Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1963. július 23: Az ideológiai offenzíva kibontakozásával kapcsolatos feladatok IV. Mi pedig olyan körülményeket teremtettünk, amelyek a társadal­mi egyenlőség irányába nevelik az embereket. Éppen a körülmé­nyek kialakítása az a nagy forra­dalmi tett, aminek alapján kitűz­hette pártunk a szocialista nem­zeti egység megvalósításának for­radalmi irányelveit. Tehát az igazi forradalmár nem visszafelé kacsingat, arra a szakaszra, amelyet túlhalad­tunk, hanem előre tekint, amit el akarunk érni és minden energiájával annak érdekében tevékenykedik. Vitatkozni kell továbbra is azok­kal, akik a jelenlegi politikát úgy fogják fel, hogy „tehát a kulák is belenő a szocializmusba.” Akik ezt a helytelen nézetet hangoztatják, nem értik az egysé­ges paraszti osztály kialakulásá­nak folyamatát, de a szükségessé­gét sem. A paraszti osztály réte- geződésének fenntartása és kon­zerválása a munkás—paraszt ha­talom alapján a munkás—paraszt szövetséget ásná alá. A szocializ­mushoz eljutni csak úgy lehet, ha a szocializmus osztályai alap­vető mutatókban egységessé és szocialistává válnak. Ebből a szo­cialista átalakító folyamatból ki­hagyni a parasztság egyetlen ré­tegét sem lehet — mivel a falu termelő- és életmódja alapján ezer szállal összefonódtak. De azért sem, mert a szocialista tulajdonviszo­nyok kialakításából egyetlen réteget sem hagyhatunk ki. Ha pedig a szocialista tulaj­donviszonyokra vezettük át a--* falu minden rétegét, akkor nem lehet másképp megítélni, mint az új osztály viszonyok alapján. Tehát alapjaiban helytelen az a felfogás, hogy a „kulák belenő a szocializmusba”, mert megfosztot­tuk társadalmi, gazdasági bázisá­tól, amely egykor a falu kizsák- mányolójává tette és mint tsz-tag jut el a szocializmushoz. De e túlhaladott viszonyok kategorizá­lásának még a változott formájá­nak (volt kulák, volt középparaszt, stb.) fenntartása is lényegében akadályozója a szocialista tudat egész népben való kialakulásának —, mert ebből a folyamatból sem lehet kihagyni a társadalom egyetlen csoportját sem. Megtalálhatók megyénkben a párt politikájának jobboldalról való értelmezői is. Ezek szintén úgy fogják fel a politikát, mint liberalizálódást, mondván, „miért nem így kezdtük?” Ezek az em­berek felháborodnak az eszmei offenzíva hallatán, és az eszmei harcot is erőszaknak tekintik. Lé­nyegében azt vallják, hogy a szo­cialista ideológia, valamint a bur- zsoá és kispolgári nézetek béké­sen megférnek egymással. Ideoló­giai téren is békés egymás mel­lett élést akarnak. A párt politikájának ilyen ér­telmű felfogása ugyancsak figyel­men kívül hagyja a történelmi fejlődés folyamatát, csak ellenke­ző előjellel. Lényegében kispol­gári módon fogja fel a szocializ­mus építésének gyakorlatát és kö­vetkezménye az osztályharc útjá­ról való letérés lenne, amely ku­darcra ítélné a szocializmus épí­tését. E nézetek hordozói éppen azokat a történelmi folyamatokat tagadják, amelyek nélkül elkép­zelhetetlen a szocializmus teljes felépítése. (Például a tulajdonvi­szonyok átalakítása, egyes osztá­lyok felszámolása, stb.) Elvtársaink egy része úgy ítéli meg, hogy nálunk jelenleg már nem folyik osztályharc, — mintha a párt a jövőt illetően lemondott volna az osztályharcról. Ezek me­rőben helytelen és téves nézetek Ezek az elvtársak nem érti I : hogy az osztályharc nem elsős ói­ban, és még kevésbé kizái'óh’g személyek elleni harcot jelent. Nem értik, hogy a kapitalizmus legyőzése a gazdaságban, a hatalomban, az emberek fejében egyaránt osztályharc. Nehezen értik meg, hogy amikor a burzsoá­ziát legyőztük a hatalomban, a tulajdon- és osztályviszo­nyokban, akkor a gazdaság és ideológia kerül elsősorban elő­térbe, hogy a burzsoázia