Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-13 / 136. szám

4 ÍÖOÍA OTfirrffS VÍPflTSXr! 1963. június t3. Televízió az italboltban Maradjunk csak a hivatalos elnevezésé­nél, bár több annál. Viszont kisvendéglő­nél kevesebb; nem lévén állandó, meleg konyhája. Több a hajdani kocsmánál, több a mesterkélt el­nevezésű italboltnál a benne uralkodó fend és tisztaság miatt. Tiszta a ki­szolgálópult. az asz­talokon állandóan tiszták a tarka abro­szok. Ezért is térnek be szívesen egy-egy pohár sörre, fröccsre a napi munka után a kisdorogi tsz-tagok. no. meg a televízió miatt... Aki megkapta a pultnál a kért italt, fogja a poharát, lete­lepszik valamelyik asztal mellé és fi­gyeli a műsort. Es­ténként van, aki csak a híreket hallgatja meg, a híradót nézi végig. Van, aki visz- szájon egy-egy jónak ígérkező filmet meg­nézni vacsora után. De van. aki vasárnap délelőtt szívesen kor­tyolgatja a tévé ál­tal meccsközvetítés­sel. vagy az úttörő­műsorral fűszerezett sörét. Ugyanúgy meg­vannak a színházi közvetítések hívei is. — Ki a készülék gazdája? — Mi magunk, a földművesszövetkeze­ti tagság — válaszol Forrai Lajos, az ital­bolt vezetője. — Úgy adtuk össze a pénzt, ki ötszáz forintot, ki kétszázat, ki ötvenet, kinek hogyan volt te­hetsége hozzá. Hogy legyen mivel szóra­kozni... — És milyen ha­tással van a vendé­gekre? — Rendkívül ked­velik. Ha műsor van, nincs hangoskodás, veszekedés. Ha vala­ki netán hangosab­ban szól, a többség lepisszegi: „Csendben légy. öt akarjuk hal­lani...” A KISZ- és úttörővezetők továbbképzésének programjából Rövidesen benépesül Fadd és Dombori között a holt Duna-ág, a KISZ- és az úttörővezetők meg­kezdik táborozásukat. Ebben az évben 1160 — a tavalyinál több mint kétszáz — fiatal továbbkép­zését biztosítja a KISZ megyei bizottsága az egy. vagy két hetes táborozások során. Az előkészü­letek gondosabbak mint tavaly. A sátrakba bevezették a villanyt, drótkerítést építettek a tábor kö­ré, televíziós készüléket, rádiót, lemezjátszót és filmvetítő gépet is kaptak a fiatalok. Mire a tá­borozás megkezdődik, elkészül a kézilabda- és a röplabdapálya, valamint vízre bocsátják a négy csónakot is. Az ott töltött napok kellemes szórakozást is ígérnek. De vajon milyen munka vár majd a fiata­lokra? Nemcsak felkészülésük, hanem továbbképzésük is gazda­gabb programot tartalmaz. A KISZ-propagandisták a VIII. pártkongresszus anyagát tanul­mányozzák, a fiatalok kommu­nista nevelésének feltételeit vi­tatják meg. A legjobban működő KISZ-szervezetek gyakorlati mun­kájának megvitatására is sor ke­rül. Az úttörőőrs-vezetők „Expe­díció a jövőben” címmel hallgat­nak módszertani előadásokat. És még lehetne sorolni az előadás és a vita-témákat, amellyek mind segítséget jelentenek a fiatalok­nak további munkájukhoz. A program szerint az első cso­port, a kétszáz alapszervi, járási és megyei propagandista július elején érkezik a táborba. Őket követik az úttörőőrs-vezetők — hatszázan —. a százhatvan kö­zépiskolai KISZ-titkár és vezető­ségi tag. majd a kétszáz kultúr- felélős és klubvezető. illetve sportfelelős. A vakáció előtt... Még pár nap és a középiskolá­sok részére is megkezdődik a ré­gen várt nyári vakáció. A leány- kollégium egyik szobájában arról folyik a beszélgetés, hogy milyen eredményeket várnak a diákok, s ki, hol tölti a szünidőt. Pontosan még nem tudjuk az eredményein­ket. de azért mindenki tudja, mi­lyen munkát végzett, s milyen eredményt várhat — Félévkor kitűnő voltam — mondja Budavári Zsuzsa — na­gyon szeretném megtartani ezt az eredményt. Igaz, egy kicsit rontottam fizikából, de a vissza- lévő időt jól kihasználom, s ta­lán be tudom hozni a lemara­dást ... — Én is szeretnék javítani — szól közbe egy kislány — szüleim megígérték, hogy jó bizonyítvány esetében a szünidő alatt Belgrád- ba visznek Úgy érzem sikerülni fog ... A vakáció idejéből a lányok közül többen két hetet Dalman- don töltünk diáktáborban. A KISZ-tagok önként jelentkeztek, s nagyon várják már a táboro­zást. Vannak közöttünk többen olyanok, akik tavaly is ott vol­tak. — A szünidő alatt sokat akarok olvasni — mondja Szalczgruber Erzsi. A lányok egy kicsit kuncognak ezen, titokban könyvkirálynőnek hívják Erzsit. Nagyon szereti a könyveket, de sajnos magyarból nem a legjobban áll... — A Balatonon töltök két he­tet — mondja örömmel Nagy Ica. — A zsebpénzemet gyűjtögettem össze, még a csokiról, fagyiról is lemondtam, de már megvan a siófoki nyaraláshoz a pénzem. — Dolgozni megyek a szünidő­ben a pálfai tsz-be — szól közbe Porteleki Irén. — Tavaly is ott dolgoztam, jól kerestem, és nem is volt olyan nehéz a munka. Különös érzés fogott el, amikor először kaptam fizetést. Nagy örömmel vittem haza a szüleim­nek. Még egy néhány nap és Szek- szárd utcáiról' eltűnnek az isko­lába siető diákok. Szekrénybe ke­rülnek a diáksapkák, elkezdődik a gondtalan vakáció. Bendés Ilona Szekszárd Szóüá tesszük.. Még a tanácsválasztási jelölő gyűlések folytak, amikor szinte valamennyi összejövetelen szóvá tették Szakáig lakói a panaszt. Azóta már a községi tanács veze­tői szóban, írásban figyelmeztet­ték a Talajerő Gazdálkodási Vál­lalatot. hogy a község egészségét fertőző, még a tél közepén össze­hordott trágyát szállítsa el. A vállalat a faluban magánosoktól összevásárolta a trágyát, s a köz­ség egyik pontjára hordotta ösz- sze. A trágya a meleg idő megér­kezésével kibírhatatlan bűzt áraszt és a legyek tömkelegé hordja szét a bacilust az egész községre. Amikor a helyszínre mentem, hogy meggyőződjek a szakályiak panaszának igazáról, megdöbbenve láttam, hogy alig 20—30 méterre a trágyadombtól van a község húsboltja, s vala­mivel távolabb egy vegyesárit- bolt. Nagyon időszerű lenne már, ha a Tolna megyei Talajerő Gaz­dálkodási Vállalat sürgősen el­szállítaná a községből ezt a trá- oyadombot. — K. I. — 82. Az óvatosság egyáltalán nem volt felesleges, Upitz Gruppen­führer — Seifert tábornok tilal­ma ellenére — mégis megfigyelőt állított a Berliner Platz 15 szá­mú házhoz, mivel mindig szere­tett egy kicsit többet tudni min­denről, mint a főnöke. A ház körüli szimatolást egy olyan be­osztottjára bízta, aki tartani tud­ta a száját, úgyhogy ebből a szempontból Upitz nyugodt volt, nem kellett félnie semmiféle kel­lemetlenségtől. Égy gumi esőkabátot, fekete se­lyem kemény ka lapot viselő, a kezében esernyőt tartó férfi kö­vette Aszkert. De nem csak ö figyelte Keri­mov őrnagyot. Kissé távolabb Aszkertől. Upitz embere mögött, Percev őrnagy ment. Társának biztosítása végett ő is Berlinbe utazott, tanúja volt Aszker és az Abwehr-főnökök találkozásának, s ugyanabban a vagonban utazott vissza Karlslusteba, amelyben Kerimov. Természetesen mind a ketten úgy viselkedtek, mintha nem is­mernék egymást. Ezért aztán Percev nem tűnt fel az Aszker figyelésével megbízott nyomozó­nak. De hosszú ideig Percev sem vette észre, hogy az emyős em­ber követi Kerimovot. Tökélete- tesen leplezte az illető a szere­pét. Csak amikor Karlslusteba le­szálltak a vonatról, s