Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-28 / 149. szám
1963 június 28. TOT,NA MFGYFT NFPŰ.TR Atí 5 „Összeházasodik“ Tolna és Fácánkert Aratnak a Sárközben, a Mezőföldön és a Völgységben A két község alig 5 kilométerre van egymástól. Jószerével ez nem távolság. Különösen nem, ha azl látjuk, határuk annyira összeér, hogy egyikből a másikba könnyen átjárhatnak az emberek. Meg is teszik, hogy átnéznek és ami ezzel jár, szemlélődnek. Figyelik egymás munkáját, kritikusan, nyitott szemmel. A jószomszédi viszony nem mai keletű a fácánkertiek és a tolnaiak között. Birtokperekre, egy-egy barázda elszán tása miatt, emberemlékezet óta nem. volt példa. Sok a hasonlóság a két tsz között. A domborzati viszony, a talajszerkezet csaknem azonos. Sok az adottság mindkét tsz-ben a jó gazdálkodásra. Az emberek is sok vonatkozásban hasonlóak Tolnán is, Fácánkertben is a szövetkezeti gazdáké a föld. És ami ezzel együtt jár, egyikben is, a másikban is vannak szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák, s vannak olyanok — szerencsére számuk már egyre elenyészőbb, — akik elmennének a dolog temetésére. Sok a hasonlóság, de a különbség is. És ez a különbség foglalkoztatta már hónapok óta a fácánkertieket.. — A tolnaiak később indultak el a szövetkezeti gazdálkodás útján mint mi. Adottságuk sem volt olyan kedvező a tsz alakulásakor, mint a miénk. Mégis jóval előrébb van az Aranykalász Tsz a fejlődésben, mint a mi tsz-ünk, a Vörös Hajnal. Az Aranykalász Tsz-ben évről évre szaporodik az állatállomány Folyton építkeznek, hogy a férőhelyet biztosítani tudják, gépekei vásárolnak és növelik az öntözött területet. Nálunk még a meglévő gazdasági épületeket sem tudjuk megfelelően hasznosítani. Az Aranykalász Tsz-ben kihasznál ják a nagyüzemi gazdaság adta lehetőségeket. Most már 30 forint munkaegység-előleget tudnak fizetni, mi pedig megrekedtünk. Évek óta egyhelyben topogunk — mondotta Mészáros Gyula. Hiába próbálunk büszkélkedni a tízegynéhány éves szövetkezeti múlttal, ha a fejlődéssel nem tudunk lépést tartani — tódította Boros József. A valóságos helyzetet felismert! szövetkezeti gazdák a szomszédos Aranykalász Tsz fejlődését figyelve mind erőteljesebben adtak hangot véleményüknek. Latolgatták a lehetőségeket, s keresték a megoldást. Az útkeresés közben érlelődött meg a gondolat, amit így fejeztek ki. — Egyesüljünk, kössünk házasságot a tolnai Aranykalász Tszszel. Nem a pillanatnyi fellángolás buzgalma, hanem a jól megfontolt és meggondolt elhatározás vezette a fácánkerti tsz-tagok küldöttségét Tolnára, az Aranykalász Tsz elnökéhez. Pfundtner Sándorhoz. Az Aranykalász Tsz vezetősége és tagsága részéről szíves fogadtatásban részesültek. A jószomszédságra jellemző barátsággal és segítő szándékkal fogadták a fácánkerti küldöttséget. A két tsz részéről elindult kezdeményezést a járási párt- bizottság és a tanács részéről is helyeselték. Június 21-én egybehívták Fácánkerten a közgyűlést, A fácánkertiek örömmel fogadták a két tsz egyesítéséről szóló javaslatot. Sokan annyira lelkesedtek, hogy két kezüket emelték a magasba, úgy szavaztak. — Helyeseljük áz egyesülést a tolnai Aranykalász Tsz-szel — mondták ki egyhangúlag. Az egyesülést a párt és a tanács részéről mi is helyeseljük s az a véleményünk, hogy jól döntöttek — mondotta Mármarosi László, a járási pártbizottság munkatársa. — A két gazdaság egyesítése hasznosnak látszik, de csak akkor hozhat eredményt, ha a tsz-tagok többsége így akarja. Javaslom, tartsunk szünetet, s ez alatt az idő alatt alaposan hányják, vessék meg, nehogy később bárki részéről kifogás merüljön fel. A közgyűlés szünetében a tsz- tagok egy része a mozi-helyiségben, a másik része a szabadban, csoportokba verődve tanácskozott A szünet után Kiss Antal, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője újból szavazásra tette fel a kérdést. A válasz ismét egyhangú volt: .„Egyesülünk!”. A közgyűlés után közbeesett egy . vasárnap, . amikor az embereknek sok mindenre van idejük. A beszélgetés témája az egyesülés körül forgott. Távlatokban beszéltek az eléjük táruló lehetőségekről, a fejlődésről. Az örömteli hangok közé azonban — ahogy ez lenni szokott — disszonáns hangok 'is keveredtek. — Elhamarkodtuk a dolgot. — Eladtuk magunkat. — Mégiscsak szégyen ránknézve, hogy nem tudtunk megállni a saját lábunkon — hangzottak az ellenvetések, míg a többség, szilárdan megmaradt elhatározása mellett. — Nekünk csak hasznunkra válhat az egyesülés, mert nem arról van szó, hogy a saját lábunkon nem tudunk megállni, hanem arról, hogy az egyesített nagyüzem, az egyesített erő a fejlődést illetőleg milyen gazdasági lehetőséget hordoz magában. — Az emberek számára is szélesebb távlatok nyílnak. Egy nagyobb gazdaságban képzettségének, rátermettségének megfelelően mindenki a helyére kerülhet és számtalan lehetőség adódik az emberek alkotó kezdeményezésének kibontakoztatására — mondották. A tolnaiakat megyeszerte ismerik szorgalmukról, leleményességükről. A fácánkertiek hallatlan kitartásukról ismertek. E két jó tulajdonság összetalálkozása is szerencsés dolog, ha rnjndkét falu tsz-parasztsága, szorosan fogva egymás kezét, az egyesített közös gazdaság fellendítésén dolgozik., A „házasságkötés” csak hasznot hozhat. Azt nem is érdemes firtatni, ki mit visz a házhoz. Ma már a házasulandó felek sem azt nézik, kinek mennyi a hozománya. Azt nézik — mennyire jóravaló egyik, vagy a másik, mennyi szeretetet és megbecsülést tudnak adni egymásnak. Egyesült a fácánkerti és a tolna': termelőszövetkezeti tagság, és egyesült a két határ. Az egyesített tsz-ben közel hétszáz egyenlő jogú tsz-tag mondhat magáénak 4115 holdas gazdaságot. Uttörőmunkát végzett a két tsz tagsága az egyesüléssel. Az úttörőmunka pedig nem szégyellni való. Elsőnek lenni, kezdeményezőnek lenni dicséretet és elismerést érdemlő dolog. POZSONYI IGNÁCNE Csütörtökön délelőtt Szekszár- don ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Az elnökség — a közgazdasági bizottság jelentése alapján — megvitatta az ipari üzemek tsz- patronálo tevékenységét. A bizottság öt üzemben — a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál, a két bonyhádi gyárban, a Si- montornyai Bőrgyárnál, valamint a Tejipari Vállalatnál — és a megye vasúti üzemeinél vizsgálta a tsz-patronálást és ennek alapján készítette el jelentését. Az Tolna megyében rohamosan érik az őszi árpa. Csütörtökön már megyeszerte arattak a Sárközben, a Mezőföldön és a Völgységben. A Sárközben: Alsónánán, Bátaszéken, Sárpilisen a kombájnok is megindultak, a rendre- aratók dolgoztak Decsen, Várdombon, Sióagárdon és Szek- szárdon. A Mezőföldön, Nagydo- rogon, Kajdacson, Bikácson. Pusz- tahencsén rendrevágók, illetve kévekötő aratógépek, a Paks melletti Cseresnyés-pusztán és Nagydorogon kombájnok aratnak, A Mezőföld sok falujában pénteken állnak munkába a kombájnok. A Völgységben: Bonyhád, Mő- csény. Győré, Kakasd és Nagy- mányok környékén nagyban megkezdték az őszi árpa betakarítáA Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülése hagyta jóvá a bizottság III. negyedévi operatív munkatervét, amely a vizsgálatok programját tartalmazza. A munkatervben hat jelentős vizsgálatot irányoztak elő. Megvizsgálják, hogy az államigazgatási és gazdasági irányítószervek hogyan foglalkoznak a dolgozók bejelentéseivel, panaszaival, be- tartják-é a bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó előírásokat, és lelkiismeretesen intézik-e el a hozzájuk fordulók ügyeit. elnökség főként a politikai segítségnyújtás tapasztalataival és feladataival foglalkozott, különösen az üzemekben működő szak- szervezeti bizottságok ezirányú tevékenységét elemezte. A második napirendi pontban a szervezési és káderbizottság jelentése alapján a kisüzemekben folyó szakszervezeti munka helyzetét tárgyalta meg az elnökség. Ezután került sor az elnökség második félévi munkatervének megvitatására és elfogadására. sát. A majosi Aranykalász Tsz- ben péntektől csütörtök estig százharminc holdnyi őszi árpát vágott le két aratógép. A szövetkezet kalászosában szépen halad az aratás, s egy 100 holdas nagytábla tizennyolc—húsz mázsa átlagtermést mutat holdanként. A bonyhádi Dózsa Népe Tsz-ben csütörtökön egy aratógép és egy Balaton kombájn fogott hozzá az árpa aratásához, s aznap megkezdték a szalmalehúzást, utána a műtrágyaszórást és a disztillere- zést is, nyújtott műszakban. A Bonyhádi Gépállomás csütörtökön estig kivonultatta az eddig még nem dolgozó kombájnt is, hogy pénteken — amint lehet — valamennyi beálljon az őszi árpa táblákba a körzetében elterülő termelőszövetkezetekben. Megvizsgálják a negyedévben, hogy a kommunális és mezőgazdasági létesítmények kivitelezése közben milyen hiányosságok fordulnak elő, és milyen intézkedések történnek a hibák kijavítására. Műszaki ellenőrzést végeznek a népi ellenőrök az OTP-kölcsönnel épült családi házak kivitelezésével kapcsolatban. Megvizsgálják, hogy a végszámlákban felsorolt anyagfelhasználás, valamint a végzett munka megegyezik-e a valóságos anyagfelhasználással és munkával. Vizsgálatot tartanak ebben a negyedévben a felvásárló szerveknél •is. -A< vizsgálat célja annak megállapítása. hogy hogyan alakul a felvásárló szervek kapcsolata a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel a szőlő- és gyümölcsfelvásárlás területén. Külön vizsgálat foglalkozik majd a földtörvény végrehajtásának ellenőrzésével. A múlt évben nagyszabású vizsgálatot folytatott a Népi Ellenőrzési Bizottság a tsz háztáji földek kiadásával és a tanácsi kezelésben lévő állami tartalékterületek hasznosításával kapcsolatosan. A vizsgálat sok hibát, visszaélést állapított meg. Most utóvizsgálat keretében állapítják meg. hogy milyen intézkedések történtek a hibák kijavításában, illetve a visszaélések felszámolásában. Elnökségi ülés az SZMT-nél Érdekes vizsgálatok a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság III. negyedévi programjában A posta előtt ülnek, egymással szemben. Angyal Ferenc és Dömötör István útőrök most egy pár napra felcserélték a lapátot a ceruzával. Az utat nézik, helyesebben, a járműveket. Száz méterre lehet a busz, amikor Angyal Ferenc megpillantja, és még ide sem ért, amikor eggyel szaporodott a számlálólap „Autóbusz” feliratú rubrikájában a vonalkák száma. De már jön is a következő, Palánk felől. Dömötör István a „Személygépkocsi” rovatba jelölte be a , Wartburgot, a következő jármű a majd újra függőleges vonalak kö- „Motorkerékpár rovatba kerül, vetkeznek. így könnyebb a vég- Figyelnek, írnak, a lapon pedig . , .. . . . szaporodnak a vonalkák. Három élményt összeszámolni. Vannak függőlegesen, a következő kettővel m<*s rovatok is a lapon, de ezek X-alakban áthúzzák a hármat, kitöltése már nem a számlálók dolga, hanem azoké, akik majd feldolgozzák az adatokat. Alig merem megszólítani őket, nehogy megzavarjam munkájukban, de készségesen invitálnak az asztalhoz. — Most elég gyér a forgalom — mondja Angyal Ferenc — nem tévesztjük el a számolást, ha egy ki csit beszélgetünk is. De majd fél óra múlva, ha jön a délutáni csúcsforgalom, akkor bizony nem nagyon érünk rá. — Mikor a legnagyobb a forgalom? — Reggel hét és nyolc között, majd délután öt és hat óira közt. A számlálólapon magam is eligazodom. És meglepődöm. Félóránként összesítik a forgalmat, járműfajták szerint. Kiderül, hogy reggel hét és nyolc óra között ösz- szesen ötszázhét jármű haladt el a „számlálóállomás” előtt. Felfelé százkilencvenhat, lefelé pedig háromszáztizenegy. — A délutáni csúcsforgalomban is hasonló „eredményre” számítanak? — Igen. Azzal a különbséggel, hogy akkor felfelé megy több. lefelé kevesebb. — Milyen a számbeli rangsor a járművek között? Mint az adatok mutatják, a legtöbb a kerékpár és a motorkerékpár. Egyszer ez több, másszor amaz. Hét és nyolc között Tolna felé ötvenkilenc kerékpárt számoltak meg, motort ötvenhetet. A város központja felé 132 kerékpáros haladt el. motoros pedig 93. Utánuk a személyautó következik, vas kocsi alig van. A forgalomszámlálás célja felől a Közúti Igazgatóság szekszárdi kirendeltségén Csanády Lajos központi technikusnál érdeklődöm. — Az idén rendszeresen végezzük a megye útjain ezt a munkát. Az adatokat felküldjük az Útügyi Kutatóintézet közlekedéstudományi osztályának, ott dolgozzák fel és elemzik az adatokat. Van három állandó jellegű forgalom- számláló állomásunk, egy itt Szek- szárdon. egy Tamásiban és egy Dunaföld váron, ahol havonta nyolc—tíz napon keresztül figyeljük a forgalmat. A cél az, hogy pontos képet kapjunk az egyes utak forgalmáról, terheléséről, ennek alapján a szükségleteknek legmegfelelőbben lehet meghatározni, hol van szükség az utak bővítésére, korszerűsítésére. — Lehetséges, hogy a szekszárdi forgalomszámlálást is az út átépítése. szélesítése, vagy új út építése követi ? — Erről én nem tudok nyilatkozni. Az azonban már az eddigi adatokból is kitűnik, hogy a város főutcája, a Széchenyi utca és a Rákóczi utca csaknem száz százalékosan meg van terhelve, tehát valamilyen intézkedésre szükség van. (j)
