Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-02 / 127. szám

1363, Június 2. 3 föors wwtírfif nemjüsaö De Gaulle elmélyítette a szakadást Franciaország és közös piaci partnerei között London (MTI). Londont nemér­te váratlanul, hogy a közös piac miniszteri tanácsának brüsszeli ülésén Franciaország megvétózta Nagy-Britannia és a „hatok” kap­csolatainak rendezésére előter­jesztett nyugatnémet javaslatokat. Az angol fővárosban alig titkolt elégtétellel állapították meg, hogy De Gaulle újabb vétója elmélyí­tette a szakadást Franciaország és öt közös piaci partnere között. Moszkva (TASZSZ). Poljanszkij őrnagy, a TASZSZ ‘ katonai kér­désekkel foglalkozó szemleírója írja: A Pentagon vezetői máig sem adtak semmiféle magyarázatot a Thresher pusztulásának okai­ról, bár ezeket találgatás nélkül is mindenki ismeri. Szakemberek nyilatkozatai és a kiküldött vizs­gálóbizottság előzetes adatai azt mutatják, hogy a víz alatti ka­tasztrófát a hajó konstrukciós és technikai hibái okozták. Az atom­lázban égő parancsnokság azon­ban a szükséges előkészületek nélkül küldte a hajót tengerre. R. McCool hadnagy, a Thresher elektro-mechanikaí részlegének parancsnoka, aki véletlenül le­maradt a tengeralattjáróról, a vizsgálóbizottság ülésén kijelen­tette, hogy Thresheren igen sok volt , a műszaki rendellenesség. Nem működött teljesen megfele­lően például a hermetikusan el­záró rendszer. A zárószelepek nem illeszkedtek szorosan, been­gedték a levegőt a hajórekeszekbe. A Thresher első volt az ame­rikai tengeralattjárók e soroza­tában. A Pentagon vezetői a leg­gyorsabbnak, a legmélyebb merü­HIIIWWWttftmlltltHl Különösen reményteljesnek tartják, hogy Erhard nyugatné­met alkamcellár, a kancellári szék várományosa nyiltan összecsapott Couve de Murville francia kül­ügyminiszterrel. Angol megfigyelők elismerően nyilatkoznak Erhard „politikai bátorságáról” és úgy vélik: Nyu- gat-Németország végre elszánta magát, hogy nyílt kihívást intéz­lésűnek, a legnagyobb manővere­zési képességgel rendelkezőnek tartották a „víz alatti gyilkosok” valamennyi típusa közül. A Thresheren kísérleteztek azokkal a fegyverekkel és különleges be­rendezésekkel, amelyeket be akarnak vezetni a vele egytípusú tengeralattjárókon. Mint a sajtó­ból kivehető, éppen ilyen kísérle­tezés közben pusztult el a Thre­sher. Ezt a típusú tengeralattjárót a legtökéletesebbnek és legmoder­nebbnek tartották az amerikaiak, és ezért lázas sietséggel, a konst­rukció megfelelő kidolgozása nél­kül hozzáláttak szériagyártásá­hoz. Az ember azt hinné, hogy a Thresher katasztrófája után a Pentagon vezetői nem tartják többé célszerűnek az ilyen típu­sú atomtengeralattjárók gyártá­sát. De mint az amerikai sajtó jelentéseiből kitűnik, a program szerint legyártják a -szériát. Vég­ső soron persze nem nehéz meg- magygräzni ezt a döntést: a fegy­vergyárosok állnak mögötte, azok, akik mesébe illő profitra tesznek szert a fegyverkezési haj­sza révén. ■ ni nmrmn hthw iiwbww zen Franciaország vezető szerepe ellen. A kommentátorok egyöntetűen megállapítják, hogy a közös piac „teljes válságba” került és ha Nagy-Britanniának nem is sike­rült lábújjhegyen besurrannia De Gaulle kis-Európájának hátsó ka­puján, a brit képviselő láthatat­lanul is ott ül a „hatok" tárgya­lóasztalánál. Angol diplomáciai szakértők szerint a helyzet aligha fog vál­tozni De Gaulle elnök júniusban esedékes nyugat-németországi lá­togatása előtt. Általában nem fűznek vérmes várakozásokat ah­hoz a lehetőséghez, hogy az „ötök” nyomása esetleg meghát­rálásra készteti majd De Gaullet. Inkább arra számítanak, hogy 1966-ban a közös piac ügyrend­jében a vétójogot felváltja a többségi szavazás. Londonban a közös piac „bi­zalmi válságát” egyedül azért tartják nyugtalanítónak, mert az nem csupán a „hatok” gazdaságá­ra gyakorol kedvezőtlen hatást, hanem zsákutcába juttatja a Ken- nedy-forduló néven ismert ame­rikai vámtarifacsökkentési terve­ket is. Letartóztatások Katangában Elisabethville, (AP, AFP). Elisa- bethvilleben, a kongói Katanga tartomány fővárosában pénteken sajtóértekezletet tartott lleo, Ileo, közölte, olyan okmányok jutottak a hatóságok birtokába, amelyek bizonyítják, hogy több európai személy felforgatásra szervezkedett. Közölte még, hogy a bizonyí­tékok alapján letartóztatták Al­bert Cassart, volt belga ejtőer­nyős-parancsnokot és két társát. Az AP jelentések szerint Csőmbe katangai elnök európai titkárnő­je is a letartóztatottak között van. A TASZSZ szemleírója a Thresher katasztrófájáról Szőriét rakétakísérletek a Csendes-óceánon fQt/inlito-450_16S° 170° 175? ,l'v' NYUGAT^ HOSSZÚSÁG j-to­-?5­-Zü— 'Wake (U54) T KELETI HOSSZUSAGtóno 175° 170° 165° 160° 155° 165° 170° 175? i i < l -i> U632, C s e MÁSODIK ÖVEZET •15— %■ ír Mídway-szK ,v ' _ % ­e d s. ~ ELSŐ ÖVEZET* Hawaii * szigetek Q Johnston ■ W5A) ír? v '■Sof-e,-b^egyenlitq..