Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-21 / 169. szám
1963. július 21. TOLNA MEGYEI NGPÜJSAG 1 Filléres kukorieagóré Mint ismeretes, a kukorieagóré építése elég költséges dolog. Előfordul, hogy egy ilyen építmény 38—40 ezer forint költséget is felemészt. Ahol pedig nem gondoskodnak a kukorica megfelelő tárolásáról, ott az időjárás, eső, hó kárt tesz a terményben. Mikita István, a Rozmaring mezőgazdasági és kertészeti termelőszövetkezet dolgozója újításával az újfajta kukorica-kas megoldással felbecsülhetetlen szolgálatot tett'« termelőszövetkezeteinknek. Természetesen ez az újítás csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha országos szinten termelőszövetkezeteinkben, s mindenhol, ahol ez szükséges, elterjesztik. Mikita István által kidolgozott tengeri-kas megvalósításához szükséges anyag mindegyik tsz-ben rendelkezésre áll. így ez az újítás termelőszövetkezetben, vagy állami gazdaságban házilag is megvalósítható. Milyen anyagokra is van szükség az újfajta tengeri-kas építéséhez? — Elsősorban a tengerikas palástjának kialakításához szükséges az úgynevezett dróthálóból készült szőnyegkerítés- anyag, de ennek hiányában a palástot erős fűzfavesszőből, lécmaradékból, vagy vastagabb nádanyagból, sőt napraforgószárból is el lehet készíteni. Drótháló fel- használása esetén a dróthálót a drótszőnyeg hengerpalástjába font dróttal, az úgynevezett And- rás-kereszt kialakításával, valamint lécvázzal lehet merevíteni. A merevítő léceket a hengerpaláston kívül körkörösen haladó drótszálakkal fogják össze. Az így kiképzett hengeres testet gerendákra fektetett kukoricaszárból képzett szőnyegre helyezik. Ez a kukoricaszár-szőnyeg azt a célt szolgálja, hogy a tárolt tengerit megóvja az alulról jövő nedvességtől. A felállított hengerpalástot felülről is letakarják egy ten- -geri-szárból készített kúpos süveggel. A Rozmaring Tsz-ben két méter átmérőjű, két méter magas kukorica-kasokat készítettek. Természetszerűleg a követelményeknek megfelelően, ezek a méretek megváltoztathatók. Ahol megfelelő mennyiségű rúd faanyag áll a rendelkezésre, ott esetleg három méter átmérőjű, két méter magas tengeri-kasokat is lehet építeni. A Rozmaring Tsz-ben kivitelezett tengeri-kasban harmincöt—negyven mázsa kukoricát tárolnak. Az ismertetett tengeri-kasnak — minden más kukoricagóréval szemben — felbecsülhetetlen előnye az is, hogy bárhol, a kukoricaföldeken is felállítható. A tengeri kasnak ez a „mozgékonysága” lehetővé teszi, hogy a tengeri szállítását nem szükséges esős időben, helyenként járhatatlan útviszonyok között elvégezni, hanem a tengeri kint hagyható a földeken, az ott felépített, illetve ösz- szeállított tengeri-kasokban. A tengeri-kasoknak további előnye az, hogy amikor kiürült, akkor szétszedhető és az anyaga felhasználható egyéb célokra (például a drótháló kerítésnek, stb.) Még nem említettük, hogy miként történik a Mikita-féle tengeri-kas töltése és ürítése. A töltést egyszerűen, úgy végzik, hogy a tengerit felülről beszórják a kasba. Az ürítést talán még külön újításnak is tekinthetnénk. Ugyanis ott, ahol a hengerpalástot összefogják, egy vastagabb drótszál van az egymásba hajló hengerpalást drótszemei közé húzva. Amikor az összeerősített hengerpalástot megbontják, akkor az összefűző drótszálat egyszerűen kihúzzák, és máris ömlik a kukoricakasból kifelé a csöves tengeri. Nem érdektelen a Mikita-féle tengeri-kas újítás születésének néhány előzményére kitérni. A Rozmaring Tsz vezetői az elsők között figyeltek fel arra a megmozdulásra, amelyet az újítómozgalom lelkes hívei kezdeményeztek. A mozgalom barátai ugyanis abból indultak ki, hogy ipari dolgozók újítómozgalmához hasonlóan létre kell hoznunk a termelőszövetkezetek