Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG X963. július 13. Egységes és mintaszerű nűgyégyászati ellátás épül ki a megyében IjÉterjú dr. Váczi László kandidátus-főorvossal Hosszabb ideje volt gazdátlan egyik igen fontos egészségügyi terület irányítása, a szülészeté és nőgyógyászaté. Ami a gazdátlanságot illeti, ez most megszűnt, megkezdte munkáját dr. Váczi László főorvos, a megyei kórház szülészeti- és nőgyógyászati osztályának vezetője. Hallottunk arról, hogy konkrét tervei vannak szakterületén a megyei szint fejlesztésére. Ezekről kérdeztük meg. — Mit tart elsőrendűen fontos feladatnak? — Végigjártam a megyét, hogy megismerjem a kollégákét, a helyi problémákat. A tapasztalatokat megbeszéltem az egészségügyi vezetőkkel. Fő tennivalónk, hogy egységesítsük az ellátást. Nem helyes az, hogy egy bizonyos betegséget más módon gyógyítanak Szekszárdon, mint Pakson vagy Bonyhádon. Ez bizalmatlanságot szül a páciensben, és ugyanakkor akadályozza, hogy az ismert, legkorszerűbb eljárások, gyógymódok megyeszerte általánossá váljanak. Ezért tervezzük, hogy összehívjuk megbeszélésre a megye szakorvosait. Én magam feltettem, hogy minden megbeszélésre, mindenhová elmegyek, mert azt szeretném elérni hogy baráti együttműködés alakuljon ki a járásokkal. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy élenjáró szülészet, nőgyógyászat legyen megyénkben. — Ehhez, — folytatta a főorvos — nagy lehetőséget biztosít majd a felépülő 120 ágyas kórházunk, amelyet a legkorszerűbb igények szerint terveztek. Módunkban lesz alkalmazni a szülés levezetésének legkorszerűbb formáit, beszélhetünk majd itt az úgynevezett fájdalomnélküli szülésről. Amíg az épületet megkapjuk (nagyon reméljük, hogy az átadási határidő nem tolódik most már mesz- szebbre) addig kiépítjük kapcsolatunkat a nagyközönséggel. — Ez a másik terület, ahol sok a tennivaló? — Igen. Ma az orvostudomány a megelőzést tartja igen fontosnak a gyógyítás mellett. A betegségek megelőzéséhez viszont feltétlenül szükséges a közönség felvilágosítása, egészségügyi ismereteinek szélesítése, hogy tudják mikor kell orvoshoz fordulni. Ez a mi szakmánkban a terhesgondozást főképpen illeti. Mivel ezt a megyében többnyire a körzeti orvosok és védőnők látják el, a korszerűsítés és egységesítés itt is feladat. A terhesgondozásról megfelelő ismertetőfüzeteket adunk ki. Ezenkívül megszervezzük az anyák iskoláját, ahol 2—3 hetenként találkoznak a szakorvosok a szülő nőkkel. Előadásokat hallgathatnak itt az asszonyok, elmondhatják egyéni problémáikat, felvilágosítást kapnak a terhesség alatti életmódról, a szülési szabadság felhasználásáról. A főorvos ezután beszámolt arról, hogy nemcsak Szekszárdon teremtik meg a korszerű körülményeket. Tervezik azt is, hogy a Népújságban helyet kérnek aktuális orvosi cikkeknek, az olvasóktól is várnak leveleket. A hallottak alapján elmondhatjuk, hogy rövid időn belül megváltozik a szülészeti-nőgyógyászati ellátás a megyében. A tervek megvalósításához az is biztosíték, hogy dr. Váczi László főorvos 25 éves klinikai gyakorlattal rendelkezik, emellett pedig elérte az orvostudományok kandidátusa címet. Az új szekszárdi szülészeten a tudományos munkát is pártfogolja majd. Bencze Klára Kiugró termésátlagok őesi árpából a megye köxös gazdaságaiban A gabonabetakarítás jó ütemben folyik megyeszerte. A jelentések arról számolnak be, hogy az ütemet tekintve gyorsabban fejeződik be az aratás az idén, mint tavaly. Hírek érkeztek arról is, hogy egy-egy közős gazdaságban kiemelkedő termelési eredmények születtek. Az iregszemcsei Üj Élet Termelőszövetkezet gazdái őszi árpából 170 holdról 19,2 métermázsás átlagtermést takarítottak be. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz 164 holdas ősziárpa-táblája 16,2 métermázsás átlagtermést adott. A bogyiszlói Dunagyöngye Termelőszövetkezet tagjai őszi árpából 17,2 métermázsát termel- I tek holdanként. Miért jó a jó tax? 0 döbrököziek előre számolnak Nem valamilyen csoda folytán érte el a döbröközi Zöldmező a jó tsz nevet és a termelőszövetkezetek országos versenyében a helyezést. Elsősorban a jó vezetéssel, a tagok szorgalmas munkájával szereztek becsületet, elismerést tsz-üknek. A Zöldmező határa éppen úgy ki van téve az időjárás viszontagságainak, mint a többi termelőszövetkezeté. Most már őket is keseríti az aggasztó időjárás, a hosszantartó szárazság, de számolnak vele. Aki pedig számol a lehetőségekkel és keresi a megoldást, a kivezető utat, ritkábban esik pánikba. Ezekben a napokban az aratás lázában előfordul, hogy egyik, vagy másik tsz-vezető pánikba esik. Panaszkodik a munkatorlódás miatt. Elkeseredésében hajlamos arra. hogy a kudarcot, sikertelenséget másokra hárítsa. Nagy erőfeszítéseket kell tenni a tsz- vezetőknek, mert elsősorban az ő dolguk a munka jó megszervezése. Miért jó a jó tsz? És a kérdésre a döbröközi Zöldmező Tsz-ben keressük a választ. Hogyan szervezték meg a legnagyobb nyári munkát, a gabonabetakarítást. — Nem döbröközi specialitás, hogy a gabona csaknem egyszerre érett be. Az időjárás és az elmúlt aszályos évek tapasztalatai alapján számoltunk a gyors gabonaéréssel, az esetleges szempergés- sel. Az aratásra úgy készültünk, hogy előre dolgoztunk. Mire aratni kellett, befejeztük a burgonya, a kukorica, a répa és más növények másodszori kapálását. így elkerültük a munkatorlódást — mondja Varga Imre főagronómus. Az aratás megkezdése előtt a szálastakarmányt is begyűjtötték a döbrököziek. A szénabetakarítás idején az éjszaka csendjét ‘ kocsizörgés zavarta, de ezen senki sem botránkozott meg. A faluban elégedetten beszélnek a tsz-tagok arról, hogy jól sikerült a szénabegyűjtés. Száztíz vagon jóminőségű szénájuk van és a betakarításra egyetlenegy munkanapot sem fordítottak, mert éjjel végezték el. A tsz-vezetők menet- _______________________rendszerűén kidolgozott munkaszervezése párosul a tsz-tagság szorgalmával. A munkafegyelem, a pontosság ma már annyira természetes, hogy szinte vérükké vált. A brigádvezetők napi megbeszélésének — azon túl, hogy a munkaszervezéssel foglalkoznak —, tapasztalatcsere-jelleget ad, hogy az egyes dűlőkben mutatkozó terméskilátásokról beszélnek. Egy kivételével most is azok a brigádvezetők, akiket három évvel ezelőtt választottak meg. Bedolgozták magukat munkakörükbe és mindenben a gazdaságosságot keresik. Kiszámítják, hogy egy munkát hány- taggal tudnak elvégezni, és többet nem fogadnak el, mint amennyire szükség van. A döbröközi tsz-ben nincs munkaerő- hiány. Az aratás alatt a 800 holdas hibridkukorica címerezésén 250 asszony dolgozik. — Nálunk az az elv érvényesül, hogy az aratás a gabona betakarításával és a magtárba szállításéval nem fejeződött be. Akkor beszélhetünk az aratás befejezéséről — és ehhez tartjuk is magunkat — ha a szalma lehúzva, bekazalozva, a tarló felszántva lesz. — mondja Varga Imre. Négy kombájn és két kévekötő aratógép dolgozik a döbröközi határban. A számítások szerint az aratnivaló csütörtökig elfogy. A munkát úgy szervezték meg, a kombájn nyomában a szalmalehúzó, utána az eke jár. A szárazságban is vállalták a kockázatot, s eddig 150 hold másodvetésük van. Az aratással ugyan még nem végeztek, de már az ősziek vetéséről tanácskoznak, ahogy az aratás előtt is tették. — Időt nyerünk a szalmalehúzással, a szántás gyors elvégzésével, de megkezdtük a szárazság következtében elszaporodott kártevők elleni védekezést is. Kétezer hold őszi vetésünk lesz és már előre készülünk erre, mert a búza- és árpa-vetőmagunkat ki