^^ ■ÍV 1963 május 12-én a Szovjetunió közölte, hogy a Csendes-óceán két körzetében rakétakísérleteket hajt végre, melyeknek időtarta­mára, május 15 és július 15 kö­zött a megjelölt övezeteket zárt területté nyilvánítják. A Szovjetunió 1960 január óta már több alkalommal hajtott végre sikeres nehézrakéta-kísér- leteket, melyek az űrkutatásban elért nagyszerű szovjet tudomá­nyos eredmények technikai elő­feltételei voltak. A nehézrakéták becsapódási pontjait a Szovjet­uniótól több mint 12 000 km tá­volságra, a Csendes-óceán kö­zépső övezetében a Sor-szigetek­től nyugatra, a tengerhajózás és a transzóceáni repülőforgalomtól viszonylag alig érintett területe­ken, a halászati központoktól tá­voleső térségekben jelölték ki. A rakéta-célpontok közül — az esetleges tengeri és légiforgalom biztonsága érdekében — zárt öve­zetet hoztak létre. A szovjet rakéta-célterületek közelében fekszik egyébként Nagy-Britannia, valamint az Amerikai Egyesült Államok több csendes-óceáni szigetbirtoka, és így az említett államoknak is módjában állt a kísérleti rakéták becsapódási pontosságát megfi­gyelni. •A TASZSZ május 23-i jelenté­sében beszámol arról, hogy Szov­jetunió május 18-án és 25-én si­keres kozmikus hordozói akéta- kísérletet hajtott végre. A május 28-i TASZSZ-közle- ményben bejelentették, hogy a sikeres rakétakísérletre tekintet­tel az első övezet területe — a bejelentés napjával — felszaba­dul a tengeri hajózás és légiíor- galom részére, míg a második övezet a kísérletek befejezéséig továbbra is zárt terület marad. Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság együttműködési egyez­ménye alapján szombaton Buda­pestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége. P. M. Tranko, az Ukrán SZSZK minisztertanácsának elnökhelyet­tese, a küldöttség vezetője, K. I. Finogenov festőművész, a Szov­jetunió érdemes művésze és L. G. Buharceva. a moszkvai dráma és komédia színház művésznője. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Trautmann Rezső épí- tésügyi miniszter, Szakasits Ár­pád, az Országos Béketanács el­nöke. az MSZBT főtitkára és dr. Gyalmos János, a fővárosi tanács vb-elnökhelyettese. az MSZBT budapesti bizottságának elnöke fogadta. Ott volt a fogadtatáson V. A. Guszev, a budapesti szov­jet nagykövetség tanácsosa és G. I. Turjanyica nagykövetségi titkár. A küldöttség előreláthatólag két hetet tölt Magyarországon. Szabályozták a felsőfokú intézmények felvételi rendjét A művelődésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és az or­szágos hatáskörű szervek vezetői­vel egyetértésben szabályozta a felsőoktatási intézmények felvéte­li rendjét. Minden magyar állampolgár kérheti felvételét az általa vá­lasztott felsőoktatási intézmény­be. ha a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges előkép­zettsége megvan, egészségi szem­pontból alkalmas és megfelel az életkor, illetve a munkaviszony szerinti feltételeknek. Felsőokta­tási intézmények nappali tagoza­tára a 35. életév betöltéséig lehet jelentkezni. Korhatárra tekintet nélkül jelentkezhetnek az esti, va­lamint a levelező tagozatra olyan dolgozók, akik legalább másfél évet már munkaviszonyban, ille­tőleg termelőszövetkezeti tagként töltöttek. A katonai szolgálat ide­jét munkaviszonyban töltött idő­nek kell tekinteni. A felsőfokú tanulmányokhoz szükséges előképzettség az érett­ségi, vagy képesítő oklevéllel ta­núsított középiskolai végzettség, illetve bármely felsőoktatási in­tézményben folytatott tanulmá­nyok sikeres befejezése. A felsőfokú technikumokba és a felsőfokú szakiskolákba jelent­kezésnél megfelelő előképzettség­nek számít a képzés szakirányá­val egyező szakmunkás-képesítés is. A felvételi kérelmet — ha a jelentkező a középiskolát két