Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1963. július 23: Az ideológiai offenzíva kibontakozásával kapcsolatos feladatok IV. Mi pedig olyan körülményeket teremtettünk, amelyek a társadalmi egyenlőség irányába nevelik az embereket. Éppen a körülmények kialakítása az a nagy forradalmi tett, aminek alapján kitűzhette pártunk a szocialista nemzeti egység megvalósításának forradalmi irányelveit. Tehát az igazi forradalmár nem visszafelé kacsingat, arra a szakaszra, amelyet túlhaladtunk, hanem előre tekint, amit el akarunk érni és minden energiájával annak érdekében tevékenykedik. Vitatkozni kell továbbra is azokkal, akik a jelenlegi politikát úgy fogják fel, hogy „tehát a kulák is belenő a szocializmusba.” Akik ezt a helytelen nézetet hangoztatják, nem értik az egységes paraszti osztály kialakulásának folyamatát, de a szükségességét sem. A paraszti osztály réte- geződésének fenntartása és konzerválása a munkás—paraszt hatalom alapján a munkás—paraszt szövetséget ásná alá. A szocializmushoz eljutni csak úgy lehet, ha a szocializmus osztályai alapvető mutatókban egységessé és szocialistává válnak. Ebből a szocialista átalakító folyamatból kihagyni a parasztság egyetlen rétegét sem lehet — mivel a falu termelő- és életmódja alapján ezer szállal összefonódtak. De azért sem, mert a szocialista tulajdonviszonyok kialakításából egyetlen réteget sem hagyhatunk ki. Ha pedig a szocialista tulajdonviszonyokra vezettük át a--* falu minden rétegét, akkor nem lehet másképp megítélni, mint az új osztály viszonyok alapján. Tehát alapjaiban helytelen az a felfogás, hogy a „kulák belenő a szocializmusba”, mert megfosztottuk társadalmi, gazdasági bázisától, amely egykor a falu kizsák- mányolójává tette és mint tsz-tag jut el a szocializmushoz. De e túlhaladott viszonyok kategorizálásának még a változott formájának (volt kulák, volt középparaszt, stb.) fenntartása is lényegében akadályozója a szocialista tudat egész népben való kialakulásának —, mert ebből a folyamatból sem lehet kihagyni a társadalom egyetlen csoportját sem. Megtalálhatók megyénkben a párt politikájának jobboldalról való értelmezői is. Ezek szintén úgy fogják fel a politikát, mint liberalizálódást, mondván, „miért nem így kezdtük?” Ezek az emberek felháborodnak az eszmei offenzíva hallatán, és az eszmei harcot is erőszaknak tekintik. Lényegében azt vallják, hogy a szocialista ideológia, valamint a bur- zsoá és kispolgári nézetek békésen megférnek egymással. Ideológiai téren is békés egymás mellett élést akarnak. A párt politikájának ilyen értelmű felfogása ugyancsak figyelmen kívül hagyja a történelmi fejlődés folyamatát, csak ellenkező előjellel. Lényegében kispolgári módon fogja fel a szocializmus építésének gyakorlatát és következménye az osztályharc útjáról való letérés lenne, amely kudarcra ítélné a szocializmus építését. E nézetek hordozói éppen azokat a történelmi folyamatokat tagadják, amelyek nélkül elképzelhetetlen a szocializmus teljes felépítése. (Például a tulajdonviszonyok átalakítása, egyes osztályok felszámolása, stb.) Elvtársaink egy része úgy ítéli meg, hogy nálunk jelenleg már nem folyik osztályharc, — mintha a párt a jövőt illetően lemondott volna az osztályharcról. Ezek merőben helytelen és téves nézetek Ezek az elvtársak nem érti I : hogy az osztályharc nem elsős óiban, és még kevésbé kizái'óh’g személyek elleni harcot jelent. Nem értik, hogy a kapitalizmus legyőzése a gazdaságban, a hatalomban, az emberek fejében egyaránt osztályharc. Nehezen értik meg, hogy amikor a burzsoáziát legyőztük a hatalomban, a tulajdon- és osztályviszonyokban, akkor a gazdaság és ideológia kerül elsősorban előtérbe, hogy a