végzettek egy szakon is folytathatják tanulmányaikat egyetemen. Könnyebbséget jelent az is, hogy az általános iskolai ta­nári képesítéssel bíró pedagógu­sok, s azok, akik az idegen nyel­vek főiskoláján szereztek szakké­pesítést, végzettségüknek megfele­lő szakcsoporton, illetőleg szakon — előző tanulmányaik beszámítá­sa és a dékán által előírt külön­bözeti vizsga sikeres letétele ese­tén — felvehetők a második, a harmadik, vagy a negyedik évfo­lyamra. Eddig azoktól, akik tanár­képző főiskolát végeztek és egye­temre mentek, a különbözeti vizs­gán a teljes anyagot számonkér- ték. Ezentúl a vizsga anyagát az egyetemi és a főiskolai tantervek és programok figyelembevételével a dékán állapítja meg. Lényeges könnyítés, hogy a pe­dagógiai-pszichológia szakcsopor­ton az általános iskolai tanári képesítést, továbbá óvónőképző intézetben felsőfokú végzettséget szerzett pedagógusok két féléves, a gyógypedagógiai tanárképző fő­iskolán és tanítóképző intézetben felsőfokú végzettséget szerzett pe­dagógusok pedig négy féléves ta­nulmányi idő rövidítésben része­sülnek. A kiegészítőszak elvégzését ugyancsak megkönnyítik. A ren­delkezés értelmében egyetemet végzett szakemberek a bölcsészet­tudományi és természettudományi karokon — ha ezt munkakörük indokolja — képesítésüket három­éves esti, vagy levelező-képzés út­ján újabb szakkal egészíthetik ki. Az a viszonylagos korlátozottság, ami ezzel kapcsolatban eddig fennállott — megszűnik. Az 1963—64-es tanévtől egy élő idegen nyelv kötelező oktatásáról gondoskodni kell az esti és a le­velező tagozatokon is. Azok hely­zetének könnyítésére, akik nem az egyetem székhelyén laknak, konzultációs központokat szervez­nek. Az olyan hallgatók, akik az egyetem székhelyén laknak, eddig csak esti tagozaton tanulhattak. A most megjelent rendelkezés mó­dot nyújt arra, hogy a tudomány- egyetemek esti tagozatán az első évfolyamot kitűnő, vagy jeles át­lageredménnyel végzettek a dékán engedélye alapján tanulmányaikat levelező tagozaton folytathassák. Egy semmitmondó járási fogalmazvány Formalizmus ez, még pedig a javából. A Szekszárdi Járási Ta­nács VB. mezőgazdasági osztá­lyának 4-es számú szöveges ér­tékeléséről van szó. Furcsák és érthetetlenek benne a nyaka- tekert mondatok. A szöveg mel­lőzi a határozott állásfoglalást és éppen ezért, hiába minden erői ködés, a fogalmazvány alig Könnyű kérdés—könnyű felelet 8. hét 3 szelvény 1. kérdés Mikor hangzott el Horthynak ez a későn Jött parancsa? „...elhatároztam, hogy fegyverszünetet kérek'. 1944. márc 19. 1944. szept 10. 1944. okt. 15. 1x2 2. kérdés Mikor indított támadást a szovjet had­sereg Voronyezsnél a 2. magyar had­sereg ellen? 1942. okt. 1942. dec. 1943. jón. 1 X 2 3. kérdés Milyen magasságban jelentkezik leg­gyakrabban a sarki fény? 80—100 km 500—600 km 1000—1100 km 1 x 2 4. kérdés Mikor fedezték fel a Plútót? 1916 ápr. 1930 febr. 1932 dec. 1 x 2 Név és pontos cím: Ellenőrző szelvény 8. héf 3. szelvény Tippelőnél marad TUDNIVALÓK: Beküldési határidő: a nyolcadik hét 6 szelvényét gyűjtse össze, s borítékban augusztus 13-ig küldje be a Tolna megyei Népújság címére: Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Tippelni úgy kell. hogy a kérdésre adandó helyes feleletnek tartott név, stb. alatt lévő 1, x, vagy 2-est a tipprovatba kell beírni. Az adminisztráció megkönnyítése érdekében kérjük pályázóinkat, hogy minden