Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-07 / 131. szám

1963. június % TOLNA WEfTm NEPÍlTSAQ 5 Nemcsak a beruházáson múlik Tanulságos ankét a Paksi Konzervgyárban A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkavédelmi bizottsá­ga a Paksi Konzervgyárban tar­totta ülését. Előzőleg a bizottság tagjai megtekintették a gyár kü­lönböző részlegeit, szociális be­rendezéseit, majd ezután a gyár vezetőinek, szakembereinek rész­vételével megvitatták a tapasz­talatokat, a tennivalókat. A gyár munkásvédelmi helyze­tének felülvizsgálása, a dolgozók szociális ellátottságának ellenőr­zése időszerű volt, hiszen most kezdődött meg a gyártási idény, így az esetleges hiányosságokat még most, a szezon elején pótol­ni lehet. Kirívó hibákat nem talált a bizottság, de azért javítanivaló még akad elég. Főképp a szociális ellátottsággal vannak bajok. A gyár sokat fej­lődött az elmúlt években, nőtt a termelése, nőtt a létszáma. Ezzel nem tartott lépést a fürdő-öltöző­kapacitás, az étkeztetési lehetősé­gek növekedése. Igaz, hogy e problémák megoldása napirendre került, most készülnek a tervei egy tizenhárom millió forintos beruházással épülő új szo­ciális épületnek. Ezzel nem­csak a mai gondok szűnnek meg, az új létesítmény méreteil úgy tervezik, hogy az kielégítse á gyár rekonstrukciójával, továb­bi bővítésével kapcsolatban nö­vekvő, ilyen irányú igényeket is. Tenni azonban addig is lehet és kell valamit. Bár igen szűk, zsú­folt a női öltöző, de megoldható a nődolgozók utcai ruháinak és munkaköpenyeinek elkülönítése. Tavaly új, modern kazánházat kapott a gyár, a kazánházban természetesen van megfelelő — at itteni dolgozók részére beren­dezett — fürdő és öltöző. A ka­zán háziak- azonban érthetetlen okból nem használják rendelte­tésszerűen a fekete-fehér öltözőt. Nem kerülne túl sokba az sem, ha a gyár vezetői megpróbálná­nak — átmenetileg — az új .szo­ciális épület elkészültéig — a je­lenleginél több lehetőséget bizto­sítani a dolgozóknak — főleg a munkásnőknek — a tisztálkodás- / ra. Minden beruházás nélkül le­hetne csökkenteni a baleseti veszélyt a rendetlenség megszüntetésével. A szanaszét heverő hulladékok, lécek, deszkadarabok balesetet okozhatnak, mint ahogy az üveg­záró gépeknél dolgozó munkás­nők köpeny-ujját is elkaphatja a gép gyorsan forgó zárófeje. Itt hosszú ujjú köpennyel látták el a zárógépek kezelőit, ők pedig felgyűrik a köpeny ujját. Az a karjukon kibomolhat, a gép el­kaphatja. Valaki javasolta, hogy rövid ujjú köpenyt adjanak az jtt dolgozóknak, mert most is azért gyűrik fel a köpeny ujját, mert melegük van. De ez esetben üvegtörés esetén leforrázhatják a karjukat. Mindenesetre úgy kell megol­dani a problémát — esetleg le­gyen könnyebb, lazább anyagból a köpeny ujja — hogy a baleseti veszélyt kiküszöböljék. Több he­lyiségben a szabálytalan lelógó elektromos vezetékek okozhatnak balesetet. Az egyik villanyszerelő kombináltfogójára pvc-csöveket húzott, hogy azzal szigetelje el a fogó nyelét. Pedig ez egyáltalán nem védi az áramütéstől, a cső könnyen lecsúszott, de egyébként sem érte végig a nyelet. Talált a bizottság rosszul felerősített biz­tosítószekrényt is. A balesetek túlnyomó többségét tette ki az elmúlt években az el­csúszás, esés és az üvegvágás. Ez az itteni munkakörülmények ter­mészetéből adódik. Nedv,es ,a pa­dozat, gyorsan megkopik a gu­micsizma talpa, ekkor már köny- nyen csúszik, különösen, ha a pa­dozat nem tiszta víztől, hanem cukros, keményítős, vagy más ol­dattól nedves. Elmondta a SZOT munkavédelmi osztályának jelen­lévő vezetője is, hogy a csúszás- gátló lábbelik kialakításával kap­csolatos kísérleteket kénytelenek voltak leállítani, mert hiába ala­kítanak ki a lábbeli talpára kü­lönféle felületeket, ha recés is a talp, megtelik piszokkal az árok, akkor már csúszik. Inkább a pa­dozat felületének célszerű kiala­kításával kellene törődni. Ez egyébként általános probléma az élelmezési iparban, tovább kell kísérletezni a megoldáson. Ugyan­ez a helyzet az üvegvágásokkal kapcsolatban is. Tehát itt, mi­vel megbízható védőberendezés még nincs, különös figyelemre és óvatosságra van szükség, erre kell felhívni a dolgozók figyel­mét. Egyébként — mint a hozzászó­lásokból kiderült —, itt is lehet csökkenteni a baleseti veszélyt. A tisztaság, a rend betartásával. Túlságosan általánosságban mo­zog a balesetelhárítási propagan­da a gyárban. Az általános „szempontok” helyett — vagy mellett — fel kell hívni a dolgo­zók figyelmét a konkrét baleseti veszélyekre. Ne csak központilag kiadott balesetelhárítási plakátok legyenek a falakon, hanem ügyes, ötletes rajzok, amelyek az üzem­ben fennálló valóságos veszélyek­re figyelmeztetnek. A balesetelhárítás, a szociális körülmények javítása pénzbe ke­rül. Eddig is sokat • fordított e célokra az állam a paksi gyár­ban, ezután is. De ez egymagában nem elég. Bz alaposabb kioktatással, szükség esetén felelősségrevonás- sal, sokat lehet javítani a hely­zeten. (J) Fűszámlálás a Tolna megyei legelőkön Mi a gyepcönológia Tolna megye száznál több köz­sége rétjeinek, legelőinek állapo­táról, növényi állományáról fel­méréseket készítettek májusban, országos rendelkezésre. Ezenkívül megyebeli kezdeményezésre a korszerű legelőgazdálkodás elő­mozdítására gyepcönológiai, azaz fűtársulási vizsgálatokat folytat­tak a réteken és a legelőkön a megyei tanács mezőgazdasági osztályának. Somorjai Sándor megyei főagronómus segítségével. Minden rétről és legelőről fű­mintákat gyűjtöttek. A Szekszár­di Felsőfokú Mezőgazdasagi Technikumban kitöltött kérdő­ívek kíséretében több száz gyep­mintát küldtek be. A fűmintákat dr. Réka Ferenc, a felsőfokú technikum igazgatóhelyettese és Vermes Ferenc, az Iregszemcsei Kísérleti Intézet táj- és gyepku­tató mérnöke, a rétek és a lege­lők neves szakértői most részlete­sen megvizsgálják. A különféle füveket ugyanis^ nagyon kevés ember tudja egy­mástól megkülönböztetni. A kuta­tók az összegyűjtött mintákból pontosan megállapítják majd, hogy az egyes községekben mi­lyen összetételű a legelők és a rétek növényi állománya. A gyeptársulási vizsgálatok eredményeként sokkal konkré­tabb. részletesebb javaslatokat tehetnek majd a legelők javítá­sának és telepítésének módozatai­ra, s arra, hogy a természetes gyepeken, mint például a Sió a Kapos és a Koppány-patak men­ti jó réteken milyen értékes fű­magot foghatnak természetes mó­don a termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok. Lőrincse Lajos Ssehssárdon Alultáplált kacsa — A szög, vagy a nyúl ugrik — Nyílászáró szerkezet VAGY SZÁZAN ZSÚFOLÓD­TAK össze szerdán este a TIT szekszárdi helyiségében. Minden­kinek remek élményben volt ré­sze,'- pedig nem operett-előadást néztek, sőt még csak nem is Rodol­fo bűvész jelent meg. Lőrincze La­jos, a rádióból közismert nyelvész nyelvművelő előadást tartott. Szavaival nagy tükröt kerekített elénk: íme, így beszélünk, írunk ilyen hibákat követünk el édes anyanyelvűnk ellen. Néha jót ka­cagtunk saját hibáinkon, néha el­képedtünk szörnyűségeinken, vé­gül pedig elgondolkodtunk: „Mé­gis csak illő lenne egy kicsit többet törődni azzal a nyelvvel, amely sajátunk, „c^ak” a mienk, s amelyen írtak, beszéltek világ­hírű nagyjaink." Lőrincze Lajos a nyelvjárási kérdésekkel kezdte. Az egyik he­lyen azt mondják, hogy göröngy, de a másik helyen a göröngyöt galynak, vagy például Sárköz egyes részein göröcsnek neverik. Ugyanígy vagyunk a vakond sza­vunkkal. Néhol pocok, pucok . . . A nyelvjárási sajátságokból sok bonyodalom adódhat, hiszen ne­hezítik a megértést. Lőrincze La­jos mégis arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy nem szabad üldözni a különféle nyelvjáráso­kat. — A türelmetlenség csak ron­taná nyelvünket. Gyakori, hogy valakit megszégyenítenek a táj- szólás miatt, ezért aztán a szép szavak helyett inkább megtanul­ja a — zsargont. Főként a pedagógusok figyel­mét hívta fel erre. NYELVÜNKBEN ÉRDEKES új jelenséget figyelhetünk meg. Sokan nem azt mondják, hogy elintézzük, hanem azt, hogy elin­tézést nyert. Ezzel függetlenítik magukat az egész ügymenettől, elhárítják magukról a felelőssé­get. mert hiszen kényelmesebb azt mondani, hogy végrehajtásra került, mint azt, hogy végrehaj­tottam, vagy végrehajtottuk. Az ilyen kifejezések főként a hiva­talokban divatosak és komoly tár­sadalmi problémák tükröződnek bennük. — Sokan mechanikusan kerülik a van igen használatát, mond­ván, hogy az idegenszerűség. En­nek aztán egyebek közt az a kö­vetkezménye, hogy nem tesznek különbséget az „ajtó be van zár­va” és „bezárták az ajtót” között, márpedig ez nem mindegy. Hasz­náljuk nyugodtan a van igét, ha állapotot fejezünk ki vele. — A rövidítések . . . Falun, vá­roson egyaránt terjednek. Vég­eredményben nem is lehet kifo­gásolni legtöbbet. Csak arra kell ügyelnünk, hogy megfelelő he­„A Bonyhádi Cipőgyár dolgozás a tavalyi évhez viszonyítva idén az első negyedben három száza­lékkal növelték az elsőosztályú áru részarányát", (Termelési ér­tekezletük jegyzőkönyvéből). A műszak perlekedéssel kezdő­dött. A Béke brigád tagjai tisz­tázni kívánták mielőbb, hogy a hibalapjukon feljegyzett tizenkét pár selejtes cipő nem az ő hibá­jukból adódott. Brigádvezetőjüket, Pál Istvánt bízták meg. hogy mielőbb tüntesse el ezt a be­jegyzést a napi munkájukról szóló jelentésből. Pál István nem is sajnálta a fáradságot, érvelt, vitatkozott, mígcsak törlésre nem került a feljegyzés. — Rendben minden — jelen­tette örvendezve társainak, mi­után visszatért körútjáról. Megkönnyebbültek valameny- nyien. nem esett csorba tehát a brigád eddigi hírnevén. Hónapok óta új néven emlegetik őket a Bonyhádi Cipőgyárban, a minő­ségi brigád — mondják róluk. Vajon mivel érdemelték ki? — Mivel mással, mint a minő­ségi munkává! — adják meg az egyszerű magyarázatot. Több mint egy éve rendszere­sen túlteljesítik a minőségi terv­előirányzatukat. nem is emlékez­A minőségi brigád Intézkedtek, s ez azt jelenti, hogy bevezették az önellenőrzést is. Nem adják ki kezükből addig a munkadarabot, míg a tökéletes munkáról meg nem győződnek A legutóbbi napijelentésben a brigád minőségi munkáját 99 százalékra értékelték. Vetélkedésüket, a jobb minő-' ségű munkáért nem szűkítették le a brigád tagjaira. Három nő lyen és időben használjuk őket. A hivatalos stílusban rendszerint’ nem kifogásolhatók, de például az ünnepélyes stílusban már igen. Képzeljük el. hogyan hangzana egy búcsúztató beszédben, ha így mondanák: „Szeretettel emléke­zünk a prof. urra.” Az előadásban sok szó esett a különféle mesterkéltségről. Egyes szakmabeliek mesterkélten igye­keznek elkülöníteni magukat be­szédükben. írásukban egyaránt a köznyelvtől, egyszerű mondani­valójukat úgy fejezik ki, hogy azt lehetőleg ne értse meg min­denki. Különösen a jogászok nyelvére vonatkozik ez. Persze a többi szakma sem kivétel. Egy tanácsi értesítésben például ez állt: „Az eredményt óránként göngyölítve kell jelenteni.” Aki­nek szólt az értesítés, Lőrincze Lajoshoz fordult, hogy mint nyel­vész segítse megfejteni ezt a mondatot. A nyelvész szerda es­tig még nem jött rá. hogyan kell göngyölítve jelenteni .. . Egy pesti üzlet kirakatában ezt írták: „Alultáplált kacsa kap­ható”. Miért kellett ez a mester­kélt kifejezés? Miért nem mer­ték a közismert „sovány” szót használni? Ez teljesen érthetet­len. Pedig ha azt írják, hogy „sovány kacsa kapható", min­denki pontosabban tudta volna, hogy mit árulnak az üzletben. Az építő szakmabeliek elégedet- J lenek voltak az ajtó szavunkkal, ezért azt írják és mondják he­lyette. hogy nyílászáró szerkezet. ÉSZRE SEM VESSZÜK, csak ha figyelmeztetnek bennünket hogy mennyi hibát vétünk a kü­lönféle szólásmondások használa­tánál. Hányszor mondjuk el­hamarkodva, hogy kiugrik a szög a zsákból pedig a nyúl ugrik ki, méghozzá nem is a zsákból, ha­nem a bokorból. nappal ezelőtt bocsátották útjára ____ _ — Több ez annál, talán inkább versenyfelhívásukat a Haladás. aZ — Gyakori jelenség, hogy egyes i i- ” "1 Gagarin, s az Ifjúsági brigádnak ♦emberek, vagy rétegek a maguk iasonló munkát vé-T„„iAt„„ ...i __ui. n ek, hogy utoljára mikor kaptak a hiba. segítenek megszüntetni vissza javításra munkát. A pre- — mondják a brigád tagjai, cízség, a pontosság, a lelkiisme- Ez olyan patronálás-féle? — retes munka Íratlanul is törvény kérdezzük, a brigád tagjai között. A sokszínű és fazonú cipők barátság, amelynek gyümölcse szépsége és formája az ő man- végső fokon az egész gyár minő- kájuktól függ. A formahúzástól a ségi tervének teljesítésében ér- gépkalapálás közti műveletet lelődik meg — magyarázza Pál végzik, s ha bármelyikre is rá- István. hibáznának, a további feldolgozás Igazat adunk neki. hisz a meó- során bizony javíthatatlanná vál- sok főfeladata a végső ellenőrzés. na a munkadarab. de hogy Ilicz Jenő és Ország kézzel fogható bizonyítéka a há — Ha nem lennének körülöí- Márton a műveletek közti el- romszázalékos javulás, tünk a meósok — mondja a lenőrzést is vállalta, mondhatni, brigádvezető. elejét vették a selejtképződésnek. A legjobb minőségű munkát Ezt igazolja a Béke briaád tel- végző brigád különös -szerződést- jesítménye is. A gyár vezetői kötött a meósokkal. névszerint prémiumfeltételként szabták az _______________ ______________ , I licz Jenővel és Ország Márton- elsőosztályú cipők részarányának így kerül exportra és így a hazai s *ar lenne hadakozni címezve, nasomo munaat ve- ♦sajátos logikáját rá akarják gcznek. tehát hason ió a feladatuk ♦erőltetni a köznyelvre. A bioló­gusok közül például sokan 'tilta­koznak amiatt, hogy úton-útfélen s. — Versenyezzünk, ki ad job­bat — írták felívásukban a Béke brigád tagjai. A válasz nem maradt el. s ennek egyik nal. Kérték őket, hogy menet- növelését. Ez a feladat 96.5'szó­közben is ellenőrizzék munka- zalékos minőségi munkát követel jukát, s ha valami rendellenes- meg a brigádtól. Teljesítésük séget észlelnek, azonnal szolja- márciusban és áprilisban 98.7. nak. májusban 98.6 százalék volt. — A figyelmeztetésen kívül — Sajnos. egyt’zrd százalékkal azt is megmutatják hol követ- visszaestünk, apróságok miatt, ne lük el a hibát, s akár a munka- már intézkedtünk — újságol a u módszerben, akár a gépben van brigádvezetö. ezt hallják: „Csíp a darázs". Öli bizonyítgatják, hogy a darázs szúr és a köznyelvben is ezt a kifejezést. A Béke brigád naponta nyolc-.^2nálni’ . Jóllehet, a száz-nyolcszázhúsz pár cipőhöz$S2akma logikája szerűn igazuk is készíti el az aljamunkát. Ennek a$vj^’ de a koznyelvben úgy rog- mennyiségnek 98—99 százalékát ™eg- ,hogy, CS1P a. garázs, elsőosztályúnak minősítik, tehálXMmdenka tudja, hogy miről van így kerül exportra és így a hazai s ^ar *s *enne hadako kereskedelemhez is. S ha kérdez- Ugyanez a helyzet a vi­zük., mi ösztönzi őket a ió minő- ♦lágbajnokság szavunkkal. Voltak, ségű munkára, a maguk egy- ári javasolták, hogy ezt változ szerűségével válaszolnak ismét itassuk meg földbajnokságra, szeretünk mi is szép és kényei- jmert a világ fogalma tágabb ér­més cipőkben járni. Jtelrnű, mint maga a Föld. — És a becsület is ezt dik- ♦ Az előadásét dr. Bíró János tálja — teszi hozzá a brieadéros J tanár mondott köszönetét R. L. ♦ Buda Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents