Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1!)G3. június Ili FEJLODOTT-E FEJLŐDIK-E Szekszárd ? Kedves T. L. ! Elnézését kérjük, levelét — kí­vánságától eltérően — nem állt módunkban változtatás nélkül kö­zölni, Nem kételkedünk levelé­nek jószándékában, mert úgy éreztük, azt olvastuk belőle, hogy szeretné a város nagyobb, gyor­sabb ütemű fejlődését. Azt hisz- szük, önhöz hasonlóan ez a kí­vánsága a város valamennyi lakó­jának, a maga módján mindenki leteszi a maga garasát a hőn óhajtott gyorsabb fejlődés mel­lett. Nyilvánvaló, mindenki szeret­né, ha az épülő műszergyáron kí­vül még három-négy hasonló üzem körvonalai bontakoznának már a város határában, és ezzel együtt gyorsabb ütemű lenne a lakóház-építkezés, a közművesí­tés — hogy valóban város, és el sősorban ipari város lenne Szek­szárd. De meg kell mondani leveléről azt is, hogy véleményünk nem mindenben egyezik az önével. Kérdezi többek között; mi az oka, hogy Szekszárd még mindig nem tudta felvenni városi jelle­gét? Nos, Szekszárd város. Igaz, hogy vidéki, falusias jellegű kisváros csupán, de olyan történelmi múlt­tal, amilyet nagyon sok európai nagyváros nem mondhat magáé­nak, lévén Szekszárdnál jóval fia­talabb. Nagyon igaza van abban, hogy a múltban gátja volt a fej­lődésnek az egyéni érdekek min­denekelőtt való érvényesítése. Ds nagyon sok más, tárgyi tényező is közrejátszott abban, hogy Szekszárd az utóbbi évekig kis parasztvárosnak maradt. Elsősor­ban az ipar számára szükséges nyersanyaglelőhelyektől, a forga­lom fő vonalaitól való távolság miatt nem fejlődhetett úgy, mint Pécs, Komló, Székesfehérvár, vagy más városok. A helyzet némileg ma is hasonló. Bár, ha az elmúlt néhány év alatt elért fejlődést szemléljük, akkor a későbbiekben bíztató jövőt remélhetünk. Kérdezi, hogy a néhány éve készülő távlati tervek milyen összhangban vannak a város jövő fejlődésével? Erre megnyugtató választ kell, hogy adjunk. A gya­korlat még nem tért el ettől, a húsz évre készült programtól. Látszólag kapkodás van — sokan a szétszórtan épülő bérházakra gondolnak — de a valóság az, hogy a város új képének kialakí­tása e szerint a terv szerint ha­lad. A harmadik ötéves terv — ha lapunkat rendszeresen figye­lemmel kíséri, erről tavaly esett szó — ezerötszáz új lakás épí­tésével számol, és ennek felét szanálandó területen kell felépí­teni. Részben ez idő alatt, részben az 1970—80-as években. Teljesen újjáépül majd, többemeletes bér­házakkal a Mészáros Lázár utca, a Beloiannisz utca, a Mártírok te­re és a Séd által körülhatárolt városnegyed. Ami pedig az ut­cákra költött pénzösszegeket il­leti, az nem feleslegesen kidobott pénz, mert csak a Béke (Lajos király) utca szűnik meg a város­Katonai díszpompával temették el Balassa László határőrt Megrendítő gyászeset színhelye volt e hó 12-én Nagyszokoly. Utolsó útjára kísérték Balassa László 23 éves fiatalt, akit kato­nai szolgálat közben ért baleset, s a gyors orvosi beavatkozás el­lenére is belehalt sérüléseibe. A fiatal katonát falujában te­mették el. katonai díszpompával. A gyászoló családon kívül eljöt­tek temetésére bajtársai, s csak­nem az egész falu elkísérte utol­só útjára. rendezés során, erre viszont nem költöttek pénzt. A lakásigények kielégítésénél nem a lebontásra kerülő házak lakóinak elhelyezése a legfőbb gond, mert ahol eddig tíz család lakott, ott helyet kap harminc, negyven, ötven. A város, és a megye vezetői is örülnének, ha már csak ezek lakásügyeit kel­lene intézni, mert akkor a többi ezer igénylő már lakáshoz jutott volna. A valóság az, hogy az igé­nyek sokszorosan felülmúlják a lehetőségeket. Hogy Szekszárd fejlődését az ésszerű tlenség jellemzi, mert „Nádfedeles házikókat neonfé­nyes világításban ragyogtatunk”? A közvilágítás korszerűsítése aligha ésszerű tlenség. Azt pedig — szerintünk — oktalanság fel­róni a város vezetőinek bűnéül, hogy a fénycsővel világított ut­cákban nádfedeles házak vannak, mert azok a házak személyi tu­lajdonban vannak. Azok előtt sze­reljék le a fénycsöveket? A Ki­nizsi utca — bármilyen eldugott kis utca is — nem azért kapott fénycső-világítást mert ott lakik a tanácselnök. Sőt, elmondhatjuk, hogy ebben a félreeső kis utcá­ban makadám útburkolat és be­tonjárda. is készült. A világítást és az úttestet a megyei tanács a Séd mellett felépült bérház já­rulékos beruházásaként készít­tette, a járdát pedig az utca la­kói. Mindenki kétszáz forintot fi­zetett a költségek fedezésére. Egyébként a Kinizsi utcában nem csupán a tanácselnök lakik, ha­nem ott van egy városi bölcsőde is. Azok az anyák, akik ősszel, télen, este öt vagy hat óra után viszik haza csecsemőiket nyilván örülnek a jó útnak, a jó járdá­nak. a fénycsőyj.lágításnak, még ha eldugott utcában van is. Levelében túlbuzgóságnak ne­vezi egyik-másik műemlékünk restaurálását. De vajon túlbuzgó­ság a megyeháza — a város tán legszebb középülete — felújítása? Nem hiszem, hogy bárki is an­nak nevezné. Sőt, nem lenne túl­buzgóság az Augusz-ház tataro­zása sem, amely málladozó falai­val nem kelt valami jó látványt a város főterén. Ha valóban vá­rossá akarjuk tenni Szekszárdot, rontsuk le a düledező, zsuptetős házakat, de őrizzük meg a késői utókornak azokat, amelyek bele­illenek majd a modem városkép­be, amelyek stílusuk, nevezetes­ségük, időtállóságuk miatt érde­mesek a megőrzésre. Igazat kell adnunk abban, hogy nincs a városnak megfelelő, mo­dern szállodája. Sőt, most a Sza­badság-szálló tatarozása miatt másfél-két évig egyáltalán nem lesz, és az IBUSZ fizetővendég­szolgálata nem oldja meg meg­nyugtatóan ezt a kérdést. Igaz, hogy bár közel ötmillió forintot költenek felújításra, nem növek­szik a szállodai férőhelyek száma és mindezideig hiábavaló volt a város, a vendéglátó vállalat ve­zetőinek minden fáradozása, ame­lyet ennek érdekében tettek. Uj és modern szálloda építésére most nincs lehetőség, a tatarozásra, különösen a konyha felújítására viszont égető szükség van. (Más dolog az, hogy az elmúlt tíz év­ben megtörtént jónéhány átépí­tésre volt-e szükség?) Végezetül, mindent összegezve — hiszen oldalakon át lehetne taglalni a város problémáit — annyiban foglalhatjuk össze leve­lére adott válaszunkat, hogy van fejlődés Szekszárdon, ha lassabb is, mint más, nagyobb, ipari múlt­tal rendelkező városokban. Hogy milyen irányban fejlődik, majd a város, ipari lesz-e, vagy mező- gazdasági, nehéz eldönteni, bár, kétségbevonhatatlanul iparosodik. Az állami gazdaságok, a termelő- szövetkezetek példája azt mutat­ja, hogy a mezőgazdaság már- már ipari tevékenységgé válik, mert a szőlőtermelés, a feldolgo­zás. a növényvédelem, az állatn tenyésztés egyre inkább szak­munkás-képesítést követel. Még . csak annyit; ha bármir: lyen aggálya van, keresse fel a városi tanácsot. Nálunk sokkalta részletesebb felvilágosítást nyújt­hatnak bármilyen kérdésére, ag­gályára. Reméljük, önnel együtt még sokakban eloszlatjuk vála­szunkkal a kételkedést Szekszárd jövőjét illetően. Bognár István Mii fa kai* a téglarakás ? Van már annak jó Tudni kell, ho- rakás? Miért maradt két esztendeje, hogy gyan- hogyan nem, ott továbbra is, ront­összedőlt a bonyhádi bíróság kertjének a kerítése. Annak rend­je és módja szerint megállapíttatott, hogy új kerítés építése szükségeltetik. El is készült egy masszív, kétoldalt téglafal, az utca felől pedig vas­kerítés a bíróság kertje körül. A kerítés nemcsak masszív, de szép is, méltó az épülethez, jól illeszkedik bele a környezetbe. Ezzel tehát nincs semmi baj. Az viszont kifo­gásolható, hogy a szép kerítésnek utca felöli részét holmi hevenyészett téglara­kással- elcsúfítják-. de jócskán maradt ott tégla a kerítés építése után. Mit kezdjenek ezzel a téglával? — gondo­lom, gondot okozott a bonyhádi bíróságnak. Valaki — humoros ember lehetett — ja­ván a bíróságnak, a kertnek, az utcának, a környéknek a ké­pét? Miért maradt ott, ha már gazt sem kell takargatnia? Meglehetősen rej­télyes oka lehet en­nek. A környékbeli­vasolta: rakják fel ek minden esetre szépen az utcai rá­csos kerítés mellett, legalább a járókelők nem látnak be a meglehetősen gazos, gondozatlan kertbe. hiába törik fejüket, eddig még nem tud­ták megfejteni a rej­télyt. Vagy tán nem is rejtély a tégla ma­radása? Egyszerűen A kertet közben csak hanyagságból, gondozni kezdték. nemtörődömségből. Mostmár szép ágyú­sok vallanak mun­káskezekről, a tégla viszont ott maradt a kerítés mellett, vál­tozatlanul. Mit ta­karhat most a tégla­vagy a szépérzék hiá­nya miatt maradt ott az a csúnya, he­venyészett téglarakás a bonyhádi bíróság jóképű vaskerítése mellett? -is-os Miért vágtak ki 18 hold gyümölcsöst? Nemrégiben arról érkezett je­lentés szerkesztőségünkbe, hogy Miszla határában kivágtak több hold gyümölcsöst, mondván, hogy a télen a vadak nagy kárt okoz­tak benne. A szóbanforgó gyü­mölcsös az Alsónéli Állami Gaz­dasághoz tartozott. Erre olyanok hívták fel a figyelmünket, akik­nek semmiféle közvetlen érde­keltségük nem fűződött a gyü­mölcsöshöz. Pusztán a közösségi vagyonért érzett felelősségérzetük szólaltatta meg őket. Az igaz­sághoz' tartozik az is. hogy fel­háborodottan beszéltek erről a 7 ügyről. — Ea fiatal gyümölcsös volt, kora még a másfél évtizedet sem érte el. tehát termőképességének tetőfokán volt. Az igaz. kárt okoztak benne a télen a szarva­sok de egy-két éven belül hely­rehozható. Kár volt elherdálni ezt a szép gyümölcsöst. Utána néztünk a dolognak. A környékbeliek felháborodása — Iskola szag — gyári szag Az emberek jó ideig hozásra? Nem jegyezte pogtattak be hozzá azzal problémáikkal keresik idegenként szemlélték a meg. Feljegyzései között a kéréssel, hogy segítsen ma már fel, néha pusz­gyár új vegyészmérnö- már azok a két. Egy kicsit bizal- szerepelnek, matlanul is, erre pedig mint szakmai előadó mészetes, és szinte min semmi más nem adott képviselteti magát. Mert dennapi esemény, okot, mint a mérnök egyre több a meghívás, véleményt, szakmai ta­nácsot kérnek tőle. fiatal volta. Érezni raj­ta az iskolaszagot, mondogatták néhányon. dátumok egy újítás kidolgozású- ta kíváncsiságból is, amelyen ban. Azóta? Ez már tér- hogy lássák, mi is előzi meg, míg felhasználásra a zománc hozzájuk ér. És ezek a látogatások legtöbbször rögtönzött szakelőadásokkal vég­ződnek, s ha már nem Máté Gyula nem di­csekszik vele, de a dol­gozók elmondják, hogy A bizalmatlanság el- újításukhoz gyakran az És hát, mi tagadás, így os^ott törülöt e nagy is volt ez. Máté Gyula °s£ vegyészmérnök éveinek tekmte!ye van a }iatal számáról huszonhatnál mérnöknek Mikor tort anyagok megtakarításá­nem mondhatott többet, V aLf óik a kérdésén, annyira ötletet is a kapják. — A zománc­mérnöktől \d° , “^befejezésre, munkahelyét a Bonyhá­hát folytatják a brigád értekezleteken. ra ösztönöz folyton ben- ,A kiváló ifjú mérnök nünket - mondják, s cl™mel ?ar° oklevel tegyük hozzá, ez érthető far 0 birtokában van. di Zománcgyárban el­foglalta. De telve mun­kakedvvel. tét. Akkor még új volt jg"" a főként import hogy ?°QOS viselője, ezt a mozgalom, amely az árukból összetevődő az azóta elnyert kiváló ifjú mérnököket és tech- anyagok óvása, gazda- d°}?°Z0 3elvenV is tga- vetélkedésre ságos felhasználása je­nikusokat "a "kötelező gyakorlati szó-ít0,tf,?’ ígv "Út~ lentős megtakarítást idő leteltével a zománc- toronek számított,^ hogy eredményezhet a gyár anyag gyártásának veze­tésével bízták meg az ifjú mérnököt. S bár ez a feladatkör legtöbbször benevezett. A kiváló ifjú mérnök cím elnyerésé­költségf elhasználásában. Az ifjú mérnök erre to­li laboratóriumi vizsga- rv'Tí : -7“^ latokhoz köti, megtalál- ételen lett volna meg ta a módot és lehetősé­get, hogy a gyár ' vala­nek feltételei olyan fel- rekszik maga is, s erre adatokat állított elé, ösztönzi a legtöbb újítót amelyeket egymagában is. Elsőnek gratulált Má­té Antalnak, amikor a valósítani. Mint például zománchulladék tett a szocialista brigádok nyerésére mennv'i'1*munkahelyével patronálását, vagy ép- elfogadták, illetve heve- ÄX Járta pen az újítási mozgalom „tték. és Krecsner Lász- elobbrevitelet. lónak, amikor az anyag­az üzemrészeket, ismer­kedett a gyárral, észre­vétlenül lopta be magát az emberek szívébe, vetelte a jó kapcsolatot, Ezeknek a feltételek- „ nek teljesítése megkö- eredményező javaslatai zolja. Két kitüntetés a dip­loma megszerzése óta. Elégedett az ifjú mér­nök? — Nem egyedüli ér­demem, az út elején já­rok még. Jó tudni, hogy a segítőtársakra a to­vábbiakban is számítha­tok... Úgy fogadták az üzemben, mint akinek iskolaszaga van. Onnét felhasználás''csökkenését jött’ ,nem, ,Az°ta ennek a kollektívának a vissza­újítását Hogy mikor kapta az el­és hát ami ennél is több, „ , , , . a bizalmat. Emlékezetes so meghívást a szukebb marad számára az a körű termelési tanács- nap, amikor először ko­újitásként fogadták el. Laboratóriumának gyakran vendégei a szó- egészséges cialista munkabrigádok sem. tagjai is. Nemcsak szeretete némi segítség­gel — és főleg ezzel — nem idegen tőle. és az gyári szag R. L. sajnos — nem volt alaptalan, még akkor sem, ha nem vettek figye­lembe minden körülményt. Pa­taki László, az állami gazdasá­gok megyei főkertésze a követ­kezőket mondotta: — Én nem sokkal azelőtt ke­rültem ebbe a funkcióba, hogy dönteni kellett a miszlai gyü­mölcsös sorsáról, összesen 18 hold almásról volt szó. Kimen­tünk a helyszínre, vizsgálatot tar­tani. Sajnos a vadkár, a szarvas, rágás olyan nagy volt. hogy nem lehetett számítani a fák regene­rálódására. Voltak különféle el­gondolások helyrehozatalukra, de azok nem bizonyultak jónak. En­nek a gyümölcsösnek a fenntar­tása tehát semmi szín alatt Sem lett volna gazdaságos. Csak egy megoldás mutatkozott. a fák ki­vágása. Ehhez megkaptuk a szűk. séges engedélyt is. A szakemberek döntésén vég­eredményben nem lehet vitat­kozni: elfogadható, hogy nem volt más megoldás. Az ügy fe­lett voltaképpen napirendre is lehet térni, annál is inkább, mert a fákat nem lehet visszaültetni. Az ügynek azonban van egy olyan tanulsága, ami miatt fel­tétlenül beszélni kell róla. A gyümölcsös kipusztításával végeredményben pénzt dobtunk ki az ablakon. Egy-egy hold gyü­mölcsösnek az értéke ugyanis je­lentős összeget képvisel. Hol volt a hiba, a felelőtlenség? Nem a kivágásnál, mert az adott köii'l- mén.yek közt nem tehettek mást, hanem — a telepítésnél. A gyü­mölcsöst indokolatlanul olyan helyre telepítették, amely köz­ismerten erősen »vadkáros-* terü­let. Közvetlenül a simontornyai— nagyszékely! illetve a miszlai erdőség közt terül el, a nagy­vadak vándorlásának útvonalain. Az erős vadkárral itt tehát szá­molni kellett volna. Felvetődik a kérdés, esetleg kerítéssel meg­védhető lett volna-e a gyümöl­csös. Ez sem valószínű, mert olyan meredek domb szegélyezi a gyümölcsös területét, hogy a dombról a kerítés felett is köny- nyen a gyümölcsösbe jutnak a szarvasok — amint azt a szak­emberek mondották. A felelőtlenséget tehát a terü­let kiválasztásánál követték el. Úgy hírlik, hogy állítólag azért telepítettek ide gyümölcsöst, mert távol esett a gazdaság központ­jától, üzemegységeitől, s úgy vél­ték, hogy a gyümölcsös ma;d megél ezen az »istenhátamögöíti* vidéken is. / A gyümölcsössel kapcsolatban tehát az állami gazdaság felelőt­lenséget követett el a javából, s ennek a népgazdaság draga tízezrekkel fizette meg az árát.

Next

/
Thumbnails
Contents