Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám

»63. junlns n. TöRVÁ IWEGTPl fttíPÜJSXl! 5 Negyven év a kocsma pult mögött Sok levelet kapott szerkesztő­ségünk a termelőszövetkezetekből, íróik arról számolnak be, hogy közös gazdaságukban rendszeres­sé vált az előlegfizetés. Ez a tény is igazolja, hogy megyénkben hatal­masat fejlődtek a tsz-ek, gazda­sági alapjuk megerősödött, s a közös vagyon növekedése lehető­vé teszi, hogy a tagok jövedel­mük egy részét — előleg formá­jában — havonta kapják meg. Az alábbiakban közlünk a levelek bői. Szövetkezetünk pénzügyi helyzete szilárd Termelőszövetkezetünk pénz­ügyi helyzete a megalakulástól kezdve szilárd — írja Jaikab Al­bert tsz elnök Kisdorogról. — Nem volt egyetlen alkalom sem, hogy pénzügyi fedezetlenség, vagy banki sorbaállás fordult volna elő. 1961. januártól fize­tünk munkaegység-előleget. Az elmúlt két évben munkaegysé­genként tíz forintot fizettünk. Az 1963-as évre a tervszerinti előleg 11.65 Ft De ezzel szemben jelen­leg 10 forintot fizetünk, míg júniusban és augusztusban, amikor a munka csúcspontja van, a megtakarított keret­ből. valamint a tsz jobb pénz­ügyi helyzete következtében nagyobb előleg kerül kifize­tésre. mint a tervezett. Az elmúlt években a munka­egység-előleg fizetésére a fedeze­tet a tej és tojás folyamatos érté­kesítéséből, betakarítás után a termények eladásából fizettük. Ezekben az években még előfor­dult, hogy az év első felében, rö­vidlejáratú bankhitelt vettünk igénybe, melynek fedezetét azon­ban az év második felében lekö­tött és értékesített állat- és ter­ményszerződéseink teljesítése biz­tosította. Ez évben már hitel igénybe­vételére nem volt szüksé­günk, az előleget saját pénz­eszközeinkből fizettük. Ezt úgy tudjuk biztosítani,. hogy a szerződéseinket úgy kötöttük meg (sertés-hízómarha stb.) hogy azok folyamatosak legyenek az egész évben, s így kiadásainkat zökkenőmentesen fedezik. Az állatállomány alapul szolgál az előlegfizetésre Az Udvari Béke Termelőszövet­kezetben rendszeresen fizetnek munkaegység-előleget — írja Si­mon József levelezőnk. — Ezt az összeget majdnem olyan pontosan kapják a tsz tagjai, mint az üzemi mun­kások, vagy más vállalati dolgozók. Ahhoz. hogy. a termelőszövetkezét fizetni tudjon. természetesen alapnak is kell lenni. Ez pedig az udvari tsz-ben megvan. Már eddig 130 darab hízott sertést ér-" iékesítettek. s még a félév folya­mán mintegy 140-et adnak le, át­lag 106—110-kg-os súlyban. Hízó- marhából ugyancsak a félév fo­lyamán 22 darabot értékesítenek. Tejből is szép jövedelemre tesz szert a tagság. Az első negyedévi tejtermelési tervüket 24 hekto­literrel túlteljesítették. A kormányhatározat megje­lenése után, — ami magában foglalja, hogy azok az állat­tartók, akiknek a tehénállo­mánya nem tbc-s, 30 fillér­rel többet kapnak a tej lite­réért, — a tsz vezetősége az egészséges teheneket elkülö­nítette, s ez közel 20 000 fo­rint többletbevételt jelentett. A közős gazdaság jövedelmét nö­veli a majoránna termesztése is, ami gyógyszeriparunk egyik fon­tos alapanyaga. A kertészet, a baromfitenyésztés, a haltenyésztés szolgál pénzforrásul A teveli Kossuth ■ Tsz 3000 hol­don gazdálkodik — írja Ambrus Lukács vb-élnök. — A munkák­ban rendszeresen részt vesz közel 300 fő. A tsz vezetősége sokat töp­rengett azon. miként biztosíthat­ja a tagok részére a rendszeres előlegfizetést. Ez évre a gazdasá­gi terv 10 forint munkaegység előleg fizetését határozta meg, amit minden hónap első napjai­ban fizetnek ki. Az év első négy hónapjában is biztosítani tudták az előlegfizetést, pedig ebben az