Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

2 ÍÖLNA MEGYEI NEPŰTSAÖ 1963. június 2Ú A pártmunka tapasztalataiból Az aprómunka becsülete Volt idő az ellenforradalom előtt, de utána is, hogy a dolgo­zók kisebb-nagyobb gondjaival, ügyes-bajos problémáival nem foglalkoztunk jelentőségüknek megfelelően. Sok esetben lebecsül­tük a kis dolgokat, vagy éppen nem is tulajdonítottunk létjogo­sultságot felvetésüknek, arra való hivatkozással, hogy első a nép­gazdaság érdeke. Ahelyett, hogy a népgazdasági érdeknek az egyé­ni érdekkel való minél tökélete­sebb összehangolását kerestük volna, igyekeztünk a kettő közé mesterséges válaszfalat emelni. Ez pedig idegen szocialista rendünk­től, hisz az egyén és a köz, vagy ép­pen a népgazdaság érdeke között nem lehet megoldhatatlan ellen­tét. Az utóbbi két-három esztendő­ben megnőtt az aprómunka becsü­lete. Egyre több párton kívüli dolgozó is pártszervezeteinkhez fordul, segítséget kér, panaszt tesz, vagy javaslattal él. A párt- szervezet a bejelentések nyomán intézkedik, a panaszokat kivizs­gálja, a kért segítséget megadja. Ahogy a bizalom növekedése jelének tekinthetjük azt, hogy kis ügyekben is a párthoz fordulnak a dolgozók, úgy mondhatjuk el, hogy a kis ügyekkel való foglalko­zás tovább mélyíti, új színekkel gazdagítja a tömegeknek a párt iránt megnyilvánuló bizalmát. Cikkünkben gyakorlati példák­kal mutatjuk be, milyen helye­sen, tapintatosan foglalkoznak pártszervezeteink a kis ügyekkel és hogyan válik az aprómunka a pártmunka egyre szervesebb ré­szévé. Különleges pártmegbízatás A Tolna Textilgyárban a párt- szervezet a dolgozókhoz fordult., a múlt esztendő végén. Kérte őket, segítsék ötleteikkel, szakmai ta­pasztalataikkal, javaslataikkal el­hárítani a tervteljesítést akadá­lyozó nehézséget. A dolgozók ko­molyan vették a felhívást és a termelési nehézségek megoldására 160 javaslatot juttattak el a párt- szervezethez. Ennek persze előzményei vol­tak. A párttitkár elvtárs elmond­ja, nincs olyan nap, hogy valami­lyen kisebb-nagyobb ügyet el ne intéznének a dolgozóknak. A kö­zelmúltban fordult a pártszerve­zethez egy fiatalasszony. Férjére panaszkodott, aki nem látja be, hogy nehéz munkát kell végeznie a gyárban és a házi és házkörüli munkák elvégzésén kívül még azt is megkívánja tőle, hogy mezei munkát végezzen. A fiatalasszony azt kérte, nagyon finoman és ta­pintatosan beszélgessenek el fér­jével minderről, amit a pártszer­vezetnek elmondott. Az elvtársak úgy döntöttek, hogy egyelőre közvetett lépéseket tesz a pártszervezet. Különleges pártmegbízatást adtak egy, a se­lyemgyárban dolgozó elvtársnak, aki rokona a panaszt tevő fiatal- asszony férjének. A pártmegbíza­tás úgy szól: beszéljen az illető elvtárs a fiatalasszony férjével és győzze meg követeléseinek helyte­lenségéről ... Mi legyen a gyerekkel? A Dunaföldvári Kendergyár pártszervezete is sok-sok példát tud mondani arra: hogyan foglal­koznak a dolgozók ügyes-bajos problémáival. Egy asszony fordult nemrég a kommunistákhoz, hogy férje, aki a kendergyárban dol­gozik, rendszeresen elissza a pén­zét, nélkülöz a család. A párttitkár j elvtárs személyesen foglalkozott, az üggyel, s azóta nem fordult elő, hogy az illető elitta volna a fizetését. Ugyancsak a kendergyőrban történt nemrég, hogy a bútorlap­Mit adott Bodi Mihálynak az érettségi? Érettségizett! Milyen áhítattal A beszélgetés során hosszan és büszkeséggel hangzott el húsz magyarázza, s bizonygatja, ha az évvel ezelőtt ez a kijelentés. Mert érettségi bizonyítvány önmagá­hát mit is jelentett akkor ez a bizonyítvány? Az úri családok csemetéit jeljogosította arra, hogy műveltnek vallják magukat, s ez­zel a műveltséggel legtöbbjük élete végéig megelégedett. A sze­gényebb sorsúaknak pedig nem ban nem is jelent sokat, neki a szakma elsajátítása közben