Tolna Megyei Népújság, 1963. július (13. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-17 / 165. szám

ty>63. július Í7. TOLNA MFGYF1 NÉPTTlSAO f> Az iskola iskolája Kajmádon Meghívtak Kajmádra. A nappali tagozat 1 zik — de már az istállóban — a gyakorlat második része. Kivezet­nek egy lovat: méretfelvétel, élet­kor megállapítása a fogakról, test­tájak felsorolása, a hibás lábállá­sok ismertetése, — mindezt tudni kell. Egy másik csoport a szekér részeivel, a lószerszám összeraká­sával „vesződik". Ezek persze még csak alapfogalmak. A következő félév lesz az igazi _________ "így S ok hallgató A meg­hívást el kellett fogadni, nemcsak azért, mert érdekesnek, izgalmasnak ígérkezett, hanem másért is. Fő­leg e más miatt jelentem meg reggel nyolc órakor a gyakorlati tanszék udvarán, ahol a felsőfokú mezőgazdasági technikum levele­ző hallgatói csoportokba verődve várakoztak. Kezdődnek a vizsgák, s ilyenkor — mint a világon min­denütt — a tanulók az esélyeket latolgatják. Itt is ezt csinálták, vagy lankadatlan szorgalommal a keményítő-érték kiszámításának furfangos, s elég körülményes meghatározását magolták. Elnéz­tem ezeket a felnőtt embereket: jobban drukkolnak, mint a kis­diák. Ami talán érthető, hiszen a követelmények nagyok, több a gond is, és a bizonyítványt nem adják ingyen senkinek sem. Tud­ni kell! Ezt nemcsak hangoztat­ják, érvényesítik is a tanárok, [gazuk van. Értelmetlen dolog lenne úgy növelni a szakemberek számát, hogy a végzettség mögött ne, vagy alig legyen tudás. Itt Kajmádon arról győződhettem meg, hogy magasszínvonalú ha­zánkban a levelező tagozatokon is az oktatás. Kajmád afféle próbakő. A Szek­szárdi Állami Gazdaság egyik ke­rületeként, egyúttal a Palánki Fel­sőfokú Mezőgazdasági Technikum tangazdasága is. Jelene már van, hivatástudatra neveli és'a gazdál­kodás gyakorlati fogásaira tanítja meg az intézet hallgatóit. Gyak­ran ez a legnehezebb. A vetőgép szerkezetét, a ló anatómiáját, a szarvasmarha okszerű takarmá­nyozását, a traktor részeit és még sok mindent könyvből, Palánkon tanulnak Yneg a hallgatók. Kaj­mádon viszont abból kell vizsgát tenniök. hogy amit tudnak, azt miként kötelező alkalrnazni a gyakorlatban. Az egyik tsz-ben kétszer vetették el a lenmagot. Csupán csak azért, mert rosszul állították be a vetőgépet. Ennek nem lenne szabad megtörténnie. Ott fordulhat csak elő, ahol hiányzik a' hozzáértő ember. Vi­szont ha ilyen hibát szakember vét, akkor egycsapásra oda a gaz­dák előtt minden tekintélye. S ezzel a példával szeretném érzé­keltetni Kajmád jövőjét. A taná­rok szeretnék, ha ennek a tangaz­daságnak patinája, híre lenne. Olyan híre, hogy a szaktechnikus csak annyit mondjon: Kajmád, s a tsz-elnök ebből már tudja, hogy aki Kajmádon esett keresztül a gyakorlat tűzkeresztségén, az tud hall­gatói a tan­szék mögött és a kiserdőben ver­tek sátrat. Két hétre rendezked­tek. be. Év közben ezenkívül még négyszer rendezkednek be hason­ló módon. Számukra ugyanis 10 hét a kötelező gyakorlat. Hajnali négytől este 9-ig is dolgoznak. Ott találja őket az ember a földeken, a magtárban, az istállókban. A reggeli munkamegbeszélésen