szelvényen olvashatóan töltsék ki a nevet és a lakcímet. Ha biztos találatot akar elérni, egy-egy nap több szelvénnyel is játszhat, ez esetben a legtöbb találatot elért szelvénye vesz részt a játékban! A portósan küldött szelvények nem vesznek részt a játékban! A július 16—21 között leközölt hetedik hét 6 szelvényének beküldé­si határideje július 27, déli 12 óra. A határidő után beérkezett he­tedik heti szelvényeket nem értékeljük! mond valamit. A szöveges érté­kelést megkapja valamennyi tsz, s ha mást nem, azt kiválóan megtanulhatják belőle a tsz- vezetők, hogy miként kell úgy beszélni, hogy beszéljen az em­ber, mégse mondjon semmit. Ilyen mondatokat találunk a fo­galmazványban. „Talán azt lehetne mondani, hogy összesenjében az aratási munkálatok jó ütemben halad­nak. Azonban nem szabad azt sem elhallgatnunk, hogy egy-két termelőszövetkezetben még igen sok az aratnivaló”. Ebből az tű­nik ki, mintha a járási mező­gazdasági osztály totózna. Mint­ha nem tudnák határozottan el­dönteni, hogy jól, avagy rosszul halad az aratás. Megállapítják: talán jól halad, ámbátor az sincs kizárva, hogy rosszul halad. Miért nem lehet ezt határozottan eldönteni és érthetően leírni, magyarul: jól halad ezért és ezért, rosszul halad ezért és ezért. A fogalmazvány egy másik helyen így összegezi. a tenni­valókat: „összegezve a szántási és a szervestrágyázási munkála­tok lassú végzését, megoldást kell találnunk a gyorsításra. Elsősorban a kétműszakos erő­gépek számát kell növelni. En­nek érdekében komoly feladat vár a termelőszövetkezeti párt- szervezetekre, a vezetőkre, hi­szen komoly szervezési munkát kell sürgősen végezni", Ilyen értékeléssel „etetni" a tsz-vezetőket enyhén szólva — több a soknál. Jogos a kérdés, hát kinek kell megoldást találni? Az értékelésből úny tűnik, n mezőgazdasági osztály önmagát bíztatia. De miért közli ezt a termelőszövetkezetekkel? Jobb lenne magát a megoldást közölni. Azt. hogy hol mit tegyenek n gazdaságok, vagy hol mit tettek amiből más termelőszövetkezetek i vezetői esetleg tanulhatnak. A fogalmazványt lehetne mén elemezni de felesleges. Inkább azon kellene elgondolkozni, hány érdemes-e fáradozni. vesződni eav olyan szöveges örsreái'ításával, amely vem -re-n* semmit, SZ. P, EGY nap KÉT kellemetlenséggel A múlt nap megnéztem váro­sunk szép és modern vásárcsar­nokát. Nézelődés közben meg­szondáztam és szinte odacsábí­tott az emeleten lévő söntés. Odamentem a pult elé és kér­tem egy pohár szódavizet. — Azt kérem nem tudok ad ­ni, mert a fröccsbe kell a szóda! Kevés a szódavizem — hangzott a válasz. — De kérem, én szódavizet kérek és nem fröccsöt, se nem sört, se nem féldecit, hanem egy pohár szódavizet! — Mondtam kérem, hogy ... — De én kizárólag szódát. .. és nem... — és így tovább, és ígv tovább Persze nem kaptam. És ilyenkor mit tesz az em­ber ? Nem vitatkozik, nem kéri a panaszkönyvet, nem megy felet­tes szervekhez, hanem nyel egyet, és odébbáll. Közben arra gon­dol, hogy milyen sok cikket ol­vasott már a szeszmentes üdítő italokról! Miután így jártam a szódavíz­zel, gondoltam kárpótolom ma­gam. öt, hat lépés, és már ott álltam a halüzlet pultja előtt. Egy másfél kilós pontyot vásá­roltam. Persze akkor még nem voltam „halszakértó”, így nem néztem meg, hogy a rózsaszínű kopoltyún nincsen-e fehér sáv, ami a hal betegségére enged kö­vetkeztetni. Vittem haza és már előre fentem