jelen­tős segítséget ad. A szaktantár­gyakat különösebb erőjeszítés nél­kül sajátítja el, a gyakorlati mun­kában pedig, mint minden fiatal­nál, a szorgalma dominál. Bodi mást, mint esetleg egy íróasztalt, Mihálynál az utóbbi sem hiány- amely mögött megtanulhatták, zik. A gimnáziumban közepes ta­hogyan lehet fáradhatatlanul haj■ longani. Belépőül szolgált akkor ez a bizonyítvány, hogy kihez, és meddig? — azt kinek-kinek hova­tartozása szabta meg. — Mit jelent ma az érettségi bizonyítvány? — tettük fel a kér­dést a tizenkilenc éves Bodi Mi­hálynak, aki egy éve mondott bú­csút a szekszárdi gimnáziumnak. — Nekem nagyon sokat, de a nagy általánosságban úgy fogal­maznám meg, hogy kevesebbet, mint húsz évvel ezelőtt. Keveseb­bet — hangsúlyozza félreérthetet­lenül — mert ez már alapvető követelmény. Érettségizik a diák, de érettségizik a szak- és segéd­munkás is. Ki ezért, ki azért tö­rekszik. Ö például az érettségi bizonyít­vánnyal a kezében kérte felvéte­lét az iparitanuló-iskolába, szer­számkészítő lakatosnak. Nem vál­lalt volna szívesebben tisztviselői munkát? Tiltakozik. Sohasem vágyódott íróasztal mögé. Talán ha jobb eredménnyel végzett vol­na a gimnáziumban, tovább ta­nul. A közepes átlaggal azonban nem mert nekivágni. Hogy, mi­ként lett belőle ipari tanuló? — A gimnáziumban négy éven át politechnikás voltam, a lakatos szakmával barátkoztunk. Egy ki­csit sikerült is, hát ezért is dön­tettem a szakma mellett. nuló volt, mint ipari tanuló, az első félévet négyes átlaggal zár­ta, az év végét jeles rendűén. Megtalálta helyét, s ma már úgy vélekedik, hogy nem cserélne egyetlen olyan volt diáktársával sem, akiknek különböző hivata­lokba „sikerült” elhelyezkedniük. Mert Bodi Mihály így bölcselke- iik: — Egy évem van még hátra — az érettségizett fiatalokat a szer­számkészítő szakmában két évre szerződtetik tanulónak —, s ha a kezemben lesz majd a szakmun­kás-bizonyítvány, úgy formálom sorsomat, ahogy akarom. És még utolérhetem azokat is, akik egye­temre kerültek. Ehhez az első lépést már meg­tette, a pécsi gépipari technikum­ba jelentkezett. Felvétele sajnos nem sikerült, a fennálló rendele­tek értelmében, míg a szakmun­kás-bizonyítványt meg nem szer­zi, nem tanulhat a dolgozók esti iskolájában. De ami késik, nem múlik, fiatal, jut még bőven ide­je mindenre. A továbbképzéssel akkor sem késik, ha már a Mű­szergyár szakmunkása lesz. Mert annak készül az érettségi bizo­nyítvánnyal és a jeles rendű — mert így akarja — szakmunkás­bizonyítvánnyal. üzem dolgozói a pártszervezethez fordultak: vizsgálja meg, miért nagyobb a műhelyben a gázkép­ződés a megengedettnél. A párt- szervezet megállapította, hogy a bútorlapgyártásnál felhasznált műgyantában van a hiba. Kap­csolatot teremtettek a műgyantát szállító vállalattal, addig is intéz­kedtek, hogy a dolgozók védőitalt kapjanak. A kendergyárban dolgozó egyik család, gyerekének jövőjére vo­natkozólag kért tanácsot a párt- szervezettől. A gyenge fizikumú fiú Dunaújvárosba akart menni villanyszerelő tanulónak, miután befejezi általános iskolai tanul­mányait. Az elvtársak úgy látják, hogy jobb lenne, ha először kö­zépiskolát végezne a fiú. Addig is otthon maradhat, ami megerősö- dösét, fizikai fejlődését jobban se­gítené. Majd érettségi után elme­het ipari tanulónak, hisz jobb is, ha érettségivel lesz valaki villany- szerelő. Amikor egy albérleti szobán múlik két fiatal boldogsága Az élet nehézségeit sokszor könnyebb megoldani, mint gondol­ná az ember. így történt ez egy fiatal házaspár esetében is, akik a Tolnai Selyemgyárban dolgoznak. Együtt laktak egyikük szüleivel és ez az együttlakás sok konflik­tus előidézője volt a fiatal pár életében. A selyemgyári kommu­nisták tudomást szereztek a fiata­lok ellentéteiről, elbeszélgettek velük és úgy találták, hogy egy jó