is résztvesznek. Hallják, látják, ta­nulják, hogy sokrétű áttekintést és szervezőkészséget is igényel egy mezőgazdasági nagyüzem irá­nyítása, részirányítása. Helyzetek adódnak, amikor az elmélet na­gyon kevés, ha nincs hozzá kellő, és elegendő élettapasztalat. Ezzel a hallgatók nem rendelkeznek, de ízelítőt kapnak belőle a kerület­vezetőktől. a brigádvezetőktől, a különböző munkahelyek vezetői­től és a fizikai dolgozóktól. A rend, a fegyelem katonás. Be van­nak osztva, hogy naponként kinek mi a kötelessége, két hallgató — felváltva persze — egy napot a kerületvezetővel tölt. Mások a bri­gádvezetés. a műhelyirányítás, stb. gyakorlati tennivalóit sajátít­ják el hasonló módon. Tavasszal és ősszel fizikai munkát végeznek: szántanak, vetnek, traktort vezet­nek, szállítanak, fejnek, trágyát hordanak... Tovább csak az me­het. aki itt is megfelel. De milyen a követelmény a fel­nőtt hallgatókkal szemben, akik a levelező tagozaton tanulnak? Majd egy egész nap állott rendel­kezésemre, megfigyelhettem, sőt saját bőrömön is érezhettem. Dél­előtt fél kilenc tájt Kotsis Ottó tanársegéd beszólította az első csoportot. Takarmányadagok ösz- szeállítása szarvasmarhának, bir­kának, sertésnek, az év különböző szakában, úgy. hogy figyelembe kell venni az állat fehérje-, kemé­nyítő-, s egyéb tápanyagszükség­letét. A tételek húzása után ezek számításához gyürkőzött neki az első csoport. Puskázni sajnos nem lehet. Illetőleg lehetne, ha elő merné venni az ember a gyufa­skatulyát, vagy a cigarettásdobozt. Páli János tanszékvezető növény- ismeretből vizsgáztatott. Itt vég­képp csődöt mond minden puska. Az asztalkán különféle növények szára. levélzete. Páli elvtárs egyenként mutatja: „Csak nyu­godtan, tessék először gondolkoz­ni." Az előtte álló hallgató maga­biztos. valósággal fújja az anya­got. Szegleteslednek. Viktória bor­só, Csumiz... Legalább húsznak mondja meg a nevét tévedés nél­kül. Ezzel még persze nem ér vé- I get a gyakorlati vizsga. Követke­is bele­izzad. Még tíz óra sincs, ketten már kézbekapják a leckekönyvet: .Szeptemberben találkozunk", Az egyik hallgató — tsz-agronómus — rizsnek nézte a tavaszi árpát. Sajnáljuk, vigasztaljuk, ő viszont dühös, többször elmondja: ..meg­érdemeltem". Eközben hírek ér­keznek a magtár felől. A mag tá­ros állítólag olyan abrakkeveré­ket csinál, hogy _gazdász legyen a talpán, aki efiéazodik rajta. Hallgatom a megjegyzéseket. A bizonytalan: no még csak ez hiányzik". A hencegő: „Olyat ne­kem nem kever, amit én nem is­merek meg". A iásult: „Amit az isten ád". A gyáva: ..Pucolok ha­za." Kaimádnak. mint tangazdaság­nak ilyen a jelene, s az a tény formálja a jövőjét, hogy Palán­kon az idén felsőfokon is meg­kezdődött a levelező oktatás.. Nél­külözhetetlen tehát ma már a jól felszerelt gyakorlati tanszék, ahol a nappali tagozatosok mellett a levelező hallgatók is alaposabban felkészülhetnek. (Ezt teszi majd le­hetővé az a terv, amelynek első része a Szekszárdi Állami Gaz­daság jóvoltából már ez év őszén megvalósul. Hatvan férőhelyes előadóterem épül, szertárak, iro­dák, szolgálati szobák. Olyan lesz a gyakorlati tanszék, hogy