a fogam egy jó halászlére. Sőt! — bár ne tettem volna — még az apósomékat is meghívtam vacsorára. Délután ezzel fogad a felesé­gem: — Fiacskám, ez a hal büdös! _ ? — Igen, igen. büdös. Szagold meg. Megszagoltam. Valóban, büdös volt. A belső része pedig orr­facsaró. Vittem vissza a hallat az üzletbe. — Kérem, ön élő halat kapott, az nem lehet büdös. — Tessék kérem megszagolni. Megszagolta. — Ez nem büdös! — jelentette ki az üzletvezető. — És nem ve­szem vissza! — kaptam a nem éppen udvarias elutasítást. A nagy izgalomban persze nem ju­tott eszembe, hogy nem is ő ad­ta el nekem a halat, tehát nem állíthatja, hogy élő halat kap­tam. Ilyenkor mit tesz az ember? Nem vitatkozik, nem kéri a panaszkonyvet, nem fordul felet­tes szervekhez, hanem odébbáll. Közben arra gondol, mennyi cik­ket olvasott már arról, hogy mi­lyen fontos a dolgozók egészsé­gének védelme és az. hogy az üzletvezetők lehetőleg udvariasan beszéljenek a vevővel. (KZ) Dolgoznak, szórakoznak, közös kirándulásra készülnek a lápa fői diákok A vakáció általában szétszórja a tanév alatt szinte családi lég­körben élő diákokat. Ki ide, ki oda megy nyaralni, vagy dolgoz­ni. Lápafő kis falu, kis iskolával, összesen 47 gyerek jár ide. Kö­zülük 20 felső tagozatos. Becker Sándor igazgató tanító azon fára­dozott, hogy legalább ezt a kis létszámú diákhadat együtt tartsa. Megegyezést kötöttek a tsz veze­tőségével. hogy a tanulók az ott végzett munkáért készpénzt kap­nak. így sikerült elérni, hogy az iskolások zöme a lápafői Arany­MOZI fnuiLVi: DOMBÓVÁR: 23—24, Randevú Koppenhágában. Dán film. 26—28. Párizsi kaland. Francia film. 29—31. Előzés. Olasz film. DUNA- FÖLDVAR: 28. Dulszka asszony erkölcse. Csehszlovák film. 29. Noszty fiú esete Tóth Marival. Magyar film. 30—31. Katonazene. Magyar film. SZEKSZÁRD GA­RAY: 25—28. Bírósági ügy. Szov­jet film. 29—31. Fekete nemze­dék. Csehszlovák film. TAMÁSI: 23. Szevillai borbély. Olasz film. 26—28. Előzés. Olasz film. 29—30. Párizsi kaland. Francia film. TOLNA: 26—28. Űzött vad. I—II. (Dupla helyár) Olasz film. 29—31. A múlt kávéháza. Lengyel film. (31) kalász Termelőszövetkezetben dol­gozik. Voltak, akik a Dalmandi Állami Gazdaságba jártak címe­rezni, de őket is hamarosan visz- szahívta az együttlét vágya. Kell is a pénz, hiszen augusz­tusra 5 napos kirándulást tervez­nek Baranya megyébe. Fő cél a Mecsek, és persze a pécsi vidám­park. Sokan vannak közülük, akik még sohasem jártak arra. A ki­rándulás költségeit jórészt az út­törőcsapat takarékbetétjéből fe­dezik. Az úttörők több ezer forin- toi gyűjtöttek össze, amit a tsz- ben végzett munkáért kaptak. Ilyenkor nyáron sem pang az úttörőélet. Igaz, most a szórakozá­son van a fő hangsúly. Sok társas­játék és a községi tanácstól ka­pott televízió várja őket. Jövőre már klubszobájuk is lesz. 'f -H TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A. Magyar Szocialista Munkáspárt Tolno megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja: a Népújság Lapkiadó Vállalata Felelős kiadó Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd. Mártírok tere 15—1?. Telefon: Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 40. Telefon: 21—21, 25^-72 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta E'őfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél felátlzetési díj egy hónapra 12 F| Index-szám: 29 092,

Next

/
Thumbnails
Contents