Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-28 / 149. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1063. június 23. Szivattyútelep a Sió partján Egy héttel ezelőtt hosszabb tudósításban számoltunk be arról, hogy a Szekszárd—Báta között húzódó sárközi öntözőrendszernek, vizet adtak. A nagyteljesítményű szivattyútelepet a Sió partjára építették. A két motoregységes szivattyútelep a Sió vizét a töltésen átemeli és az ásott árokrendszer vezeti a vizet az öntözendő földek környékére, ahol ugyancsak motoros szivattyúval emelik ki az öntözőrendszerből a vizet, s vagy esőztetéssel, vagy árasztással öntözik a földeket. Érdekessége az új, a megye legnagyobb öntözőrendszerének, hogy — bár a Sió régi nyomvonala áthaladt a Csörge-tón — megkerülték az öntözővíz-levezető árokkal a Csörge-tót, így szinte „hegyre” vezetik a vizet, a kis emelkedőn a vizet a szivattyúból jövő víz nagy nyomása hajtja át. Képünkön a sárközi öntözőrendszer szivattyútelepét mutatjuk be. Megyénk termelőszövetkezeteiben is megteremtik az önköltségtervezés feltételeit Idén 11 tsz készít önköltségtervet Két évvel ezelőtt kísérletképpen az országban hat tsz fogott hozzá onköltségtervek készítéséhez. Ezek között volt az aparhanti Búzavirág Tsz is, ahol a Földművelés- ügyi Minisztérium segítségével már két ízben készítették el a termékek önköltségének terveit. Az önköltségi tervek elkészítését nagymértékben akadályozta, nehézkessé tette a tsz-tervezés eddigi módszere. Olyan tervezésre van szükség, amely összhangban van a számvitellel és ágazatonkénti bontásban mutatja ki a termelési költségeket és hozamokat. A Földművelésügyi Minisztérium Tervezési Főosztálya új tervezési módszert dolgozott ki, s ezzel a módszerrel készítette. el idei tervét az országban mintegy 100 termelőszövetkezet. Megyénk termelőszövetkezetei megfelelő érdeklődést tanúsítanak az új eljárás iránt és 11 szövetkezetben, kísérletképpen, az új módszer szerint is elkészítik a terveket. A 11 tsz-ből 7 már végzett ezzel a munkával. Befejezték a tervezést az új eljárással a zombai Vörös Csillag, a decsi Uj Élet, a paksi Ezüstkalász, a dunaföldvári Aranykalász, a döbröközi Zöld Mező, a tolnai Aranykalász, a báta- széki Búzakalász Tsz-ben. Folyik még az új módszerrel történő I tervkészités a gyulaji Uj Barázda, a nagydorogi Uj Barázda, a ten- gelici Petőfi és az alsónyéki Dózsa Népe Termelőszövetkezetben. Az új tervezési módszer alapján ezekben a tsz-ekben elkészítik az önköltségterveket is. Az önköltségtervek elkészítése nagy segítséget jelent a gazdálkodás gazdaságosságának további javításában. Az új tervezési eljárásnak az is előnye, hogy egyszerűbb mint a régi eljárás, az egész tervet az eddig szerzett tapasztalatok alapján két ember, két hét alatt elkészítheti. Az új terv nemcsak az önköltségtervek elkészítésének képezi alapját, hanem módot nyújt sokoldalú közgazda- sági elemzés elvégzésére is. Megyénkberi a szövetkezeti számviteli szakemberek áprilisban tanfolyamon ismerkedtek meg az új tervezési eljárással. Azóta, főleg az új eljárás gyakorlati megismerése során sok hasznos javaslat született megyénkben a tervezési módszer tökéletesítése érdekében. A termelőszövetkezeti számviteli szakemberek sokai várnak az új tervezési eljárástól, nemcsak a számviteli munkának, de az egész gazdálkodásnak a színvonal- I emelkedését is. Repül a magyar rák Nyugat-Európába Patakjaink rákállományából évente több ezer kilónyit kilehet fogni a törzsállomány veszélyeztetése nélkül. A MAVAD külkereskedelmi szövetkezeti vállalat irányításával nemrégiben hozzákezdtek a „friss termésű” páncélos-csemege gyűjtéséhez, főleg a dunántúli és az hegyvidék patakjaiban. Az úgynevezett nemes rákot kosarakba zárva, repülőgépen szállítják Franciaországba, Svájcba és a Német Szövetségi Köztársaságba. A körülbelül 3000—4000 kilónyi idei termésből eddig 200—300 kiló rák került a nyugat- európai hotelek, vendéglők