Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-11 / 134. szám
»63. junlns n. TöRVÁ IWEGTPl fttíPÜJSXl! 5 Negyven év a kocsma pult mögött Sok levelet kapott szerkesztőségünk a termelőszövetkezetekből, íróik arról számolnak be, hogy közös gazdaságukban rendszeressé vált az előlegfizetés. Ez a tény is igazolja, hogy megyénkben hatalmasat fejlődtek a tsz-ek, gazdasági alapjuk megerősödött, s a közös vagyon növekedése lehetővé teszi, hogy a tagok jövedelmük egy részét — előleg formájában — havonta kapják meg. Az alábbiakban közlünk a levelek bői. Szövetkezetünk pénzügyi helyzete szilárd Termelőszövetkezetünk pénzügyi helyzete a megalakulástól kezdve szilárd — írja Jaikab Albert tsz elnök Kisdorogról. — Nem volt egyetlen alkalom sem, hogy pénzügyi fedezetlenség, vagy banki sorbaállás fordult volna elő. 1961. januártól fizetünk munkaegység-előleget. Az elmúlt két évben munkaegységenként tíz forintot fizettünk. Az 1963-as évre a tervszerinti előleg 11.65 Ft De ezzel szemben jelenleg 10 forintot fizetünk, míg júniusban és augusztusban, amikor a munka csúcspontja van, a megtakarított keretből. valamint a tsz jobb pénzügyi helyzete következtében nagyobb előleg kerül kifizetésre. mint a tervezett. Az elmúlt években a munkaegység-előleg fizetésére a fedezetet a tej és tojás folyamatos értékesítéséből, betakarítás után a termények eladásából fizettük. Ezekben az években még előfordult, hogy az év első felében, rövidlejáratú bankhitelt vettünk igénybe, melynek fedezetét azonban az év második felében lekötött és értékesített állat- és terményszerződéseink teljesítése biztosította. Ez évben már hitel igénybevételére nem volt szükségünk, az előleget saját pénzeszközeinkből fizettük. Ezt úgy tudjuk biztosítani,. hogy a szerződéseinket úgy kötöttük meg (sertés-hízómarha stb.) hogy azok folyamatosak legyenek az egész évben, s így kiadásainkat zökkenőmentesen fedezik. Az állatállomány alapul szolgál az előlegfizetésre Az Udvari Béke Termelőszövetkezetben rendszeresen fizetnek munkaegység-előleget — írja Simon József levelezőnk. — Ezt az összeget majdnem olyan pontosan kapják a tsz tagjai, mint az üzemi munkások, vagy más vállalati dolgozók. Ahhoz. hogy. a termelőszövetkezét fizetni tudjon. természetesen alapnak is kell lenni. Ez pedig az udvari tsz-ben megvan. Már eddig 130 darab hízott sertést ér-" iékesítettek. s még a félév folyamán mintegy 140-et adnak le, átlag 106—110-kg-os súlyban. Hízó- marhából ugyancsak a félév folyamán 22 darabot értékesítenek. Tejből is szép jövedelemre tesz szert a tagság. Az első negyedévi tejtermelési tervüket 24 hektoliterrel túlteljesítették. A kormányhatározat megjelenése után, — ami magában foglalja, hogy azok az állattartók, akiknek a tehénállománya nem tbc-s, 30 fillérrel többet kapnak a tej literéért, — a tsz vezetősége az egészséges teheneket elkülönítette, s ez közel 20 000 forint többletbevételt jelentett. A közős gazdaság jövedelmét növeli a majoránna termesztése is, ami gyógyszeriparunk egyik fontos alapanyaga. A kertészet, a baromfitenyésztés, a haltenyésztés szolgál pénzforrásul A teveli Kossuth ■ Tsz 3000 holdon gazdálkodik — írja Ambrus Lukács vb-élnök. — A munkákban rendszeresen részt vesz közel 300 fő. A tsz vezetősége sokat töprengett azon. miként biztosíthatja a tagok részére a rendszeres előlegfizetést. Ez évre a gazdasági terv 10 forint munkaegység előleg fizetését határozta meg, amit minden hónap első napjaiban fizetnek ki. Az év első négy hónapjában is biztosítani tudták az előlegfizetést, pedig