tel­jes legyőzése azt jelenti, szo­cialistává tesszük a gazdasá­got és az emberek tudatát Is. Az a tény, hogy az osztályharc­nak csak minimális személyi éle van (a rendszer aktív ellenségei ellen), elhomályosítja előttük az eszmei harc osztályjellegét. Ne­hezen értik meg, hogy áz eszmei haténak is osztályjellege van, hogy osztálycélokért, a burzsoá­zia ideológiájának legyőzéséért folyik. Tehát annak ellenére, hogy a harcnak ez a formája nem em­berek ellen, hanem emberekért — az emberek szocialistává tételéért folyik — mégis osztályharc, sőt nehezebb, bonyolultabb, hosszabb ideig tartó, szívós és alapos fel- készültséget kívánó osztályharc. A munkásosztály harca az egész tár­sadalom és benne önmaga teljes szocialistává tételéért. Az eszmei offenzívának éppen az az egyik feladata, hogy segít­séget nyújtson a téves nézetek, szokások és gyakorlat leküzdésé­hez. A téves, vagy idegen néze­tek leküzdése viszont együtt kell, hogy járjon a szocialista tudat kialakításával. Ez is bizonyítja az eszmei offenzíva fontosságát és osztályharcos jellegét. A szocializmus alapjai leraká­sának többirányú folyamatában jelentős szerepet játszik a kul­turális, ideológiai folyamat is. A tulajdon- és osztályviszcmyok meg­változtatásával egyidőben kultu­rális-ideológiai téren megyénk­ben is jelentős változás ment végbe. Ebben nagy szerepe volt a KB határozatainak, a megyei pártbizottságnak, amely az el­múlt években több igen fontos kulturális és ideológiai kérdés­ben foglalt állást és szabta meg a konkrét tennivalókat. Megyénkben is széleskörűen kibontakozott az ismeretterjesztő munka. Az elmúlt tél folyamán kb. 2 200 ilyen jellegű előadás hangzott el 150 000 résztvevővel. Növekedett a felnőttoktatásban résztvevők száma, jelenleg kb. 4 500 fő tanul a megyében. A különböző kulturális sereg­szemléken több tízezer fiatal és dolgozó vett részt az elmúlt év­ben. Az iskolareform végrehajtá­sában is értünk el komoly ered­ményeket. Az elmúlt év folyamán csak a pártoktatás keretein belül 400 tanfolyamon 11122 ember ta­nulmányozta a marxizmus egyes kérdéseit. Ezen belül kb 300 fő az esti egyetemen magas szinten ismerkedett meg a munkásosz­tály világnézetével. Több mint 600 pedagógus járt ideológiai to­vábbképzésre. Ezek a számok ko­rántsem teszik ki a marxista világnézettel foglalkozók össz- létszámát. (Nincs benne a tech­nikumban és főiskolákon tanulók száma, akik szintén folytatnak ilyen tanulmányokat.) Az ideológiai munkát nagyon fellendítette és színessé tette a VIII. pártkongresszus anya­gának tanulmányozása, va­lamint ezt megelőzőleg a mé­rvéi pártbizottság néhány -•’.tos elvi kérdésben hozott rtezatának feldolgozása. \ marxizmus iránti érdek- . ilcs örvendetesen növekszik. Jelenleg problémát jelent ezen érdeklődés kielégítésé­nek biztosítása. Ideológiai munkánk egyik fő fogyatékossága, hogy nem elég erőteljes a jelenlegi helyzet ma­gyarázata — és különösen gyen­ge a jövőbe nézés, a szocialista építés perspektívájának széles körű, sokoldalú magyarazata. Ebből következik az a problé­ma. hogy az emberek nehezen tudják rendezni magukban a szo­cialista építés folyamatait és sza­kaszait. A szocializmus alapjai lerakásának folyamatait csak egy-két mutatóra szűkítik le. (Pl. az ipar államosítása, a me­zőgazdaság átszervezése^ Éppen ezért nem áll előttük teljes kép a megtett út sokoldalúságáról, bonyolultságáról. Az emberek többségénél, minden érdeklődésük mellett va­lami homályos elképzelés él a szocializmusról. Ha megkérdez­zük, mit értenek a szocializmus fogalmán, általában azt válaszol­ják, hogy „magasabb életszínvo­nal”. De, hogy milyen ez a „ma­gasabb életszínvonal'1; mihez kell viszonyítani; ennek elérése érdekében mit kell tenni; mi­lyen bonyolult feladatokat