látta, hogy a férfi milyen vizslaszemmel né­zett Aszker után, akkor eszmélt fel, kivel van dolga. Cselekedni kellett. Percev át­ment az utca másik oldalára, s előre sietett. Nem messze egy telefonfülke látszott. Éppen arra volt szüksége Percevnek. Vissza­ment az utca páros oldalára, be­állt a telefonfülkébe, s leakasz­totta a helyéről a kagylót. Ami­kor Aszker a telefonfülkéhez ért. Percev — változatlan pózban, be­szélgetést mímelve — kiszólt a nyitvahagyott ajtón: — Vigyázz! Követnek! Az eser- nyős! Néhány pillanat múlva a tele­fonfülkéhez ért á keménykala­pos is. Ügyet sem vetett a fülké­ben álló, s élénken gesztikuláló, beszélő férfire. Ül ALEKSZANDR NASZIBOV: EJTEKHELY €Lbán Fordította: Szathmári Gábor nyőjével hadonászva próbálkozott megállítani egy mellette elhaladó teherautót. * A szakadék, ahonnan Ljulko jelzéseket adott az ejtőernyősök­nek, elég mély volt. Alacsony, de meglehetősen sűrű erdő nőtte be körös-körül. Az ejtőernyősök többsége a ki­jelölt helyen ért földet. Néhányan a szakadéktól kissé távolabb ereszkedtek le, de gyorsan tájé­kozódtak ők is, s rövid idő múlva már valamennyien a gyülekező helyen voltak. Örökét állítottak, utána ellen­őrizték a fegyvereiket, — a kézi golyószórókat, a tankelhárító fegyvereket, — majd megkeresték a teherszállító ejtőernyőket, s kipakolták a kézigránáttal és lő­szerrel telt ládákat. Az ejtőernyős egység parancs­noka — egy magas, szikár, nap­barnított arcú. világos, szinte át­tetsző szemű alezredes — és Ljul­ko százados a térkép fölé hajolt. A harci feladatot — a repülőtér elfoglalását — jól ismerte az al­ezredes. Már néhány nappal ez­előtt, amikor az egység még csak készülődött erre az akcióra, ala­posan áttanulmányozott mindent a térképen, s most csupán né­hány apróbb részletkérdést kellett tisztáznia. Az alezredes magához kérette a küldöncöt. Az abban a pillanat­ban ott is termett. — A szakaszparancsnokokat, a felderítőparancsnokokat és az or­vost hozzám! ■ ■ . ... . , yr,,, Amíg a kért személyek egybe­gyűltek. az egység parancsnoka és Ljulko néhány lépéssel távo­labb mentek. Oda. ahol a rádió­sok ütöttek tanyát. A leadókat már beállították. Az alezredes egy papírszeletet adott át nekik. Néhány szám állt rajta. Rejtjeles közlemény arról, hogy az egység sikeresen földet ért, s készülnék a feladat teljesítésére. Miután leadták a közleményt, nem kapcsolták ki az adó-vevő­állomást. Minden pillanatban ké­szen kellett állnia, hogy felfogja a Likov tábornok rádióleadójá­rói érkező jelzéseket. Az eligazítás, amelyet a sza­kaszparancsnokok kaptak, rövid volt: az egység csak akkor kezd akcióba, ha erre speciális parancs érkezik. Addig pedig a legszigo­rúbb harci készültségben kell állniok, minden pillanatban ké­szen a bevetésre. Szigorú fegye­lem — ez a legfontosabb. Mert ha az ellenség korábban megsejt valamit, mint kellene, kudarcba fullad az egész akció, pusztulás vár az egységre. Az egyetlen, amit szabad: tanulmányozni a szakadékhoz vezető utakat, hogy szükség esetén megszervezhessék a védelmet. * Adolf Torpot balszerencse-soro­zat kísérte az úton. Előbb a hát­só kerék defektje tartóztatta fel, aztán meg a gyújtógyertyát kel­lett kicserélnie. Amikor végre el­készült a váratlan hibák kijaví­tásával, maximális sebességgel rohant a motorkerékpárral, hogy valamit behozzon az elveszett időből. Teljes sebességgel szágul­dott az országút lakott helyeken át vezető szakaszain is. így tör­tént, hogy a város szélén majd­nem 'összeütközött- egy szembe jövő" kerékpárossal. Az illető, aki éppen egyik keresztutcából for­dult ki. csak nagy lélekjelenlété­vel tudta elkerülni a balesetet. (Folytatjuk) A következő sarkon Aszker is bement egy telefonfülkébe. Tan- tuszt dugott a készülékbe, s utána Stireva számát tárcsázta. — Halló! — hallatszott a kagy­lóban Stireva hangja. — Üdvözlöm, — mondta Asz­ker. — Legyen szíves kérje meg a férjét, hogy jöjjön értem egy taxival. Húsz pérc múlva várom őt nálam. S ezzel be is fejezte a beszél­getést. helyére akasztotta a kagy­lót. A „nálam” azt jelentette, hogy a Berliner Platz 15-ben, mert. miután értesült róla, hogy figye­lik. nem indulhatott máshová, csak oda, hiszen Au pel is egyene­sen hazament volna az állomás­ról. De a Berliner Platz 15-ben való huzamosabb tartózkodás is veszélyes lett volna. Nem tudni, milyen kapcsolatai voltak Aupel- nek ebben a városban. Percev őrnagy tudta, hogy ilyen körülmények között hová telefo­nálhatott Aszker. Elkísérte őt egészen Aupel házáig. Miután meggyőződött róla, hogy az eser- nyős férfi a közelben lesben állva várakozik és egyáltalán nem ké­szülődik tovább menni, egy tele­fonfülke keresésére indult. Vagy három háztömbbel odább, egy keresztutcában akadt telefon- fülkére. Felhívta Stirevát. s az itadta neki Aszker üzenetét. A többi már könnyen ment. 3ereev taxit szerzett, egy kis deig az utca végén időzött vele. : amikor látta, hogy a közelben lines más kocsi, a 15-ös számú láz elé hajtott. Aszker az ajtó nögött várta. Amint fékezett a axi. az utcára lépett, s beült a cocsiba. Az autó elindult. Percev szétné­zett a téren. A keménykalapos ímber az úttest felé szaladt, eser­Jó anyarozs-termés várható a mesterségesen fertőzött rozsterületekről! Közel 900 kát. hold rozsterületet fertőztek be motoros gépekkel Tolna megyében a termelőszövetkezetek. A trak­torvezetők szakszerű és figyelmes munkájának eredménye már látható, mert a rozsterületeken a mézharmatnak ne­vezett ragadós cseppek nagy mennyiségben megjelentek a rozskalászokon. A korai íertőzésú rozstei-ületeken már a kalászokban az anyarozs is szépen kifejlett. A termelésben jártas termelői: előzetes becslése szerint a tavalyinál lényegesen jobb ter­mésre lehet számítani. Jól fel kell készülni a fontos gyógyszer- alapanyagot tartalmazó és nagy értékű anyarozs-termés begyűjtésére. Csak június 15 körül fogja a HERBÁRIA a gépeket leszállítani, ezért a termelőszövetkezetek előre gondoskodja­nak arról, hogy üzemképes K—25 típusú Zetor-traktorok adott időben azonnal felszerelhetők legyenek. Amennyiben i termelőszövetkezeteknek ilyen traktoruk nincsen, akkor a gépállomásnál biztosítsak szerződésileg Miután a begyűjtött anyarozsot azonnal vékonyan ki kell teríteni és napon is lehet szárítani nagyméretű kocsi - oonyváról. tiszta, pormentes padlásról, stb. kell gondoskodni, hogy az anyarozs teljesen megszárítható legyen. Gondoskodni kell a begyűjtött anyarozs átrostálásáról, az esetleg letépett rozskalászok és kivert rozsszemek meg­tisztításáról, stb-ről. Fontos feltétel, hogy a begyűjtést az anyarozs fejlődésétől és a rozs érésétől függően a leg­alkalmasabb időben végezzük. Amennyiben "ihar, szél, eső következtében az anya­rozs a kalászokból a földre hullik, akkor a rozsot beérés után azonnal le kell aratni és az anyarozsot a földről fel kell szedni. Szaktanácsért forduljanak „ MÉSZÖV mezőgazdasági osztályához. Szekszárd, vagy a HERBÄRIA termeltető vál­lalathoz, Budapest. V Arany János u. 29. (82)

Next

/
Thumbnails
Contents