ebben az időben viszonylag kevesebb bevételhez jut a tsz. Bankhitel nélkül 6b—10 000 forintot fizetnek ki előlegként. Alapul szolgál az előlegfizetésre, hogy a szövetkezet folyamatosain biztosítja a hízott sertés, és -marha értéikesításét. A nehéz időjárási viszonyok ellenére is az első negyedévben 5000 darab pecsenyeesir- két értékesített. Az egyedi takarmányozás bevezetésével jelentősen növekedett a tejhozam, s ez is nagy pénzforrásul szolgál. Az 1962-cs évről a kertészet is több olyan zöldségféleséget termelt amelynek értékesítése a téli hónapokban történt. Éves viszonylatban mintegy 180 000 forint bevételt jelent a közéleteknek és magánszemélyeknek végzett fuvar is. Ezenkívül a tsz haltenyésztése ugyancsak a téli és koratavaszi hónapokban jelentős bevételt biztosít. Mindezekhez hozzájárul az, hogy a szövetkezet vezetősége körültekintően tanulmányozza a pénzügyi tervben foglalt feladatok végrehajtását, s nem utolsósorban az, hogy a tagok szorgalmasam dolgoznak. [ fl vadszőlővel befuttatott teraszon fehér asztal mellett po- harazgatunk és valamennyien nagy figyelemmel hallgatjuk Dió- íási Lajos bácsit, aki az elmúlt évtizedek történelméből egy-egy kedves epizóddal rukkol elő. A hajdani tulajdonosról elnevezett Diófási csárda vezetője volt ő, aki tizenkét évvel ezelőtt önként ajánlotta fel a kocsmáját a helybeli íöldművesszövetkezetnek. S a cégtábla változása után ugyan úgy odaállt mindennap a kocsmapult mögé, mint annakelőtte, s mostanáig, mint az egység vezetője szolgálta ki a vendégekét. De sajnos megöregedett. Haja fehér, homlokán mély barázdákat szántott az élet, elfáradt. A negyven évi szolgálat után nyugdíjazását kérte. Szülőfaluja, Harc község, felnőtt lakói szinte valamennyien megadták azt a tiszteletet a hatvan éves embernek, hogy eljöttek békés, nyugodt és nagyon boldog nyugdíjas éveket kívánni Diófási Lajosnak és népes családjának. Az ünneplőkhöz mi is csatlakoztunk. Megvártuk, míg elhangzottak a munkatársak ilyenkor szokásos rögtönzött beszédei, melyben az ünnepelt munkásságát méltatták. Átadtuk a szövetkezet és a szakszervezet ajándékait, utána megkérdeztük: — Miben látja Lajos bácsi népszerűségének okát? — Elpirult és csak ennyit mondott: — Mindig és minden körülmények között az embert láttam és tiszteltem az emberben. Talán ez, egész biztos, hogy ez a magyarázat. IS lám milyen a véletlen! A csárda udvarára nagy porfelhőt kavarva két magánautó kanyarodott be. Utasai inni kértek. A kocsma zárva volt, amit láthattak, de ezt a nyomaték miatt szóMost már nehéz elhinni a rendkívül zord tél okozta nehézségeket. látva a haragoszöldbe borult nyári erdőt. A bi- kácsi erdő útjain járva Vida László, az erdészet vezetője pedig éppen erről beszél. r— Még szerencse, hogy a gondoskodásunk nyomán — magyarázza — a vadállományban jelentős kár nem keletkezett. De például a fakitermelés szünetelt. s elmaradt az őszi erdősítés is. Nem kis gond volt tehát a késői kitavaszodás után a munkákat úgy beindítani, hogy behozzuk az elmaradást. — Éppen ezért a munkaerőt át kell csoportosítani. Ez annyit jelentett, hogy legelső feladatként azokhoz a munkákhoz kellett munkaerőt biztosítani, amelyek nem várhattak. Ilyen volt az erdősítés, az erdőfelújítás és a csemetekerti feladatok. Aztán részletesen elmagyarázza, hogy az erdősítés, az erdőtelepítés azt jelenti, hogy oda ültetnek fákat, ahol eddig nem volt. így növekszik évről évre az erdészet fatermelő területe. Nem kis örömmel újságolja, hogy ennek révén, a nehézségek ellenére is sikerült a tervezett 92 hektárral növelni az erdőterületet. Az erdőfelújítás alatt azt kell érteni, hogy az előző években kitermelt erdők helyébe újra fákat ültetnek. Sikerült a tervezett 74 hektárt betelepíteni. 