Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-23 / 145. szám

= VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 145. szám. ARA: 70 FILLÉR Vasárnap, 1963. június 23. Az SZKP KB plénumának határozata (2. o.) Képes riport a világűr meghódításának szovjet hőseiről (7. o.) 7\ l Irodalmi melléklet (5—6. o.) J A szovjet főváros népe határtalan lelkesedéssel fogadta a világűr nj hőseit Moszkva. Sugár András, az BITI tudósítója írja: Borús, esős, hűvös napra éb­redt Moszkva szombaton, amikor az 5. és 6. űrhajós, Bikovszkij és Tyereskova ünnepélyes fogadásá­ra készült a város apraja-nagyja. Magyar idő szerint déli 12,00 órá­ra azonban a sűrű felhőtakaró lassan felszakadozott, az eső el­állt és a Lenin-sugárút csillogó párás aszfaltján, a Vörös tér tri­bünjein, a repülőtérre vezető úton gyülekezni kezdtek a szom­bati munkából hazatért moszk­vaiak százezrei. Az ünnepélyesen feldíszített Vörös téren megjelent több mint száz ország nőküldöt­te, köztük a magyar nőküldöttség tagjai, valamint az SZKP Köz­ponti Bizottsága ülésének résztve­vői. A vnukovói repülőtéren magyar idő szerint pontosan fél egy óra­kor jelentek meg Hruscsovval és Brezsnyevvel az élen az SZKP és a szovjet kormány • vezetői. Hruscsov és felesége élénken be­szélgetett Bugyonnij marsallal, a szovjet hadsereg veterán hadve­zérével, kezetrázott az űrhajósok hozzátartozóival. A repülőtéren ott voltak a diplomáciai testület tagjai. Ünnepi fogadás a vnukovoi repülőtéren A vnukovói repülőtér vadonat- fij, korszerű épülete előtt álló több ezres tömeg 12,45 órakor él­jenzésben tört ki, amikor az égen hét sugárhajtású vadászgép kísé­retében feltűnt az űrhajósokat szállító IL—18-as óriásgép. Né­hány perc elteltével a repülőgép simán földet ért, majd lassan a fogadó térség elé manőverezett. 12,55 órakor felpattant a gép aj­taja, s a lépcsőn a repülőinduló hangjainak ütemére frissen, gyors léptekkel az emelvény felé indult Valentyina Tyereskova és Vale- Tij Bikovszkij. Az 5. számú űr­hajós alezredesi egyenruhában, Tyereskova elegáns sötét kiskosz­tümben. fehér tűsarkú cipőben I indult az emelvény felé. Egymás mellett — mint tavaly ősszel Nyikolajev és Fopovics — végig­mentek az űrhajósok immár vi­lághírűvé vált piros szőnyegén, és jelentést tettek Hruscsovnak. Elsőnek Bikovszkij jelentette: — Első titkár és miniszterelnök elvtárs, örömmel jelentem, hogy a párt és a kormány által kapott feladatot sikerrel teljesítettem. Az ötnapos űrrepülést sikerrel befe­jeztem, az űrhajó minden beren­dezése kifogástalanül működött. Közérzetem kitűnő, kész vagyok újabb földkörüli és bolygóközi repülésekre. Hasonló jelentést tett Válj a Tyereskova is, aki a meghatódott­ságtól kétszer meg is akadt a je­lentéstételben. Hruscsov válaszul háromszor megölelte és megcsókolta mind­kettőjüket. Közben elhangzott a Szovjetunió himnuszé és a repü­lőtéren felállított áp'úk 37 dísz- lövéssel köszöntötték az űrhajóso­kat. Ezután sorban üdvözölték Bi- kovszkijt és Tyereskovát a szülők és a rokonok, akik a felbocsátás óta most látták őket először, csók­kal, öleléssel köszöntötte őket az eddigi négy szovjet űrhajós — Gagarin, Tyitov, Nyikolajev és Popovics. Úttörők virágcsokrok­kal kedveskedtek Tyereskovának és Bikovszkijnak. A megjelentek rövid baráti be­szélgetésbe merültek a kozmosz két hősével, majd Hruscsov, Tye­reskova és Bikovszkij sorra járta az üdvözlő csoportokat, fogadták a lelkes köszöntéseket. Ezután gépkocsiba szálltak és elindultak a Vörös tér felé. 1 Az első ZIL—111-es nyitott gépkocsiban Hruscsov, Bikovsz­kij és Tyereskova foglalt helyet. Felejthetetlen diadalmenet kö­vetkezett ezután. A repülőtérről a városba vezető, több mint 28 kilométeres úton ünneplő, ujjon­gó, virágokkal, zászlókkal intege­tő tömeg sorfala között haladt az autókaraván az államfőnek kijáró motorkerékpáros csoport díszkí­séretében. A kocsikaraván a Bo- rovickij-kapunál gördült a Kreml udvarára, majd a Szpasszkij-to- rony közelében lévő kijáratnál állt meg. Innen az űrhajósok és a párt vezetői gyalog mentek a Vörös, térre és felléptek a mauzó­leum mellvédjére. Nagygyűlés a Vörös térem A Vörös tér ünnepi díszbe öl­tözve várta a két űrhajóst. A Történelmi Múzeum homlokzatát Válja és Valerij képe díszítette, a GUM nagyáruház falán piros transzparenseken arany jelszavak éltették a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, a szovjet tudo­mányt, az űrhajózás ismert és ma még névtelen hőseit. A Kreml vörös falót a 15 szovjet köztár­saság címerével ékesítették; A bevonuló fiatalok Bikovszkij és Tyereskova nagyméretű arcké­peivel, rögtönzött jelszavakkal, zászlókkal érkeztek a szovjet fő­város történelmi hagyományoktól megszentelt fórumára, a Lenin- mauzóleum elé. . Magyar idő szerint pontosan |*1.09 órakor jelent meg a mau­zóleumon Hruscsov, Tyereskova, Bikovszkij, a párt és a kormány vezetőinek kíséretében. A már­ványépület mindkét szögletéről karjukat lengetve köszöntötték a sokezres ujjongó tömeget. Hrus­csov felemelte jobbról Valen- tyina, balról Valerij kezét és per­cekig együtt integettek az éljen­ző sokaságnak. Közben az új űrhajósokhoz csatlakoztak kollégáik, az űrkuta­tás úttörői, élükön Jurij Gaga­rin alezredessel! Jegoricsev, a moszkvai városi pártbizottság első titkára nyitot­ta meg a nagygyűlést. Ismét fel­csendült a Szovjetunió himnusza, majd Valerij Bikovszkij emelke­dett szólásra. Valerij Bikovszkij beszéde Kijelentette, hogy az állandó figyelem és q szeretetteljes gon­doskodás volt az a csodálatos erő, amely fenntartotta őt és Va­lentyina Jyereskovát. Amikor a Világűr végtelen térségein repülj tek, lelkesedést öntött beléjük, fokozta meggyőződésüket, hogy sikeresen elvégzik a hosszútávú űrrepülést. — Boldogan jelentem szeretett kommunista pártunknak» a szov­jet népnek, a kedves Nyikita Ézergejevics Hruscsovnak, hogy sikeresen teljesítettem azt a feladatot, amelyet a kommu­nisták nagy pártjának köz­ponti bizottsága és a szovjet kormány, a haza bízott rám — mondatta az ötös számú űr­hajós. A továbbiakban megígérte, hogy becsületes helytállással teszi méltóvá magát az SZKP tagsá­gára, amit űrhajózása során ka­pott meg. — A Vosztok—5 és a Vosz- tok—6 űrrepülése ismét ékesen bizonyította a szov­jet tudomány és technika szakadatlan és gyors fejlődé­sét, a Szovjetunió hatalmas fölényét és elsőbbségét a világűr meghóditásában — jelentette ki az űrhajós, majd így folytatta: — Különösen jólesik megálla­pítanom. hogy elég hosszan­tartó űrbéli egyedüllétemet olyan elragadó utitárs megjelenése ju­talmazta, mint Valentyina ' Tye­reskova. Az űrrandevú a ponto­san • kitűzött időpontban és a pontosan kijelölt helyen folyt le. Bikovszkij kijelentette, nem érezte, hogy elszakadt hazájától, a hírközlő eszközök a világűr­ben kitűnően működtek. — Minden olyan kísérlet, amely szánt-szándékkal szennyezi a kozmikus térséget — magaslég­köri atombombára-hántások, sok millió tű szétszórása — megnehe­zíti a világűr meghódítását. Ezért a világ népei határozottan elíté­lik e cselekményéket és mij szovjet űrhajósok csatlakozunk e hangokhoz. Bikovszkij közölte, hogy mind­két űrhajós repülését az SZKP Központi Bizottsága plénumának szentelte. Saját maga és űrhajós- társai nevében megígérte, vala­mennyien készek teljesíteni a párt és a_kormány bármely meg­bízását;' Amikor Bikovszkij arról be­szélt, hogy. Valentyina Tyeresko- vával randevúja volt az űrben, Hruscsov mosolyogva közbeszólt: „Vigyázzon, meg ne hallja a fe­lesége!” A beszéd elhangzása után Hrus­csov ismét megölelte és megcsó­kolta Valerij Bikovszkijt. Éljenzés és üdvrivalgás köszön­tötte Valentyina Tyereskovát, amikor a mikrofonhoz lépett. Valentyina Tyereskova beszéde Valentyina Tyereskova, a Szov­jetunió 6. űrhajósa beszédében hálásan megköszönte az SZKP lenini Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak azt, hogy neki, szovjet nőnek — a jarosz- lávíi textilkombinát munkásának jutott az a nagy megtiszteltetés, hogy végrehajtsa a hosszantartó űrrepülést. — Örömmel jelentem Önöknek, hogy maradéktalanul végrehaj­tottam a tudományos kutatás programját. — jelentette ki, hoz­zátéve, hogy a kiváló űrhajó mű­szerei és berendezése az indulás pillanatától a földet érés pilla­natáig kifogástalanul működtek. Közérzetem a repülés alatt ki­váló volt — mondotta. Bikovszkij és Tyereskova földre szállása után. Moszkvát Az SZKP Központi Bizottsága plénumának résztvevői tapssal éltetik az űr­hajósokat, visszatérésük hírének bejelentése után. (Tele£aw,'MTI Külföldi Képszolgálat) — Meg kell azonban nyíltan mondanom — jegyezte meg Va­lentyina — hogy a hatalmas fe­lelősség, a közelgő űrrepülés szá­momra ismeretlen jelenségei nagy izgalmat okoztak. De a technikánk iránti feltétlen bizalom, a különleges kikép­zés, valamint a haza iránti kötelességérzet, segített ne­kem, hogy minden akarato­mat és energiámat úgy összpon tosítsam a feladat teljesíté­sére, ahogy azt egy kommu­nistának kell tennie. Rendkívül boldog vagyok, hogy a világon én vagyok az első hő, akire rábízták az űrrepülés meg­tisztelő feladatának végrehajtá­sát. — jelentette ki Valentyina Tyereskova. — Büszke vagyok arra, hogy a szovjet űrrepülők dicsőséges csoportjához tartozom. Férfiaink így már a kozmoszban sem lesznek. egyedül. Ezentúl most már ott is érezni fogják a baráti asszonyi támogatást. Nekünk nincs szükségünk há­borúra — jelentette ki Valen­tyina. A szovjet embereket békés alkotó munka foglalja el. A szov­jet nép ezért száll síkra eltökél­ten a békéért, a világűr békés­célú felhasználásáért, azért, hogy a modem tudomány eredményei az embert, felvirágzását és boldogságát szolgálják. Tyereskova beszéde után nagy taps közepette Nyikita Hruscsov miniszterelnök, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon),

Next

/
Thumbnails
Contents