Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-19 / 167. szám
1963. július 19. TOLNA IWEOTFT IVFPÍlJSAG Ürgevadász voltam Nehézfegyverekkel a hegyre — Torkonragadják a CiteUus vitellatit - Szereti uram a* ürgegulyást? lövőre meglesz az idegenforgalmi hivatal Szekszárdon — 42 tagú geográfus csoport látogat a városba az NDK-ból — A Magyar Nyelv Értelmező Szótára az ürge címszóban teljességre törekszik. Ebben a műben az ürge: 1. gyepes mezőkön, erdők szélein, szántóföldeken föld alatti üregekben élő, fürgemozgású, sárgásszürke színű, arasznyi nagyságú téli álmot alvó, rágcsáló állat. 2. ember, alak, pasas, 3. tapasztalatlan, ügyetlen ember. A Mezőgazdasági Lexikon már egyértelműbb: „Ürge: (citellus citellus) a rágcsálók (rodentina) rendjének egyszerű metszőfogú rágcsálók (simplicidentata) alrendjébe. a mókusfélék (sciuridae) családjába tartozik. Közismert; sárgásszürke, farka rövid. Vacka 1—2 méterrel a föld alatt van. Áprilisban, májusban 5‘—8 köly- köt hoz a világra, kedvező körülmények között mégegyszer fiad- zik. Nyáron át sok táplálékot gyűjt, amelyet lakásának egy üregében helyez el. Téli álmot alszik, előtte lakása bejáratát eltörni. Most nem a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában található második és harmadik meghatározás alapján foglalkozunk az ürgékkel, tehát nem ember, alak. pasas illetve tapasztalatlan, ügyetlen emberről van szó. Mi a citellus oitellussal foglalkozunk, ezzel a kártékony mezei rágcsáló állattal. Urge von a határban A citellus citellus élete nyáron virul. Tele van velük idén is a mező, ott látjuk őket utak mentén. gabonatarlón és egyebütt. Két lábra állnak, s rágcsálnak, vagy terhet cipelnek vackuk be járata felé. Aparhanton a legelő dűlőben három emberpár járja a határt vödrökkel zsákokkal. — Hová. hová ezzel a felszereléssel? — kérdezzük és először meg is lepődünk amikor határozottan kijelenti k: — Ürgékre vadászni ... Nagyon elszaporodtak. Csatlakozunk hozzájuk és mindjárt hasznos segítségnek is bizonyulunk, mert a legelődomb meredek oldalán megpillantunk egy gyönyörű példányt. Két lábon áll éppen és rágcsál. Az egyik vödrös ember elneveti magát. — Nézzék a disznót. Két lábra áll pedig nem is fütyültünk neki. S a fiatalember határozottan állítja, hogy fütyülni kell. ha nem lát az ember ürgét, s a fütty után láthat, mart a citellus citellusnak remek a füle és szereti a füttyszót. .. Á szakma rejtelmei Tehát a fütyülés is az ürgevadászathoz tartozik. Aztán meg kell tudni állapítani a lukak közül, hogy melyik az ürgéé. Nehogy esetleg más állat lukjába pazaroljuk a vizet. Aztán hirtelen kell a lukba lódítani a vizet, akkor éri el hatását. A fő dolog pedig az ürge megragadása, mi kőris menekülni próbál ügyesen kell elkapni ■ a torkát, mert kétségbeesésében még az ember ujját is leharaphatja. Megpil’antottuk az ürgét, gyerünk hát fel a hegyre. Az egyik vadásztárs hozza a fegyvereket, két tízliteres kannát, telesteli vízzel. — Hát igen. — mondja csüggedten amint kúszunk fel a meredek hegyoldalon — nem könv- nyű az ürgevadászat. Nehezek a fegyverek... A citellus citellus tehát igényes állat. Nem adja életét könnyen, meg kell küzdeni érte. No. de máy ott állunk a luk előtt, az a szép példány csak ide bújhatott előlünk. Fütyülünk szépen, fütyülünk erősen, de az ürge ránk se fütyül. Csak a varjak kárognak a domb felett, mintha azt mondanák: kár, kár ürgére vadászni kár... A fővadász, a barnabőrű fiatalember meglódítja a vödröt. Csobban a víz. majd elnyeli a feneketlen luk. — Nem. nem ebbe bújt bele az ürge — mondja lankadtan és csalódottan, sajnálja a vizet. Körülnézünk, más lukakat taksálunk. A fővadász rábök egy lukra. — Na tálán ebben lesz.. . S újra csobban a víz. nyeli a luk. s nem jön az ürge. Szabálytalan happy end A kedves olvasó most azt várná, ha személyes élmény alapján számolnánk be az ürge elejtéséről. Sajnos szabálytalan ennek a riportnak a happy end-je. mert nem fogtunk ürgét. Mielőtt mi csatlakoztunk volna a két apar- hainti ürgevadász fiatalemberhez, ők már egyet fogtak. Mi úgylátszik elvettük vadász-szerencséjüket. Tehát hiába öntöztük a lukakat a citellus citellusok túljártak az eszünkön. Vadászkollégáink élményeit azonban elmondjuk. Szólaltassuk meg tehát a fővadászt. — Ma rossz napunk volt. csak egy ürgét fogtunk. így mint itt is beleloccsantottuk a vizet s menekülni próbált az ürge. A luk szájánál ügyesen elkaptam a torkát, barátom meg éles késsel elvágta a nyakát. — Mit csinálnak az elejtett ürgékkel? — Megesszük. Az ürge húsa kitűnő. Jó a levese, jó pörköltnek, sültnek, gulyásnak. Le kell forrázni úgy mint a disznót és le- kopasztani a szőrét. Kissé megborzrd'.unk . . . — Tiszta állat kérem az ürge. Növényevő. Szereti Uram az ürgegulyást. Szívesen meghívom ebédre. Fogunk még egy két ürgét és megvan az ebéd . . . Megköszöntem széoen. de nem fogadtam el a meghívást. Érdi Zoltán A Tolna megyei Tanács társadalmi erővel tevékenykedő idegenforgalmi bizottsága csütörtökön a TIT szekszárdi helyiségében beszámolt munkájáról és megbeszélte feladatait. Debulay Antal elmondotta, hogy a dr. Pataky József által vezetett idegenvezetői tanfolyamon tizenhatan vizsgáztak június 27-én Szekszárdon. Ezt a tanfolyamot az idegenforgalmi társadalmi bizottság rendezte a tanáccsal, a Hazafias Népfrontbizottsággal és a TIT-tel karöltve. A társadalmi bizottságnak a megye idegenforgalmi fejlesz- iésére elkészített munkatervét magáévá tette a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei KISZ-bizottság is. A programot sokszorosítják, megye- szerte ismertetik és megvalósítását pártfogolják a népfrontbizottságok. Az ifjúságnak a KISZ támogatásával „Ismerd meg megyédét” jelszóval, négyéves időtartamú túratervet állítanak össze a földrajzi, történelmi. természetraizi és egyéb é“d"k ességek, emlékek bemutatására. A megbeszélésen nyilvánosságra hozták azt is. hogy újévtől kezdve megyei idegenforgalmi hivatalt állítanak fel Szekszárdon. a megyei tanács támogatásával. Az idegenforgalmi hivatal működését készíti most elő a társadalmi bizottság. A tervekben szerepel egy turistaszálló létrehozása is. A tanács a szekszárdi szőlőhegy oldalában lévő egyik villát megvásárolja és turista- fogadóvá alakítja át. az egyik présházból pedig hangulatos borcsárdát akarnak építeni. Szeptemberben megindulnak a megyebeli autóbusz-túrák. Duna- földvárról és Paksról indul Szek- szárdra kiránduló autóbusz, a Tolnai tájak-tolnai várak című túraautóbusz utasai pedig Szek- szárdról kiindulva Dunaföldvár, Simontornya, Ozora, Tamási látnivalóival, történelmi emlékeivel ismerkednek meg. Debulay Antal, a pécsi idegen- forgalmi hivatalokban tett tanul- mányútjáról tájékoztatta a bizottságot. dr. Pataky József beszámolt NDK-beli idegenforgalomszervezési tapasztalatairól. Tagja volt ugyanis annak a 41 tagú magyar geográfus csoportnak, amely most érkezett vissza kéthetes tanulmányútjáról. Tapasztalatait Szekszárdon is hasznosítja. Elmondotta például, hogy a weimari Goethe-házban a magyar látogatóknak