burzsoázia teljes legyőzése azt jelenti, szocialistává tesszük a gazdaságot és az emberek tudatát Is. Az a tény, hogy az osztályharcnak csak minimális személyi éle van (a rendszer aktív ellenségei ellen), elhomályosítja előttük az eszmei harc osztályjellegét. Nehezen értik meg, hogy áz eszmei haténak is osztályjellege van, hogy osztálycélokért, a burzsoázia ideológiájának legyőzéséért folyik. Tehát annak ellenére, hogy a harcnak ez a formája nem emberek ellen, hanem emberekért — az emberek szocialistává tételéért folyik — mégis osztályharc, sőt nehezebb, bonyolultabb, hosszabb ideig tartó, szívós és alapos fel- készültséget kívánó osztályharc. A munkásosztály harca az egész társadalom és benne önmaga teljes szocialistává tételéért. Az eszmei offenzívának éppen az az egyik feladata, hogy segítséget nyújtson a téves nézetek, szokások és gyakorlat leküzdéséhez. A téves, vagy idegen nézetek leküzdése viszont együtt kell, hogy járjon a szocialista tudat kialakításával. Ez is bizonyítja az eszmei offenzíva fontosságát és osztályharcos jellegét. A szocializmus alapjai lerakásának többirányú folyamatában jelentős szerepet játszik a kulturális, ideológiai folyamat is. A tulajdon- és osztályviszcmyok megváltoztatásával egyidőben kulturális-ideológiai téren megyénkben is jelentős változás ment végbe. Ebben nagy szerepe volt a KB határozatainak, a megyei pártbizottságnak, amely az elmúlt években több igen fontos kulturális és ideológiai kérdésben foglalt állást és szabta meg a konkrét tennivalókat. Megyénkben is széleskörűen kibontakozott az ismeretterjesztő munka. Az elmúlt tél folyamán kb. 2 200 ilyen jellegű előadás hangzott el 150 000 résztvevővel. Növekedett a felnőttoktatásban résztvevők száma, jelenleg kb. 4 500 fő tanul a megyében. A különböző kulturális seregszemléken több tízezer fiatal és dolgozó vett részt az elmúlt évben. Az iskolareform végrehajtásában is értünk el komoly eredményeket. Az elmúlt év folyamán csak a pártoktatás keretein belül 400 tanfolyamon 11122 ember tanulmányozta a marxizmus egyes kérdéseit. Ezen belül kb 300 fő az esti egyetemen magas szinten ismerkedett meg a munkásosztály világnézetével. Több mint 600 pedagógus járt ideológiai továbbképzésre. Ezek a számok korántsem teszik ki a marxista világnézettel foglalkozók össz- létszámát. (Nincs benne a technikumban és főiskolákon tanulók száma, akik szintén folytatnak ilyen tanulmányokat.) Az ideológiai munkát nagyon fellendítette és színessé tette a VIII. pártkongresszus anyagának tanulmányozása, valamint ezt megelőzőleg a mérvéi pártbizottság néhány -•’.tos elvi kérdésben hozott rtezatának feldolgozása. \ marxizmus iránti érdek- . ilcs örvendetesen növekszik. Jelenleg problémát jelent ezen érdeklődés kielégítésének biztosítása. Ideológiai munkánk egyik fő fogyatékossága, hogy nem elég erőteljes a jelenlegi helyzet magyarázata — és különösen gyenge a jövőbe nézés, a szocialista építés perspektívájának széles körű, sokoldalú magyarazata. Ebből következik az a probléma. hogy az emberek nehezen tudják rendezni magukban a szocialista építés folyamatait és szakaszait. A szocializmus alapjai lerakásának folyamatait csak egy-két mutatóra szűkítik le. (Pl. az ipar államosítása, a mezőgazdaság átszervezése^ Éppen ezért nem áll előttük teljes kép a megtett út sokoldalúságáról, bonyolultságáról. Az emberek többségénél, minden érdeklődésük mellett valami homályos elképzelés él a szocializmusról. Ha megkérdezzük, mit értenek a szocializmus fogalmán, általában azt válaszolják, hogy „magasabb életszínvonal”. De, hogy milyen ez a „magasabb életszínvonal'1; mihez kell viszonyítani; ennek elérése érdekében mit kell tenni; milyen