Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-07 / 131. szám
2 ÍOLNÁ MEGYEI NflPŰJSAÖ 1963. június 7. Készülődés a VI. Magyar Békekongresszusra Decaen ülésezett a szekszárdi járási népfront-bizottság A Hazafias Népfront Szekszárdi Járási Bizottsága legutóbb Deesen tartott ülést. Fejős Mihály, a járási népfront-bizottság tagja a tsz-ek árutermeléséről tartott tájékoztatót, vázolta, hogy e fontos feladat megoldásában milyen segítséget nyújthatnak a népfrontbizottsági ta\jok. Több felszólaló után a VI. Magyar Békekongresszusra való felkészülés tapasztalatait beszélték meg. Több helyen, mint a Báta- széki kádár és a Decsi népművészeti és Háziipari Ktsz-ben ajándékokat is készítenek a kongresszusra. Azt is elhatározták, aogy a kongresszus előkészítésének jegyében több helyen rendeznek békegyűléseket, baráti találkozókat. Ilyenre kerül sor a decsi ktsz-ben és szovjet vendégek részvételével Bátán. Ezután az Országos Béketanács aranykoszorús jelvényét adták át Mösz Gyulánénak, a nőtanács járási titkárának, Grosz Jenőnének, a járási népfront-elnökség tagjának és Benkó Istvánnak, a báta- széki népfront elnökének. A bizottság tagjai ezután megtekintették a Decsi Népművészeti és Háziipari Ktsz-t, ahol Gró József elnök adott rövid ismertetést a szövetkezet munkájáról. Tennivalók a megye idegenforgalmának biztosítására Az idegenforgalmi tanács idei programja A megyei idegenforgalmi tanács megalakulásával nálunk is létezik idegenforgalmi irányítószerv, ha csak társadalmi alapon' dolgozik is. Az Országos Idegen- forgalmi Tanáccsal egyetértésben elkészítették az idei munkatervet. Fő feladat egyelőre az idegenforgalom alapjainak biztosítása. felmérni a megye nevezetességeit, megnézni, hogy a közlekedés biztosított-e, a szállás, étkezés lehetőségét megteremteni. Nagyon fontos a helyi idegen- vezetést fejleszteni. Ehhez szükséges, hogy a megye idegenfor- galmilag nevezetes községeiről érdekes, fényképes monográfiák jelenjenek meg, gyűjteni kell a helytörténeti, jellegzetes hagyományokat, amelyek jó forrásul szolgálhatnak az idegenvezetőknek, alkalmasak arra, hogy a látogatók a szokásokból, történetekből maradandóbb képet Kapjanak a községekről. Az idegenforgalmi propagandához szükséges a leporellók, képeslapok, diafilmek, dísz- és emléktárgyak gyártása. Az idei programban szerepel az ország lBUSZ-irodáival a cserekapcsolat kiépítése. A túraterveket hét féle szempontból állították össze. A megye természeti szépségei, különlegességei iránt érdeklődők részére a mórágy—bátaapáti gránithegyekbe, a szekszárdi dombvidékhez, a tamási—gyulaji erdőkbe, Paksra, kastélyok parkjaiba vezetnek kirándulást. De műemlékek, történelmi emlékhelyek tekintetében is érdekes útirányt kaphatnak a vendégek. Az ókori várak, a római-kori emlékek, középkori várak és templomok romjai, az ipari műemléknek számító régi vízimalmok, patinás borpincék, irodalmi emlékhelyek megérdemlik a feltárást. Úgyszólván minden község felmutathat olyan tartozékot, amely értékes az idegen- forgalom szempontjából. Éppen ezért szükséges lenne hogy a helyi tanácsok, iskolák, társadalmi szervek feltárják a dokumentumokat, gyűjtsék őket. A megye népművészete, az egykori tudósok, az itt született haladó államférfiak, politikusok, forradalmi emlékek kapnak a terv szerint méltó helyet. Szó van arról, hogy a nagyobb ipari üzemeket, gazdaságokat is bekapcsolják az útiprogramokba. (-ki) LAJOSRA Nagy ismeretsége van Lajoskának a Rákóczi-utcai fagyialtos bódé környékén. Ismeri mindenki, s ő is annyira ismeri a járókelőket, hogy már azt is kitanulta, kitől menynyit lehet kérni. — Néni kérem, tessék 50 fülért adni kenyérre, ma még nem ettem — mondta, úgy, ahogy a nagyanyja tanította. Volt, akitől forintot kért, s ilyenkor mocskos tenyerét nyújtva várta az adományt. Nagy. éjfekete szemeivel olyan esengve nézett, hogy a legtöbb esetben kinyitottak a pénztárcák. Lajoska legtöbbször be sem várta, hogy a jószívű adakozó eltűnjön a látóhatárról, vidáman nyalogatta az 50 filléres, vagy forintos fagyit. Egy idő óta nem találkoztunk a Rákóczi utca kis kére- getőjével. Azaz, találkoztunk, de alig lehetett ráismerni. Úgy ki volt mosdatva, öltöztetve, hogy öröm volt nézni. Uj vászon nadrág és csíkos ing feszült rajta, lábán zokni és tornacipő. — Az újvárosi óvodába megyek, fogadott gyerek vagyok. Több anyám van, mint másnak. Azok vették a ruhái, meg a cipőt is. De nemcsak ez az egy ruhám van ám, többet is kaptam — dicsekedett. Petrovics Lajoská- ról a gyermeknap óta a városi nőtanács gondoskodik. Felruházták az elhagyott kisfiút, gondoskodtak arról, hogy tiszta legyen, s elintézték, hogy felvegyék az újvárosi napközis óvodába. Az óvodai fe gyelem betartása egyelőre még nehezére esik. Amikor az utcára sétálni mennek. a sorból mindig el akar szökni, és ha nem csinálhatja azt, amit éppen szeretne, rugdalózik, verekszik, úgy viselkedik, mint egy szilaj kis- csikó. A városi nöianác-i figyelemmel kíséri Lajoska sorsának további alakulását. Amikor az egyik fogadott mamit, Ran- ga Józsefnét tudja a közelében, úgy r.ieg- jámborodik, mint egy kezesbárány. — Jó gyerek leszek és ugye, ha jól viselem magamat, kapok egy forintot — kenyérre. — Kenyeret akarsz venni? Éhes vagy? Hát a napköziben az ebédhez nem kapta kenyeret? — kérdezte a kunyeráló kisfiútól a nőtanács tit kára. — De- igen, adtak ebédre levest, kenyeret, meg húst, de nem. ettem meg mind, mert vártam a fagylaltra, azt meg nem adtak — vágta ki magát a kis huncut. Pozsonyi Ignácné Ahogy a holnap Határjárás a faddi Lenin Tsz-ben I Néhány hónapja két kol~ !-------------------------—— legam, A m ában születik a holnap címmel riportsorozatot írt Faddról, az ott élő emberekről, a fejekben és szívekben végbement óriási változásokról. Nem ez a cikksorozat adta az apropót a mostani látogatáshoz. De talán nem is kell ahhoz semmi apropó, hogy a megye vezetői, Soczó József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal elvtárs, a megyei tanács elnöke, s Homok István elvtárs, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára felkeressék a megye egy termelőszövetkezetét, hogy beszélgessenek az emberekkel, s a gyakorlatban figyeljék meg, miként formálódik, születik a holnap 'Faddon, a Lenin Tsz-ben, s hogyan gazdálkodnék ebben az izmosodó, erősödő és virágzó gazdaságban. Jómagam krónikásként szegődtem hozzájuk, s most, ha nem is a teljesség igényével, megpróbálok beszámolni arról, mit láttunk Faddon reggeltől estig. A választás nehéz, mert a szövetkezet afféle mamutgazdaság, s tizennégyszer huszonnégy kilométeres területén ezertélé változatban mutatkozik az élet. Nem túlzók ha azt állítom: a szocializmus kis vetülete a Lenin, pontosabban fogalmazva a közös gazdaságok azon típusa, amelyiknek színvonalát eléri több-kevesebb idő alatt minden termelőszövetkezetünk, s azon az úton halad amelyik az árubőséghez, a parasztság felemelkedéséhez vezet. Megismertem érdekes embereket, vezetőket és dolgozókat. Mindegyiküket jellemezni kellene egy-egy riportban. Most azonban csak egy összefoglaló jellemzést adok róluk. így mondanám ezt: Szűcs Ferenc elnök, Kiss István főagronómus, Molnár Károly főállattenyésztő, Potyondi József tehenész és felesége, Hosnyánszki Ferenc és Papp József brigádve- zetők, 'de a mezőn és az állattenyésztésben dolgozók legtöbbje sokban hasonlítanak egymásra. Nem arcra, hanem lélekre, szívre. Hasonlítanak, mert így vélekednek: a közös földeken kell megteremteni a falu szocialista holnapját. De nem csak vélekednek erről, hanem tesznek is szorgalmas, célratörő munkával ki-ki a maga területén, hogy megformálják ezt a holnapot. Nézzük azonban a gazdaságot. Homok István, aki egy évvel ezelőtt még elnök volt a Leninben természetesnek vette amit látott, hallott. Én azonban egy kicsit meglepődtem amikor ezt mondta Molnár Károly fő- állattenyésztő. — Az esztendő első napjában 36 ezer liter tejjel szárnyaltuk túl a tervet, s a tavalyi év hasonló időszakához képest 70 ezer literrel adtunk többet. Pedig az állatállományunk most harminccal kevesebb ... Tehát: kevesebbtől többet. Mi ennek a titka? Ne keressük, Kiss István főagronómus és Potyondi József tehenész, a Győzelem üzemegységben szinte egyszerre adják meg a választ: — A silónk még csak most fogyott el, de ha jól utána nézünk, még mindig körül belőle.' S közben már kazalban az idei első vágású lucerna, kaszálják a takarmánykeveréket, s vetik helyére a másodvetésű silót. Ha azonban már a Győzelem üzemegységnél járunk, időzzünk egy kicsit. Szívesen tette ezt közülünk mindenki, hiszen olyat látott, ami méltán töltötte el örömmel: olyan nagyüzemi majort, ami még a fejlettebb állami gazdaságok egyikének-másikának is díszére válna. Sőt: jártam már olyan lakásban, amelyik küllemével kellemetlenebb listást gyakorolt rám, mint a Győzelembeli istállók. Itt ugyanis, ha belép az ember erős kísértésbe esik, hogy levesse a cipőjét. Félti a hófehérre meszelt cementpadlót, nem szeretné ha bepiszkolódna. Pedig az istállókban jószágok állnak. De milyenek! A több száz vemhes üsző mindegyike olyan, akár a vakart hal. És mentes a gümőkórtól, teljesen negatív állomány. Hogy ez mit jelent, arról hallgassuk meg dr. Ulmer Jenő fő állatorvost: — Néhány éve még száz százalékos volt a fertőzöttség. Került olyan szakember is. aki csak mosolyogva legyintett, amikor azt mondtuk; negatív állományt alakítunk ki. Most itt, a Győzelemben már 336 negatív vemhes és szűz üsző, valamint birka áll a jászlak mellett. Ez azt jelenti, hogy fokról fokra hátrább szorítjuk az emberre is veszélyes szar- va&marha-gümőkórt, tiszta tejet tudunk adni. Erre már ki is dolgozták a megfelelő terveket. Jövőre 72, azután 80 tehén kerül lecserélésre, vagy talán több, hiszen a faddiaknak nem kell vásárra menni azért,^ hogy tenyésztési Mápáriyagóf vásároljanak. Ezernél többet számláló állományukban százszámra állnak az egészséges, sok tejet adó anyáktól származó egészséges borjak. Nem akarok számokkal untatni senkit, de azt azért el kell mondanom: üzemi szinten a fejési átlag 16—17 liter körül van, s a gazdaságban 78 olyan tehenet tartanak nyílván, amelyik még nem adott 20 liternél kevesebb tejet. I Aki kétkedik, most mond.I--------------------------- hatja: jo, jo, e z mind szép, a magyarázatot is könnyű megtalálni, a faddiak bizonyára a szarvasmarha-tenyésztésre specializálták magukat. Hogy ez nem így van, annak bizonyítására szegődjön kísérőmül az olvasó, látogassuk meg a sertéstenyésztést. Elöljáróban elmondom: a Lenin Tsz gazdái május 31-ig már 914 hízott sertést adtak a népgazdaságnak. Jóval többet, mint amennyit a tervük előírt. És most nézzük a sertéstelepet. Megszoktuk már, hogy a malachoz, disznóhoz automatikusan hozzágondoljuk a szennyet, piszkot. Nos: aki ennek ellenkezőjét akarja látni, feltétlenül keresse fel a faddiak sertéstelepét. Olyan rend, tisztaság uralkodik ott, hogy arra ránézni is jól esik. Az ólak kövezete szinte ragyog, s minden egyes kutrica előtt ott van a fertőtlenítő láda. Mert óvják á sertéseket is, hiszen jelentős jövedelemforrása a termelőszövetkezetek gazdáinak a sertéstelep. Ha nem nézünk mást, csak ezt: országos méretekben nagy gondunk van a hízó alapanyag biztosításában, méltán kérdezhetjük: miként állnak ezzel a Leninbeli- ek? így: az idén eladtak már körülbelül ezer süldőt, s most mégis annyi a malac és süldő, hogy az állattenyésztőknek a könyvelésbe kell átmenni ahhoz, hogy pontos adatot tudjanak adni. Sokkal több lehetne azonban, ha nem lenne szűk a cipő, s a mostani 263 anyakocát a jelenleginél többször tudnák elletni. Ebben azonban nem a szándék, hanem a férőhely hiánya gátolja őket. Csakúgy, mint a megye legtöbb vidéke, Fadd határa is esőhiányban szenved. A korszerű nagyüzemi gazdálkodás azonban ha nem is teljesen, de felülkerekedik részben az aszályon. Ezt mutatják a viruló táblák. Sokat utazó emberek vagyunk mindannyian, akik ezen a szemlén részt vettünk. Ennélfogva sokféle határt is látunk. Kukoricát azonban kevés olyat, mint amilyet Faddon. Az természetes, hogy tiszta, szépen művelt a határ. Az azonban már meglepő, hogy a szárazság ellenére is olyan kukorica, dohány. paprika és kalászos van, amelyiket indokoltan mondhatunk jónak. I Merészen, bátran kísér* ■------------------------------------- léteznek, vállalkoznak Faddon. Két- százkilencven holdnyi kertészetükben például honos a paprika, paradicsom, a dohány. Vizet ugyan körülbelül másfél kilométerről kaphatnak csak, de mégis öntöznek és mégsem fizetnek rá. S miért nem? Sok mindennel lehetne ezt magyarázni, szerintem azonban az talán a legfontosabb, hogy a munkaigényes növények közül is többfélét termesztenek. így aztán egyik viszi a másikat. Vegyünk azonban egy érdekes példát. Faddon már szokás az anyarozs, e fontos gyógyszeralapanyag termesztése. Az idén 160 holdnyi területen végezték el a fertőzést. S ha mondjuk holdanként egy mázsa anyarozst tudnak begyűjteni, akkor az 8 ezer 900 forintot ér. Tessék ezt kivetíteni 160 holdra, s akkor mindjárt megvan a válasz arra is, mi fedezi a kertészet esetleges kieséseit. De ott van másiknak a borsó. Ebből hét fajtát termelnek. Teszik ezt pedig több okból. Egyrészt azért, hogy a több féléből több várható, másrészt pedig azért, mert így előbb-utóbb kikísérletezik azt a fajtát, amelyiket a legérdemesebb termelni. Sokmindent kellene még elmondani erről a határszemléről. Talán azt is, hogy rendszeres külföldi vendégeik vannak a faddiaknak, exportőrök, akik hírnevét a határokon túlra is elviszik. Angello úr, az olasz kereskedő például már személyes ismerősük, még a fővárosban is felismeri a faddiakat. Ez azonban szinte már mellékes. A fontosabb a határjárás összegező tapasztalata amely szerint Faddon, a Lenin Termelőszövetkezetben erőteljesen és biztatóan alakul a holnap, a helybeli szorgos, dolgos emberek holnapja, s ez a közös gazdaság azt is mutatja már: hova érkeznek el a magyar termelőszövetkezetek, s milyen óriási erő rejlik a szocialista nagyüzemi gazdaságokban. Szolnoki Istváa Az fi. M. Komlói Állami fipítőipari V. a pécsi 506. sz. Intézetébe felvételi pályázatot hirdet kőműves, ács-állványozó fapadlózó műanyagburkoló hidegburkoló szakmákra. Jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akik a 8 általános iskolát sikeresen elvégezték és a 16. életévüket még nem töltötték be. Jelentkezéskor anyakönyvi kivonat és iskolai bizonyítvány szükséges. Tanulmányi idő 3 év. Távoleső fiataloknak bentlakást biztosítunk, tanulmányi előmeneteltől függően ösztöndíjat. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben, Mü. M. 506. sz. Iparitanuló Intézet Pécs—Ujmecsekalja. Felvételi vizsga időpontjáról írásbeli értesítést küldünk. (39)
