Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
W63. július 25. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAQ 5 Indulás elíítt — az ország legkorszerűbb vetőmag-tisztító üzemében Elkészült az üssem. Az építők már elvonultak, a műszaki átadás megtörtént, csak egy-két ember tesz-vesz, kijavítja a kisebb hibákat, vagy igazít valamit a gépeken. A további munka a „gyár” embereié, akik itt, a korszerű gépek, berendezések segítségével száz vagon- számra tisztítják majd a különféle vetőmagvakat, belső szükségletre és exportra. Gyakran halljuk, olvassuk, hogy a mezőgazdasági munka az ipari munka válfajává válik. Ez az üzem. .az új dombóvári magtisztító. mezőgazdasági üzem, de akár kívülről nézzük, akár belső berendezését és szociális létesítményeit, nem különbözik a modern ipari üzemektől. A gyárkaputól jobbra emelkedik a hatemeletes üzemépület. Balra, a kisebb épületben kaptak helyet az irodák, laboratóriumok, öltözők, fürdők, ebédlő. A két épületet zárt folyosó köti össze. Jó munkát végeztek az építők, akik rövid idő alatt készültek el a több. mint húszmilliós beruházással, de elismerés illeti a tervezőket is, az IPARTERV-mórnökeit, Emődy Attila építészt és Sze- leczky Ferenc statikust. — Orosházán és Szarvason működik hasonló üzemünk — mondja Nagy Zstgmond telepvezető. — Ennek az üzemnek a tervezésénél és építésénél azonban már felhasználták a két elődnél szerzett tapasztalatokat, kiküszöbölték az ottani hibákat, tehát ma ez az ország legmodernebb ilyen magtisztító üzeme. — Mi lesz a feladata az üzemnek? — A vetőmagoknál igen fontos követelmény a tisztaság. Mentes legyen a különféle szennyeződésektől, egységes minőségű legyen, de főleg ne legyen megfertőzve gyommagvakkal. Köztudomású, hogy nálunk igen kedvező lehetőségek vannak a vetőmag-termesztésre, különösen az aprémagvak termelésére. Jelentős az exportunk ezekből a magvakból Itt tehát nemcsak országos szükségletre „termelünk”; hanem exportra is. Jelentős mennyiségiét szállítunk a KGST-országokba A feldolgozó-kapacitás mintegy ezer-ezerötszáz vagon aprómag és hüvelyes vetőmag. A tisztításra váró magokat főleg a környékből kapjuk majd. de „nyersanyagforrásunk” az egész Dunántúl. Raktári kapacitásunk még nem elegendő, jelenleg itt tudunk tárolni 350 vagon vetőmagot, Alsómocsoládon és Pécsett van nos raktárunk, de már épül itt a kétszáz vagonos újabb raktár is. Megtudjuk a telepvezetőtől azt is, hogy a csúcsidényben száz-száztíz dolgozót foglalkoztat az üzem, főként nőket; Ezt az teszi lehetővé, hogy jóformán nem lesz nehéz fizikai munka asz üzemben. Gépi úton jut a legfelső szintre a tisztításra váró vetőmag, onnét szabad eséssel kerül a különféle rostákba, tisztítóberendezésekbe, majd automatikus mérleg adagolja zsákokba, ahol részben gépi varrással zárják le a Izsákokat. A „készáru” továbbítását is gplyósesapágyas brlle- nőtargoncékskál végzik. A hüvelyes magokat — borsót — a ciánkamrában zsizsik- telenítik. Oj teclmológiai eljárással végzik ezt, egyelőre egyedül itt az ország Iran. Igen érdekes módon tisztítják az aprómagvakat. A lucerna legnagyobb ellensége az aranka. És az eddigi tapasztalatok szerint szinte törvényszerű, hogy a ki- csépelt lucernamagba arankamag is kerül. Márpedig a fémzárolt vetőmagba nem szabad egyetlen szem arankamagnak sem lennie. Az aranka .klválonesgép. Felöntés előtt kis mennyiségű olajjal és vízzel, valamint vasporral keverik ösz- sze — szintén gépii úton — a lucernamagot. A rossz, törött magok és az arankamag felülete érdes, erre tehát rátapad a vaspor. A mágnes így már el tudja távolítani ezeket a lu- cemamagból. Miközben beszélgetünk. Nagy elvtársat telefonhoz hívják. A döbröközi termelőszövetkezet érdeklődik, mikor indíthatják meg a borsóvetőmag szállítását. Hat-nap várjuk a borsót — hangzik a válasz. J. Magyarra fordította Bél Mátyás egyik latin nyelvű kéziratos művét egy szekszárdi kutató Dr. Kun Lajos több diplomás szekszárdi nyugdíjas, történelembúvár több mint egy évtizede kutatja Tolna megye történelmi, földrajzi és természetrajzi múltját, adatait, egy megyei nagy monográfia előkészítéséhez. Az idős kutató a szekszárdi, a pécsi, az esztergomi, a budapesti és más levéltárak latin nyelvű ősi iratai és könyvei foliánsai között több eddig kevésbé, vagy nem ismert magyar történelmi emléket talált. Az egyik régi krónikából például előkerült a Mátyás királynál járt tudós lengyel követnek, Leonhard Unciusnak egyik latin nyelvű kézirata Uncius összegyűjtötte a magyar népről hallott verseket, dalokat. A felfedezett vers 1. Béla királyról szól, s azt az eddigi feltevést bizonyítja, hogy a király Szekszárdnál. a németek ellen vívott csatában halt meg, és ott is temették el. Dr. Kun Lajos megírta Tolna megye feledésbe merült érdekes és nagy embereinek történetét, valamint Szekszárd és környékének föld-, természetrajzát, évezredekkel