Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

8 1963. június 9. fÖESS STESfEI SEPÖJgÄS Munkában a labdarúgó-szövetség A megyei labdarúgó-szövet­ségben az elmúlt két hét szerdá­ján nagy volt a „forgalom”. Kü­lönösen a fegyelmi bizottságnak volt sok munkája, amikor nem kevesebb mint 15 ügyben hozott döntést. Honti Sándor bátaszéki játékost június 10-ig, Somorjai Géza tolnai játékost június 17-ig. Hulló Lajos simontomyai játé­kost június 17-ig, Bottá János hő- gyészi játékost, június 17-ig, Mar­tin János hőgyészi játékost augusztus 5-ig Pavel ka József tamási játékost július 1-ig, Tóth Lajos dalmandi játékost július 3-ig, Csikós István döbröközi já­tékost június 10-ig, Arató Árpád dombóvári játékost július 3-ig tiltotta el a játéktól. A fegyelmi bizottság döntést hozott Teszler József és Tar Jó­zsef dalmandi játékosok ügyében is. Teszler József átigazolása még riem érvényes Dalmandra, ő azon­ban Tar József igazolásával sze­repelt Te vei ellen. Ugyanakkor Tar József nyilatkozatot adott a szövetségnek, melyben azt állít­ja, hogy ő szerepelt Te vei ellen. A fegyelmi bizottság Teszler Jó­zsefet és Tar Józsefet 1963. de­cember 31-ig mindennemű játék­tól eltiltotta. A labdarúgó-szövetség a félbe­szakadt Szekszárdi Honvéd—Bá- ta megyei II. osztályú bajnoki mérkőzést a pályán elért 6:2-es eredménnyel igazolta a Szekszár­di Honvéd javára Ugyancsak a Szekszárdi Honvéd kapta meg a Szekszárdi Petőfi II. csapata el­leni mérkőzés két pontját, mivel a Petőfi játékosainak nem volt megfelelő igazolása. Itt említ­jük meg hogy az elmaradt Nagy- mányok II—Dombóvári Fatelítő megyei II. osztályú mérkőzést a bajnokság utolsó fordulója után kell lejátszani. A Dombóvári Fa­telítő köteles Nagymányoknak a felmerült kiadásokat megtéríteni. A u w * m járási labdarúgó­bajnokság állása Szekszárdi járás: 1. Alsóhídvég 16 12 2 2 29:16 26 2. Öcsény 16 9 4 3 37:23 21 x 3. Decs 16 9 3 4 32:27 21 4. Szedres 16 8 3 5 42:33 19 5. Pörböly 15 7 3 5 29:29 17 6. Sz. Szőlőhegy 16 6 4 6 28:23 16 7. Sz. Gépjavító 9 4 3 2 24:19 11 8. Alsórtána 15 5 2 8 29:32 11x 9. Bogyíszló 9 3 1 5 10:21 7 10. Kajmád 16 2 1 13 24:58 5 1t. Kölesd visszalépett. A l bajnokság állása I Bogyíszló II. és a Szekszárdi Gépjavító eredményei nélkül: 1. Alsóhídvég 15 11 2 2 26:14 24 2. Decs 14 8 3 3 27:23 19 3. Őcsény 14 8 3 3 32:20 18x 4. Szedres 14 7 2 5 38:30 16 5. Sz. Szőlőhegy 14 6 3 5 26:19 15 6. Pörböly 13 6 2 5 20:23 14 7. Alsónána 14 4 2 8 24:31 9x 8. Kajmád 14 2 1 11 20:50 5 9. Kölesd visszalépett. x=1 büntetőpont levonva. Bonyhádi járás: 1. Závod 9 7 1 1 22:12 15 2. Mucsfa 10 7 1 2 20:12 15 3. Kéty 10 6 — 4 20:16 12 4. Kismányok 10 5 — 5 25:24 10 5. Nagyvejke 10 3 2 5 15:9 8 6. Zomba 9 3 1 5 12:22 7 7. Felsőnána 8 2 1 5 4:18 5 8. Lengyel 10 i — 8 4:10 4 Ellentétes tervek A 16 éves gimnazista kosárlab- dás lány jelenleg 175 centis, ed­zője bizakodik, hogy még leg­alább 10 centit jog nőni. Ö elke­seredetten tiltakozik, mondván, hogy egyetlen centivel sem sze­retne magasabb lenni. A kitűnő labdarúgókapus elbe­szélése szerint élete legjobb vé­dését egy vidéki kupamérkőzésen produkálta, ahol már a döntetlen is elég lett volna a továbbjutás­hoz. A befejezés előtt pár perccel szólt neki a szakosztályvezető, hogy engedjen be, egy labdát, mi­vel a játékosoknak szabadságra kell menni, nem akarnak a kö­vetkező vasárnap játszani, ű azonban képtelen volt gólt kap­ni, s 0:0-ra végződött a találkozó. Így aztán a mérkőzés után egy­szerre ünnepelték és szidták já­tékostársai. * A neves csatár hetek óta nem játszik, s emiatt a közönség egy része