min­denben megfelel majd a korszerű követelményekn ek. ” már csak azért is érdemes volt eleget tenni mert láttam: a palánki intézet tangaz­daságában az életre nevelik a hallgatókat. Másrészt e meghívás számomra is kötelezően írta elő a megjelenést. A tanársegéd be­szólította a harmadik csoportot, s fél perc múlva ott izzadtam a tanszékvezető előtt, s ijedtemben az őszi árpát tavaszi árpának néztem. Gyorsan helyreigazítást kértem, de az osztályzaton úgy látszik a helyreigazítás keveset segít. Megtanultam nemcsak ta­nulni. vizsgázni is tudni kell. De azért aki tanult, az mintha könnyebben vizsgázna. Szekulity Péter A meghívásnak ARATNAK GYULAJON Kiégett a határ. Fony- nyadt, pödrödött min­den növény levele. A burgonyabokor alatt ve­rébtojás nagyságú a ter­més. Száraz, kiégett a föld is. Halódik minden növény. Szegény Cyulaj község határa... Napszítta ruhában, por- lepetten parasztok dol­goznak a földeken. Az izzadságfoltos inget már cafatokra szíttá a Nap. Sűrűn fordul a »izes- lajt, a vizet hordó gye­rek. De mire a munká­sokhoz ér. már langyos, a szomjat nem oltja, csak a gyomrot fájdítja görcsöket okozva... Éget a Nap. Ki­száradt a föld, de dol­goznak. olyan tempó­ban, s úgy. mint ahogy csak ember tud — fogat összeszorítva, keményen. Ez itt most a férfimun­ka... Pedig a munka ne­hezét a gép végzi. A~ 14én csak három hold ról vágták le kézi ka­szával a gabonát, a többi ezerhétszázat gép takarítja be... Aratnak Gyulajon. Három hete kezdték, még két hétig betart. Még két hétig könnyes­keservesen gyűjtik, men­tik a menthetőt. Mert gyenge a föld. van olyan tábla, mely har­minc éve látott utoljára istállótrágyát, eső is csak mutatóban volt. Májusban egy csöpp sem. júniusban tíz mil­liméter. Azóta szikkad, szárad itt a gyulaji ha­tárban minden... S a számok, a termésátlagot mutató statisztikák is soványak, szikárak. 4—5 mázsás átlag. Jónak szá­mít már a nvoicmézsás táblaátlag. kitűnőnek, mert ezzel már dicse­kedni is lehet. Ez az. ami kis vigaszt hoz »hb» n szörnyű aszály­ba... S reggelenként. ami­kor munkára gyűlik a szövetkezet tagsága, ami­kor megkezdik a mun­kát. még jut mindenki­nek. Holnap már nem tudnak munkát adni. ha­csak... hacsak nem kez­dik meg a silózástt? Mert a siló is már kasza alá „érett". menteni kell, amíg el nem pusztul teljesen. Mint az a má­sodvetés. mely ujjnyira nőtt csak a sivatagi szá­razságban... Öt kombájn, egy ara­tógép zúg a határban. Hatszáz hold betakarí­tása van még vissza. E hónapban végeznek ez­zel. A csépléssel csak­úgy, mert azt is megkez­dik még e héten. És szántanak is. Készítik elő a földet a jövő év­re. a jövő évi aratásra. A héten már elvetnek ISO hold zöldtrágyának valót, kétszázötven hol­don nyári mélyszántást. s csaknem ugyanennyin vetőszántást végeznek... Hullik a szem a kom­bájn gyűjtőjébe. Szóró­dik a drága szem a földre — mert sajnos nagy a szemveszteség is. Aratnak Gyulajon. Ke- \ ményen. fogat össze- 1 szorítva, makacs-akurá- tosan aratnak. Gyűjtik össze a földről, mit meghagyott az aszály, amit nevelt a gyönge, sovány föld... Aratnak. De már készülnek az új aratásra. Akkor ta­lán majd az idő