Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-15 / 138. szám
2 Tolná megyei nepűjsáQ 1963. június 1 Nemcsak a brigád, az izem érdeke is „A szocialista címért versenyt indított a Dunaföldvári Kendergyár bútorlap-üzeme préstermében alakult Április 4 brigád. A dunaföldvári üzemnek ez az első szocialista címért küzdő brigádja”. (Újsághír) Az újsághír nyomában kerestük fel a vetélkedő brigádot, kíváncsian, hogy mi mindenről adhatnak már számot, mit valósítottak meg az alakulásukkor tett ígéretekből. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen visszhangra talált az üzem dolgozói között Tornán Györgyné és formázó brigádjának kezdeményezése, mert kemény fába vágták a fejszéjüket. Nemcsak az úttörő szerepet vállalták magukra az új tartalmú és formájú munkaverseny meghonosításában, hanem útjára bocsátottak egy versenyfelhívást is a többtermelés érdekében. A bútorlapok iránt ugyanis meg. nőtt az érdeklődés, ha háromszorosát adnák annak amit jelenleg, az országos igényt akkor sem tudnák kielégíteni. Az asszonyok, lehetőségeket és erejüket felmérve vállakoztak arra, hogy a napi huszonnégy préselés helyett, huszonöt préseléshez biztosítják a formázást. Mert ez az ő feladatuk, formába önteni a bútorlapokat, mielőtt azok a présbe kerülnek. S ha ők többet készítenek elő, több kerül ki a présgépből és így több a további feldolgozás során is. Mielőtt a brigád tagjaival találkoztunk volna, már értesültünk, hogy kezdeményezésük milyen sikerrel járt. Példájuk nyomán a másik két műszak formá- zói is összefogtak, vállalkoztak a huszonötezöri préselésre és így a napi terven felüli teljesítmény átlagosan egy köbméter bútorlap. Ez mintegy háromezer forinttal növeli az előállított termelési értéket, s a hozzávetőleges számítások is azt igazolják, hogy ez az érték az év végéig megközelíti az egymilliót. — Ehhez csak gratulálni lehet — szorítunk kezet Tornán György- nével. — örömmel is vennénk, 1 ha egy-két dolog nem keserítene bennünket — hárítja el a gratulációt. A szocialista cím megszerzésének jegyében indult vetélkedésük 2 hónappal ezelőtt. Azóta sajnos a brigádvezető brigád nélkül maradt. A hat asszony közül hárman otthagyták az üzemet, a negyedik közéjük is tartozik meg nem is. — Szerződött munkások voltak. e IKKEINKRE VÁLASZOLNAK A Tolna megyei Népújság május 17—i számában »►A megye északi csücskében« című cikkében kifogásolja, hogy a művelődési autó Vilmos-pusztán két olyan filmet mutatott be. amelyek nem szinkronizáltak, hanem feliratosak voltak. Egyetértünk a cikk írójával. Magyarázatképpen csupán azt említem meg, hogy a nálunk évente megjelenő rmnt<5"v 160— 110 keskenyfilmből mindössze 35—40-et szinkronizálnák, a többi felirattal jelenik •'* A művelődési autó csak kes- kenyfilmet tud vetíteni. így óhatatlanul be keli mutatni olyan filmeket is, amelyek felirattal kerülnek forgalomba. A Moziüzemi Vállalat műsorcsoportjával megbeszéltük a művelődési autó filmellátását, megállapodtunk abban. hogy a jövőben lehetőleg szinkronizált filmeket fognak forgalmazni, az adott film megjelentetését figyelembe véve azonban nem tudjuk bi: 4 ítqni azt, hogy a jövőben néha nem kerül bemutatásra feliratos film is. Mándi Gyula osztályvezető Mozgalmunk kezdetén ígéretet kaptunk arra, hogy véglegesítik a brigád