Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-09 / 133. szám
2 tOLNfA MEGTifr «fCPffJSSÖ Hatvanéves az Építő-, Fa-és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete írta: Susster Mihály A beruházások időszerű kérdéseiről, a beruházási tervek teljesítéséről nyilatkozik Ordas József, a Magyar Beruházási Bank Tolna megyei Fiókjának igazgatója Vannak problémák a beruházások jó megvalósításának anyagi Cz évben ünnepeljük az épí- “ tő- és faipari szakegyletek Szakszervezeti szövetsége megalakulásának 60. évfordulóját. Az építő-, fa- és építőanyag- ipari munkásság mozgalmának megindulása és kifejlődése általában egybeesik a többi iparágak munkásmozgalmának kialakulásával. Ez nálunk az 1867-es kiegyezés utáni időkben következett be. Jó talajra talált az építőipari munkásság körében is a szocializmus eszméjének magja, a szervezkedés szükségességének felismerése. A rettentő kizsákmányolás szükségszerűen maga után vonta, hogy az építőipari munkásság gazdasági és politikai jogainak védelmében erőit tömörítse. 1886-ban alakult meg a Kőfaragók Szakegylete. Ez időtől kezdve az ország különböző helyein egymás után alakultak a szakegyletek, kőművesek, ácsok, stb. szakegyletei. Ezek a szervezetek legtöbb esetben elég laza kapcsolatban állottak egymással. A századforduló táján Magyar- országon a munkásság helyzete egyre súlyosabbá vált. A gyár- tulajdonosok és egyéb vállalkozók kartellekbe tömörültek. Megalakult a GYOSZ, melynek intézkedései . különösen a famunkásokat erősen érintették. Létrejött és egyre erőszakosabban lépett fel az építőmunkásokkal szemben az építőmesterek ipar- testülete. a későbbi „Kutyaszövetség”, ök diktálták a béreket, s a hajcsárrendszer fenntartásával igyekeztek a kizsákmányolást magasabb fokra emelni. A helyzet tarthatatlanságát a munkásmozgalom képzettebb vezetői csakhamar felismerték. Az építőknél és fásoknál mind jobban tért hódított a különböző, független életet élő szakegyletek és szervezetek összefogásának gondolata. 1896-ban jelent meg fáradozásuk nyomán az Építőmunkás, az építőipari munkásság egyetemes lapja. 1901-ben pedig országos építőmunkás-kon greszszust hívtak egybe. Másfél évvel később megalakult a famunkás szövetség, majd megtartották az építőmunkás-szövetség alakuló közgyűlését. A harcok, fáradozások nem voltak hiábavalók. 1910/11- foen országos viszonylatban kollektív szerződések megkötésére bírták a vállalkozókat. Vörös fonalként húzódik végig a szervezett munkásság mozgalmának, az építők szakszervezetének történetén a politikai jogokért való küzdelem. Újbóli és újbóli nekiru- | gaszkodások és nagyarányú tüntetések, a hatalom erőszak-szervezetével véres összeütközések jellemzik ezeket a harcokat. Ezek közé tartozik, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük az 1912. május 23-i általános sztrájk és forradalmi erejű tüntetés, amely a történelemben a Vérvörös Csütörtök néven ismert. Az építők szakszervezeti tagjainak kiállása ismert, az első, majd a második világháború megakadályozásáért, befejezéséért. Részt vettünk 1919-ben a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáért és védelméért vívott harcokban. Népbiztosok, jó hadvezetők kerültek ki sorainkból. A MÉMOSZ — és egyéb munkászászlóaljakban ott meneteltek életüket is feláldozni készen az építő-. fa- és építőanyagipari dolgozók ezrei. Védték a proletárha- zát, mely először volt akkor a munkásosztály kezében. A Tanácsköztársaság megdöntése után ádáz gyűlölettel állt a munkásság és a hatalmát visszanyert uralkodó osztály egymással szemben. Sztrájkok sorozata robbant ki ebben az időben Budapesten és vidéken, köztük az ezreket és ezreket mozgósító 1933- as, 