magyarul tartottak magnetofonszalagról előadást, vetített képekkel kísérve. Ezt Szekszárdon is megtehetik, hiszen ebben a városban is vannak más nyelveken, oroszul, németül, franciául, angolul, lengyelül, csehül, olaszul, sőt spanyolul beszélők, főleg a tanárok körében. Dr. Pataky József közölte, hogy a magyarok látogatásának viszonzására 42 tagú német geográfuscsoport érkezik hazánkba kéthetes tanulmányútra. A nagyüzemi baromfitenyésztés előnyei Tojásgyár Tojásgyártás futószalagon — így nevezhetnénk ezt a nagy termet. ahol 1500 tyúk van elhelyezve már második éve a Morvaországi Troubky község mezőgazdasági termelőszövetkezetében. A két gondozónő Nvemcsák Aleisie és Kellner Anna. akik két műszakban váltják egymást, naponta mintegy 2500 tojást szednek össze a tyúkok alól. Hogy az olvasónak bizonyos fogalma legyen erről a nagyüzemi tojásgyárról, itt közlöm az elmúlt évi eredményt: a fehér LegKihasználatlan Hajósi művelődési gondok — Hi lesz a sorsa a „néhai" tejüzemnek? A majosi művelődési otthon minisztérium fennhatósága alá. cső és kábel árválkodik. Az üdítem tartozik az irigyelt falusi illetve a hozzá tartozó másik vart felveri a gaz. amelyben ké- kultúr otthonok közé. Meglehető- épület könyvjóváírással lelt az tes színfolt egy-két elhányt, rasen szolid lehetőségei vannak üzem tartozéka, sott gumicsizma-maradvány. Az hgyanis, ami elsősorban abból _ Amifcor a£ Ü2emet leszerel. egykori fürdő-részbe is bekukkanszúk. korszerűtlen^és hátsókor- ***’. ffvettuk a kapcsolatot a _ m például zuhanyfürdőt tája közös a termelőszövetkezet jete™*visszakapja ősközség nVithatnánk meg ~ — istállójával. Gáspár Menyhért pe- azonban nem ol an egyszerű 4 A maslk épületei a foldmuves- dagógust, művelődési otthon . . .. . zJLenn fnrin- szövetkezet szeretne megkapni igazgatót nem találtuk a falu- f feé ét ; megiehetősen uggancsak könyvjóváírással —, ban, helyette is Heim József vb- ^J^Jea és ameVfelemészSumma summarum, ez meg^ . . WM. „ ZT r&sS kTt/tS: «■**«» Rendezése céljá- Pedig erdeklodesben sem fejlesztési alapját Körülbelül boL lenne hiány, meg a mi, a tanacs f^sonló nagyságú összegre lenne ... . énütetaond unkát egTl^löZ csakT V tSTa LÄt A legyintéssel befejezett fél- ^Vgyliimt Venne ki tolnytee ^rasztö huzavona* rejtőzik. Az ^ből* m?a aztán ^em*Is°le7né bizongos vagyok, ha mi ezt nem egykori tejüzem épületéről van "töMt 9 hiszen n vásárlási kapiuk me9- Majoson nem akad «rról az épületről amely az klfizetodo. hiszen a vásárlási visárlo akl a meuénvz sebéből leszerelése óta - idestova /«milliót kifizet. És akkor az hazat fel lehetne epitem... épület tovább kallódik? Heim József vb-titkár itt meg- — Nem kardoskodnánk azért, napra a karbantartás hiánya kő- áll az elbeszélésben, mert köz- hogy mi kapjuk meg. ha azt lát- vetkeztében romlik, pedig jelen- ben körbejárjuk az épületet. Be- nánk, hogy ezt az értéket vala- tős értéket képvisel. Átalakítás- jutni nem tudunk, de az abla- milyen módon hasznosítják. De. sál megoldaná a majosiak mű- kon bekukucskálhatunk. ami hogy így nem hoz hasznot a nép- velődési ház-problémáját. Erre a azért sem nehéz, mert itt-ott gazdaságnak, annyi bizonyos, munkára a tanács szívesen ál- csak szilánkok emlékeztetnek az Nem tudjuk, mi a célja az épü- dozna, de... egykori üvegezésre. A masszív- lettel az Élelmezésügyi Miniszté— Az épület az Élelmezésügyi nak látszó falakról a vakolat riumnak. de az bizonyos, hoay a Minisztérium tulajdonát képezi, lassan pereg, az egykori tejfel- kérdés több fiaveimet érdemel... Ast államosítás során került a dolgozóban néhány falról lelógó . MONOSTORI MIK.LÖS szó. Arról az épületről, amely az üzem már öt éve — üresen áll, aminek nem viselik gondját, napról l horn és a Rhode Island kereszte- I ződéséből származó tyúkok évi ' átlaghozama 194 tojás volt. Két vélemény a gazdaságosságról A szövetkezet üzemgazdásza kiszámította a nagyüzemi tenyészet ! rentabilitását: az egy tojásra eső I önköltség 61 fillér, és a realizált érték 89 fillér. Tehát a tojástermelés e morvaországi termelő- szövetkezetben igen kifizetődő. Miért ilyen kedvezők Troubky- ban a tojás termelés eredményei? Tichácsek György állattenyésztő ezt mondta erről: — A mi termelőszövetkezetünkben nemcsak modem épületek vannak, korszerű ketreces berendezéssel, hanem saját előállítású, kitűnő táperejű eleség is. Alapvető a tyúkok elégséges, intenzív táplálása. Egy próbálkozás, amely követendő Ebben az évben a Troubky-i szövetkezetben a fehér Leghorn fajt tenyésztik, Tichácsek György nézete azonban az, hogy a ketreces tenyészethez nem a tiszta faj, inkább a keresztezések alkalmasak. Ezt azzal bizonyítja, hogy az elmúlt évben, amikor a keresztezett tyúkokat tenyésztették, a tojáshozam jobb volt és kiegyensúlyozottabb. Említésre méltó a következő kísérlet is: az elmúlt évben nevelt tyúkok közül, kiválasztottak 650- et. ezeket aratás után a tarlóra engedték, pihenni. Október közepén aztán ismét a ketrecbe helyezték őket. A kétéves tyúkok ma is 70 százalékos hozammal dicsekedhetnek (100 tyúk naponta 70 tojást ad). Ezek azonban egyenlőre csak kísérletek, próbálkozások A rész- eredmények még nem mérvadók és nem jelentik azt, hogy minden esetben alkalmazhatók. A kérdésben már egész sor kitűnő szakember mondott véleményt: A ketrecrendszerű nagyüzemi tojástermeléshez a tyúkokat csak egy I időszakra (évre), lehet megtartani, (befogni). Lehet a tojástermelés önköltségét tovább csökkenteni? Ez már nemcsak a tenyészettel foglalkozó szövetkezeti tagok problémája. Az önköltségcsökkentés főleg azon múlik, hogy legrövidebb időn belül zökkenőmentesen beszerezhető legyen a magas táperejű, állati fehérje, az antibiotikum. De okvetlen foglalkozni kell a Tichácsek György állattenyésztő által felvetett kérdéssel is: tiszta faj, vagy kereszteződés az alkalmasabb tenyésztésre. tojástermelésre. A jó gondoskodás és a prémium Ha belépünk a troubky-i termelőszövetkezet tyúktenyészetének nagytermébe, az a benyomásunk, hogy egy gyárban vagyunk, ahol rendkívüli nagy a rend és a tisztaság. A 4500 tyúk kiszolgálásához 2 állatgondozó elegendő. Az egyik, Kellner Anna nemrég végezte el a baromfi gondozói iskolát. Az is érdekes és említésre- méltó, hogy az ilyen magas hozamnál mivel is etetik a tyúkokat. Az alapeleség naponta 10 deka keverék (nem minden esetben túlságosan magas táperejű), a gondozók még gyakran hozzáadnak egy kevés szárított lóherét, kerti termékekből eredő siló- takarmányt, takarmányrépát és főleg nem feledkeznek meg ásványi anyagokról. Még egy kérdés. Mi akadályozza a többi szövetkezetét abban, hogy ugyanilyen módszerrel dolgozzon? Mindez elsősorban nem beruházási kérdés. A nagyüzemi baromfitenyészet nagyfokú szakosítást igényel. Ezen az úton Troubky ban is ezek a kezdő lépéseket tették meg, hiszen a tyúkokon kívül a mezőgazdaság más ágazatával is foglalkoznak. Sertéstenyésztés és hizlalás, szarvasmarhatenyésztés, fiatal szarvasmarhák hizlalása stb. De ezek a kezdeti lépések is fontosak a korszerű szakosításhoz. Oldrich Tulachnc