is ked­vezőbb lesz... S a ki­esést, mit az idén a gabonaféléknél az aszály okozott, pótolja az állat- tenyésztés... Jobban, ered ményekben gazdagab­ban. tapasztalatokban gyarapodva zárják maid ezt az évet. ezt a szá­raz. sovány évet. melu csak harminc forint kö- \ rüli munkaegységértéket ad. Meiögqzdqsági tollrajzok: ^lienórzéó A Warszava hirtelen fékezett és megállt. Kilépett a gépkocsi­ból. Ahogy megnyitotta az ajtói, a gépkocsivezető megszólalt. — Nyitva kellene hagyni! Na­gyon fülledt van itt bent. Belépett az egyik fa alá. Széj­jelnézett. A falu kihaltnak Ját­szott. Vasárnap volt. Megindult a termelőszövetkezeti udvar felé. A bejárat előtt kendermagos tyúk kapirgált. Csattanást hallott. Mintha va­laki teljes erőből megütötte vol­na kemény tárggyal a deszka- kerítést. Az.tán valaki felkiáltott. Öröm rezgeti a hangjában. — Három! Megindult a hang irányába. Kugliztak. Két olajos ruhás traktoros állt neki hátat fordítva. Minden fi­gyelmüket a játék kötette le. A közelben U—28-as traktor dohogott. Eszébe jutottak az ara­tó- és oséplőbri gádok, akiket mielőtt Gyulajra érkezett volna, végig látogatott. Izzadt arcú út­törő-gyermekeket is látott, s most hogy rájuk gondolt, haragot ér­zett a két traktorossal szemben. — Maguk ilyen nagy munka­időben is ráérnek? Hirtelen megfordultak. Két szempár fürkészte végig, aztán ae idősebbik traktoros gúnyos han­gon megszólalt. — Ténvleg! Ilyen nagy munka­időben! Hogy is juthatott eszünk­be. — fordult a társa télé és ne­vetett. Kínos csend következett. A traktorra mutatott. — Hát ez? Forintért jár üre­sen! A fiatalabbik traktoros elszé- gyellte magát. Megindult a gép felé. Néhány pillanatnyi tétová­zás után az idősebb is követte. Felbőgött a motor. A traktor elindul!. Egyedül maradt az elnéptelene­dett gyulaji szövetkezet udvarán. Legszívesebben utána ment vol­na a két fiatalnak, hogy elmagya­rázza: tudja, hogy szükség van arra, hogy hetente az ember ki­kapcsolódjék. De most mikor a kenyérről van szó. mindent félre kell tenni. Most nincs idő pihe­nésre. Ha letelik a nagy hajrá, inkább vegyenek ki néhány nap szabad hétköznapot. Most azon­ban nem lehet. Minden perc drá­ga! Félre kell tenni a kugligolyót, a sakkot, a délutáni szunyókálá- eo’iat. Ha késünk, szemek, má­zsák. tonnák peregnek el az or­szágban. a földeken a semmibe. Az ügyeletes brigádvezetö ész­revette. mert kijött a szövetkezeti irodából, kezét nyújtotta és mo­solyogva mondta. — Úgy látszik a járásink sem pihennek vasárnap. H. T. Vasutasnapi ünnepség Dombó váróit (Tudósítóinktól) Dombóvár csomópont dolgozói július 13-án szombaton este ün­nepelték . a .tizenharmadik vas­utasnapot. a vasú tas-kul túrotthon - ban. Az ünnepségen közel 490 vasutas dolgozó . es meghívott vendég jelent meg. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt töb­bek között G. Kovács István or­szággyűlési képviselő, dr. Szabó Tibor, a Pécsi Igazgatóság helyet­tes vezetője. Az ünnepségen a megnyitót Bódog Mihály, a vasutas szak- szervezet megyebizotteág megbí­zott titkára mondott. Ünnepi be­szédet dr. Szabó Tibor igazgató­helyettes tartott. Beszédében a csomópont, valamint a Pécsi Igaz­gatóság eredményeit és hiányos­ságait ismertette. Kiemelte a dombóvári csomópont 1962-ben elért kimagasló eredményeit, amelynek alapján a KPM és a SZOT valamint az MSZMP kong­resszusi vándórzászlaját is1 él­nyerték. A menetrendszerű közle­kedés pjpblgmáival is foglalko­zott és megállapította hogy van még tennivaló, mert a csomópont 6em teljesítette tervét ennél a tényezőnél. A járási pártbizottság nevében Gyuricza elvtárs köszön­tötte az ünneplő vasutasokat. A beszédek után kiváló dolgozó jel­vények, oklevelek, pénzjutalmak és rendkívüli előléptetést 91 dol­gozó kapott, ezen leiül 125 dolgo­zó részesült pénzjutalomban. A jutalmak kiosztása után rövid műsort adtak a vasutas-kultúr- otthon színjátszói. A műsor után tánc következett. A dunaföldvári fmsz öl és félmillió forintot fizetett ki hat hónap alatt a háztáji gazdaságokból felvásárolt árukért Még tavasszal hírül adtuk, hogy Dunaföldváron szervezetten végzik el a zártkerti és szórvány gyümölcsösök növényvédelmét. E nagyjelentőségű kezdeményezés gyakorlati végrehajtását a föld­művesszövetkezet, a községi ta­nács és a termelőszövetkezeti gaz­daságok közösen vállalták. Öröm­mel adunk hírt arról, hogy a föld­művesszövetkezet ebben az év­ben 12 450 liter kész permetlevet adott el a háztáji gazdaságok tu­lajdonosainak. amivel mintegy kétezer darab gyümölcsfa szak­szerű növényvédelmét tudták el­végezni. S a jó propaganda ha­tására soha nem tapasztalt mér­tékben vásároltak a dunaföldvá- riak az elmúlt néhány hónapban növényvédőszereket. összesen mintegy 12 ezer gyümölcsfát per­meteztek meg a kártevők elleni harc jegyében A növényvédelem a gazdáknak többszörösen megtérült, s közve­tett módon az egész népgazdaság­nak kamatozik. Az év első felé­ben ugyanis a földművesszövet­kezet 50 vagon gyümölcsöt vásá­rolt meg magántermelőktől. A többi között 30 vagon cseresznyét és tizenhat vagon meggyet. Fel­vásárlási tervét mind az előbbi­ből. mind az utóbbiból néhány vagonnal túlteljesítette a földmű ­vesszövetkezet. A növényvédelem nemcsak a termésmennyiségnél, elsősorban a minőségnél szembe­tűnő. Hiszen a háztáji gazdaságok ból felvásárolt gyümölcsnek több mint a felét exportálta a föld­művesszövetkezet. A cseresznye és meggy után a kajszibarack szezon kezdetén tar­tanak Dunaföldváron. Naponta 90—100 mázsát vásárolnak fej. s túlnyomócészt ezt is exportra küldik. A földművesszövetkezet átvevőtelepén maguk a termelők osztályozzák, csomagolják a gyü­mölcsöt. amit a felvásárlási áron felül díjaz a szövetkezet. A Du- naföldvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az' év első hat hónapjában csak a háztáii gazdaságok tulajdonosaitól felvá­sárolt árukért ötmillió-ötszáz­ezer forintot fizetett ki. Énnek többségét az eladott gyümölcsért kapták a termelők. De ha nem védekeznek ideiében és szaksze­rűen a kártevők ellen, akkor az idén 30 százalékkal kevesebb gyümölcs terem a községben Mindezt a dunaföldváriak is na­gyon jól tudják ás ezekben a he­tekben kevés az olyan almáskert tulajdonos, aki az időszerű per­metezéseké! ne végezné, vagy vé­geztetné el. K, L.

Next

/
Thumbnails
Contents