kell cserélni, mivel úgy látjuk, termésünk elfajzott — mondja az agronómus. Az emberekkel beszélget____________________ ve következtetni lehet, Döbröközön mint vélekednek a tsz fejlődéséről, a vezetők munkájáról. — Előrelá-1 t óak a mi vezetőink, és ami nagyon fontos, jól tudnak számolni. — Dicsérik lépten-nyomon a vezetőket. Az agronómusok úgy látták, a tavaszi hónapokban mutatkozó szárazság miatt a kalászosoknál kiesésekkel lehet számolni. Ezzel kapcsolatban megbeszélést tartottak az állattenyésztőkkel és a könyveléssel. — A tagságnak tett ígéretet — a tervezett 35 forintos munkaegységet teljesíteni kell. A növénytermesztésben mutatkozó kiesés pótlására tervet kell készíteni, mert a jövedelem semmi esetre sem lehet kevesebb, mint amennyit Ígértünk — hangoztatták. — Csakis az állattenyésztés pótolhatja a hiányt. Az elmúlt évről van annyi szálas- és szemestakarmányunk, hogy 400 hízottsertés és 150 szarvasmarha értékesítését állíthatjuk be terven felül — javasolták az állattenyésztők. A tagság elfogadta a tsz-vezetők javaslatát. Döbröközön nem kell külön meggyőzni az embereket az intézkedések hasznosságáról. Az elmúlt három év tapasztalatai megmutatták, jól gazdálkodnak és jól számolnak a tsz-vezetők. A tsz erősödését tartják szem előtt. Az idei félév jól zárult. A pénzügyi bevétel kétmillió forinttal mutatott többet a tervezettnél. — Jó termés, jövedelmező gazdálkodás, hogy minél több legyen az év végi részesedés — lehet hallani lépten-nyomon Döbröközön, akár férfival, akár nővel beszélget az ember. A jövedelmet, az év végi nagyobb részesedést pedig szorgalmas munkával lehet elérni, ki kell gazdálkodni — vallják a tsz-tagok, s úgy nézik a gazdaságot, mint a tsz-elnök, az agro- nómus, vagy a főkönyvelő. Számolnak, latolgatják a lehetőségeket, hogy jövedelmük minden évben több legyen. P. M. Intézkedtünk, hogy megszűnjenek a „bölcskei igazságtalanságok66 A Tolna megyei Népújság 1963. július 6-i számában megjelent „Bölcskei igazságtalanságok” című cikk alapján a MÉSZÖV főkönyvelősége megindította a vizsgálatot a Dunaföldvár és Vidéke Nyolcvan liba története ■ rtSV negyedíves levél adta az p. ötletet ahhoz, hogy felkeressem Madocsán Biczó Andrásnét. Az akta mindössze ennyit mutatott; Biczó Andrásné is benevezett az országos baromfitenyésztési versenybe. Azt vállalta, hogy a tavaly értékesített kövér libának az idén háromszorosát adja el államunknak és többtermelési versenyre hívja ki a paksi járás és Tolna megye baromfitenyésztő asszonyait. Miért ne? Tavaly eladott 10 kövér libát, az idén elad harmincat —gondoltam —, s nincs kizárva, hogy nagyon értékes jutalmat kap a mozgalmat elindító nőtanácstól és a SZÖVOSZ-tól. De nem tartottam azt se kizártnak, hogy a gépírónő egy nullával többet ütött le, így lett a harminc százalékból háromszáz. Mert háromszáz százalékra növelni egy év alatt, az — valljuk be őszintén —, mindenkinek feltűnik. Mindegy — határoztam el, — felkeresem Biczónét, s majd megnézem a libákat, megtudom tőle a részleteket... Harminc év körüli, csinos fiatalasszony fogadott. A kölcsönös bemutatkozás után mindjárt azzal kezdtem, hol vannak a libák — A vízen/ — És mennyi van? — Kilencvenkettő. — Mennyi volt tavaly? — Tavaly 28 kövér ludat adtam el a szövetkezetnek, az árából vettük a motort — válaszolgatott minden kérdésre nagyon röviden a fiatalasszony. Gondosan feljegyeztem, amit mondott, de közben szemrevételeztem az udvart. Bizony kicsi, nehezen elképzelhető, hogy megértik egymás szavát a házbeliek, amikor kilencvenkét lúd elkezdi itt a gágogást. De nem láttam ólat sem! Később megtudtam, hogy a libák éjszakai szállása a hajdani pajta, nappal pedig nincsenek otthon. Biczóék gazdálkodó parasztok, régebben 15 holdat művelt a család, ma a