kell megoldani, ezt nem látják eléggé sokoldalúan. — A szocializmus, a magasabb életszínvonal elvá­laszthatatlan az alkotó munkától. Egyes emberek a szocializmust és a munkát, mint teljesen külön­álló, egymással össze nem függő jelenséget fogják fel. Nekünk pedig éppen azt kell megértetni az emberekkel, hogy a munka és a szocializmus elválaszthatatlan egymástól; hogy a szocializmus eszmé­je munka nélkül csak jám­bor óhaj marad; hogy a mun­ka az, amely megteremti a jobb, emberibb élet alapjait. A szocializmus teljes felépítése azt a követelményt állítja elénk, hogy ideológiai munkánk erőtel­jesen segítse a kommunisták és az egész nép erkölcsi tudatossá­gának kialakítását és uralkodóvá válását. E nélkül csak ábránd marad a szocializmus teljes fel­építése. A munkaierkölcs és a magánélet burzsoá vonásainak le­küzdése, ideológiai munkánk fon­tos feladata. A lógás, a munka­idő ki nem használása, a társa­dalmi tulajdon rongálása, her­dálása, a kisebb nagyobb fajta lopások, a burzsoá erkölcs meg­nyilvánulásai. Pártunk VIII. kongresszusa a következőkben határozta meg azokat a normákat, amelyek a szocialista ember jellemző vo­násai: A kizsákmányolás elleni harc; mindenféle elnyomás és társadalmi igazságtalanság szenvedélyes gyűlölete; oda­adás a szocializmus ügye iránt; a szocialista haza szeretető; a nép önzetlen szolgálata; testvéri szolidaritás minden ország dolgozóival. minden ueppel; harcos internaciona­lizmus; a társadalom javára végzett lelkiismeretes mun­ka; a közügyek Iránti szen­vedélyes érdeklődés; kérlel- hetctlenség a társadalom és az egyes ember kárára elkö­vetett visszaélésekkel, az ön­zéssel, a becstelenséggel, a karrierizmussal, a hatalom­mal való visszaéléssel, az ön­teltséggel és kritikátlanság­gal szemben, erkölcsi tiszta­ság, egyszerűség és szerény­ség a társadalmi és magán­életben. Ezek a normák a szocialista tí­pusú ember jellemvonásait raj­zolják meg. Az ilyen tipusú em­ber már nem ösztönös, hanem tudatos híve, építője és harcosa is a szocialista társadalomnak. (Folytatjuk) A nagy utazás — képekben Véget ért a két testvérnép delegációinak történelmi jelentő­ségű tanácskozása. Népünk vezetői a Szovjetunió földjén, gyárakban és erőmű­vekben, kolhozokban és tudományos intézetekben, a szovjet párt­ós állami vezetőkkel való tanácskozások során mindenütt őszinte, igaz barátokkal találkoztak. A látogatás népeink mély barátságá­nak nagyszerű demonstrációja, politikai, gazdasági kapcsolataink szilárdításának fontos állomása volt. Alábbi képsorozatunkban a nagy utazás néhány epizódját mutatjuk be olvasóinknak. A magyar párt­ós kormánykül­döttség megérke­zett Moszkvába. A képen; N. Sz. Hruscsov és Ká­dár János, a ma­gyar küldöttség vezetője. Kádár elvtárs barátságo­san üdvözli a de­legációt köszöntő mnfSzkvaiak tízez­reit. N. Sz. Hruscsov elvtárs, Brezs- nyev, Mikojan és Gromiko elv­társak társaságában fogadja Ká- Kádár János, felesége és Fehér dár János elvtársat, küldöttsé- Lajos a Lenin-mauzóleumnál. gütik vezetőjét. - . Mindvégig mély egyetértésben, őszinte baráti ban- | gulatban folytak a megbeszélések N. Sz. Hruscsov és Kádár János elv­társak vezette szovjet és magyar küldöttségek kö zött. A magyar párt- és kormánykül­döttség Kádár János elvtárs ve­zetésével megtekintette a moszk­vai repülőgépgyárat, majd a lá­togatás után nagygyűlésen talál- ■ KOb«««** A ben Kádár János elvtárs, Gye- képén: Kádár Janos elvtárs a mentyev miniszter és Voronov taskenti textilművek dolgozóival, gyárigazgató társaságában. A történelmi je­lentőségű látoga­tás egyik legki­emelkedőbb ese­ménye volt a Moszkvában meg­tartott magyar— szovjet barátsági nagygyűlés. A ké­pen: N. Sz. Hrus­csov elvtárs, a szónoki emelvé­nyen.

Next

/
Thumbnails
Contents