Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-17 / 165. szám
ty>63. július Í7. TOLNA MFGYF1 NÉPTTlSAO f> Az iskola iskolája Kajmádon Meghívtak Kajmádra. A nappali tagozat 1 zik — de már az istállóban — a gyakorlat második része. Kivezetnek egy lovat: méretfelvétel, életkor megállapítása a fogakról, testtájak felsorolása, a hibás lábállások ismertetése, — mindezt tudni kell. Egy másik csoport a szekér részeivel, a lószerszám összerakásával „vesződik". Ezek persze még csak alapfogalmak. A következő félév lesz az igazi _________ "így S ok hallgató A meghívást el kellett fogadni, nemcsak azért, mert érdekesnek, izgalmasnak ígérkezett, hanem másért is. Főleg e más miatt jelentem meg reggel nyolc órakor a gyakorlati tanszék udvarán, ahol a felsőfokú mezőgazdasági technikum levelező hallgatói csoportokba verődve várakoztak. Kezdődnek a vizsgák, s ilyenkor — mint a világon mindenütt — a tanulók az esélyeket latolgatják. Itt is ezt csinálták, vagy lankadatlan szorgalommal a keményítő-érték kiszámításának furfangos, s elég körülményes meghatározását magolták. Elnéztem ezeket a felnőtt embereket: jobban drukkolnak, mint a kisdiák. Ami talán érthető, hiszen a követelmények nagyok, több a gond is, és a bizonyítványt nem adják ingyen senkinek sem. Tudni kell! Ezt nemcsak hangoztatják, érvényesítik is a tanárok, [gazuk van. Értelmetlen dolog lenne úgy növelni a szakemberek számát, hogy a végzettség mögött ne, vagy alig legyen tudás. Itt Kajmádon arról győződhettem meg, hogy magasszínvonalú hazánkban a levelező tagozatokon is az oktatás. Kajmád afféle próbakő. A Szekszárdi Állami Gazdaság egyik kerületeként, egyúttal a Palánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tangazdasága is. Jelene már van, hivatástudatra neveli és'a gazdálkodás gyakorlati fogásaira tanítja meg az intézet hallgatóit. Gyakran ez a legnehezebb. A vetőgép szerkezetét, a ló anatómiáját, a szarvasmarha okszerű takarmányozását, a traktor részeit és még sok mindent könyvből, Palánkon tanulnak Yneg a hallgatók. Kajmádon viszont abból kell vizsgát tenniök. hogy amit tudnak, azt miként kötelező alkalrnazni a gyakorlatban. Az egyik tsz-ben kétszer vetették el a lenmagot. Csupán csak azért, mert rosszul állították be a vetőgépet. Ennek nem lenne szabad megtörténnie. Ott fordulhat csak elő, ahol hiányzik a' hozzáértő ember. Viszont ha ilyen hibát szakember vét, akkor egycsapásra oda a gazdák előtt minden tekintélye. S ezzel a példával szeretném érzékeltetni Kajmád jövőjét. A tanárok szeretnék, ha ennek a tangazdaságnak patinája, híre lenne. Olyan híre, hogy a szaktechnikus csak annyit mondjon: Kajmád, s a tsz-elnök ebből már tudja, hogy aki Kajmádon esett keresztül a gyakorlat tűzkeresztségén, az tud hallgatói a tanszék mögött és a kiserdőben vertek sátrat. Két hétre rendezkedtek. be. Év közben ezenkívül még négyszer rendezkednek be hasonló módon. Számukra ugyanis 10 hét a kötelező gyakorlat. Hajnali négytől este 9-ig is dolgoznak. Ott találja őket az ember a földeken, a magtárban, az istállókban. A reggeli munkamegbeszélésen is résztvesznek. Hallják, látják, tanulják, hogy sokrétű áttekintést és szervezőkészséget is igényel egy mezőgazdasági nagyüzem irányítása, részirányítása. Helyzetek adódnak, amikor az elmélet nagyon kevés, ha nincs hozzá kellő, és elegendő élettapasztalat. Ezzel a hallgatók nem rendelkeznek, de ízelítőt kapnak belőle a kerületvezetőktől. a brigádvezetőktől, a különböző munkahelyek vezetőitől és a fizikai dolgozóktól. A rend, a fegyelem katonás. Be vannak osztva, hogy naponként kinek mi a kötelessége, két hallgató — felváltva persze — egy napot a kerületvezetővel tölt. Mások a brigádvezetés. a műhelyirányítás, stb. gyakorlati tennivalóit sajátítják el hasonló módon. Tavasszal és ősszel fizikai munkát végeznek: szántanak, vetnek, traktort