időben viszonylag kevesebb be­vételhez jut a tsz. Bankhitel nélkül 6b—10 000 forintot fizetnek ki előleg­ként. Alapul szolgál az előlegfizetésre, hogy a szövetkezet folyamatosain biztosítja a hízott sertés, és -mar­ha értéikesításét. A nehéz időjárási viszonyok ellenére is az első negyedév­ben 5000 darab pecsenyeesir- két értékesített. Az egyedi ta­karmányozás bevezetésével jelentősen növekedett a tej­hozam, s ez is nagy pénz­forrásul szolgál. Az 1962-cs évről a kertészet is több olyan zöldségféleséget termelt amely­nek értékesítése a téli hóna­pokban történt. Éves viszonylatban mintegy 180 000 forint bevételt jelent a közéleteknek és magánszemélyek­nek végzett fuvar is. Ezenkívül a tsz haltenyésztése ugyancsak a téli és koratavaszi hónapokban jelentős bevételt biztosít. Mind­ezekhez hozzájárul az, hogy a szövetkezet vezetősége körülte­kintően tanulmányozza a pénz­ügyi tervben foglalt feladatok végrehajtását, s nem utolsósor­ban az, hogy a tagok szorgalma­sam dolgoznak. [ fl vadszőlővel befuttatott teraszon fehér asztal mellett po- harazgatunk és valamennyien nagy figyelemmel hallgatjuk Dió- íási Lajos bácsit, aki az elmúlt évtizedek történelméből egy-egy kedves epizóddal rukkol elő. A hajdani tulajdonosról elnevezett Diófási csárda vezetője volt ő, aki tizenkét évvel ezelőtt önként ajánlotta fel a kocsmáját a hely­beli íöldművesszövetkezetnek. S a cégtábla változása után ugyan úgy odaállt mindennap a kocs­mapult mögé, mint annakelőtte, s mostanáig, mint az egység ve­zetője szolgálta ki a vendégekét. De sajnos megöregedett. Haja fehér, homlokán mély barázdá­kat szántott az élet, elfáradt. A negyven évi szolgálat után nyug­díjazását kérte. Szülőfaluja, Harc község, fel­nőtt lakói szinte valamennyien megadták azt a tiszteletet a hat­van éves embernek, hogy eljöttek békés, nyugodt és nagyon boldog nyugdíjas éveket kívánni Diófási Lajosnak és népes családjának. Az ünneplőkhöz mi is csatlakoz­tunk. Megvártuk, míg elhangzot­tak a munkatársak ilyenkor szo­kásos rögtönzött beszédei, mely­ben az ünnepelt munkásságát méltatták. Átadtuk a szövetkezet és a szakszervezet ajándékait, utána megkérdeztük: — Miben látja Lajos bácsi népszerűségének okát? — Elpirult és csak ennyit mondott: — Mindig és minden körülmények között az embert láttam és tiszteltem az emberben. Talán ez, egész biztos, hogy ez a magyarázat. IS lám milyen a véletlen! A csárda udvarára nagy porfel­hőt kavarva két magánautó ka­nyarodott be. Utasai inni kértek. A kocsma zárva volt, amit láthat­tak, de ezt a nyomaték miatt szó­Most már nehéz elhinni a rendkívül zord tél okozta ne­hézségeket. látva a haragoszöld­be borult nyári erdőt. A bi- kácsi erdő útjain járva Vida László, az erdészet vezetője pe­dig éppen erről beszél. r— Még szerencse, hogy a gondoskodásunk nyomán — ma­gyarázza — a vadállományban jelentős kár nem keletkezett. De például a fakitermelés szü­netelt. s elmaradt az őszi erdő­sítés is. Nem kis gond volt te­hát a késői kitavaszodás után a munkákat úgy beindítani, hogy behozzuk az elmaradást. — Éppen ezért a munkaerőt át kell csoportosítani. Ez annyit jelentett, hogy legelső feladat­ként azokhoz a munkákhoz kel­lett munkaerőt biztosítani, amelyek nem várhattak. Ilyen volt az erdősítés, az erdőfelújí­tás és a csemetekerti feladatok. Aztán részletesen elmagya­rázza, hogy az erdősítés, az er­dőtelepítés azt jelenti, hogy oda ültetnek fákat, ahol eddig nem volt. így növekszik évről évre az erdészet fatermelő területe. Nem kis örömmel újságolja, hogy ennek révén, a nehézsé­gek ellenére is sikerült a ter­vezett 92 hektárral növelni az erdőterületet. Az erdőfelújítás alatt azt kell érteni, hogy az előző évek­ben kitermelt erdők helyébe újra fákat ültetnek. Sikerült a tervezett 74 hektárt betelepí­teni. 1 Zömében nyárfacsemete kerül ültetésre. Rendkívül fon­tos ipari nyersanyag ez a pa­pír. a rostlemez, és a gyufa gyártásához. Ültetnek aztán akác- és fenyőfa-csemetéket, bányafák és fűrészrönkök cél­jára. ban is közölték velük, előbb Dió­fási Lajos, később az ő munka­körét átvevő Lukács János egy­ségvezető. ök oda se neki, mond­ták tovább a magukét. Az egyik úrvezető még azt a megjegyzést is megkockáztatta, hogy „ha rajta múlna, elbánna az ilyen kocsmá- rosokkal, akik nem szolgálják ki a vendéget. . Alighogy elmentek, motorbú­gás szakította félbe beszélgeté­sünket. Az új jövevény szíves elnézést kért zavarásáért, mente- getődzött, hogy nem tudott az összejövetelről. Látta ugyan, hogy a kocsma zárva van, mégis betért, mert 8 órája van úton, nem evett, s itt máskor is kiszol­gálták, amikor zárva volt a be­járati ajtó. A nyugalomba vonult csapiáros és a Diófacsárda újdonsült veze­tője összenéztek, s szinte egyszer­re invitálták be az üt porától piszkos, olajos ruhát viselő em­bert. — Ezt a motorost soha sem láttam, ugyan úgy, mint az előbbi két autóst, de emberséges volt, s ezt feltétlenül emberséggel kellett viszonozni — jegyezte meg az ünnepelt, majd gyorsan hozzá­tette: — Az elmúlt negyven év­ben itt megforduló vendégek többsége olyan volt, mint a mi motorosunk, — emberséges em­ber. S előttük a Diófacsárda min­dig nyiva volt. Igen. Erről tanúskodik az a sok távirat is, amit fv. ország minden részéből küldtek a Dió­fási család címére. Megérdemli, mert országszerte ismert csárdá­ban a negyven év alatt durván számolva elmért 2400 hektó bort. 3600 hektó sört. 15 000 liter pálin­kát. és ki tudja hányszor szólal­tatta meg Kálmán és Lehár Is­mert operett keringőit. Pedig a kocsmában nem volt soha zene­kar, Diófási bácsi sem játszik És még egy, a mi megyénk számára is közvetlenebbül ér­zékelhető terméke jván az itte­ni erdőnek. Termelnek a közös gazdaságok részére is faanya­got a szerfás építkezésekhez. Az idén 19 garnitúrát szállítanak el. A csemetekerti munkák két részre oszlanak. Egyrészt a már elültetett csemetéket kell gon­dosan ápolni. Nem is gondolná az ember, hogy — Vida elvtárs szavaival élve — legalább úgy kell ápolni, mint a kukoricát.. Kétszer, de ha kell háromszor is meg kell kapálni. Ezt a mun­kát százötvenen, főként nők végzik. Másrészt meg kell termelni az erdősítéshez szükséges cse­metéket, nemcsak a saját és a megyei erdősítéshez, hanem az országos fásításhoz is hozzá kell járulni. Ezt végzik négy nagy csemetekertben, összesen 55 hektárcm. Visszakanyarodva az erdész­lak felé, néhol ölbe rakott fa­rakásokat látunk. Vida elvtárs elérti a rájuk vetett pillantáso­mat. — Azért a fakitermeléssel sem vagyunk oly nagyon lema­radva. Most már. hogy a csak tavasszal elvégezhető munkák­kal rendben vagyunk, teljes erővel az elmaradás behozá­sáért dolgozhatunk. 4700 köb­métert már kitermeltünk, s mi­re a mi évünk szeptemberben lejár, a még hiányzó 1000 köb­méter is meglesz. Lám. e rövid séta is megmu­tatta. sok-sok gazdagságot, szép­séget rejt az erdő. de gondokat is. Egyúttal az is bizonyos, hogy az erdei gondokon is győzedel­meskedik az ember. (sz-ej semmilyen hangszeren. Van viszont egy verkli, ami a maga nemében egyedülálló az országban, ötven­egy esztendővel ezelőtt a csárda alapítását követő harmadik esz­tendőben Csehországból hozatta idősebb Diófási Lajos, száz mázsa búza értékét adta érte. A szek­rényhez hasonló alkotmány ma már műemlék, de ha „megetetik” egy forinttal és felhúzzák, éppen olyan tisztán szólaltat meg hu­szonnégy melódiát, mint ötven évvel ezelőtt. S ma éppen úgy vonzza a látogatókat, mint haj­dan, amikor nem a twist, hanem a csárdás meg a keringő járta. Az alig több mint ezer lakost szám­láló Harc község fiataljai ma is minden szombaton és vasárnap ropják a táncot a wurlitzer ősé­nek tartott verkli dallamaira. IA verkli és a csárda tefkori !----------------------------- tulajdo­nosa tehát ezután mint vendég lépi majd át annak a mindig ra­gyogóan tiszta helyiségnek a kü­szöbét, ahol 40 évig mérte a ki­tűnő szekszárdi borokat. S azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: mindig ott lesz kabátja hajtókáján a „Kiváló szövetkezeti dolgozó” kitüntetés, amit most kapott meg. Erre annyira küszke Diófási Lajos, hogy nincs jelző, amivel ezt ki lehetne fejezni. Mert mint mondotta, úgy érté­keli, hogy a kitüntetést minden szövetkezeti tag és valamennyi vendég nevében kapta. Ennél na­gyobb megbecsülés pedig nincs a világon. R. É. Fiatal mezőgazdasági szakemberek tanáeskozása Június 20-án megrendezik Szek- szárdon a Tolna megyei fiatal mezőgazdasági szakemberek ta­nácskozását. Ezen Berecz László, a megyei pártbizottság megbízott osztályvezetője mond beszédet a fiatal szakemberek feladatairól és a mezőgazdasággal kapcsolatos időszerű tennivalókról. A tanács­kozást a KISZ szervezi. Megkezdték a birkanyírást a györkönyi Szabadság Tsz-ben Györkönyben hagyományos a juhtenyésztés. Ezt a hagyományt folytatják tovább a termelőszö­vetkezetek, most már nagyüzmi szinten és a réginél sokkal jobb eredményekkel. A györkönyi Szabadság Tsz-nek 400 nyírásra váró birkája van. A juhok nyírását tegnap megkezd­ték. s a szakemberek becslése szerint idén is kielégítő: négy kilót meghaladó lesz a nyírási átlag. Gépszerelőképző-tanfolyam kezdődik Adandón Az ádándi szakiskolán 1963. szeptember 1-én hathónapos me­zőgazdasági gépszerelő-képző tan­folyam indul. Felvételi követel­mények : mezőgazdasági gépészi, vagy traktoros gépészi szakmun­kás bizonyítvány, a munkahely vezetőinek javaslata és a szakmai alkalmasságot igazoló orvosi pa­pír. Mindezek birtokában felvé­teli vizsga nélkül nyerhetnek a jelentkezők felvételt. Bizonyos esetekben felvételi vizsgát is kell tenni. Erről bővebb felvilágosítást a szakiskola nyújt az érdeklődők­nek. Jelentkezési lapokat a szak­iskolától. vagy a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályától le­het igényelni. A jelentkezés vég­ső határideje augusztus 15. Országos tapasztalatcsere 1 látogatás (Tudósítónktól.) A Földművelésügyi Minisztéri­um Tájékoztatási és Propaganda Osztálya az ország összes me­gyei agropropagandistái részére kétnapos bemutatót rendez Bács- Kiskun megyében és Tolna me­gyében. A vendégek június 14-én érkeznek a Szekszárdi Állami Gazdaság pörbölyi üzemegységé­be. A program keretében megte­kintik a gazdaság tehenészetét, a borjú és a növendákállat neve­lést a Harwestor működését, a sertéstelepet, az öntözést, vala­mint a szőlőtelepítést, Ma este, Szekszáráon MAYA Fényes Szabolcs—Harmath Im­re Maya című operettjével ma este Szekszárdon vendégszerepei a Pécsi Nemzeti Színház együt­tese. A darabot Kalmár András rendezte, amelynek főszerepeit Pécsi Ildikó. Péter Gizi. Koós Olga, ifjú Latabár Kálmán és Mester István játsszák. Az elő­adásra a szekszárdi szabadtéri színpadon kerül sor este nyolc órai kezdettel. Rossz idő esetén a „Soós Sándor” Városi Művelő­dési Házban tartják meg az elő- adást. ERDEI GONDOK

Next

/
Thumbnails
Contents