szervezett újítómozgalmát is. Könnyű elképzelni, hogy mit jelent ez a megmozdulás. Hazánkban jelenleg csaknem négyezer termelőszövetkezet, mintegy 1 200 000 taggal dolgozik. Az újító gondolat elhintése a termelőszövetkezetek tagsága között meghozza a maga gyümölcsét. Mikita István is, ennek a kezdeményezésnek a hatására dolgozta ki a tengeri-kas újítását. Mikita jelenleg 50 esztendős, hat elemit végzett. De az első sikeres újítás után úgy rájött az alkotás ízére, hogy máris hozzákezdett a következő újítás kidolgozásához. Erről most csak annyit .említsünk, hogy egy automatikus sertésetető ládáról van szó, amelynek üzembeállítása nagy mértékben meg fogja könnyíteni a sertésgondozók munkáját. A Rozmaring Tsz vezetősége és újítói nemcsak az új dolgok kidolgozásával akarnak példát mutatni, hanem azzal is, hogy bármelyik termelőszövetkezetnek szívesen segítségére sietnek, akár a tengeri-kasok építésénél, vagy bármilyen más, náluk már meghonosított újítás bevezetésénél. Azt mondják, hogy a termelőszövetkezetek között kibontakozó tapasztalatcsere egyaránt segíti a tsz-ek, valamint az ország boldogulását. Tokár Péter Tudományos érdekesség Harmadik bolygó a naprendszeren kívül P. Van de Kemp amerikai csillagász nemrégiben bejelentette, hogy új bolygót fedezett fel a naprendszeren kívül. Ez igen ritka esemény. Mindeddig két olyan csillagot fedeztek fel, amelynek bolygója van. A három bolygó „kinyomozása” alcsillagokra gyakorolt gravitáció alapján történt. Az újonnan felfedezett boiygó a Földtől „mindössze” hat fényévre fekvő Barnard-csillag holdja. (A Földhöz legközelebb fekvő csillag, a Kentaur alfája, 4,3 fényévnyire van tőlünk). A Barnard-csillag tömege a Napénak egyheted része; a számítások szerint bolygójának tömege a Földének ötszázszorosa. A bolygó tehát másfélszer akkora, minta Jupiter, a naprendszer legnagyobb bolygója. A csillag 600 millió kilométernyire van holdjától. A naprendszeren kívül eső három bolygót sohasem látták távcsővel: minthogy „hideg” csillagok, sem fényt, sem meleget nem árasztanak. A róluk visszaverődő gyenge fény nem elegendő ahhoz, hogy kivehetők legyenek. Létezésüket kizárólag azokból a zavarokból számíthatjuk ki. amelyeket tömegük az égitestek mozgásában okoz. (A „Science et Vie”-ből) Űrhajózás és elektronika Az orvostudomány évezredek óta őrködik az emberek egészségén. Feladatai azonban némileg módosultak, mióta a földi páciensek mellett az űrkutatásban aktívan résztvevők egészségét is óvnia kell. Az űrkabinok utasai a földi viszonyokhoz képest egészen sajátos feltételek közé kerülnek, s ez szervezetükre nem egyszer igen erősen hat. Vajon hogy felügyel az űrhajósok orvosa a több tízezer kilométer távolságban és több száz kilométer magasságban keringő kísérleti személyekre? Segít az elektronika A bonyolult feladatok elvégzésében az elektronika nyújt segítséget az orvostudománynak, a távközlés korszerű eszközei mellett. Egy új tudományág az elektronikán alapuló biotelemetria feladata, hogy az űrhajós szervezetének hatékony, állandó ellenőrzését biztosítsa, pontos tájékoztatást nyújtson a különböző hatásoknak a szervezetben kiváltott reakciójáról. A biötelemetria legfontosabb eszközei az úgynevezett mérőátalakítók. Miért van ezekre szükség? A szervezet által szolgáltatott természetes jelek (például a légzés ritmusa, a szív lüktetése, stb.) nem alkalmasak arra, hogy közvetlen formában továbbításra kerüljenek, erre az űrhajóst és orvosát elválasztó távolságok is alkalmatlanná teszik. A mérőátalakítók a különböző természetes jeleket a távközlés számára alkalA Várdombi Gépállomás mérlegképes könyvelői oklevéllel és megfelelő gyakorlattal rendelkező főkönyvelőt keres. sítani. Lakást tudunk