ezelőtti és mai növény-, s állatvilágát is. Magyarra lefor* dította Bél Mátyásnak, kora neves tudósának, s az első magyar- országi hírlap szerkesztőjének Tolna megye történetéről és földrajzáról az 1700-as években írt munkáját, az esztergomi levéltárban őrzött kéziratából. Bél Mátyás — mint ismeretes — nyolcvanhárom magyar vármegye törtépetét és földrajzát írta meg Nottitia Hungáriáé historico-geog- raphica című. a magyar földrajz- és történelemtudomány egyik legfontosabb forrásainak tekinthető főművében, amelyből csak öt kötet jelent meg díszes könyvalakban. a többi kiadása elmaradt a szerző halála miatt. A hatodik kötet lett volna Tolna megye története. Ennek a levéltárban porosodó eredeti kéziratát fordította most le a szekszárdi kutató önszorgalomból, s a jegyzetekkel együtt mintegy száz gépelt oldalas fordítása készen áll mai kiadásra. Figyelemre méltó, értékes munkája megérdemelné, hogy nyilvánosság elé kerüljön és megjelenjék. Paradicsomkonzerv-gyártó automatagépsor készül el Pakson A Paksi Konzervgyárban a Budapesti Láng Gépgyár szerelőbrigádja és a Komlói Építőipari Vállalat december 31-re kitűzött határidő előtt beépített egy automata paradi csőm feldolgozó berende- A sürítettparadicsom-gyártó vonalnak nevezett gépsor műsza- átadása július 25-én, csütörtökön történik, s a következő napokban megkezdik a próbagyártást, majd teljes üzemeltetését. A korszerű, új berendezéssel az előző két—három vagonnyihoz képest tizenöt vagon nyers paradicsomot dolgoznak fel naponként, s körülbelül száz vagon paradicsomsűrítményt készíthetnek az idényben a paksi gyárban. Központi előkészítő gyakorló műhelyek) bemutató kertek a Tolna megyei iskolásoknak Tolna megye járási székhelyein politechnikai előkészítő központi műhelyeket rendeznek be az új tanévre a járási, illetve a városi tanács művelődési osztályainak közvetlen irányításával. A műhelyek a gyakorlati foglalkozásokat vezető nevelők tapasztalatcserehelyei lesznek, ott tartják meg közös megbeszéléseiket, s a munkavédelmi vizsgákat is. Onnan látMecseki kismúzeum a szekszárdi diákok turistaliázáboM A szekszárdi Garay János Általános Gimnázium természetjáró diákjai a Mecsek jellegzetes növény-, állat- és rovarvilágát, földtanát szemléltető házimúzeumot rendeznek a hegységnek a festői óbányai völgyben lévő turistaházuk társalgó szobájában. Bemutatják a Mecsek rovar- és növényritkaságait, kőzeteit, s megrajzolják geológiai térképét. A turista- házat sárközi népművészeti tárgyakkal, cserépedényekkel és függönyökkel is díszítik. Színjátszó csoportok rendezőinek megyei stúdióját szervezik Érdekes terv foglalkoztatja a Tolna megyei Népművelési Tanácsadót. A megye műkedvelő színjátszó együtteseinek rendezőit kívánják összefogni a továbbképzés érdekében egy megyei stúdió keretében. A tervek szerint a rendezők bevonásával a stúdió feldolgozná a Népművelési Intézet által közrebocsátott anyagot, amelyet azonnal a gyakorlatban is hasznosíthatnának. A szekszárdi városi művelődési ház színjátszó csoportjával a továbbképzés során már foglalkoznának a rendezők, mégpedig úgy. hogy két-két rendező a csoport tagjaival egyfelvo- násosokat tanultatna be. Ilymó- don a frissen szerzett ismereteket a gyakorlatban is alkalmaznák és a közös rendezésben pedig véleménycserére, egymás színpadi látásmódjának megismerésére nyílik alkalom. A megyei stúdió megszervezése és sikeres lebonyolítása. bizonyára, nagy hasznára lesz a megye színjátszó együtteseinek. ják el a körzetbe tartozó általa-« nos iskolákat a politechnikai oktatáshoz és gyakorlathoz szükséges anyagokkal és szerszámokkal, s így mentesítik a nevelőket az előkészítési és adminisztrációs munkáktól. Az első politechnikai oktatást előkészítő műhely Szek- szárdon. július elsején megnyílt, jelenleg a dombóvárit és a többi járásbelit szervezik és rendezik be. Az előkészítő műhelyekhez hasonlóan a mezőgazdasági gyakorlati oktatás elősegítésére bemutató minta-gyakorlókerteket hoznak létre járásonként egy-egy iskolában. Ezekben a miniatűr gazdasá- . gokban kis öntózctelepeket is berendeznek. A paksi járásban Bölcskén és Duna szén tgyörgyön, a szekszárdi járásban Mözsön. a bonyhádiban Hőgyészen. a dombóváriban Döbröközön, a tamási járásban az iregszemcsei általános iskolában létesítenek bemutató gyakorlókertet szeptemberig. Mesterséget! dagonyák a gyulaji erdőkben A harminckétezer holdas Gyulaji Állami Vadgazdaságban, Európa leghíresebb dámvadas-re- zervátumában mesterséges dagonyákkal könnyűének a szarvasokon a nagy aszályban. A mélyebb fekvésű részeken kis kutakat ástak, s ezek vizét kiszáradt patakmederbe, vagy árokba vezetik, hogy belőlük oltsák szomjukat az állatok. Külön dagonyákat is készítettek a dámvadak, a gímszarvasok részére. A dagonya, vagy iszapfürdő nélkülözhetetlen — főleg a jelenlegi szárazságban — a vadaknak.