1 Zömében nyárfacsemete kerül ültetésre. Rendkívül fontos ipari nyersanyag ez a papír. a rostlemez, és a gyufa gyártásához. Ültetnek aztán akác- és fenyőfa-csemetéket, bányafák és fűrészrönkök céljára. ban is közölték velük, előbb Diófási Lajos, később az ő munkakörét átvevő Lukács János egységvezető. ök oda se neki, mondták tovább a magukét. Az egyik úrvezető még azt a megjegyzést is megkockáztatta, hogy „ha rajta múlna, elbánna az ilyen kocsmá- rosokkal, akik nem szolgálják ki a vendéget. . Alighogy elmentek, motorbúgás szakította félbe beszélgetésünket. Az új jövevény szíves elnézést kért zavarásáért, mente- getődzött, hogy nem tudott az összejövetelről. Látta ugyan, hogy a kocsma zárva van, mégis betért, mert 8 órája van úton, nem evett, s itt máskor is kiszolgálták, amikor zárva volt a bejárati ajtó. A nyugalomba vonult csapiáros és a Diófacsárda újdonsült vezetője összenéztek, s szinte egyszerre invitálták be az üt porától piszkos, olajos ruhát viselő embert. — Ezt a motorost soha sem láttam, ugyan úgy, mint az előbbi két autóst, de emberséges volt, s ezt feltétlenül emberséggel kellett viszonozni — jegyezte meg az ünnepelt, majd gyorsan hozzátette: — Az elmúlt negyven évben itt megforduló vendégek többsége olyan volt, mint a mi motorosunk, — emberséges ember. S előttük a Diófacsárda mindig nyiva volt. Igen. Erről tanúskodik az a sok távirat is, amit fv. ország minden részéből küldtek a Diófási család címére. Megérdemli, mert országszerte ismert csárdában a negyven év alatt durván számolva elmért 2400 hektó bort. 3600 hektó sört. 15 000 liter pálinkát. és ki tudja hányszor szólaltatta meg Kálmán és Lehár Ismert operett keringőit. Pedig a kocsmában nem volt soha zenekar, Diófási bácsi sem játszik És még egy, a mi megyénk számára is közvetlenebbül érzékelhető terméke jván az itteni erdőnek. Termelnek a közös gazdaságok részére is faanyagot a szerfás építkezésekhez. Az idén 19 garnitúrát szállítanak el. A csemetekerti munkák két részre oszlanak. Egyrészt a már elültetett csemetéket kell gondosan ápolni. Nem is gondolná az ember, hogy — Vida elvtárs szavaival élve — legalább úgy kell ápolni, mint a kukoricát.. Kétszer, de ha kell háromszor is meg kell kapálni. Ezt a munkát százötvenen, főként nők végzik. Másrészt meg kell termelni az erdősítéshez szükséges csemetéket, nemcsak a saját és a megyei erdősítéshez, hanem az országos fásításhoz is hozzá kell járulni. Ezt végzik négy nagy csemetekertben, összesen 55 hektárcm. Visszakanyarodva az erdészlak felé, néhol ölbe rakott farakásokat látunk. Vida elvtárs elérti a rájuk vetett pillantásomat. — Azért a fakitermeléssel sem vagyunk oly nagyon lemaradva. Most már. hogy a csak tavasszal elvégezhető munkákkal rendben vagyunk, teljes erővel az elmaradás behozásáért dolgozhatunk. 4700 köbmétert már kitermeltünk, s mire a mi évünk szeptemberben lejár, a még hiányzó 1000 köbméter is meglesz. Lám. e rövid séta is megmutatta. sok-sok gazdagságot, szépséget rejt az erdő. de gondokat is. Egyúttal az is bizonyos, hogy az erdei gondokon is győzedelmeskedik az ember. (sz-ej semmilyen hangszeren. Van viszont egy verkli, ami a maga nemében egyedülálló az országban, ötvenegy esztendővel ezelőtt a csárda alapítását követő harmadik esztendőben Csehországból hozatta idősebb Diófási Lajos, száz mázsa búza értékét adta érte. A szekrényhez hasonló alkotmány ma már műemlék, de ha „megetetik” egy forinttal és felhúzzák, éppen olyan tisztán szólaltat meg huszonnégy melódiát, mint ötven évvel ezelőtt. S ma éppen úgy vonzza a látogatókat, mint hajdan, amikor nem a twist, hanem a csárdás meg a keringő járta. Az alig több mint ezer lakost számláló Harc község fiataljai ma is minden szombaton és vasárnap ropják a táncot a wurlitzer ősének tartott verkli dallamaira. IA verkli és a csárda tefkori !