férj termelőszövetkezeti gazda, az idén érettségizett a palánki mezőgazdasági technikumban. A fiatalasszony műveli a háztáji földet, de kijár kapálni a közösbe is. A libákat így nyáron a tizenhárom esztendős Julika veszi „kezelésbe”. A reggeli és esti órákban kihajtja a libacsordát a tarlóra, nappal meg a vízen vannak. — Eleség nem kell ezeknek egész nyáron, úgyszólván egy szem se, el vannak azzal, amit a tarlón, meg a legelőn csipegetnek. Éjszaka meg a pajtában vannak, azt nem használjuk, mióta a tsz-ben vagyunk. Miért lenne üresen, nem igaz? — így a fiatalasszony. — Szóval eladásra neveli a libákat? — vetem közbe. — Persze! Nyolcvanat leszerződtem a földművesszövetkezettel. Vgy számolok, hogy 10 ezer forintot kapok értük. Ez lesz az én keresetem. Muszáj valamivel foglalkozni, meg a pénz is nagyon kell. A libák árából akarjuk tataroztatni ezt a házat. — És a verseny? — Nagy verseny folyik az asz- szonyok között itt a faluban azért, hogy ki ad el több baromfit és tojást. Nem mondom, jól jönne, ha valamit nyernék a versenyben, vagyis, hogy kapnék valamit. Mert nyerni mindenképpen nyerek. hiszen a libanevelés és hizlalás nagyon kifizetődő. Tulajdonképpen két hét az, amikor igazán sok munka van velük, a tömés idején. De egyébként?... Én mondom, a legigénytelenebb baromfifajta. Legel, meg fürdik. Hol legeltetik Madocsán a háztáji libákat? — hiszen itt is az egész határ a közösségé, s hol van libaúsztató? Mert a Duna ide még jó messzi van — vetődött fel bennem a manapság nem is minden faluban könnyen megoldható kérdés. Ám Madocsán ezt olyan kitűnően oldotta meg a termelőszövetkezet vezetősége, hogy igazán dicséretes. A háztáji libák kimehetnek legelni a tarlóra. S hogy a háziasszonyoknak még nagyobb kedvet csináljanak a ví ziszárnyas-tenyésztés- hez, a termelőszövetkezet közvetlen a falu szélén mesterséges tavat ' létesített. Vannak a tóban halak .is. de elsősorban azért hozták létre, hogy felnőjjenek itt a háztáji víziszárnyasok is. A madocsai háziasszonyok pedig élnek a lehetőséggel. Példázza ezt. hogy tavaly is 3000 kövér ludat adtak el a földművesszövetkezetnek. s ha valami katasztrófa nem jön közbe, az idén még többet is eladnak. Ám lentöbb libát Biczó Bálintné nevel Madocsán. Ebből lesz az idén 10 ezer forint jövedelme. R. É. Körzeti Földművesszövetkezet bölcskei helyi szervezeténél. Megállapítottuk, hogy a cikk írójának igaza van. A földművesszövetkezet helyi ügyintézője, a községi tanács egyes alkalmazottai és mások valóban támasztottak a húsbolt vezetője felé olyan igényt, hogy részükre tegyen félre húst és azt soron kívül adja ki. Sőt nem egy esetben odáig is elmentek, hogy a községi szerveknél összeírták melyik dolgozónak mennyi húsra van szüksége, ezt közölték a húsbolt vezetőjével. A húsért sorbaállók szemeláttá- ra a pult alól soron kívül kiadott csomagok méltán váltottak ki felháborodást. Ezért a MÉSZÖV vezetősége őszintén örül annak, hogy mindez a nyilvánosság elé került és mélységesen elítéli azokat akik hivatali beosztásukkal visszaélve bármilyen formában jogtalanul előnyhöz jutnak. Egyben intézkedtünk, hogy hasonló eset ne ismétlődjön meg egyetlen fölművesszövetkeztnél sem. A Dunaföldvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kereskedelmi osztályvezetője Obermaier László írásbeli figyelmeztetést kapott mert elmulasztotta a húsbolt ellen őrzését. A földművesszövetkezet helyi ügyintézője Vona Istvánné ellen pedik fegyelmi eljárást indít a járási központ vezetője. S ha a megyében bárhol hasonló visszaélést tapasztalunk a földművesszövetkezeti kereskedelem vezetői és dolgozói részéről azonnal intézkedünk és a mostaninál szigorúbban járunk el azokkal szemben akik a visszaélést elkövették. Steinbach Antal a MÉSZÖV főkönyvelője