tagjait. Ezt kértük és úgy érezzük jogosan is, hisz hosz- szantartó vetélkedést el sem tudunk enélkül képzelni. Igazat adunk Tornán György- nének. Előttünk is érthetetlen, hogy egy állandó jellegű munkánál miért nem lehet véglegesíteni a dolgozókat. Megkérdeztük az üzemrész vezetőjét is erről, ő azonban csak azt a választ adhatta, hogy nem rajta múlik, nem ő dönt e kérdésben. A gyár pártalapszervezetének ütkára volt az aki némi biztatást adott arra vonatkozóan, hogy a formázói munkakörökbe állandó munkásokat tesznek. Az elmúlt két hónap igazolta a szocialista címért folyó vetélkedés hasznát. Igazolta, hogy ez a mozgalom milyen nagy eredményekre képes, mennyire tudja mozgósítani nemcsak brigádon belül, hanem az egész üzemrészben a dolgozókat. Az eddigi tapasztalat azonban azt is igazolja, hogy az eredmények érdekében nemcsak a brigád tagjai, a vetélkedést kezdeményezők tehetnek valamit, segítséget kell nyújta- niok az üzem vezetőinek is. Ez esetben ahhoz, hogy ne cserélgessék, hanem véglegesítsék a munkaerőket Csak így tervezhetnek a dolgozók reálisan, csak így biztosítják továbbra a napi egy köbméter bútorlapot terven felül. És ami a döntő, csak akkor bontakozhat ki kedvük, lelkesedésük hosszantartóan, ha tudják, hogy nem egy-két hetet vagy hónapot tölthetnek munkakörükben. Úgy gondoljuk a kezdeményezők megérdemlik a támogatást és kérésük indokolt. S ez már. nemcsak a brigád, az üzem érdeke is. R. L. Hangversenyek Szekszárdon Június a növendékhangversenyek időpontja a zeneiskolában. A hét elején három hangverseny? re kerül sor. Hétfőn Füzesy Zoltánná, kedden a fiatal tanárok, szerdán pedig Husek Rezső növendékei számoltak be az 1962/63 tanévi előrehaladásukról. Füzesy Zoltánná növendékeinek játékában lehetetlen volt nem észrevenni a tanárnő hallatlan precizitását, lelkiismeretességét, amely megmutatkozott taníványai felkészülésében is. Közülük a keszthelyi Helikon versenyen aranyérmet nyert Lányi Péter vitte el a pálmát, de igen szép volt az úttörőseregsaemlén aranyérmet nyert Zombai Györgyi— Gaál Zsuzsa négykezese is. Kedden Kiss Zsuzsa (zongora), Párkányi László (oboa), és Tótír Gábor (hegedű) növendékei szerepeltek. A 8—9—10 éves általános iskolások játékán is érezni lehetett a zene iránt beléjük oktatott szeretetet és minden bizonnyal közülük nem is egy, néhány év múlva versenyre kel majd minden diák vágyálmáért, a keszthelyi Helikon-verseny argnyégjnésrt. Szerdán Husek Rezső növendékeit hallottuk. Közülük nem egy egyidős az intézménnyel, amely 8 évvel ezelőtt kezdte meg működését Szekszárdon. Ezen a hangversenyen sok szép produkciónak tapsolhattak az érdeklődők. Közülük a Keszthelyen aranyérmet nyert Főglein Ferenc, a zeneművészeti szakiskolába felvett Thész Gabriella, és a'a felvétel előtt álló Kern Ágnes kapta megérdemelten a legtöbb tapsot, de kijutott az elismerésből a többieknek is. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a hét második felében is folytatódnak a hangversenyek. Szombaton este fél 7 órai kezdettel a zeneiskola volt növendékei adnak hangversenyt, akik Budapesten vágy Pécsett zeneművészeti szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Ezekre az alkalmakra minden érdeklődőt szeretettel vár a zeneiskola. Belépődíj nincs. Két újabb szélesvásznú mozi kezdi ma meg működését a megyében Ma este két újabb szélesvásznú filmszínházat avatnak Tolna megyében. Bonyhádon és Duna- földyárott nyílik ezentúl alkalom arra, hogy a szélesvásznú filmeket is műsorra tűzhessék. A ma esti megnyitón Bonyhádon az Aranyember, Dunaföldvárott pedig a Carmen Jones-t vetítik. Júliusban ismét egy új szélesvásznú mozi kezdi meg előadásait, Bölcskén. Közeledik az aratás A Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki kerületében a szerelőműhely már az aratásra készíti elő a kombájnokat. Képünk az AC—400- as kombájnok javítását mutatja b" A város haragos embere.. Csattog hatalmas, két kézre fogott ollója, vágja, sarabolja a park sétányait szegélyező sövényt, ügy aprítja, olyan haragos igyekezettel, mintha esküdt ellensége volna az áthághatatlan bozontot hajtó növénynek... Pedig nem haragszik rá, sokkal inkább a szeretet az, amellyel gondozza a park valamennyi növényét: a fákat, a bokrokat, a rózsákat, a virágokat, a gyepet. Büszkesége mindegyik. Öröme telik a múzeum előtt, a parkban, az utcákon viruló rózsákban, s azon fáradozik, kísérletez, hogy késő őszig virágozzanak, gyönyörködtessék az arrajárókat. Munkahelye majd az egész város. Az alsóvárosi temetőtől az újvárosig, a Béla- tértől le a vasúiig, ott látni, az év bármelyik szakában. Télen a fákat nyesi, alakítja, tavasztól késő őszig a virágokat - ülteti, gondozza. Lassan jubilál. Még két év, és akkor tíz év óta gondozza, szépíti a város utcáit, tereit. Nem tartozik már a fiatal generációhoz, de mozgékonysága, igyekezete sok fiatalt felülmúl. — Nem jó... — egyenesedik fel félelmetes ollójával. — Mi a nem jó? Nem szabályos a sövény nyírott formája? ., — Dehogyis... Az a nem jó. hogy belefájdult már a derekam. Igaz, reggel óta meg sem álltam. — Mikor kezdődött az a „reggel”? — Négy órakor. De sajnos, későn jöttem. — Hogyhogy? — Ma reggelre ismét eltűnt négy kána abból, amit a múltkor kiültettük. Csak egyszer kerülne a kezembe egy ilyen „virágszerető”. Tudom isten, elmenne a kedve attól, hogy a virágot lopkodja. — Miért? Talán állandóan lopkodják a park virágait? — Hogy állandóan...? Az egyébként csendes ember egészen indulatba jön. — Hogy állandóan? Az nem is kifejezés. A korzóra kitett csészékből eddig eltűnt vagy húsz muskátli. Két hete ugyancsak a korzón végig az ösz- szes dracénát kihúz- kodtik, vagy megszaggatták szombat reggelre. Szombat és hétfő reggelenként mindig azzal kezdünk munkához: Na megint milyen kárral kell számolnunk. Az, hogy decemberben mindig nyoma vész a tavasszal kiültetett fenyöfacbemetéknek ? Legalább a rendőrség is csak egyet érne tetten az ilyen duhajok közül, akik nem találnak más szórakozást, mint felszaggatják a virágokat, vagy ledöntik a szemétgyűjtő tartályokat. Istenemre mondom, az ilyenekre olyan kiadós huszoi ötöt veretnék.. — Legalább az cn bér munka, il né nék, becsülnék... ■ szelídül meg t dl melyest az indulat — Azt, hogy a várt százezreket költ a\ ra, hogy szebb legye a külseje. Százéért két, és néhány var dúl név. gondo'. err, mert mit neki fe dönteni néhány be toncsészét, kitép i néhány tő virágot... — No, de nem ha ladunk így... — egye nesíti ki derekát na gyot nyújtózva. Két óráig meg oka rom nyesni a sö vényt. Hajnali négy ón óta már legalább hat száz méternyi hosz szan„ tette rendbe t sétakert sétányai szé lén futó sövényt. Méi hátra van tán két száz méternyi. — Utána meg kel kapálnunk a virág ágyakat, pótolni c füvet a nemrég készült kertvárosi játszótéren. Aztán lest dolgunk a Széchenyi utcában, az autóbusz- állomás környékén — sorolja a haragos ember, Tarján Mihály városi kertész. De ki nem haragudna, ha fáradságos munkájának szemet gyönyörködtető látszatát néhány felelőtlen ember ismételten tönkretenné, megkárosítaná ? Ha egy ilyen ember kártevő keze Mihály bácsi félelmetes sövényvdt/ó ollója közé kerülne... BI. Egy év múltán Egy évvel ezelőtt jártam itt, a gyönkj Petőfi Termelőszövetkezet portáján. Akkor is a tervezgetés. a szorgos munka tényeit állapítottam meg, most is erről tanúskodik a beszélgetés. A tavalyi 33 forintos munkaegység-értéket elérték, biztosították a 10 forintos előlegeket is. Ennek többek között az a haszna is megvolt, hogy a fiatalok kezdtek visszatérni a tsz-be. Most 14 olyan fiatalt számolnak, akik mind azóta jöttek vissza állami gazdaságból és más vállalatoktól. Ez a tény azonban egy másik probléma megoldását is sürgetőbbé tette. Helyiség hiányában nem tudtak a tagok a szórakozás, a művelődés terén közelebb kerülni egymáshoz. Szerény anyagi erejükhöz mérten már tavaly hozzákezdtek a hiány pótlásához, de láthatóan csak az idén mutatkozik ez meg. Egy régi rossz épület helyén, saját erőből, kultúrotthont hoztak létre. Az idén, úgy számítják, fedél alá kerül. Itt aztán a fiatalok is otthonra találnak. A rádió, a televízió. a különböző szak. és ismeretterjesztő előadások, könyvek a szórakozás, a művelődés, az egybekovácsoló- dás számtalan lehetőségét nyitja meg. Ügy gondolják, ez is vonzza majd a többi fiatalt, hiszen korra nézve még most sem rózsás a helyzet. A tagság 63 százaléka még mindig ötven éven felüli. Egy év múltán az is megállapítható. hogv az állattenyésztés tervei is megvalósultak. Tavaly például csak 150 anyajuhot tartottak. A terv az volt, hogy 450 ürüvel szaporítják Az előbbit inkább tejhozamra, az utóbbit gyapjúra számították. S mind a kettő bevált. 1500 liter tejszállításra szerződtek, de úgy gondol« ják lesz belőle 2000 is. Sőt. a ki- fizetődést figyelembe véve az őszszel még 150-el szaporítják az ál. lományt. Az ürük is meghozzák a maguk hasznát, hiszen egy idényben 25—26 mázsa gyapjút lehet várni tőlük, amely 120—130 ezer forinttal növeli a közös jövedelmet. Az állattenyésztés egy másik ága mutatta meg. hogv bátran kell alkalmazni az ösztönző módszereket. Az elmúlt évben a tehenészetben dolgozók csak munkaegységre fejtek. A premizálás bevezetése az idén számokkal lemérhető növekedést hozott. Januárban 1800. februárban 2100, márciusban és áprilisban közel 3000 literrel több volt a tejhozam, mint az elmúlt év hasonló időszakában. — A legtöbbre tartjuk azonban — mondja ifjú Zengő Konrád elnök búcsúzóul ■— azt a fejlődést, amely a tagság közösséghez való viszonyában mutatkozik meg. Sürgős, nagyon várja mindenki a kultúrotthon építését —, hogy csak egy példát említsek erre, nem is a leglényegesebbet —, ezért lemondtak a balatoni kirándulásról. s azt javasolták, a ráfordítandó összeget inkább az építésre fordítsuk. így lesz a mintegy 5000 forintból 2400 nagyméretű cserép kultúrotthonunk tetejére. így kerül még ez évben tető alá, (i—ej