Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-24 / 171. szám

ÁLLATFORGALMI VÁILALATTAI (159) 1963. július 24. írerars megyét ^üisira Kímélik az embert A legnehezebb nyári munkát a gépek végzik Szántanak a dunaföldvári Dunagyöngye Tsz 200 holdas árpatarlóján. A szárazság következtében ne­héz a talajonmka. de a Bölcskei Gépállomás traktorosai a nagy meleg és a por ellenére is nyújtott , műszákba« dolgoznak» MÉG MA IS RESTELKEDVE gondolnak vissza a dunaszent­györgyi Ezüstkalász Tsz tagjai a beruházásokat és a gépvásárláso­kat ellenző vitákra. Pedig két, há­rom évvel ezelőtt nem múlt el közgyűlés, hogy az „ellenzékiek” ne hallatták volna tiltó szavukat akár erőgép, vagy munkagép vá­sárlásáról volt szó. — Ne verjük magunkat adós­ságba a gépvásárlás miatt. In­kább fogjuk meg az eke szarvát. — Máskor is elvetettünk és le­arattunk a dunaszentgyörgyi ha­tárban — hangoztatták. Az adósságcsinálástól, a hitel­kéréstől .való félelem nemcsak du­naszentgyörgyi példa volt, és nem is újkeletű. Az emberek többsége általában fél az adósságtól. A fé­lelem oka a múltban gyökerezik, abban a múltban, amikor a gaz­dák ki voltak téve a kapitalista bank uzsorájának. A fiatalok már csak hallomásból tudják, hogy a felszabadulás előtt gyakran tartott a bank árverést. Ilyenkor dobra került a bajbajutott, fizetésképte­len ember háza, állata és egyéb ingósága. Elsősorban ezzel ma­gyarázható az, hogy a parasztem­ber még ma is — a megváltozott viszonyok között is — fél az adós­ságtól. AZ EGYKORI „GÉPELLENE­SEK” Dunaszentgyörgyön és má­sutt is jobb belátásra tértek. Az­óta már számtalanszor meggyő­ződtek a gépi munka hasznossá­gáról. Elsők között szavaznak amellett, hogy a tsz évről évre vásároljon gépeket, sőt harcolnak a gépért. Az idén a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz két SZK—4-es gabonakombájnnal gyarapította gépparkját. A tagok nem kis büszkeséggel beszélnek arról, hogy náluk az aratást gépesítették. A nagy nyári munkák idején is na­ponta 60—70 tsz-tagot tudnak ad­ni a környékbeli állami gazdasá­goknak, kisegítő munkaerőként. Dunaszentgyörgyön foglalkoztatá­si problémája van a tsz-nek, s kü­lönösen az asszonyoknak nem tud­nak folyamatosan munkát bizto­sítani. Ennek ellenére mégis külső munkaerőt kellett a kombájnokra ültetni, miután a tsz-nek nem volt olyan képzett szakembere, akire nyugodt szívvel rábízhatták volna a kombájn-aratást. A szakember- hiány komoly nehézségként je­lentkezett, de az élelmes duria- szentgyörgyi tsz-vezetők találtak megoldást. László Lajos, a tsz el­nöke néhány évvel ezelőtt együtt dolgozott a Gerjeni Állami Gaz­daságban Horváth Márkussal és Bitter Józseffel. Tudta róluk, hogy jó kombájnosok, és azt is, hogy időközben megváltak az ál­lami gazdaságtól, más munka­helyre kerültek. Á két kombájnos vállalkozott arra, hogy szabadsá­guk ideje alatt segítik a tsz ga­bonabetakarítását, sőt ezzel egy- időben tsz-fiatalokat tanítanak meg a kombájn kezelésére. A két kombájnos. a melléjük beosztott László Zoltánnal és Molnár Ist­vánnal 100 vagon gabona aratását végezte el. MA MÁR NEM IGEN VAN SZÜKSÉG az olyan agitációra. hogy a gépi munka mennyivel előnyösebb, de a termelőszövet­kezet vezetősége hasznos számítá­sokat végzett, amelyeket ismer­tet a tagsággal. Tavaly á gabona- betakarítás gépállomási költsége 240 ezer forintba került, míg az idén saját géppel, üzemanyaggal és alkatrész-ráfordítással együtt a szezon végéig 60 ezer forintba ke­rül a gabonabetakarítás. A köz­ségben befejezéshez közeleg az aratás. A munkát az agronómus által kidolgozott program szerint végzik. A kombájn után lehú- zatják a szalmát, elvégzik a tar­lóhántást. Saját emberükkel és sa­ját gépükkel. A magtisztítás és a gabona rak­tározása a legtöbb helyen azért késik, mert kevés a zsákolást bíró tsz-tag. Tavaly a dunaszentgyör­gyi tsz-ben is keservesen fizet­ték meg a tanulópénzt. Két tag­juk. Kovács Sándor és Tóth Jó­zsef rokkantságig cipelték vállu­kon a gabonászsákokat. Az idén gabonafúvógép végzi ezt a nehéz munkát. Érdekes, amikor a tsz- közgyűlésen arról volt szó, hogy a kombájnok vásárlása mellett 28 ezer forintos költséggel egy ga­bonafúvógépet szereznek be, sen­ki sem ellenezte. Még egy-két nap és Dunaszent- györgy határában befejezik az aratást. A község lakossága úgy­szólván észre sem veszi, hogy aratnak. A legnehezebb nyári munkát, az aratást a gépek vég­zik. Pozsonyi Ignácné Oázis az aszályban! Öntözik a másodvetést a Siógyöngye Tsz-ben Sióagárdon is nagy a száraz­ság. A szövetkezet tagjai most látják csak, milyen okosan csele­kedtek, mikor az idén két öntö­zőberendezést vásároltak. Igaz, hogy csak májusban kaphatták meg az esőztető szórófejes be­rendezéseket a szivattyúkkal, s á tervezett 300 helyett eddig még csupán 180 holdon öntözhették meg a fűszerpaprikát, a szőlő­dugványt, a lucernát, a burgo­nyát és a cukorrépát, de a kü­lönbség máris szembeszökő. Az öntözött földek oázisként zöldell­nek, s kiemelkedően fejlődnek a növények az aszálytól szenvedő, lankadó táblákhoz képest. Az idei nyár tanulsága arra ösztönözte az előrelátó szövetke­zetét, hogy jövőre megtöbbszöröz­ze az öntözést a földjeit átszelő Sió és a Sárvíz-csatornából. Ezért újabb két esőztető berende­zést igényelt az AGROKER-től a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya útján. Ügy tervezik a Sió­gyöngye Tsz-tagjai, hogy jövőre, ha az ideinél korábban kezdhe­tik meg, mintegy 800 holdon ön­tözhetik meg a szabadföldi pap­rikaföldet, valamint a kapásokat és takarmánynövényeket. A rendkívüli szárazságban a Siógyöngyében mesterséges csa­padékkal segítik elő a másodve- tós fejlődését és erősödését, ezért teljes erővel megkezdték 80 hold- myi silókukorica másodvetés ön­tözését is,' A nagykónyi Haladás Termelőszövetkezet búzaföldjén vasárnap a Tamási Gépállomás három kombájnja egész nap dolgozott. Az ara-* tással csütörtök estére végeznek a termelőszövetkezetben. Képün­kön örményi János kombájnvezető a vasárnapi műszakban. Szaktanácsadók indulnak külföldi tanulmányútra Tolna megyéből Súlyos üzemi baleset A nagydorogi vasútállomáson szokatlan üzemi baleset történt. A Biritói Állami Gazdaság dol­gozói hízott bikákat vagoníroz- tak, nem .tartották .be, s.,^Uván a rakocjásyezető sem követelte meg a óvó rendszabályok be­tartását, . ennek következtében egy dolgozó súlyosan megsérült. A gyakorlattól eltérően a bal­esetnél nem két, hanem egy dolgozó vezette az orrkarika nél­küli bikát a vagonba, egy dol­gozó pedig hajtotta az állatot. A vagonban, amikor Szüsz Ádám ki akarta kötni az egyik állatot, tör­tént a baleset. A bika szarvával Szüsz arcába vágott, felhasította arcát, hogy egyik szemevilágát elvesztette: A balesetet szenvedett dolgozó már túl van az életveszélyen: a súlyos üzemi baleset ügyében a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak Munkavédelmi Felügyelő­sége megindíttatta az eljárást. Bírósági tárgyalásra előrelátható­lag mintegy két hónap múlva kerül sor. (Tudósítónktól). A megyében hét állami gazdaságot és 5 termelő­szövetkezetet bízott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1961- ben azzal, hogy segítsék a kör­nyező tsz-ek gazdálkodását szak­tanácsokkal: terjesszék és pro­pagálják az alapvető fejlett ter­melési módszereket, bemutató­kon ismertessék a bevált tech­nológiát. A bemutató gazdasá­gok tevékenysége nyomán észre­vehető változások és jó eredrr.é­Szakképzett HENTEST konyhavezetőnek azonnal felveszünk. Jelentkezés csak személyesen a gazdaság köz­pontjában, Középhídvégen. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. Kísérleti Gazdaság Alsótengelic (154) nyék születtek. Ennek elisme­réseképpen tavaly a Földműve­lésügyi Minisztérium 11 bemuta­tó üzem szaktanácsadóját része­sítette külföldi tanulmányút jutalomban. Ez évben újabb 10 szaktanácsadó külföldi tanul­mányi útját segíti elő az FM. Nyolcán a Szovjetunióba men­nek. Két tsz-szaktanácsadó, Ti- bai Sándor és Reményi Rezső Csehszlovákiába és a Német De­mokratikus Köztársaságba láto­gat. A Várdombi Gépállomás mérlegképes könyvelői okle­véllel és megfelelő gyakor­lattal rendelkező főkönyvelőt keres.--Lakást tudunk, bizto­sítani. (147) A SZERZŐDÉSES SERIESHIZWM A TSZ TAGOK ÉS EGYÉNI ÁLLATTARTÓK BIZTOS 3 Ö VEDELME rlUlíATASS^]

Next

/
Thumbnails
Contents