bonyolult feladatokat kell megoldani, ezt nem látják eléggé sokoldalúan. — A szocializmus, a magasabb életszínvonal elválaszthatatlan az alkotó munkától. Egyes emberek a szocializmust és a munkát, mint teljesen különálló, egymással össze nem függő jelenséget fogják fel. Nekünk pedig éppen azt kell megértetni az emberekkel, hogy a munka és a szocializmus elválaszthatatlan egymástól; hogy a szocializmus eszméje munka nélkül csak jámbor óhaj marad; hogy a munka az, amely megteremti a jobb, emberibb élet alapjait. A szocializmus teljes felépítése azt a követelményt állítja elénk, hogy ideológiai munkánk erőteljesen segítse a kommunisták és az egész nép erkölcsi tudatosságának kialakítását és uralkodóvá válását. E nélkül csak ábránd marad a szocializmus teljes felépítése. A munkaierkölcs és a magánélet burzsoá vonásainak leküzdése, ideológiai munkánk fontos feladata. A lógás, a munkaidő ki nem használása, a társadalmi tulajdon rongálása, herdálása, a kisebb nagyobb fajta lopások, a burzsoá erkölcs megnyilvánulásai. Pártunk VIII. kongresszusa a következőkben határozta meg azokat a normákat, amelyek a szocialista ember jellemző vonásai: A kizsákmányolás elleni harc; mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete; odaadás a szocializmus ügye iránt; a szocialista haza szeretető; a nép önzetlen szolgálata; testvéri szolidaritás minden ország dolgozóival. minden ueppel; harcos internacionalizmus; a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka; a közügyek Iránti szenvedélyes érdeklődés; kérlel- hetctlenség a társadalom és az egyes ember kárára elkövetett visszaélésekkel, az önzéssel, a becstelenséggel, a karrierizmussal, a hatalommal való visszaéléssel, az önteltséggel és kritikátlansággal szemben, erkölcsi tisztaság, egyszerűség és szerénység a társadalmi és magánéletben. Ezek a normák a szocialista típusú ember jellemvonásait rajzolják meg. Az ilyen tipusú ember már nem ösztönös, hanem tudatos híve, építője és harcosa is a szocialista társadalomnak. (Folytatjuk) A nagy utazás — képekben Véget ért a két testvérnép delegációinak történelmi jelentőségű tanácskozása. Népünk vezetői a Szovjetunió földjén, gyárakban és erőművekben, kolhozokban és tudományos intézetekben, a szovjet pártós állami vezetőkkel való tanácskozások során mindenütt őszinte, igaz barátokkal találkoztak. A látogatás népeink mély barátságának nagyszerű demonstrációja, politikai, gazdasági kapcsolataink szilárdításának fontos állomása volt. Alábbi képsorozatunkban a nagy utazás néhány epizódját mutatjuk be olvasóinknak. A magyar pártós kormányküldöttség megérkezett Moszkvába. A képen; N. Sz. Hruscsov és Kádár János, a magyar küldöttség vezetője. Kádár elvtárs barátságosan üdvözli a delegációt köszöntő mnfSzkvaiak tízezreit. N. Sz. Hruscsov elvtárs, Brezs- nyev, Mikojan és Gromiko elvtársak társaságában fogadja Ká- Kádár János, felesége és Fehér dár János elvtársat, küldöttsé- Lajos a Lenin-mauzóleumnál. gütik vezetőjét. - . Mindvégig mély egyetértésben, őszinte baráti ban- | gulatban folytak a megbeszélések N. Sz. Hruscsov és Kádár János elvtársak vezette szovjet és magyar küldöttségek kö zött. A magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János elvtárs vezetésével megtekintette a moszkvai repülőgépgyárat, majd a látogatás után nagygyűlésen talál- ■ KOb«««** A ben Kádár János elvtárs, Gye- képén: Kádár Janos elvtárs a mentyev miniszter és Voronov taskenti textilművek dolgozóival, gyárigazgató társaságában. A történelmi jelentőségű látogatás egyik legkiemelkedőbb eseménye volt a Moszkvában megtartott magyar— szovjet barátsági nagygyűlés. A képen: N. Sz. Hruscsov elvtárs, a szónoki emelvényen.