albérleti szoba rendbehozhatná megromlani készülő házasságukat. Valóban így is történt. Szereztek a fiataloknak ^gy,albérleti szobát, s azóta megoldódták a problémák. Sorolhatnék még a példákat. Főleg ipari üzemeinkben dolgozó pártszervezeteink munkája sok­sok példát ad az aprómunka vég­zésének megnövekedett becsületé­ről. Ipari üzemeink pártszerveze­teinek a munkája példaként állhat a mezőgazdasági üzemeinkben, főként a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunisták előtt, ahol még kevesebb hasonló példával találkozhatunk. Ne felejtsék el pártszervezeteink egy pillanatra se, hogy az aprómunka megbecsü­lése nagyjelentőségű a pártmun­kában. Sokkal könnyebben tud­juk megoldani a nagy feladatokat, hat az aprómunkával is megnyer­jük a tömegeket, elmélyítjük a párt és a tömegek között nélkü­lözhetetlen bizalmat. Gy. J. Egy nagy vállalkosás — KÖZELRŐL Városi igények Mindenki maga ásott Hátralékos lakók ügyi Építő Vállalat már felvonult1 s megkezdi a 300 köbméter ür- tartalmú víztorony építését. Júli­usban bekapcsolódik a munkába AMIKOR TAVALY, az észtén- a Vízgépészeti Vállalat is. Szak- dő második felében elkezdtek emberei a vízkivételi mű épületét dolgozni Tolnán, sokan bosszan­kodtak: miért kell összevissza árkolni az utcákat ősszel. Úgy sem tudnak végezni a csőfektetés­sel, rájuk jön a fagy, a hó s ta­vasszal még nehezebb lesz munka. hozzák tető alá, hogy jövőre már csak a gépi berendezés beszer­zése és szerelése maradjon. S az­tán 1964. végén teljesen üzemel­het a mintegy 11 millió forintba a kerülő tolnai vízmű. EGY LÉLEGZETRE elmondani — Persze a kétkedés mellett is elég: mi mindent vállaltak és azért megvolt az igény. Mindenki vállalnak Tolnán, hogy megold- szerette volna és most is szeret- hosszú távra a község víz- né, ha Tolna, ez az erős, iparos ellátását. Egyebek között 3,5 millió község színvonalasabb, kultúrál- forint hitelt vettek fel, s ezt. tabb lenne. Csakhát ezért tenni rendesen fizetni kell. A lakosság- kell jócskán — sorolja Hipp Jó- nak is jelentős anyagi megterhe- zsef, a víztársulás egyik alkalma- lést jelent a hozzájárulás fize­tése. Érthető tehát, hogy nem csak a víztársulás vezetői, hanem a tagok sem nézik jó szemmel: mi­ként próbálják magukat kihúzni a közösen vállalt feladatokból zottja. Nos, a tolnaiak egy kicsit rá­cáfoltak a kétkedőkre. Amikorra a hó leesett, eljött az esztendő vége, 18 kilométer hosszúságban egyeseíT h eaÜlt aKVÍZVeoetókn Sze{p~ Plank Ferencné, a társulat tembertol decemberig 2 rmllicfo- könyveiője azt mondja: két évről nnt értékű munkát végeztetett el körülbelül 300 ezer forint hátralé- a viztarsulas. A munkát enyege- kot mutat ki a könyvekből. Ha a sen könnyítette, hogy a lakosság tÍ2enegymillióhoz mérjük, nem nagyobb részé is szívesen, onzet- e a Ha azonban azt SÄJ Äuk:^30H0%Äntt végrehajtásába. Ahogy Tolnán emlékeznek erre: mindenki maga ga^áTkodását s OCATT Q no'7Q olnTt” H Awoirorrtla * nagy vállalkozás jelentősen könnyítené a társulás gyorsítaná a megvalósítását ■gyáltalán nem túlzunk. Nehéz hát megérteni azokat, akik arány­lag alacsony lakbérek mellett sem fizetik azt a hozzájárulást, amit a háztulajdonosok többsége min­den zokszó nélkül kifizet. A leg­több hátralékos a lakók közül ke­rül ki, pedig őket még adó sem terheli. A MAGYARÁZATOT NEHÉZ ásott a háza előtt”. Hozzávetőle­gesen 450 ezer forintra becsülik a munkának az értékét, amit a lakosság végzett el. A FENTIEK AZONBAN tulaj­donképpen csak a kezdetet jelen­tették. A program ugyanis olyan, amit méltán emlegetnek úgy, mint városi vízmű-program, hi­szen amikor elkészülv az egész apparátus, nem lesz olyan utcája a községnek, ahová nem jut él MEGTALÁLNI. Magatartásukból az egészséges, jó ivóvíz. S a mun- azonban az látszik: azt hiszik, ka dandárja az idei évre összpon- hogy Tolnán csak a háztulajdono- tosul. Az év végéig- még további soknak ad Vizét az új vízmű. 