----------------------------- tulajdonosa tehát ezután mint vendég lépi majd át annak a mindig ragyogóan tiszta helyiségnek a küszöbét, ahol 40 évig mérte a kitűnő szekszárdi borokat. S azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: mindig ott lesz kabátja hajtókáján a „Kiváló szövetkezeti dolgozó” kitüntetés, amit most kapott meg. Erre annyira küszke Diófási Lajos, hogy nincs jelző, amivel ezt ki lehetne fejezni. Mert mint mondotta, úgy értékeli, hogy a kitüntetést minden szövetkezeti tag és valamennyi vendég nevében kapta. Ennél nagyobb megbecsülés pedig nincs a világon. R. É. Fiatal mezőgazdasági szakemberek tanáeskozása Június 20-án megrendezik Szek- szárdon a Tolna megyei fiatal mezőgazdasági szakemberek tanácskozását. Ezen Berecz László, a megyei pártbizottság megbízott osztályvezetője mond beszédet a fiatal szakemberek feladatairól és a mezőgazdasággal kapcsolatos időszerű tennivalókról. A tanácskozást a KISZ szervezi. Megkezdték a birkanyírást a györkönyi Szabadság Tsz-ben Györkönyben hagyományos a juhtenyésztés. Ezt a hagyományt folytatják tovább a termelőszövetkezetek, most már nagyüzmi szinten és a réginél sokkal jobb eredményekkel. A györkönyi Szabadság Tsz-nek 400 nyírásra váró birkája van. A juhok nyírását tegnap megkezdték. s a szakemberek becslése szerint idén is kielégítő: négy kilót meghaladó lesz a nyírási átlag. Gépszerelőképző-tanfolyam kezdődik Adandón Az ádándi szakiskolán 1963. szeptember 1-én hathónapos mezőgazdasági gépszerelő-képző tanfolyam indul. Felvételi követelmények : mezőgazdasági gépészi, vagy traktoros gépészi szakmunkás bizonyítvány, a munkahely vezetőinek javaslata és a szakmai alkalmasságot igazoló orvosi papír. Mindezek birtokában felvételi vizsga nélkül nyerhetnek a jelentkezők felvételt. Bizonyos esetekben felvételi vizsgát is kell tenni. Erről bővebb felvilágosítást a szakiskola nyújt az érdeklődőknek. Jelentkezési lapokat a szakiskolától. vagy a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályától lehet igényelni. A jelentkezés végső határideje augusztus 15. Országos tapasztalatcsere 1 látogatás (Tudósítónktól.) A Földművelésügyi Minisztérium Tájékoztatási és Propaganda Osztálya az ország összes megyei agropropagandistái részére kétnapos bemutatót rendez Bács- Kiskun megyében és Tolna megyében. A vendégek június 14-én érkeznek a Szekszárdi Állami Gazdaság pörbölyi üzemegységébe. A program keretében megtekintik a gazdaság tehenészetét, a borjú és a növendákállat nevelést a Harwestor működését, a sertéstelepet, az öntözést, valamint a szőlőtelepítést, Ma este, Szekszáráon MAYA Fényes Szabolcs—Harmath Imre Maya című operettjével ma este Szekszárdon vendégszerepei a Pécsi Nemzeti Színház együttese. A darabot Kalmár András rendezte, amelynek főszerepeit Pécsi Ildikó. Péter Gizi. Koós Olga, ifjú Latabár Kálmán és Mester István játsszák. Az előadásra a szekszárdi szabadtéri színpadon kerül sor este nyolc órai kezdettel. Rossz idő esetén a „Soós Sándor” Városi Művelődési Házban tartják meg az elő- adást. ERDEI GONDOK