türelmetlenkedik, ö mesélte a következőket, enyhe akasztófa­humorral fűszerezve: Együtt dolgozom á cüiipal egyik vezetőjével. Az illető egész nap csapatösszeállítási terveken töpreng. A papírkosárból kisze­degetett tervek alapján megálla­pítottam, hogy kedden 15 variá­ció készült. Eggyen jobbszélső va­gyok, kettőn középcsatár, ötön nem szerepelek, héten pedig zá­rójelben van a nevem. Remélem, vasárnapra eltűnnek a zárójelek, s a pályán találom magam! — av — Mai iabdarúgó-műsor NB III. Nagymányóki Bányász—Pécsi BTC 17.30 óra. Vezeti: Boronkai. Szekszárdi Petőfi—Kalocsai Kini­zsi 17.30. V: Horváth. Kiskunha­lasi MEDOSZ—Dombóvári VSE 17. '*V: Rollédér. Pécssiabólcsi Bányász—Szekszárdi Dózsa 17 V: Széki. Megyebajnokság: Simontomya—Győré 17.30: V: Varga. Dombóvár—Cikó 17.30. V: Pogány. Gerien—Paks 17.30. V: Csordás. Tolna—Fadd 17.30. V: Kimle. Dunaföldvár—Sz. Építők 17.30. V: Streer. Bátaszék—Kisdo- rog 18. V: Bessenyei. Hőgyész— Bonyhád 16.30. V: Farkas. — Bátaszék elvitte a két pontot Bonyhádról, ezzel befellegzett a Va­sas bajnokságának. — Ez várható vol\. Igaza volt Fládingnak, amikor az év elején úgy nyilatkozott, hogy az őszről elmaradt Máza- Szászvár—Bonyhád mér­kőzés győztese lesz a bajnok. — Ami azt illeti, Má- za-Sászvár is adott le pontot és így időnként Bonyhád is esélyes volt a bajnokságra. — Ez igaz, de elköny- nyelműsködték. Aztán a vasárnap Bátaszéktöl el­szenvedett vereség vég­képp betette a kaput. — Hogy őszinte le­gyek, így sem jó, de ha Bonyhád jut be, akkor is bonyodalmak vannak. — Ezt mire alapozza? — Majd megmagyará­zom: változatlanul tar­tom azt az állításom, hogy a megye legjobb csatársora a Vasasé. Ta­lán az NB lll-ban is jobban megállná helyét, mint Máza-Szászvár. Azonban van anyagi ol­dala is a dolognak. Bonyhád nem bírná anyagilag az NB III-at, mert néhány vereség, és a közönség ismét cser­benhagyná a csapatot. Ezzel szdmben Máza- Szászváron anyagiakban nincs hiány. Sőt, mi több, még erősítésre is van lehetőségük. — És mi lesz Dombó­várral? — Én bízom, hogy összeszed még annyi pontot, amennyi elég lesz a bentmaradásra. De jó is lenne, ha öt NB III-as csapatunk lenne. — Legalább még töb­bet bosszankodhatunk. értesítették Várdombot, és végül otthon sem áll­tak ki. — Hát bizony, egyik­másik sportágban ko­moly bajok vannak. Nem irigylem a szövet­ség embereit. Még vi­szonylag a labdarúgás megy a legsimábban. De nézzük meg az asztalite­nisztr « sakkot, röplab­dát, ké^Úábdát, és so­rolhatnám tovább. — Az már vele jár. — Mint az ökölvívás­sal a pofonok? Olvastam Kálmán nyilatkozatát a moszkvai EB-ről. Érde­kes dolgokat mondott. — Igaza van. amikor azt mondja, hogy egy­szer lennének az ő he­lyében, a szorítón belül, és próbálnák meg 3x S percen át küzdeni. — Idegen környezet­ben más. mint otthon. De úgy látszik, ez nem­csak ökölvívóknál van, hanem a sakkozóknál is így van. A Tengelic és ff Tolnai Szpartakusz sak­kozói nem utaztak el több vidéki mérkőzésre, sőt mi több, a tolnaiak — Elég szomorú ez. Egyik-másik sportkör el­készíti a szép tervet, az év elején 5—6 szakosz­tály kezdi meg a műkö­dést, majd amikor meg­kapták a félévi állami támogatást, utána las­san. tervszerűen vissza­lép tetik a szakosztályo­kat. — Ugyanakkor azok a sportkörök, ahol tényleg jól mennek a dolgok, nem kapnak állami tá­mogatást. ■ — Tényleg így van. Tudom, hogy a Szek­szárdi Gépjavítóra és Fornádra gondol. Utána néztem az ügynek, de nem a megyei TST a hibás. Megígérték, hogy-. a második félévben mindkét sportkör kap állami támogatást. — Meg is érdemlik. Inkább az ilyen sportkö­röket kell támogatni, mint azokat, ahol csak papíron léteznek a szak­osztályok. Például a gépjavítónál több dolgo­zó szerezte meg a Kilián jelvényt eddig, mint 5— 6 olyan sportkörben ösz- szesen, amelyek állami támogatásban részesül­nek. — Befejezésül gyorsan elmondok egy érdekes történetet. Kálmán és Dorogi mesélte: Amikor hazajöttek Moszkvából, egyik ismerősük azt kér­dezte tőlük, hogy sza­badtéren volt-e az EB, mert ő fogadott 100 fo­rintban. hogy ott volt. Amikor mondták, hogy nem ott volt, az illető nem akarta elhinni, mondván, hogy ő látta a televízióban, hogy ered­ményhirdetésnél a fel­vont zászlókat fújta a szél. — Tényleg, ez hogy lehetséges teremben?' — A két ökölvívónk megmagyarázta: a foga­dást elvesztette, már meg is adhatja, mivel a zászlókat — nagyon öt­letesen — nagy ventillá­torokkal lobogtatták. Cikkeinkre válaszolnak „Rántott máj gázolajjal“ A Tolna megyei Népújságban 1963. V. hó 10-én megjelent „Rán­tott máj gázolajjal” című cikket kivizsgáltam, és azzal kapcsolat­ban az alábbi intézkedést tet­tem: Mivel a Vasipari Vállalat gázolaj-lefúvató helye a sörkert szomszédságában van, előfordul, hogy levegőmozgás következtében lehet gázszagot érezni, körülbelül 8—10 asztalnál, amelyek a fú- vatóhely közelében vannak. Csen­des idő esetén gázszag nem ha­tol át a sörkertbe. A Vasipari Vállalat igazgatójával ez ügyben megbeszélést folytattam, és ja­vaslatot tettem, hogy az ebédel­tetés ideje alatt — 11-től 14 óráig — a gázolaj-fúvatást szüneteltes­sék. A vendéglátóipari vállalatnak írásbeli intézkedést küldtem, hogy a vendégeket lehetőleg a konyha előtti részen étkeztessék és így a nagyobb távolság miatt nem fordulhat elő, hogy gázolaj­szagot érez a vendég. Korsós István, a kereskedelmi osztály vezetője. „Ä művelődés méltatlao hajléka“ Mándi Gyula művelődési osz­tályvezető válaszolt az 1963. má­jus 12-én megjelent „A művelő­dés méltatlan hajléka” című cikk­re. Ezt írja egyebek között: „Várong község már évekkel ezelőtt kérte a megyei tanács vb. művelődési osztályát, hogy a je­lenlegi művelődési otthon felújí­tásához biztosítson megfelelő pénzösszeget. Erre az osztály Ígé­retet tett, amikor azonban a ki­vitelezésre került volna a sor, a terveket készítő építészmérnök megállapította, hogy az épületet felújítani. nem léhet, nem is ér­demes. Ekkor vetődött fel a község vezetőiben az a gondolat, hogy új művelődési otthont építenek. Az új létesítmény megépítésé­hez a művelődésügyi osztály be­ruházási fedezetet nem ígért, nem is Ígérhetett, mert a jelenlegi be­ruházási hitelünk is már le van kötve a Tamási Járási Művelő­dési Ház építéséhez. Tény azon­ban az, hogy megemlítette a tá­mogatás lehetőségét, amely azon­ban a művelődésügyi osztályon kívül álló tényezőktől függ (be­ruházások alakulása, Művelődés- ügyi Minisztériunt, megyei tanács vb.) Természetesen Várong még na­gyon sokáig község lesz, az ott élő emberek kulturális igényeit ki kell elégíteni. Az azonban nem mindegy, hogy 700—800 000 forintból építenek-e művelődési otthont, vagy figye­lembe véve a község adottságait, anyagi erőit, lényegesen szeré­nyebb megoldást választanak. A művelődési osztály a jelenlegi művelődési otthon felújítását ja­vasolta, ha azonban Lápafő és Nak példája nyomán olyan nagy a törekvés kultúrház építése iránt, a művelődésügyi osztály nem fog elzárkózni klub építésé­nek engedélyezése elől, ahol 100 személy is elhelyezhető lesz. Az erre vonatkozó terveket Zala és Hajdú megyéktől osztályunk már megkérte.” * A művelődési osztály válasza csak részben ad magyarázatot a várongi helyzetre. Mert miért ja­vasolta a meglévő művelődési ház felújítását, amikor már egyszer megállapították, hogy nem lehet, nem , is érdemes felújítani. És miért kellett megadni az enge­délyt Lőriúczi Gyula tervezőmér­nöknek, hogy társadalmi munká­ban elkészíthesse az új művelő­dési ház terveit, amikor most más megyéktől kérnek klub-terveket? Nem ilyen-olyan, kapkodó ígér­getés segít a várongiakon, hanem az egyértelmű állásfoglalás. .Nem Várong az egyedüli a megyében, amelynek lélekszáma csökkent — a művelődési igényeket nem csu- pán a lélekszámon keresztül kell lemérni, hanem az ott lakó em­berek munkáján, gondolkodás- módjának változásán — viszont a kis község egy viruló, eredménye­sen, jól gazdálkodó termelőszö­vetkezet. Ezért van szükség arra. hogy a művelődés méltóbb hajlé­kot kapjon. Ehhez kérnek segít­séget. Lápalői apróságok című cikkünkre a Dombóvári Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága a következőket válaszolta: »Lápafőn az állandó óvoda léte­sítése egyelőre — tekintettel az óvodás-korú gyermekek csekély számára — járási tervünkben nem szerepel. A megyei tanács­tól kapott fejlesztési keretet Duzs és Dalmand községben kí­vánjuk felhasználni, ahol a je­lentkezési igények alapján indo­koltabb. Lápafőn a háromhóna­pos idénynapközit működtetjük^ amely június 1-től augusztus vé­géig üzemel, s ez megítélésünk szerint a község jogos igényét szerényen ki is elégíti". A fodrászüzlet létesítésére a következő választ kaptuk: »Saj­nos e kis község nem képes egy borbély-iparost fenntartani. Már három esetben biztosított a járási ipari csoport működési enge­délyt. de a fodrász minden eset­ben elhagyta a községet, mert nem volt képes megélni kerese­téből. Jelenleg a Dombóvári Szolgáltató Ktsz-nél egy harmad­éves ipari tanuló képezi magát a szomszédos Várong községből. E tanulót azért vette fel a ktsz, hogy annak felszabadulása után Lápafő és Várong igénveit ki­elégítse. Vagy úgy, mint magán­iparos. vagy pedig úgy hogy he. tériként két ízben felkeresi a községet. Talán ez maid segít a lápafőiek gondjain is*. „Miért is nem kértem a panaszkönyvet“ Lapunk május 15-i számában cikk jelent meg, -Miért is nem kértem a panaszkönyvet" cím­mel. A cikkben arról írtunk, hogy a szekszárdi Garav mozi melletti édességbolt eladója, an­nak ellenére, hogy volt kimérhető kakaókészlete, nem tett eleget a vásárló kérésének. A Tolna megyei Nép bolt Vál­lalat az alábbiakban válaszolt az említett cikkre. A Népújság május 15-i szá­mában megjelent. »Miért is nem kértem a panaszkönyvet" című cikkben közölteket kivizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a cikkíró­nak teljes mértékben igaza volt: A bolt vezetője helytelenül járt el, amiért írásbeli figyelmezte­tésben részült. A FÜSZÉRT a boltnak két csomag egy-egy kilo- grafnmos kakaót számlázott le azzal, hogy azt a lerakat dolgo­zói megvásárolják. A cikkben említett vásárló a FŰSZERT dolgozója volt, aki a jelzett mennyiséget elvitte azzal, hogy a többiért egy másik kartárs jön majd. A boltvezető a kiadott utasításokat megszegve az illető részére a kakaót félretette. Meg­jegyezzük, hogy a kakaó nem hiánycikk, mint azt a cikkíró meg is említette. A boltvezető fel is ajánlotta a kiszerelt kakaót, mely teljesen azonos minőségű, de a kiszerelési költségek miatt 10 dekánként 1,80 forinttal drá­gább. A Bonyhád-Körzeti Sütő­ipari Vállalat azonnali felvé­telre keres sütőipari szakmunkásokat, vagy betanított munkásokat Fizetés teljesítménybér sze­rint. Jelentkezni lehet min­den nap a vállalat központ­jánál: Bonyhád, Rákóczi út 7. (27) I

Next

/
Thumbnails
Contents