1935-ös, 1937-es, 1940-es, nem egyszer véres, és hetekig is elhúzódó országos sztrájkok. Az építőipari munkásság forradalmi öntudattal mind jobban felvértezve, egyik biztos oszlopává vált a kommunista párt fasisztaellenes akcióinak, hazánk és népünk felszabadításáért folyó harcának. D üszkék vagyunk szakszer° vezetünk felszabadulás előtti harcaira, a sztrájkokra, ugyanilyen büszkék vagyunk a felszabadulás után eltelt 18 esztendő eredményes munkájára, még akkor is, ha ebben az időszakban az elért eredmények mellett hibákat is elkövettünk. Hazánk az elmúlt 18 év alatt agrárországból iparországgá vált. Uj gyárak, városok és városnegyedek épültek. Megváltozott a faluk arculata is, ma már alig van olyan község, ahová ne jutott volna el a villany, ami egyben a kulturáltság emelését is jelenti. E hatalmas alkotások létrejöttének egyik lendítő ereje volt szakszervezetünk. De pártunk irányításával, ez idő alatt erősödtek, formálódtak szervezeteink is. A szocialista építés nagyszerű távlatokat nyitott az építő-, - fa- és építőanyagipari dolgozóink előtt. Szakszervezetünk hasznos kezdeményezéseivel mind nagyobb számban vonta be a szervezett dolgozókat a termelés, a társadalom irányításába, s ezzel nagymértékben hozzájárult államunk demokratizmusának erősítéséhez, a törvényes rend védelméhez. Szakszervezetünk részese annak az alkotó munkának, amelynek eredményeként a dolgozók élete könnyebbé és szebbé válik. Felkerestük Ordas Józsefet, a Magyar Beruházási Bank Tolna megyei Fiókjának igazgatóját, hogy néhány, a beruházásokkal kapcsolatos közérdekű kérdésben adjon tájékoztatást lapunk olvasóinak. — Hogyan értékeli Ordas elvtárs a beruházások múlt évi tervének teljesítését? — hangzott az első kérdés. — A megyei állami beruházások múlt évi pénzügyi teljesítése meghaladta a 100 százalékot. A tárca-beruházások tervét 102, a lakásépítések tervét 111. az egyéb tanácsi beruházások tervét pedig 92 százalékra teljesítettük. Az el. múlt évben olyan jelentős beruházások valósultak meg megyénkben, mint a Simontomyai Bőrgyár krómos üzemének második és harmadik üteme, a Paksi Konzervgyár kazánháza. a dombóvári sütőüzem, a FÜSZÉRT szekszárdi raktára, a pálfai gyermekotthon bővítése, a Bonyhádi Gépállomás javítóműhelye. a Dalmandi Állami Gazdaság forrólevegős lucemaszárítója. a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészeti üzemének első üteme és még több más létesítmény. Beruházási terveink teljesítésével egyrészt elégedettek lehetünk, másrészt észre kell venni a hibákat is. Figyelembevéve. hogy a múlt évben még a harmadik negyedben is jelentős lemaradások voltak, a pénzügyi tervteljesítés alakulása kedvező. A tervteljesítés tervszerűségének vizsgálata azonban kedvezőtlenebb képet mutat: számos beruházás kivitelezésében lemaradás történt. Lemaradtak a szekszárdi tbc-kórház, a kórházi konyha, a szekszárdi irodaház, a Dalmandi Állami Gazdaság öntözéses beruházása, a Szekszárdi Állami Gazdaság sárpilisi tehenészete kivitelezésével. Meg sem indult a tervben szereplő paksi gimnázium, a hő- gyészi és dalmandi takarmánykeverő-üzemek. a tamási és mázai lakások építése. A lemaradásoknak többféle okuk van. A szekszárdi tbc-kórház és irodaház építésének megkezdését késleltette a tervdokumentáció hiánya. A sárpilisi tehenészet építése közbén gyakori a tervmódosítás. A műszergyár építését anyaghiány akadályozta. A Komlói Állami Építőipari Vállalat gyakran indokolatlanul elhúzta a szerződések megkötését, ezért nem került sor a paksi gimnázium, a hőgyészi és dalmandi takarmánykeverő-üzemek építésének megkezdésére. Természetesen a lemaradások okai között szerepel a kedvezőtlen időjárás is. • — A beruházási tervek teljesítését nagymértékben befolyásolja a beruházások időben történő, jó előkészítése. A múlt évekhez viszonyítva beszélhetünk-e lényeges javulásról a beruházások pénzügyi és műszaki előkészítésében? — Javulást az előkészítésekben az értékhatár feletti és különösen a tanácsi beruházásoknál tapasztalhatunk. Az idei terv jóváhagyása, a beruházási keretek lebontása időben megtörtént. Az áthúzódó és folyamatban lévő beruházások fedezetét, a szükséges tervezői és kivitelezői kapacitást- biztosították. Megfelelő előkészítéssel indul meg a paksi gimnázium, a szekszárdi iparitanuló-iskola a bonyhádi sütőüzem és más jelentős beruházások kivitelezése. Kedvező jelenség, hogy a beruházási kereteket a múlt éveknél nagyobb mértékben kötötték le szerződésekkel. A múlt év április 30-án a keretek 33 százaléka volt lekötve. Az idei év hasonló időszakában ez az arány a_ tanácsi beruházásoknál 85. a tárcaberuházásoknál 65 százalékra emelkedett. A beruházást irányító hatóságok és a beruházók mái- most készítik elő a jövő évi beruházásokat. A jövő évben meginduló értékhatár feletti beruházásoknak mintegy felét már engedélyezték, készülnek a kivitelezési tervet Ilyen, már engedélyezett, nagyobb beruházások a dombóvári kórház és a szekszárdi mentő- állomás. Folyamatban van az engedélyezése a Aekszárdi gimnáziumnak^ Patyolat új üzemének és a szekszárdi autójavítóüzemnek. Tervezői kapacitás- hiány jelenleg csak a szekszárdi szennyvíztisztító-telep előkészítését akadályozza. Megyénkben is tapasztalható olyan helytelen beruházási gyakorlat, hogy mereven alkalmazzák a Beruházási Kódex egyes rendelkezéseit. Például minden értékhatár feletti beruházás programját tervező irodával készíttetik el. A típustervek alapján készülő. nem termelőjellegű beruházások programját a beruházó, vagy irányító hatósága maga is el tudná készíteni. Nem helyes az amúgy sem kielégítő tervezői kapacitást ilyen természetű programok készítésével is lekötni. — Mindnyájunk érdeke, a beruházások megvalósításában részt vevő szerveknek pedig legfontosabb feladatuk, hogy a beruházások az engedélyezett költségkereteken belül, határidőre, jó minőségben elkészüljenek. Milyen kilátások vannak az idei beruházási tervek teljesítésére? Milyen körülmények akadályozzák a. tervek teljesítését? — Vizsgálataink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy az idei évre tervezett legfontosabb beruházásokat. néhány kisebb késéstől eltekintve általában rend. ben megvalósítják. Átadásra kerül az idén a Szekszárdi Állami Gazdaság sárpilisi tehénistállója, a szőlészeti üzem második és harmadik üteme, a dombóvári magtisztító üzem. a Paksi Konzervgyár paradicsomsürítő-üzeme, az AKÖV szekszárdi forgalmi telepe, a szekszárdi irodaház és 98 lakás ugyancsak Szekszárdon. Az elmúlt évi. de az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy számos körülmény kedvezőtlenül hat a beruházási tervek teljesítésére. Gyakori például a tervek évközi módosítása. Előfordul, hogy egyes irányító hatóságok központi tartalékokat képeznek és abból az év folyamán adnak keretet új beruházási feladatok megvalósítására. Gyakori, hogy a tervekben eredetileg nem szereplő új célokra is történik tervlebontás. A tervmódosítások sokszor az egyes beruházások kivitelezése közben jelentkeznek. Költségkihatásuk néha milliós, ami a beruházási programok, engedély- okmányok. tervdokumentációk pontatlanságára mutat. Többször történt ilyen jelentős tervmódosítás a Szekszárdi Állami Gazdaság sárpilisi tehénistállójának építésénél, a szekszárdi AKÖV forgalmi telepe, a.szekszárdi kórház konyhája. a szekszárdi szennyvíz-főgyűjtő kivitelezése közben. Az előkészítésben található hibák is nehezítik a beruházások határidőben történő megvalósítását. Legtöbb hiba a kisebb beruházások tervezése körül akad. ®z aztán kedvezőtlenül hat a kivitelezők ütemes munkájára is. Az előkészítés hibájából következik az hogy a kivitelezők az év első felében kevés munkát kapnak, az év második felében viszont nem tudják kielégítem az igényeket. így marad aztán néhány beruházás az év végén befejezetlenül. ösztönzése körül is. A beruházók egyéni ösztönzését szolgálja az elért megtakarításból történő egyszeri jutalmazás. Az a cél, bogy a beruházókat ösztönözzék a beruházási költségek csökkentésére és az üzembe helyezés idejének előre hozására. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem élnek ezzel az anyagi ösztönzési lehetőséggel. Kevés jutalmazási feladat kitűzése érkezik fiókunkhoz» Újabban beszélünk a jutalmazási rendszer módosításáról és arról is, hogy a jutalmazás körébe vonják be a tervezőt, esetleg a kivitelezőt is. Természetesen a beruházások kivitelezésében is akadnak nehézségek. Kivitelezőink az első negyedévben, a rossz időjárás miatt nem teljesítették a tervüket. A tervlemaradás pótlását anyaghiány és létszámhiány is akadályozza. _ — Milyen feladataik vannak» és hogyan valósítják meg ezeket a Magyar Beruházási Bank Tolna megyei Fiókjának dolgozói? — Fő feladatunkat képezi a pénzügyi lebonyolítás mellett a beruházások engedélyezési eljárásában való részvétel a beruházási programok véleményezése, a általában a beruházások megvalósításának ellenőrzése. A programok véleményezése során igyekszünk tárgyilagosan, a népgazdaság érdekeinek elsődleges figyelembevételével eljárni. Tapasztalataink szerint a bank véleményét az illetékes szervek figyelembe veszik, sőt igényt is tartanak rá. Észrevételeink a közelmúltban elsősorban a beruházások gazdaságosságával, komplettségével esetenként a telepítéssel voltak kapcsolatosak. A beruházások megvalósításánál a takarékosság elvét tartjuk mindenkor leginkább szem előtt. Számos ilyen, a takarékosságot célzó javaslatot tettünk, amelyek nagy részét el is fogadták. Ezek közül megemlíthető az elmúlt évben megvalósult szekszárdi vasútállomás iparvágányának bővítése, amely javaslatunkra történt. A bővítés lehetővé tette, hogy idén a szekszárdi beruházásoknál akadályoztatás címén . a kivitelező külön költségeket nem számolhat fel. Javaslatunkra fogadták el az AKÖV szekszárdi forgalmitelep, tárolóterének sziíárdburko- lását, új és gazdaságosabban kivitelezhető helyre került a Komlói Építőipari Vállalat munkás- szállása. Ellenőrzési munkánk eredménye számokban is mérhető. Egyetlen példa erre: ár- és számla- ellenőrünk az elmúlt évben több mint egymillió forint jogtalan kifizetést akadályozott meg. Nagy könyebbséget jelent a beruházások megvalósításában résztvevő szerveknek, így nekünk is az érvényben lévő a beruházásokkal kapcsolatos jogszabályok ösz- szegyűjtése: a Beruházási Kódexben. A kódex rendelkezéseit rendszeres oktatáson sajátították el dolgozóink és segítséget adtunk több szerv és vállalat beruházásokkal foglalkozó dolgozóinak a kódex tanulmányozásában. A beruházások a népgazdaság ezen belül megyénk fejlesztését, a dolgozók igényeinek mind jobb kielégítését szolgálják. Fiókunk dolgozói iámerik a rájuk háruló feladatokat, ezért tudásuk állandó fejlesztésével igyekeznek munkájukat mind magasabb színvonalon elvégezni. Gy. JTejkaramella ízletes moziba, színházba 10 dkg 2,90 Ft (8) Őszre is lesz rántanivaló csirkéje. Vásároljon jó minőségű, egeszseges naposcsibét a feldBiiilvesszsIvefkezelnél! A megfelelő körülmények között tartott nyári napos-baromfi ugyanúgy felnevelhető, mint a koratavaszi. (50)