8 kilométer hosszú vízvezetéket Pedig nem. Amikor elkészül, ál- kell lefektetni, ugyanakkor elké- dásaiból éppúgy részesülnek ők szülnek a műtárgyak is. A Víz- is. (sz. i.) UJ FILM Lenin életéről Moszkva (TASZSZ). A moszk­vai televízió kedden este else ízben követítette a Lenin életé­ről Apassionata címmel készí­tett tv-filmet. A film két órái ábrázol Lenin életéből: bemutat­ja Gorkijnál tett látogatását, ahol Lenin Dobrovejn zongoraművész előadásában meghallgatta aj Apassionatát és elbeszélgeted Gorkijjal. A Gorkijjal folytatott eszme­csere során Lenin vitába szállt Welss-szel. újabb és újabb bizo­nyítékokat hozott fel az angol író helytelen álláspontjának meg. világítására. E filozófiai vitában Lenin igen erős érvet hangozta­tott: a nagy Apassionatát. ame­lyet az emberbe vetett hit hat át. »Mindig büszkeséggel, lehet­séges, hogy naív büszkeséggel hallgatom íme, milyen csodákat tudnak az emberek véghezvinni-« — Lenin eme szavai adják az új film alapgondolatát. A filmet Jurij Visinszkij ren­dezte, Lenint Borisz Afzmimov, és Gorkijt Vlagyimir Jemeljanov alakítja. IC ÁRUSTÓL TE A monda szerint Daedalus és fia szárnyakat készített, hogy a levegőben repülve meneküljön ki a krétai király fogságából. Ica­rus azonban túlságosan közel re­pült a Naphoz, viaszból készült szárnyai megolvadtak, s a tenger­be zuhant. A monda az emberiség ősi vá­gyáról beszél, mert az ember, miután birtokába vette a földet, meg akarta hódítani a levegőt is. A vágy azonban nagyon sokáig nem valósult meg, s bár számos terv készült — elég Leonardo re­pülőgép-elképzeléseire emlékez­tetni — csak 1783-ban emelke­dett fel a francia Montgolfier fivérek meleg levegővel töltött gömbje. A következő állomást a hidrogén­nel töltött gömb jelentette, s már 1785-ben Blanchard átrepülte a La Manche csatornát, a kedvező szél segítségével 2 és fél óra alatt! Egy emberöltővel később Giffard már gőzgéppel felszerelt léghajót készített, amellyel elérte az óránként 4—5 mérföldes se­bességet is. Bár lassan, de sikerült megva­lósítani a légi közlekedést, az ember azonban ennél nagyobbra tört: a csillagokig akart eljutni, meg akarta hódítani a kozmikus térséget is. A vágy egyidős az emberiséggel, s ahova a technika csak évezredek múltán jutott el, a költői fantázia már jóval előbb elindult kozmikus útjára. Lukia- nos fantasztikus könyve, az Igaz történet holdbéli utazást ír le: hajóját a forgószél röpíti a ma­gasba, hogy végül a Holdon kös­sön ki. Kepler, a nagy csillagász is írt hasonló fantasztikus törté­netet, épp úgy mint Cyrano de Bergerac, a francia költő. Verne Gyula fantáziája a fiatalokat, Wellsé az idősebbeket segítette ki nemzedékeken át, Földünk vonzásából, bár a regényírói fan­tázia nemegyszer messze elru­gaszkodott a valóság lehetőségé­től. Verne 54 méter hosszú ágyú­cső segítségével röpíti ki utasait, nem is gondolva arra, hogy így azoknak — a fizika törvényei szerint — egy pillanat alatt meg kell semmisülniök. Az űrhajózáshoz az elméleti alapot Ciolkovszkij számításai adták meg, s bár a tudós rakétái soha nem emelkedhettek a ma­gasba, számos olyan tételt dol­gozott ki, amelyet később fel­használtak. ö gondolt először a folyékony hajtóanyagra, a lép­csőzetes megoldásra, sőt 1895-ben Álmok a földről és az égről című könyvében már egy kozmikus űr­állomás szükségességét is hangoz­tatta. A második világháború befeje­zése után meggyorsult a techni­kai előrehaladás, s az elméleti számításokat hamarosan követte a gyakorlat is. A kozmosz meghó­dításának első dátumát 1957. ok­tóber 4-e jelenti, amikor földkö­rüli útra indult az első szputnyik, amely a következő év januárjáig keringett földünk körül. Több

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents