Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-14 / 137. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1!)G3. június Ili FEJLODOTT-E FEJLŐDIK-E Szekszárd ? Kedves T. L. ! Elnézését kérjük, levelét — kívánságától eltérően — nem állt módunkban változtatás nélkül közölni, Nem kételkedünk levelének jószándékában, mert úgy éreztük, azt olvastuk belőle, hogy szeretné a város nagyobb, gyorsabb ütemű fejlődését. Azt hisz- szük, önhöz hasonlóan ez a kívánsága a város valamennyi lakójának, a maga módján mindenki leteszi a maga garasát a hőn óhajtott gyorsabb fejlődés mellett. Nyilvánvaló, mindenki szeretné, ha az épülő műszergyáron kívül még három-négy hasonló üzem körvonalai bontakoznának már a város határában, és ezzel együtt gyorsabb ütemű lenne a lakóház-építkezés, a közművesítés — hogy valóban város, és el sősorban ipari város lenne Szekszárd. De meg kell mondani leveléről azt is, hogy véleményünk nem mindenben egyezik az önével. Kérdezi többek között; mi az oka, hogy Szekszárd még mindig nem tudta felvenni városi jellegét? Nos, Szekszárd város. Igaz, hogy vidéki, falusias jellegű kisváros csupán, de olyan történelmi múlttal, amilyet nagyon sok európai nagyváros nem mondhat magáénak, lévén Szekszárdnál jóval fiatalabb. Nagyon igaza van abban, hogy a múltban gátja volt a fejlődésnek az egyéni érdekek mindenekelőtt való érvényesítése. Ds nagyon sok más, tárgyi tényező is közrejátszott abban, hogy Szekszárd az utóbbi évekig kis parasztvárosnak maradt. Elsősorban az ipar számára szükséges nyersanyaglelőhelyektől, a forgalom fő vonalaitól való távolság miatt nem fejlődhetett úgy, mint Pécs, Komló, Székesfehérvár, vagy más városok. A helyzet némileg ma is hasonló. Bár, ha az elmúlt néhány év alatt elért fejlődést szemléljük, akkor a későbbiekben bíztató jövőt remélhetünk. Kérdezi, hogy a néhány éve készülő távlati tervek milyen összhangban vannak a város jövő fejlődésével? Erre megnyugtató választ kell, hogy adjunk. A gyakorlat még nem tért el ettől, a húsz évre készült programtól. Látszólag kapkodás van — sokan a szétszórtan épülő bérházakra gondolnak — de a valóság az, hogy a város új képének kialakítása e szerint a terv szerint halad. A harmadik ötéves terv — ha lapunkat rendszeresen figyelemmel kíséri, erről tavaly esett szó — ezerötszáz új lakás építésével számol, és ennek felét szanálandó területen kell felépíteni. Részben ez idő alatt, részben az 1970—80-as években. Teljesen újjáépül majd, többemeletes bérházakkal a Mészáros Lázár utca, a Beloiannisz utca, a Mártírok tere és a Séd által körülhatárolt városnegyed. Ami pedig az utcákra költött pénzösszegeket illeti, az nem feleslegesen kidobott pénz, mert csak a Béke (Lajos király) utca szűnik meg a városKatonai díszpompával temették el Balassa László határőrt Megrendítő gyászeset színhelye volt e hó 12-én Nagyszokoly. Utolsó útjára kísérték Balassa László 23 éves fiatalt, akit katonai szolgálat közben ért baleset, s a gyors orvosi beavatkozás ellenére is belehalt sérüléseibe. A fiatal katonát falujában temették el. katonai díszpompával. A gyászoló családon kívül eljöttek temetésére bajtársai, s csaknem az egész falu elkísérte utolsó útjára. rendezés során, erre viszont nem költöttek pénzt. A lakásigények kielégítésénél nem a lebontásra kerülő házak lakóinak elhelyezése a legfőbb gond, mert ahol eddig tíz család lakott, ott helyet kap harminc, negyven, ötven. A város, és a megye vezetői is örülnének, ha már csak ezek lakásügyeit kellene intézni, mert akkor a többi ezer igénylő már lakáshoz jutott volna. A valóság az, hogy az igények sokszorosan felülmúlják a lehetőségeket. Hogy Szekszárd fejlődését az ésszerű tlenség jellemzi, mert „Nádfedeles házikókat neonfényes világításban ragyogtatunk”? A közvilágítás korszerűsítése aligha ésszerű tlenség. Azt pedig — szerintünk — oktalanság felróni a város vezetőinek bűnéül, hogy a fénycsővel világított utcákban nádfedeles házak vannak, mert azok a házak személyi tulajdonban vannak. Azok előtt szereljék le a fénycsöveket? A Kinizsi utca — bármilyen eldugott kis utca is — nem azért kapott fénycső-világítást mert ott lakik a tanácselnök. Sőt, elmondhatjuk, hogy ebben a félreeső kis utcában makadám útburkolat és betonjárda. is készült. A világítást és az úttestet a megyei tanács a Séd mellett felépült bérház járulékos beruházásaként készíttette, a járdát pedig az utca lakói. Mindenki kétszáz forintot fizetett a költségek fedezésére. Egyébként a Kinizsi utcában nem csupán a tanácselnök lakik, hanem ott van egy városi bölcsőde is. Azok az anyák, akik ősszel, télen, este öt vagy hat óra után viszik haza csecsemőiket nyilván örülnek a jó útnak, a jó járdának. a fénycsőyj.lágításnak, még ha eldugott utcában van is. Levelében túlbuzgóságnak nevezi egyik-másik műemlékünk restaurálását. De vajon túlbuzgóság a megyeháza — a város tán legszebb középülete — felújítása? Nem hiszem, hogy bárki is annak nevezné. Sőt, nem lenne túlbuzgóság az Augusz-ház tatarozása sem, amely málladozó falaival nem kelt valami jó látványt a város főterén. Ha valóban várossá akarjuk tenni Szekszárdot, rontsuk le a düledező, zsuptetős házakat, de őrizzük meg a késői utókornak azokat, amelyek beleillenek majd a modem városképbe, amelyek stílusuk, nevezetességük, időtállóságuk miatt érdemesek a megőrzésre. Igazat kell adnunk abban, hogy nincs a városnak megfelelő, modern szállodája. Sőt, most a Szabadság-szálló tatarozása miatt másfél-két évig egyáltalán nem lesz, és az IBUSZ fizetővendégszolgálata nem oldja meg megnyugtatóan ezt a kérdést. Igaz, hogy bár közel ötmillió forintot költenek felújításra, nem növekszik a szállodai férőhelyek száma és mindezideig hiábavaló volt a város, a vendéglátó vállalat vezetőinek minden fáradozása, amelyet ennek érdekében tettek. Uj és modern szálloda építésére most nincs lehetőség, a tatarozásra, különösen a konyha felújítására viszont égető szükség van. (Más dolog az, hogy az elmúlt tíz évben megtörtént jónéhány átépítésre volt-e szükség?) Végezetül, mindent összegezve — hiszen oldalakon át lehetne taglalni a város problémáit — annyiban foglalhatjuk össze levelére adott válaszunkat, hogy van fejlődés Szekszárdon, ha lassabb is, mint más, nagyobb, ipari múlttal rendelkező városokban. Hogy milyen irányban fejlődik, majd a város, ipari lesz-e, vagy mező- gazdasági, nehéz eldönteni, bár, kétségbevonhatatlanul iparosodik. Az állami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek példája azt mutatja, hogy a mezőgazdaság már- már ipari tevékenységgé válik, mert a szőlőtermelés, a feldolgozás. a növényvédelem, az állatn tenyésztés egyre inkább szakmunkás-képesítést követel. Még . csak annyit; ha bármir: lyen aggálya van, keresse fel a városi tanácsot. Nálunk sokkalta részletesebb felvilágosítást nyújthatnak bármilyen kérdésére, aggályára. Reméljük, önnel együtt még sokakban eloszlatjuk válaszunkkal a kételkedést Szekszárd jövőjét illetően. Bognár István Mii fa kai* a téglarakás ? Van már annak jó Tudni kell, ho- rakás? Miért maradt két esztendeje, hogy gyan- hogyan nem, ott továbbra is, rontösszedőlt a bonyhádi bíróság kertjének a kerítése. Annak rendje és módja szerint megállapíttatott, hogy új kerítés építése szükségeltetik. El is készült egy masszív, kétoldalt téglafal, az utca felől pedig vaskerítés a bíróság kertje körül. A kerítés nemcsak masszív, de szép is, méltó az épülethez, jól illeszkedik bele a környezetbe. Ezzel tehát nincs semmi baj. Az viszont kifogásolható, hogy a szép kerítésnek utca felöli részét holmi hevenyészett téglarakással- elcsúfítják-. de