vezetnek, szállítanak, fejnek, trágyát hordanak... Tovább csak az mehet. aki itt is megfelel. De milyen a követelmény a felnőtt hallgatókkal szemben, akik a levelező tagozaton tanulnak? Majd egy egész nap állott rendelkezésemre, megfigyelhettem, sőt saját bőrömön is érezhettem. Délelőtt fél kilenc tájt Kotsis Ottó tanársegéd beszólította az első csoportot. Takarmányadagok ösz- szeállítása szarvasmarhának, birkának, sertésnek, az év különböző szakában, úgy. hogy figyelembe kell venni az állat fehérje-, keményítő-, s egyéb tápanyagszükségletét. A tételek húzása után ezek számításához gyürkőzött neki az első csoport. Puskázni sajnos nem lehet. Illetőleg lehetne, ha elő merné venni az ember a gyufaskatulyát, vagy a cigarettásdobozt. Páli János tanszékvezető növény- ismeretből vizsgáztatott. Itt végképp csődöt mond minden puska. Az asztalkán különféle növények szára. levélzete. Páli elvtárs egyenként mutatja: „Csak nyugodtan, tessék először gondolkozni." Az előtte álló hallgató magabiztos. valósággal fújja az anyagot. Szegleteslednek. Viktória borsó, Csumiz... Legalább húsznak mondja meg a nevét tévedés nélkül. Ezzel még persze nem ér vé- I get a gyakorlati vizsga. Követkeis beleizzad. Még tíz óra sincs, ketten már kézbekapják a leckekönyvet: .Szeptemberben találkozunk", Az egyik hallgató — tsz-agronómus — rizsnek nézte a tavaszi árpát. Sajnáljuk, vigasztaljuk, ő viszont dühös, többször elmondja: ..megérdemeltem". Eközben hírek érkeznek a magtár felől. A mag táros állítólag olyan abrakkeveréket csinál, hogy _gazdász legyen a talpán, aki efiéazodik rajta. Hallgatom a megjegyzéseket. A bizonytalan: no még csak ez hiányzik". A hencegő: „Olyat nekem nem kever, amit én nem ismerek meg". A iásult: „Amit az isten ád". A gyáva: ..Pucolok haza." Kaimádnak. mint tangazdaságnak ilyen a jelene, s az a tény formálja a jövőjét, hogy Palánkon az idén felsőfokon is megkezdődött a levelező oktatás.. Nélkülözhetetlen tehát ma már a jól felszerelt gyakorlati tanszék, ahol a nappali tagozatosok mellett a levelező hallgatók is alaposabban felkészülhetnek. (Ezt teszi majd lehetővé az a terv, amelynek első része a Szekszárdi Állami Gazdaság jóvoltából már ez év őszén megvalósul. Hatvan férőhelyes előadóterem épül, szertárak, irodák, szolgálati szobák. Olyan lesz a gyakorlati tanszék, hogy mindenben megfelel majd a korszerű követelményekn ek. ” már csak azért is érdemes volt eleget tenni mert láttam: a palánki intézet tangazdaságában az életre nevelik a hallgatókat. Másrészt e meghívás számomra is kötelezően írta elő a megjelenést. A tanársegéd beszólította a harmadik csoportot, s fél perc múlva ott izzadtam a tanszékvezető előtt, s ijedtemben az őszi árpát tavaszi árpának néztem. Gyorsan helyreigazítást kértem, de az osztályzaton úgy látszik a helyreigazítás keveset segít. Megtanultam nemcsak tanulni. vizsgázni is tudni kell. De azért aki tanult, az mintha könnyebben vizsgázna. Szekulity Péter A meghívásnak ARATNAK GYULAJON Kiégett a határ. Fony- nyadt, pödrödött minden növény levele. A burgonyabokor alatt verébtojás nagyságú a termés. Száraz, kiégett a föld is. Halódik minden növény. Szegény Cyulaj község határa... Napszítta ruhában, por- lepetten parasztok dolgoznak a földeken. Az izzadságfoltos inget már cafatokra szíttá a Nap. Sűrűn fordul a »izes- lajt, a vizet hordó gyerek. De mire a munkásokhoz ér. már langyos, a szomjat nem oltja, csak a gyomrot fájdítja görcsöket okozva... Éget a Nap. Kiszáradt a föld, de dolgoznak. olyan tempóban, s úgy. mint ahogy csak ember tud — fogat összeszorítva, keményen. Ez itt most a férfimunka... Pedig a munka nehezét a gép végzi. A~ 14én csak három hold ról vágták le kézi kaszával a gabonát, a többi ezerhétszázat gép takarítja be... Aratnak Gyulajon. Három hete kezdték, még két hétig betart. Még két hétig könnyeskeservesen gyűjtik, mentik a menthetőt. Mert gyenge a föld. van olyan tábla, mely harminc éve látott utoljára istállótrágyát, eső is csak mutatóban volt. Májusban egy csöpp sem. júniusban tíz milliméter. Azóta szikkad, szárad itt a gyulaji határban minden... S a számok, a termésátlagot mutató statisztikák is soványak, szikárak. 4—5 mázsás átlag. Jónak számít már a nvoicmézsás táblaátlag. kitűnőnek, mert ezzel már dicsekedni is lehet. Ez az. ami kis vigaszt hoz »hb» n szörnyű aszályba... S reggelenként. amikor munkára gyűlik a szövetkezet tagsága, amikor megkezdik a munkát. még jut mindenkinek. Holnap már nem tudnak munkát adni. hacsak... hacsak nem kezdik meg a silózástt? Mert a siló is már kasza alá „érett". menteni kell, amíg el nem pusztul teljesen. Mint az a másodvetés. mely ujjnyira nőtt csak a sivatagi szárazságban... Öt kombájn, egy aratógép zúg a határban. Hatszáz hold betakarítása van még vissza. E hónapban végeznek ezzel. A csépléssel csakúgy, mert azt is megkezdik még e héten. És szántanak is. Készítik elő a földet a jövő évre. a jövő évi aratásra. A héten már elvetnek ISO hold zöldtrágyának valót, kétszázötven holdon nyári mélyszántást. s csaknem ugyanennyin vetőszántást végeznek... Hullik a szem a kombájn gyűjtőjébe. Szóródik a drága szem a földre — mert sajnos nagy a szemveszteség is. Aratnak Gyulajon. Ke- \ ményen. fogat össze- 1 szorítva, makacs-akurá- tosan aratnak. Gyűjtik össze a földről, mit meghagyott az aszály, amit nevelt a gyönge, sovány föld... Aratnak. De már készülnek az új aratásra. Akkor talán majd az idő is kedvezőbb lesz... S a kiesést, mit az idén a gabonaféléknél az aszály okozott, pótolja az állat- tenyésztés... Jobban, ered ményekben gazdagabban. tapasztalatokban gyarapodva zárják maid ezt az évet. ezt a száraz. sovány évet. melu csak harminc forint kö- \ rüli munkaegységértéket ad. Meiögqzdqsági tollrajzok: ^lienórzéó A Warszava hirtelen fékezett és megállt. Kilépett a gépkocsiból. Ahogy megnyitotta az ajtói, a gépkocsivezető megszólalt. — Nyitva kellene hagyni! Nagyon fülledt van itt bent. Belépett az egyik fa alá. Széjjelnézett. A falu kihaltnak Játszott. Vasárnap volt. Megindult a termelőszövetkezeti udvar felé. A bejárat előtt kendermagos tyúk kapirgált. Csattanást hallott. Mintha valaki teljes erőből megütötte volna kemény tárggyal a deszka- kerítést. Az.tán valaki felkiáltott. Öröm rezgeti a hangjában. — Három! Megindult a hang irányába. Kugliztak. Két olajos ruhás traktoros állt neki hátat fordítva. Minden figyelmüket a játék kötette le. A közelben U—28-as traktor dohogott. Eszébe jutottak az arató- és oséplőbri gádok, akiket mielőtt Gyulajra érkezett volna, végig látogatott. Izzadt arcú úttörő-gyermekeket is látott, s most hogy rájuk gondolt, haragot érzett a két traktorossal szemben. — Maguk ilyen nagy munkaidőben is ráérnek? Hirtelen megfordultak. Két szempár fürkészte végig, aztán ae idősebbik traktoros gúnyos hangon megszólalt. — Ténvleg! Ilyen nagy munkaidőben! Hogy is juthatott eszünkbe. — fordult a társa télé és nevetett. Kínos csend következett. A traktorra mutatott. — Hát ez? Forintért jár üresen! A fiatalabbik traktoros elszé- gyellte magát. Megindult a gép felé. Néhány pillanatnyi tétovázás után az idősebb is követte. Felbőgött a motor. A traktor elindul!. Egyedül maradt az elnéptelenedett gyulaji szövetkezet udvarán. Legszívesebben utána ment volna a két fiatalnak, hogy elmagyarázza: tudja, hogy szükség van arra, hogy hetente az ember kikapcsolódjék. De most mikor a kenyérről van szó. mindent félre kell tenni. Most nincs idő pihenésre. Ha letelik a nagy hajrá, inkább vegyenek ki néhány nap szabad hétköznapot. Most azonban nem lehet. Minden perc drága! Félre kell tenni a kugligolyót, a sakkot, a délutáni szunyókálá- eo’iat. Ha késünk, szemek, mázsák. tonnák peregnek el az országban. a földeken a semmibe. Az ügyeletes brigádvezetö észrevette. mert kijött a szövetkezeti irodából, kezét nyújtotta és mosolyogva mondta. — Úgy látszik a járásink sem pihennek vasárnap. H. T. Vasutasnapi ünnepség Dombó váróit (Tudósítóinktól) Dombóvár csomópont dolgozói július 13-án szombaton este ünnepelték . a .tizenharmadik vasutasnapot. a vasú tas-kul túrotthon - ban. Az ünnepségen közel 490 vasutas dolgozó . es meghívott vendég jelent meg. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt többek között G. Kovács István országgyűlési képviselő, dr. Szabó Tibor, a Pécsi Igazgatóság helyettes vezetője. Az ünnepségen a megnyitót Bódog Mihály, a vasutas szak- szervezet megyebizotteág megbízott titkára mondott. Ünnepi beszédet dr. Szabó Tibor igazgatóhelyettes tartott. Beszédében a csomópont, valamint a Pécsi Igazgatóság eredményeit és hiányosságait ismertette. Kiemelte a dombóvári csomópont 1962-ben elért kimagasló eredményeit, amelynek alapján a KPM és a SZOT valamint az MSZMP kongresszusi vándórzászlaját is1 élnyerték. A menetrendszerű közlekedés pjpblgmáival is foglalkozott és megállapította hogy van még tennivaló, mert a csomópont 6em teljesítette tervét ennél a tényezőnél. A járási pártbizottság nevében Gyuricza elvtárs köszöntötte az ünneplő vasutasokat. A beszédek után kiváló dolgozó jelvények, oklevelek, pénzjutalmak és rendkívüli előléptetést 91 dolgozó kapott, ezen leiül 125 dolgozó részesült pénzjutalomban. A jutalmak kiosztása után rövid műsort adtak a vasutas-kultúr- otthon színjátszói. A műsor után tánc következett. A dunaföldvári fmsz öl és félmillió forintot fizetett ki hat hónap alatt a háztáji gazdaságokból felvásárolt árukért Még tavasszal hírül adtuk, hogy Dunaföldváron szervezetten végzik el a zártkerti és szórvány gyümölcsösök növényvédelmét. E nagyjelentőségű kezdeményezés gyakorlati végrehajtását a földművesszövetkezet, a községi tanács és a termelőszövetkezeti gazdaságok közösen vállalták. Örömmel adunk hírt arról, hogy a földművesszövetkezet ebben az évben 12 450 liter kész permetlevet adott el a háztáji gazdaságok tulajdonosainak. amivel mintegy kétezer darab gyümölcsfa szakszerű növényvédelmét tudták elvégezni. S a jó propaganda hatására soha nem tapasztalt mértékben vásároltak a dunaföldvá- riak az elmúlt néhány hónapban növényvédőszereket. összesen mintegy 12 ezer gyümölcsfát permeteztek meg a kártevők elleni harc jegyében A növényvédelem a gazdáknak többszörösen megtérült, s közvetett módon az egész népgazdaságnak kamatozik. Az év első felében ugyanis a földművesszövetkezet 50 vagon gyümölcsöt vásárolt meg magántermelőktől. A többi között 30 vagon cseresznyét és tizenhat vagon meggyet. Felvásárlási tervét mind az előbbiből. mind az utóbbiból néhány vagonnal túlteljesítette a földmű vesszövetkezet. A növényvédelem nemcsak a termésmennyiségnél, elsősorban a minőségnél szembetűnő. Hiszen a háztáji gazdaságok ból felvásárolt gyümölcsnek több mint a felét exportálta a földművesszövetkezet. A cseresznye és meggy után a kajszibarack szezon kezdetén tartanak Dunaföldváron. Naponta 90—100 mázsát vásárolnak fej. s túlnyomócészt ezt is exportra küldik. A földművesszövetkezet átvevőtelepén maguk a termelők osztályozzák, csomagolják a gyümölcsöt. amit a felvásárlási áron felül díjaz a szövetkezet. A Du- naföldvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az' év első hat hónapjában csak a háztáii gazdaságok tulajdonosaitól felvásárolt árukért ötmillió-ötszázezer forintot fizetett ki. Énnek többségét az eladott gyümölcsért kapták a termelők. De ha nem védekeznek ideiében és szakszerűen a kártevők ellen, akkor az idén 30 százalékkal kevesebb gyümölcs terem a községben Mindezt a dunaföldváriak is nagyon jól tudják ás ezekben a hetekben kevés az olyan almáskert tulajdonos, aki az időszerű permetezéseké! ne végezné, vagy végeztetné el. K, L.