éven belül végezte el, vagy nem áll munkaviszony­ban — az iskolánál, egyébként a munkáltatónál kell benyújtani. A felvételi kérelmet az iskola, illet­ve a munkáltató köteles vélemé­nyezni, az illetékes felsőoktatási intézményhez továbbítani és a felsőoktatási intézménnyel közölt véleményéről a jelentkezőt írás­ban értesíteni. A munkáltató a felvételi kérelem továbbítását ki­zárólag esti, vagy levelező tago­zatra jelentkezés esetén tagad­hatja meg, és csak abban az eset­ben, ha a dolgozó továbbtanulása a vállalat, intézmény munkájá­ban ed nem hárítható zavart okozna. Erről a munkáltató — a kérelem benyújtásától számított nyolc nap alatt — az indokok megjelölésével a dolgozót írásban köteles értesíteni. A dolgozó a sé­relmes intézkedés megváltoztatá­sát a munkáltató felettes szervé­től kérheti. Felsőoktatási intézmény hall­gatójául származására való tekin­tet nélkül — a népgazdaság szak­ember-szükségletéhez igazodó fel­vételi létszámkereten belül — az a jelentkező vehető fel, akinek rátermettsége, tehetsége, felké­szültsége és magatartása a felvé­teli követelményeknek megfelel. A jelentkezőt a felsőoktatási in­tézmény felvételi vizsgára hívja be. Ennek időpontjáról legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidő- pont előtt írásban kell a jelent­kezőt értesíteni. A felvételi vizsga szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati részből áll. A művészeti főiskolákon a felvételi vizsgát külön utasítás szerint folytatják le. A felvételi vizsgán a jelentke­ző rátermettségét, felkészültségét a képzés szempontjából alapve­tően fontos két, vagy három tan­tárgyból kell megvizsgálni. Az egyes tantárgyakból támasztott követelmények a középiskolában oktatott tananyagon túl nem ter­jedhetnek. A felvételi vizsga eredménye alapján a vizsgabizottság indo­kolt javaslatot tesz a jelentkező felvételére, vagy a felvételi kére­lem elutasítására. A nappali tagozatokra jelent­ei, nyereményük egyenként 15 fo­rint 50 fillér. kezők összpontszámának megál­lapításánál a felvételi vizsga iár- gyaiból á középiskolai tanulmá­nyokban elért eredményt és az érettségi (képesítő) eredményt is figyelembe kell venni; az e címen adható pontszám az elérhető össz- pontszám felénél több nem lehet, A felvételi vizsgán az előírt tárgyakból nem kell vizsgáznia az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kürschák József ma­tematikai verseny, valamint az Eötvös Lóránd fizikai verseny első tíz helyezettjének, ha olyan felsőoktatási intézménybe, kartá; illetőleg szakra kéri felvételét, amelynek felvételi vizsgatárgyai között az a tárgy is szerepel, amelyben a helyezést elérte, to­vábbá azoknak a jelentkezőknek, akik felsőfokú végzettség alapján kérik felvételüket és korábbi fel­sőfokú tanulmányaikban a felvé­teli vizsga valamelyik tárgyából államvizsgát, záróvizsgát, vagy szigorlatot tettek. A versenyeken elért helyezés alapján megállapí­tott mentesítés nem terjed ki azokra, akik középiskolai tanul­mányaikat három évnél régebben fejezték be. * A felvételi bizottság a jelent­keződet — a megadott felvételi keretszámok figyelembevételével — a felvételi vizsgán megállapí­tott össz-pontszámuk sorrendjé­ben köteles felvenni. A munkásmozgalom mártírjai­nak, a magyar szabadság érdem­rend és a munkás—paraszt hata­lomért emlékérem tulajdonosai­nak gyermekeit, amennyiben a’ felvételi vizsgán megfeleltek, á sorrendre való tekintet nélkül fel kell venni. A nappali tagozatra felvételt kérő és azonos öászpont- számot elért jelentkezők közül sorrendben elsőbbségben kell ré­szesíteni a termelésben dolgozó fizikai munkások és parasztok' gyermekeit, azokat, akik a közép­iskola, elvégzése után legalább egy evet gyakorlati munkában töltöttek, s a sorkatonai szolgála­tot teljesített fiatalokat, a lesze­relésüket követő két éven belül. Az esti vagy levelező tagozatra ■ felvételt kérő és azonos osztály­zatot elért jelentkezők közül el­sősorban azokat kell felvenni,' akiknek munkakörük ellátásához • a felsőoktatási intézményben megszerezhető képesítésre szük­ségük van. A felvételi bizottság határoza­táról a jelentkezőt írásban értesí­teni kell. A rendelet az elutasítás elleni fellebbezés lehetőségeiről is in­tézkedik. A rendeletet a Művelődésügyi Közlöny június 1-i száma közli.

Next

/
Thumbnails
Contents