jócskán maradt ott tégla a kerítés építése után. Mit kezdjenek ezzel a téglával? — gondolom, gondot okozott a bonyhádi bíróságnak. Valaki — humoros ember lehetett — javán a bíróságnak, a kertnek, az utcának, a környéknek a képét? Miért maradt ott, ha már gazt sem kell takargatnia? Meglehetősen rejtélyes oka lehet ennek. A környékbelivasolta: rakják fel ek minden esetre szépen az utcai rácsos kerítés mellett, legalább a járókelők nem látnak be a meglehetősen gazos, gondozatlan kertbe. hiába törik fejüket, eddig még nem tudták megfejteni a rejtélyt. Vagy tán nem is rejtély a tégla maradása? Egyszerűen A kertet közben csak hanyagságból, gondozni kezdték. nemtörődömségből. Mostmár szép ágyúsok vallanak munkáskezekről, a tégla viszont ott maradt a kerítés mellett, változatlanul. Mit takarhat most a téglavagy a szépérzék hiánya miatt maradt ott az a csúnya, hevenyészett téglarakás a bonyhádi bíróság jóképű vaskerítése mellett? -is-os Miért vágtak ki 18 hold gyümölcsöst? Nemrégiben arról érkezett jelentés szerkesztőségünkbe, hogy Miszla határában kivágtak több hold gyümölcsöst, mondván, hogy a télen a vadak nagy kárt okoztak benne. A szóbanforgó gyümölcsös az Alsónéli Állami Gazdasághoz tartozott. Erre olyanok hívták fel a figyelmünket, akiknek semmiféle közvetlen érdekeltségük nem fűződött a gyümölcsöshöz. Pusztán a közösségi vagyonért érzett felelősségérzetük szólaltatta meg őket. Az igazsághoz' tartozik az is. hogy felháborodottan beszéltek erről a 7 ügyről. — Ea fiatal gyümölcsös volt, kora még a másfél évtizedet sem érte el. tehát termőképességének tetőfokán volt. Az igaz. kárt okoztak benne a télen a szarvasok de egy-két éven belül helyrehozható. Kár volt elherdálni ezt a szép gyümölcsöst. Utána néztünk a dolognak. A környékbeliek felháborodása — Iskola szag — gyári szag Az emberek jó ideig hozásra? Nem jegyezte pogtattak be hozzá azzal problémáikkal keresik idegenként szemlélték a meg. Feljegyzései között a kéréssel, hogy segítsen ma már fel, néha puszgyár új vegyészmérnö- már azok a két. Egy kicsit bizal- szerepelnek, matlanul is, erre pedig mint szakmai előadó mészetes, és szinte min semmi más nem adott képviselteti magát. Mert dennapi esemény, okot, mint a mérnök egyre több a meghívás, véleményt, szakmai tanácsot kérnek tőle. fiatal volta. Érezni rajta az iskolaszagot, mondogatták néhányon. dátumok egy újítás kidolgozású- ta kíváncsiságból is, amelyen ban. Azóta? Ez már tér- hogy lássák, mi is előzi meg, míg felhasználásra a zománc hozzájuk ér. És ezek a látogatások legtöbbször rögtönzött szakelőadásokkal végződnek, s ha már nem Máté Gyula nem dicsekszik vele, de a dolgozók elmondják, hogy A bizalmatlanság el- újításukhoz gyakran az És hát, mi tagadás, így os^ott törülöt e nagy is volt ez. Máté Gyula °s£ vegyészmérnök éveinek tekmte!ye van a }iatal számáról huszonhatnál mérnöknek Mikor tort anyagok megtakarításánem mondhatott többet, V aLf óik a kérdésén, annyira ötletet is a kapják. — A zománcmérnöktől \d° , “^befejezésre, munkahelyét a Bonyháhát folytatják a brigád értekezleteken. ra ösztönöz folyton ben- ,A kiváló ifjú mérnök nünket - mondják, s cl™mel ?ar° oklevel tegyük hozzá, ez érthető far 0 birtokában van. di Zománcgyárban elfoglalta. De telve munkakedvvel. tét. Akkor még új volt jg"" a főként import hogy ?°QOS viselője, ezt a mozgalom, amely az árukból összetevődő az azóta elnyert kiváló ifjú mérnököket és tech- anyagok óvása, gazda- d°}?°Z0 3elvenV is tga- vetélkedésre ságos felhasználása jenikusokat "a "kötelező gyakorlati szó-ít0,tf,?’ ígv "Út~ lentős megtakarítást idő leteltével a zománc- toronek számított,^ hogy eredményezhet a gyár anyag gyártásának vezetésével bízták meg az ifjú mérnököt. S bár ez a feladatkör legtöbbször benevezett. A kiváló ifjú mérnök cím elnyeréséköltségf elhasználásában. Az ifjú mérnök erre toli laboratóriumi vizsga- rv'Tí : -7“^ latokhoz köti, megtalál- ételen lett volna meg ta a módot és lehetőséget, hogy a gyár ' valanek feltételei olyan fel- rekszik maga is, s erre adatokat állított elé, ösztönzi a legtöbb újítót amelyeket egymagában is. Elsőnek gratulált Máté Antalnak, amikor a valósítani. Mint például zománchulladék tett a szocialista brigádok nyerésére mennv'i'1*munkahelyével patronálását, vagy ép- elfogadták, illetve heve- ÄX Járta pen az újítási mozgalom „tték. és Krecsner Lász- elobbrevitelet. lónak, amikor az anyagaz üzemrészeket, ismerkedett a gyárral, észrevétlenül lopta be magát az emberek szívébe, vetelte a jó kapcsolatot, Ezeknek a feltételek- „ nek teljesítése megkö- eredményező javaslatai zolja. Két kitüntetés a diploma megszerzése óta. Elégedett az ifjú mérnök? — Nem egyedüli érdemem, az út elején járok még. Jó tudni, hogy a segítőtársakra a továbbiakban is számíthatok... Úgy fogadták az üzemben, mint akinek iskolaszaga van. Onnét felhasználás''csökkenését jött’ ,nem, ,Az°ta ennek a kollektívának a visszaújítását Hogy mikor kapta az elés hát ami ennél is több, „ , , , . a bizalmat. Emlékezetes so meghívást a szukebb marad számára az a körű termelési tanács- nap, amikor először koújitásként fogadták el. Laboratóriumának gyakran vendégei a szó- egészséges cialista munkabrigádok sem. tagjai is. Nemcsak szeretete némi segítséggel — és főleg ezzel — nem idegen tőle. és az gyári szag R. L. sajnos — nem volt alaptalan, még akkor sem, ha nem vettek figyelembe minden körülményt. Pataki László, az állami gazdaságok megyei főkertésze a következőket mondotta: — Én nem sokkal azelőtt kerültem ebbe a funkcióba, hogy dönteni kellett a miszlai gyümölcsös sorsáról, összesen 18 hold almásról volt szó. Kimentünk a helyszínre, vizsgálatot tartani. Sajnos a vadkár, a szarvas, rágás olyan nagy volt. hogy nem lehetett számítani a fák regenerálódására. Voltak különféle elgondolások helyrehozatalukra, de azok nem bizonyultak jónak. Ennek a gyümölcsösnek a fenntartása tehát semmi szín alatt Sem lett volna gazdaságos. Csak egy megoldás mutatkozott. a fák kivágása. Ehhez megkaptuk a szűk. séges engedélyt is. A szakemberek döntésén végeredményben nem lehet vitatkozni: elfogadható, hogy nem volt más megoldás. Az ügy felett voltaképpen napirendre is lehet térni, annál is inkább, mert a fákat nem lehet visszaültetni. Az ügynek azonban van egy olyan tanulsága, ami miatt feltétlenül beszélni kell róla. A gyümölcsös kipusztításával végeredményben pénzt dobtunk ki az ablakon. Egy-egy hold gyümölcsösnek az értéke ugyanis jelentős összeget képvisel. Hol volt a hiba, a felelőtlenség? Nem a kivágásnál, mert az adott köii'l- mén.yek közt nem tehettek mást, hanem — a telepítésnél. A gyümölcsöst indokolatlanul olyan helyre telepítették, amely közismerten erősen »vadkáros-* terület. Közvetlenül a simontornyai— nagyszékely! illetve a miszlai erdőség közt terül el, a nagyvadak vándorlásának útvonalain. Az erős vadkárral itt tehát számolni kellett volna. Felvetődik a kérdés, esetleg kerítéssel megvédhető lett volna-e a gyümölcsös. Ez sem valószínű, mert olyan meredek domb szegélyezi a gyümölcsös területét, hogy a dombról a kerítés felett is köny- nyen a gyümölcsösbe jutnak a szarvasok — amint azt a szakemberek mondották. A felelőtlenséget tehát a terület kiválasztásánál követték el. Úgy hírlik, hogy állítólag azért telepítettek ide gyümölcsöst, mert távol esett a gazdaság központjától, üzemegységeitől, s úgy vélték, hogy a gyümölcsös ma;d megél ezen az »istenhátamögöíti* vidéken is. / A gyümölcsössel kapcsolatban tehát az állami gazdaság felelőtlenséget követett el a javából, s ennek a népgazdaság draga tízezrekkel fizette meg az árát.