bizto- (147) Az. ÉM. Komlói Állami Építőipari Vállalat szekszárdi és bonyhádi munkahelyeire azonnali belépésre keres: kőműves, ács, bádogos, víz- fűtésszerelő, . épületburkoló szakmunkásokat és (érti segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Szekszárd, Zrínyi u. 62. (9) más villamos impulzusokká alakítják. Az érverés jelzésére például parányi izzóval ellátott fényelemet használnak. Az erekben lüktető vér pillanatról pillanatra módosítja az ér keresztmetszetét, a parányi elmozdulások hol jobban, hol kevésbé árnyékolják a fényelemre eső keskeny fénysugarakat, így változik a fényelem meg- világítottságának mértéke, következésképpen a fényelemből kivezethető villamos feszültség nagysága is. Gyakran alkalmazzák a lüktető érfal mozgásának villamos jelekké való átalakításához az úgynevezett piezoelektromos jeladókat. Ezekben olyan nagyságú villamos feszültség jön létre egy kisméretű kristály lapjain, amely arányos a kristályra nehezedő nyomással. Fontos adat az űrhajósok orvosa számára a test hőmérséklete. A biotelemetrikus módszer ennek mérésére félvezetőkből készült mérőátalakítókat használ. A légzés ritmusát például az űrhajósra szerelt különleges öv veszi át, s távadás előtt az öv elmozdulásait alakítják át feszültségingadozásokká. A mérési eredmények távadósa A fiziológiai folyamatok végső soron tehát villamos jeleket váltanak ki, melyeket modulálás den pillanatban állandó összeköttetést tartson fenn az űrutas szervezetéhez kapcsolódó rádiótechnikai berendezésekhez. Éppen ezért, hogy az orvosi ellenőrzés folyamatosságát mégis biztosítani lehessen, olyan berendezéseket alkalmaznak, melyek a rádióösszeköttetés szüneteiben összegyűjtik a megfelelő adatokat és a földi állomásról beérkezett utasítás pillanatában megkezdik azok továbbítását az űrhajóról. Vannak olyan szervek (pl. a szív, izmok, az agy) melyek bioelektromos tevékenységet visszatükröző jelleggörbék (az elektro- kardiogram, elektromiogram és az elektroenkefalogram) előállításához és távadásához nincs szükség különböző jeladókra — helyettük áramvezető tulajdonságú elektródákat használnak a tevékenység kimutatására. A kiadott jeleket azonban fel kell erősíteni, mert az eredeti bioelektromos jelek igen gyengék (csak egy példa: az izom összehúzódásánál a teljes energiának csak 1/100 000 része jelentkezik bioelektromos jel alakjában!) A szív úgynevezett bioáramát észlelő elektródákat az űrhajós hónaljának középvonalában, a bordaközépen helyezik el. Ezek az elektródák a jobb vezetőképesség érdekében éppen úgy ezüstből készülnek, mint a homlokon és a nyakszirten elhelyezett, s az agy bioáramait mérő elektródák. A földi követőállomáson kiértéA Szekszárdi Szeszipari Vállalat a lakosságnál elfekvő, töltőképes literes szikvizes üvegeket átvesz 25 forint értékben. (144) A fiziológiai jelenségekről hírt adó mérőátalakítók és a bio- áramokat gyűjtő elektródák vezetékei az űrhajón elhelyezett tele- metrikus adóállomásba futnak össze. Megfelelő felerősítés után innen továbbítják automatikusan az adatokat a földi követőállomásután megfelelő hordozó frekvenciák juttatnak el a földi követőállomáshoz. Itt a jeleket felerősítik és visszalakítják az orvosi gyakorlat számára kiértékelhető formába, mégpedig különböző, a diagnosztikai gyakorlatban használatos jelleggörbékké. A hosszabb idejű űrrepüléseknél általában nem kerül sor arra, hogy a követőállomás orvosa minkelik az eredményeket és azokból következtetnek a magasabb ideg- rendszeri tevékenységre. A biotelemetria megmutatja azokat a Változásokat, melyek az űrhajós szervezetének működésében az űrutazás következtében végbemennek, s ezáltal megmutatják a káros behatások elleni védekezés legfontosabb irányait is. LIGETI KAROLY 02870809