asztalára. A szocialista országok együttműködése a mezőgazdaságban NAPJAINKBAN NEMZETKÖZI MÉRETŰ gazdasági verseny folyik a kapitalista és szocialista országok között. A szocialista országok a KGST keretén belül a Moszkvában elfogadott alapelveknek megfelelően egyesítik erejüket, összehangolják népgazdasági terveiket. Az összefogásnak az az alapvető célja, hogy a szocialista tábor országai mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a javaknak nagyobb bőségét állítsák elő, jobb életkörülményeket teremtsenek az emberek számára, mint a kapitalista államok. Az együttműködésnek már eddig is számos kézzelfogható eredménye van, különösen az ipar és a közlekedés vonatkozásában, de mind számottevőbbek a mezőgazdasági együttműködés eredményei is. A szocialista országok mezőgazdaságának összehangolása nélkül nem képzelhető el az ipari együttműködés sem. A mezőgazdaság ugyanis az ipar függvénye, és fordítva, az ipar függ a mezőgazdaság fejlődésétől. Az ipar biztosítja a mezőgazdaság zavartalan termeléséhez a gépeket, berendezéseket, vegyianyagokat és fordítva, a mezőgazdaság adja az ipari nyersanyag jelentős részét, ellátja élelmiszerrel és mezőgazdasági termékekkel az egész lakosságot. A szocialista országok éppen ezért az elmúlt években nagy gondot fordítottak mezőgazdaságuk fejlesztésére. Ennek eredményeképpen ma már a szocialista országokban — Lengyelországot kivéve — a nagyüzemi gazdálkodás uralkodóvá válásával megteremtődött az az alap, amely a nemzetközi együttműködés egyik fontos feltétele. Ugyanakkor a szocialista országok mezőgazdaságának évről évre nő az anyagi-technikai bázisa is, mely az eredményes gazdálkodás alapját képezi. így például a KGST-országok traktorparkja az 1950. évi 670 000 darabról 1961-re 1 450 000 darabra növekedett. A kombájnok száma ugyanezen idő alatt több mint a duplájára szaporodott. Évről évre fokozódik a KGST-országok műtrágya-ellátottsága is. 1955 és 1961 között az' egy hektár vetésterületre jutó műtrágya mennyisége, beleszámítva a gyümölcs- és szőlőterületet is, hatóanyagban számítva: Bulgáriában 8,4 kilogrammról 33,8 kilogrammra, Magyarországon 9,4 kilogrammról 39,1 kilogrammra, az NDK-ban 147,6 kilogrammról 189,6 kilogrammra, Csehszlovákiában pedig 66,1 kilogrammról 90 kilogrammra emelkedett. A KGST ORSZÁGAIBAN az elmúlt évek folyamán a termelési eredményekre kedvezően ható, nagyarányú öntözési és talajjavítási feladatokat hajtottak végre. A gabonafélék terméshozama az utóbbi években, a rendkívüli kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is, jelentősen meghaladta a háború előttieket. De ma még a KGST tagországainak termésátlagai egyenlőtlenek. Például 1960- ban a búza hektáronkénti hozama Magyarországon 16,8 mázsa, NDK- ban 35,6, Csehszlovákiában 23,3, a Szovjetunióban 15,1 mázsa volt. Hasonló eltérések mutatkoznak a többi növényféleségek termésátlagainál is. A terméshozamoknál mutatkozó ilyen eltolódások nem elsősorban az egyes országok eltérő éghajlati és talajviszonyaiból adódik, hanem az agrotechnikának és az anyagi-műszaki ellátottság különbözőségéből fakad. Az eddigi eredmények azonban még csak az alapját képezik annak, hogy mezőgazdasági vonatkozásban is eredményesen versenyezhessünk a fejlett mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokkal. Erre az alapra építve a nemzetközi szocialista munka- megosztás útján lehetőség van a mezőgazdaság fejlesztésének meggyorsítására, a tartalékok feltárására. Az együttműködés szempontjából például rendkívül nagy jelentősége van, hogy bizonyos növények vetőmagellátását egy-egy országra specializálják, ahol a megtermeléshez legjobbak az adottságok. Például a gabonavetőmag termesztéséhez a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia, a burgonya vetőgumó termeléséhez az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia rendelkezik a legkedvezőbb feltételekkel. Az aprómagvak, különösen a pillangósok vetőmagjának megtermeléséhez Magyarországon, Lengyelországban és az NDK-ban vannak jó adottságok. NAGY LEHETŐSÉGEK VANNAK a különböző országokban folyó mezőgazdasági kutatások eredményeinek kölcsönös hasznosításában is. Az elkövetkezendő években a KGST tagországainak az eddiginél jobban kell összehangolni mező- gazdasági fejlesztési terveiket. Egyik fontos feladat a kenyérgabona-szükséglet megtermelése, minden országban. Egyéb mező- gazdasági termékek termelésénél azonban fel kell oldani az indokolatlan autarchiára való törekvést, és különösen a zöldség-, gyümölcsös szőlőtermelést közös erővel azokban az országokban kell fejleszteni, ahol az éghajlati és talajadottságok erre a legalkalmasabbak. A KGST Mezőgazdasági Bizottsága ennek megfelelően már 1959-ben javasolta, hogy a gyümölcs- és szőlőtermesztést elsősorban Romániában, Bulgáriában és Magyarországon szervezzék meg nagyobb méretekben. Sok kihasználatlan lehetőség van még — bár az ilyen kapcsolatok egyre bővülnek — az állattenyésztés fellendítése terén is. Elsősorban a tenyészállatok cseréjében, új, nagyhozamú fajták kialakításában rejlenek nagy előnyök. A KGST tagországaiban az állattenyésztés gyorsütemű fejlődésé nek egyik legnagyobb nehézsége a növekvő takarmányigény biztosítása. Ennek leküzdése érdekében már eddig is jelentős erőfeszítések történtek, de ezen a téren az együttműködést tovább kell fokozni. A tengerparttal rendelkező országok például tervbe vették az állati fehérjével való fokozottabb ellátás céljából egy közös tengeri halászflotta megszervezését. Emellett azonban továbbra is a legfontosabb feladat a tagországokon belül az intenzívebb takarmánytermelés megszervezése. Hazánkban például a rétek, legelők jobb kihasználásával, javításával e téren belső szükségletünk jobb kielégítése érdekében sokat tehetünk. A KGST tagországainak mind szorosabb együttműködése mindenekelőtt minden szocializmust építő országra azt a feladatot rója, hogy saját népgazdasági tervét maradék nélkül teljesítse. A nép- gazdasági tervekben megjelölt szintek elérése teszi lehetővé, hogy néhány év alatt a ma még meglévő jelentős eltérések közelebb kerüljenek egymáshoz. Ez teremti meg a lehetőségét a további tervek még jobb, és még konkrétabb összehangolásának is. HAZÁNKBAN IS — mint a KGST tagállamában — most az a legfontosabb feladat, hogy a második ötéves tervünk mezőgazda- sági célkitűzéseinek eleget tegyünk A mezőgazdaság szocialista átszervezésének győzelmével nálunk is megteremtődött az alapja a mező- gazdaság gyorsabb ütemű fejlődésének. Igaz, hogy két aszályos esztendő áll mögöttünk, ami megnehezítette terveink teljesítését. A harmadik tervév, ez az esztendő jól indult. Szorgalmas parasztságunk jó munkája, a jó politikai és hozzáértő szakmai vezetés eredményeképpen jó kilátásaink vannak erre az esztendőre. Ha továbbra is jól szervezzük a munkánkat, jól készítjük elő az 1964- es évet, terveink megvalósíthatóak. Ezzel járulhatunk mi legjobban hozzá a szocialista munka- megosztás még szélesebb kibontakozásához, ezzel kell nekünk is kivennünk a részünket abból a nemzetközi méretű harcból, amely a békés gazdasági verseny jegyében folyik a két tábor között. Náfrádi Sándor A teveli Kossuth Tsz négyéves telepítésű szőlőjében — amely 10 hold — lóvontatású ekekapával dolgoznak. A tsz szőlője bő termést ígér. GYŰJTSÜNK HÁRSVIRÁGOT Kőhárs, orvosihárs, kis- és nagylevelű hársfa virágjáért nyers kilogrammjáért 5.— Ft-ot. Ezüsthársfa (molyhoshársfa) virágjáért nyers kilogrammjáért 4.— Ft-ot. fizet a helyi Földművesszövetkezet. A hársvirágot murvalevéllel együtt kell gyűjteni, melyet korlátlan mennyiségben vesznek át. Az eredeti színben megszárított hársvirágot korlátlanul is lehet értékesíteni. Kőhársvirág kilogrammjáért 20.— Ft-ot ezüsthárs kilogrammjáért 14.— Ft-ot. fizet a helyi Földművesszövetkezet. Bővebb felvilágosítást ad: HERBARIA Budapest, V. Arany János u. 29. (179)
