Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

2

TOT.NA KTEGYEI WEPtTJSAG

1963. június 21,

fi betakarításról és a háztáji árutermelésről tanácskozott az MSZMP Paksi Járási VB.

Ülést tartott az MSZMP Paksi Járási Végrehajtó Bizottsága. Behatóan foglalkoztak a gabonabetakarítás egyes problémáival, megállapították, hogy a betakarítás gépesítése jobb lesz a tavalyinál. Számolni kell azonban bizonyos nehézségekkel a szállítással kapcsolatban. Van olyan tsz a járásban, ahol a tavalyi egy helyett három kombájnnal dolgoznak majd. Ez azt jelenti, hogy megfelelő időjárás és munkamenet esetén naponta 12 vagon gabonát kell a szérűre beszállítani, majd itt is szükséges különféle mozgatás. Ha figyelembe vesszük a gépállomások szállítóeszköz-kapacitását, sőt, a tsz-ek is mozgósítanak minden gépjárművet, akkor sem elég a szállítóeszköz. A végrehajtó bizottság éppen ezért azt javasolta a tsz-eknek, hogy vegyék igénybe a fuvarozási vállalat teherkocsijait is, egyébként nagy zavarok - mutatkozhatnak majd a szállításnál.

Sokat foglalkoztak az ülésen a silótakarmányok betakarításával.

Általában nem az a hiba, hogy elmulasztják a szükséges silótakarmány megtermesztését. E tekintetben nincs probléma. Ellenben a betakarításnál annál több adódik. Sok helyen nem szervezik meg elég jól a betakarítást, ebből aztán késlekedés, minőség- romlás következik. Célszerű tehát, ha a munka megkezdése előtt számba veszik a szervezési feladatokat, s úgy mozgósítják a gépeket, embereket, hogy a lehető legkisebb károsodással tudják betakarítani a takarmányt.

A háztáji gazdaságok árutermelésének növeléséről is sok szó esett. Megállapították, hogy nép- gazdasági feladat a háztáji árutermelés fokozása, ezért javasolták ezzel kapcsolatban egy megfelelő járási terv kidolgozását. Ezt a tervet aztán meg kell küldeni a községi tanácsoknak, pártszervezeteknek, földművesszövetkezeteknek, hogy' tanulmányozzák, s kidolgozzák a helyi módszereket a háztáji gazdaságok fellendítésére.

Rendelés a folyosón

Körzeti orvos albérletben

Ismerik Szekszárd üzemeinek dolgozói, a csatáriak, szőlőhegyiek, keselyűsiek, ózsákpusztaiak, hiszen több ezer ember körzeti orvosa dr. Aracs József. A rendelőintézet épületében tartja a hivatalos órákat. Itt meglátogatja jónéhány betege de munkájának zömét a „hívások” jelentik, amikor lakhelyükön kell meglátogatnia pácienseit Fiatal orvos, szeretik a körzetben lelkiismeretes munkájáért. Előfordult már, hogy egy nap 150 beteget látott el a rendelőben, és ugyanazon a napon 15 helyre kellett kimennie. Este tizenegy órára már csak egy kötelezettsége maradt, de el kellett halasztania. Tudniillik nem egy körzet tartozik hozzá, hanem helyettesítés miatt” kettő is.

És, minthogy orvos, a napi feladatok rátörhetnek olyankor is, amikor mások nyugodtan alszanak. A rendszeres ügyeletén kívül bármikor előadódhat, és meg is történik, hogy éjjel hívják beteghez, vagy éppen akkor visznek hozzá valakit.

— A doktor úrhoz jöttünk, — mondják a háziasszonynak, s elképzelhető, hogy a lakásadó mennyire veszi jónéven a késői, vagy éppen túl korai zavarást. Aracs Józsefék ugyanis albérletben laknak.

Az orvosi hivatás miatt került sor már albérlet-változtatásra. Jobb helyzettel most sem dicsekedhetnek. Ha éjjel keresik az orvost felkel, felkelti a feleségét, is, elrakják az ágyneműt, hogy dr. Aracs József megvizsgálhassa betegét.

— Sajnos, még a két körzethez «m tartozik egyetlen orvosi lakás sem — mondja.

Dr. Bagi Emilia körzeti orvos még rosszabb helyzetben él. Pedig orvosi lakás bérlője. Azonban ez a lakás egyetlen helyiségből áll, s ezt a szobát is a kórház el- meosztályán szorították. A férje

Az ÉM. Pécsi Cementáru- ipari Vállalat dombóvári telepe fizikai munkára keres

férfi munkaerőt

Felvételhez szükséges munkakönyv, mii-lap, egy hónapnál nem régebbi keletű tanácsigazolás, tüdőröntgen-lelet, személyi igazolvány és katonakönyv. Munkásszállás és üzemi konyhai étkezés biztosítva van.

(139)

dolgozik itt, aki az osztály szakorvosa. Kicsi gyerekük is van. Itt aztán igazán nem lehet beteget fogadni. A problémát eddig úgy oldották meg, hogy a folyosón rendelt a doktornő, ha sürgős esetben keresték. Azonban a kórház vezetősége most intézkedett, hogy idegenek a látogatási időn kívül nem mehetnek fel az elmeosztályra.

— Most aztán nem tudom mit csinálok, ha, sürgős vizsgálatra lesz szükség, — mondja a doktornő.

Márpedig szükség lesz rá, Hiszen az ügyeletes szolgálat őt is szólítja minden hónapban legalább egyszer.

Szekszárdon kevés a körzeti orvos, egy állás most is betöltetlen. Akik dolgoznak, túlterheltek munkával. S nehéz lesz betölteni az üres pozíciót, ha a város két fiatal orvosának lakáslehetőségeihez hasonlót kínálhatunk csak. Feltétlenül, és minél előbb meg kell szüntetni az ilyen körülményeket.

12-14 Má/taJUk

IVépgazdaságunk idei tervé- munkák, szorgalmasan végzik lésben, az állattenyésztésben és a ’ ben egyebek között szere- munkájukat az állami gazdaságiak költségek alakulásában egyaránt, pel, hogy a mezőgazdaság a ta- és a termelőszövetkezeti tagok, Sok múlik például azon, hogy a valyinál 12—14 százalékkal több egyaránt. gabonabetakarítást miképpen

termelési értéket állítson elő. Ez szervezik meg a szövetkezetekben,

az előrelépés is szükséges ahhoz, Elazánk szántóterületének A lehető legjobban használják-e hogy meg tudjuk valósítani mos- , mintegy 80 százalékán tér- ki a gépeket, a munkaidőt, s mitani ötéves tervünk termelési elő- melőszövetkezetek gazdálkodnak, lyen gazdaságosan oldják meg a irányzatait, s az életszínvonal 14 százalékban pedig állami gaz- nagyarányú szállításokat. De nem emelkedését. Az említett 12—14 daságok. Ezek az adatok világosan kisebb jelentőségű az sem, hogy százalékos növekedés természete- mutatják, hogy a mezőgazdasági mennyi szálastakarmányról gon- sen nem azt jelenti, hogy a me- tervek teljesítése elsősorban a tér- doskodnak a szövetkezetek. Köz- zőgazdaság minden ágában ekkora melőszövetkezeteken múlik. Kü- tudomású, hogy évek óta takar- fejlődéssel számolunk. A növény- Ionosképpen azon, hogy a még mány-gondokkal küzd az ország, termelésben nagyobb lehetőségek meg nem erősödött társas gazda- Az idén a lucerna első kaszálása vannak az eredmények fokozásé- ságok milyen eredményeket érnek jó termést adott, s dús a rétek, le- ra, mint az állattenyésztésben. el. A múlt évi zárszámadások ősz- gelők füve is. önmagának és az

szesített adatai szerint a gyengék országnak is súlyos károkat okoz- Ennek megfelelően tartalmazza kategóriájába tartozott tavaly a na az a termelőszövetkezet, az országos terv a növénytermelés termelőszövetkezetek 39 százaléka, amely hagyná veszendőbe men- hozamainak kereken 20 százalékos Ha ezeknek a szövetkezeteknek ni a drága takarmányt, javulását a múlt évi szinthez ké- sikerül felzárkóznak a közepesek- H átnézi a eazdasáe tervét a pest. Búzából 12,4, rozsból 7,1 ma- hez, akkor csupán ezáltal megkö- vezetősée akkor tucatfóval talál

Zszlmolhazd1963énévi te^ *A kuko^ fW* "u°rSZágfV T^é 'T benne tételt, amelynek igen

számol az 1963. évi terv. A kuko- lalt termelési szintet. Természetes ielentős szereDe van abban hoev

hoMankln?^1‘ÄoraiStT *sz°nt- Ä "emCS3 • hogyan sikerű? ez az esztendő, vl

holdankent 15, a napraforgóét 7,2 tsz-ek erősödésére számíthatunk, mindeeviket «

mázsában határozta meg. Az állat- hanem teljes biztonsággal arra is, .Ü.w”rrt.,, _ A..,8

tenyésztési előirányzatok között a hogy a közepesek és jók tovább hffidnak ^ a^unkík^^lő1’

tehenenkénti éves tejhozam 2330 fokozzák eredményeiket.

literrel, a tyúkonkénti átlagos to- , készületek, ahogyan kell, s hol van

jáshozam pedig 90 darabbal szere- , ^ esztendő mar eltelt ebből az szükség valamilyen hiba kijavító- pej évből, a mezogazdasagi termeles sara, mulasztás potlasara. S ne

Államunk messzemenő és sokjellegéből következik azonban, idegenkedjenek sehol sem attól,

., -, ,, ,, , , „ hogy a tervteljesítés alakulását hogy kérjék és megszívleljék a

oldalú támogatást ad a mezogaz- min(jen részletében nem lehet fél nem vezető beosztású tagok véle- daságnak ahhoz, bogy elerje eze- évre felmérni. Minden termelőszö- ményét, javaslatait is. Kettős célt kft Riókat- idei vetkezetben mód van viszont arra, szolgálnak ezzel. Egyrészt azt,

f^^kozelitik a hogy az eddigi munkát, gazdálko- hogy ne sikkadjon el egyetlen tizmilliard forintot. Traktorallo- ^ást aiapOSan elemezzék. Mégpe- életrevaló ötlet sem, ami hozzá- manyunk mar meghaladta az ot- a könyvelők, akik első- járul a tervek teljesítéséhez. Másvenezer darabot, a gabonaaratas sorban a pénzügyi kérdéseket vizs- részt azt, hogy a tagok minél in- gépesitettsege pedig 80 százalék ko gálják, hanem a termelési szak- kább sajátjuknak tekintsék a szö- — TalaJ Jutásra kerul sor emberek is. Azokban a szövetke- vetkezetet és a tervet is.

ujabb ,164 hold°nk ■ ,a íf zetekben járnak el helyesen a

meloszovetkezeti öntözött terule- vezetők és a szakemberek, ahol /gyakori dolog, hogy amikor a

í. i.ií?ai8ySaga.. t0ub rí"!!11 ,12° pontosan számba veszik, hogyan ^termelési tervekről esik

holddal növekszik. Nagy termoke- állnak az eredeti elgondolások szó, akkor a szövetkezeti vezetők pessegu fajtákkal vetettek be a megvalósításával, nem mutatkoz- és szakemberek csak a közös gaz- b*?** Ve‘elterJu|etf.rlek s?^za~ nak-e gondok a terv valamelyik daságot tartják szem előtt, a ház- lekat, s hibridfajtakkal a kukori- őszének teljesítése körül. S ha táji gazdaságokkal nem törődnek.

igen, akkor megkeresik az esetleg Súlyos hiba ez, mert veszélyezteti

caterület 84 százalékát. A holdanként felhasznált műtrágya meny- Várható kiesések pótlásának, az egyfelől a népgazdaság érdekeit, nyisege ebben az evben mar meg- ecjciig talán figyelmen kívül ha- másfelől a szövetkezeti családok haladja a 14U kilót. gyott lehetőségek hasznosításának könnyebb boldogulását, de a közös

A hosszan tartó, kemény tél a módját. Ide tartozik persze a gazdaság előrehaladását is. Jó, ha ugyan sok gondot okozott a mező- termelési eredmények növelése tisztában van minden szövetkeze- gazdaságban is, de azóta sikerült mellett az is, hogy miképpen lehet ti vezető azzal, hogy tavaly pél- pótolni a növénytermesztésben az csökkenteni a költségeket, hiszen dául az egész mezőgazdasági ter- elmaradásokat. Terméseredmé- mindkét tényező alapvetően befő- melés bruttó termelési értékének nyékét jósolni helytelen és feles- lyásolja a gazdálkodás, a tervtel- több mint negyven százalékát ad- leges is volna, de az bizonyos, jesítés sikerét. ták a háztáji és egyéb kisüzemi

hogy kedvező időjárás esetén meg gazdaságok. Valamivel többet anlesznek a lehetőségek a mezőgaz- Aratás kezdetén vagyunk, nál, amit a termelőszövetkezeti dasági termelés lényeges növelé- ^ benne a növényápolásban, közös gazdaságok előállítottak, sére. örvendetes, hogy nem hiány- a szénabetakarításban. Most még Nem szabad, sőt vétek volna tehát . zik ehhez a mezőgazdaságban dől- lehet olyan intézkedéseket tenni, lebecsülni a háztáji gazdálkodás, gozók munkakedve, akarata sem. amelyek számottevően éreztetik árutermelés jelentőségét. S amikor Bencze Klára I Országszerte jól haladnak a mezei előnyös hatásukat a növényterme- azt vizsgálják egy-egy termelőszö- iwcwvw/wvw^wvvvwtwvtwfWJtiwffiwi/rjwAiwwjrw/wflWJWvwwwAiw vetkezet vagy község vezetői, hogy

hol tartanak a tervteljesítésben, miképpen lehetne növelni az eredményeket, akkor kezeljék fontosságának megfelelően a háztáji gazdálkodást is. Mindenütt van lehetőség arra, hogy valamilyen módon elősegítsék a háztájiban levő adottságok megfelelő hasznosítását.

Az a bizonyos 12—14 százalék az országos terv száma, de megvalósulása az egyes gazdaságok, községek termelő munkájától függ. Attól, hogy saját terveiket hogyan teljesítik mindenekelőtt a termelőszövetkezetek. Az ország népe bízik benne, hogy mind a szövetkezeti vezetők és szakemberek, mind a tagok megteszik ennek érdekében, ami rájuk vár, ami tőlük telik.

Gulyás Pál

A dombóvári gimnazisták táncegyüttese

Ha az évek számát vesszük alapul, azt kell mondani, hogy nem nagy múltúd dombóvári gimnázium táncegyüttese: 195 7 őszén alakult. Mégis nagymúltú együttesként beszélnek róla az ország különböző részein. Ezt siker- sorozatával érdemelte ki.

Kezdetleges körülmények között fogott munkához az együttes: hol a rajz-, hol a tornateremben próbáltak, először énekre, harmonikára táncoltak. Ebben az időben természetesen eredményeik is szerények voltak.

Az együttes történetében az jelentett új szakaszt, hogy a járási művelődési otthon próbatermet, zenekari kíséretet biztosított részére. A csoport időközben ruhát kapott. így biztosítva voltak részére a siker technikai feltételei. Ez mindenekelőtt nagy biztatást jelentett az együttesnek. Fokozott lendülettel, kedvvel, szorgalommal gyakoroltak, tanultak. Ez persze nemcsak sikerekkel, hanem hibák feltűnésével is -4árt:

a sietség, kapkodás sok hibát szült. 1960 őszétől azonban nyugodt, higgadt tempójú munka kezdődött. Minden szám betanulását alapos elemző munka előzte meg. Nagyobb gondot fordítottak a jó kollektíva kialakítására, a képzésre, nagyobb figyelemmel kísérték a tanulmányi eredményeket. így az együttes csakhamar önálló műsorral jelentkezik, ellátogat 12 községbe, hogy a tanulás, gyakorlás mellett segítse a község kulturális életének fellendülését, majd következik az 1961. évi keszthelyi Helikon Ünnepség. Ez a szereplés döntő állomás volt az együttes

életében: az adható maximális pontszámmal aranyérmet kapott. Szerepelt az együttes a Népművelési Intézet bemutatószínpadán, a megyei kulturális szemlén, majd 1962-ben ismét megjelent a keszthelyi Helikon Ünnepségen. Ismét aranyérmet kapott. A legnagyobb közönség elé az idei évben léptek: beneveztek a televízió Ki mit tud?-műsorába. Bejutottak a négyes döntőbe: a megosztott második helyet kapták.

Az együttes eredménye mindenekelőtt Bodai József tanár áldozatkész munkáját dicséri.

Ács, kőműves, kubikos, villanyszerelő és segédmunkás

dolgozókat felvesz az f.. M. 26. Építőipari Vállalat pécsi főépítésvezetősége. Szállás és étkezés biztosítva. Jelentkezés a Pécsi Hőerőmű építkezésen. (149)