Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-20 / 142. szám
1963. június 20. föLNA MEGYEI VEPGlSÁŐ 5 Készül a Malomipari és Termenyiorgaimi Vállalat az új gabona átvételére Wén is jelentős a raktárhiány - Hatásos intézkedések gyorsítják meg az áruátvételt — Több gabonát vásárolnak fel a tavalyinál Készítik elő a raktárokat, folynak az árukiszállítások, takarítások, fertőtlenítések — készül a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat az új gabona fogadására. A vállalattól kapott információ szerint. mintegy 2 600 vagonos raktárhiány nehezíti idén is az új gabona elhelyezését. A tsz-eknél történő tárolás, a gépállomási gépszínek igénybevétele, a megyén kívülre történő szállítások fokozása. a malmok és takarmánykeverő-üzemek által történő nagyobb arányú feldolgozás csökkenti a jelentős raktárhiányt. Ennek ellenére, a legoptimálisabb számítások szerint is mintegy 800—850 vagon gabo. nát szabadtéren kell tárolni. A gépállomásokkal, termelő- szövetkezetekkel. állami gazdaságokkal folynak a raktárhiány csökkentését célzó megbeszélések. A gépállomások vonakodnak a gépszínek bérbeadásától, s ez a helyzet nehezíti a vállalat raktározási gondjait. Az előzetes termésbecslések szerint közepes termést ígérnek megyénkben a gabonák. Az előzetes becslés adatait a végleges becslések módosítják. Intenzív búzafajtáknál bevált a becslés, » hazai biízafajták most 50 kilóval kevesebb termést ígérnek, mint az látszott az előzetes becsléseknél. Az árpák kellemes csalódást okoznak úgy néz ki, hogy 50—100 kilóval több lesz az árpatermés, mint azt előzetesen megbecsülték. Valamivel több gabona felvásárlására készül a vállalat, mint amennyit tavaly .felvásároltak. Kenyérgabonából a tavalyi 6800 vagon helyett a jelek szerint 7000 vagont fognak felvásárolni. Őszi árpából mintegy 700 vagon cserére kerül a takarmánykeverő- üzemekkel. ezenkívül 300— 400 vagont számítanak szerződésre és szabadon felvásárolni. Készülnek az új gabona esetleges szárítására a vállalat szárítóüzemei is. A 11 szárítógépből hetet már kijavítottak, a többinek üzemkész állapotba való helyezése folyamatban van. A vállalat azon van, hogy minél könnyebb és gyorsabb legyen az új gabona átadása—átvétele. Hídmérlegeken történő átvétel bevezetésével, az átvételi idő kedvező, rugalmas megállapításával a tavalyinál kétszer több gabonafúvó üzemeltetésével készülnek az átvétel megkönnyítésére és az átvételi idő lerövidítésére. Segít az is, hogy idén elő. szőr ömlesztett gabonát is vesznek át. közvetlenül vonatéról, zsákba rakás nélkül. Epedások Kezük olyan gyorsan jár, hogy szemmel alig tudom követni. Pillanatok alatt bújtatják át a hurkon az orsót, majd mikorra végére érnek a sornak, le is fogyott a „fonal”, ami ez esetben nem más, mint felcsévélt 1,6 milliméter átmérőjű acéldrót. Különben öten dolgoznak, öt asz- szony és lány, a műhellyé berendezett egykori malomépület földszintjén, amely most a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat epedaüzeme. De most, egy—két nap óta kettőre. apadt a létszám. Egyik üdül, a másik tanulmányi szabadságra ment, — most érettségizik —, a harmadik megbetegedett. Lakos Györgyné és Czi- nege Ilona azonban így sem unatkozik. E munka mellett — mint mondják —, nem is lehet. — Régóta csinálják? — kérdem. i — Egy éve — válaszol Ilonka. •— Akkor kezdte meg a vállalat az epeda gyártását, akkor tanultuk meg mi is ezt a furcsa mesterséget. — Mennyit készítenek el egy nap? — Ebből a fajtából norma sze rint négy darabot kell egy személynek elkészíteni. De ha igyekszünk, sikerül ötöt is. — És honnét tudják mindig, hogy hol kell átbújtatni az orsót? — Most már tudjuk. Talán ha akarnánk, se tévesztenénk el . — veszi át a szót Lakosné. — Pedig áz első napokban nem ment könnyen a dolog. De ha az ember a sor végére ért, már meglátszott, hogy eltévesztette. Ilyenkor aztán azt a sort fel kellett bontani. Mint mondják, egy ilyen tékáméhoz való epedánál három és fél-, négyezerszer kell az orsót átbújtatni a dróthurkon. így áll össze erős, rugalmas drótfonattá a sok spirálrugó. — Nem lehet valami könnyű, egész napon át ezzel az erős acéldróttal dolgozni. — Sajnos, ennek a gépesítése egyelőre megoldatlan. Nem is hallottunk róla. hogy valahol is géppel végeznék az epeda-fonást — mondja Tóth elvtárs. a vállalat csoportvezetője. — Egyébként az orsózást. csévélést gépesítettük. Látogatás a bonyhádi úttörőháxban A napokban látogatást tettünk a bonyhádi úttörők házában. Már az élső pillanatban szemünkbe ötlött a szorgos kis kezek munkája. Az úttörőház ragyogott a tisztaságtól. A padló fénylett, mint a tükör és a székek katonás rendben álltak az asztalok mellett. A játékok szépen összerakva várják a gyerekeket. — Itt minden jel arra mutat, hogy a bonyhádi pajtások nagyon szeretnek ide járni. — Valóban — mondja Bíró Imié, az úttörőház vezetője. — A pajtások nagyon szeretik az úttörőházat. Ha valamelyiknek egy kis szabad ideje van, benéz ide, akkor is, ha nincs szervezett foglalkozás. Annyira vigyáznak a rendre, hogy még a cipőjüket is lehúzzák, s papucsot hoznak magukkal. — Tanév közben egyes napokon 120—130 pajtás is megfordul itt. Ez nem is csoda, hiszen működik nálunk fotó-, báb-, rádiós-, modellező-, ezermester-, népitánc-, tánczene-, fúvószene-szak- kör, s e szakköröknek 90—100 résztvevője van. Most, hogy vége van a tanévnek, csökken valamivel az úttörőház látogatottsága, az egyes iskolákon belül túrákat szerveznek. De az itthon maradt pajtások részére igyekszünk gazdag nyári programot adni. E hónapban egy nagyon jól sikerült túránk volt a Bonyhádi Cipőgyár KISZ-fiataljaival Bátaapátiban. Június 15-én táncos, szórakoztató klubdélutánt tartottunk. Már előre nagy a készülődés a szekszárdi Csörge-tóhoz a kerékpár-túrára. Rendezünk majd szellemi vetélkedőket, kerékpártúrát Óbányára, sportvetélkedőt a komlói úttörőkkel, rollerversenyt a kisdobosok részére, dokumentum-filmsorozatot indítunk a kubai fiatalok életéről. — Van-e segítsége Bíró elvtársnak a gyerekek foglalkoztatásában? — Igen, nagy segítséget nyújtanak nekem a rajvezetők, — sorolja Bíró elvtárs —, akik rendszerint valamelyik iskola pedagógusai, és a mellettük működő szorgalmas ifjú vezetők, akik a gimnázium, illetve a közgazdasági technikum tanulói, valamint az üzemek — a cipő- és a zománcgyár kiszesei. A kapcsolat szélesítése érdekében egy külön szobát kellene nyitni a KISZ-fia- talok részére. így valóban közelebb lehetne hozni az úttörő pajtásokat a KISZ-fiatalokhoz, s ezen keresztül megismernék a „nagyobbak" szervezeti életét. Ez elősegítené a pajtások KISZ-életre I való felkészítését is. (b) 3elentás mennyiségű társadalmi műnket végeznek a Kanacsi Állami Gazdaságban a masinánk tökéletesebb, mint amilyen az eredeti, mohácsi gép volt, ahonnét az epeda-gyártás tapasztalatait átvettük. Most már ők rendelnek tőlünk ilyen gépet. A fonás kézzel megy, de itt is védőkesztyűvel akadályozzuk meg, hogy a kemény drót kárt tegyen a munkásnők kezeiben. — Hová szállítják a kész epe- dákat? — Legnagyobb részük innét. Dombóvárról Szekszárdra kerül, a Faipari Vállalathoz. Ott használják fel kárpitozott bútorokhoz. (J) A Kanacsi Állami Gazdaságban évről évre több társadalmi munka végzésével segítik a dolgozók a gazdaság célkitűzéseinek megvalósítását, szociális kultu. rális és gazdasági létesítmények •mielőbbi el készülését. Nagyon fontos a gazdaságnak ,a most épülő gépműhely kivite- | lezési határidejének lerövidítése; | Ennek érdekében a párttagság és I a KISZ-fiatalok elhatározták. • hogy eevnapos társadalmi munka végzésével segítik a gépműhely építését. Társadalmi munkában készítenek el a fiatalok és a sport- kedvelők Hardon és G.vapán egy- egy röplabdapályát. Már most tesznek felajánlásokat az új művelődési otthon építésének társadalmi munkával történő segítésére. Sokan vállalnak társadalmi munkát a barackszedésben is. A társadalmi munkák végzé- , sében a párttagok és a KISZ- | fiatalok járnak az élen, de lelkesen veszik ki részüket ezekből a munkákból a szocialista brigádok tagjai is. Azokat, akik idén legtöbb társadalmi munkát végeznek a gazdaságban, cgv- „n|igp§ ,jj£t#om-kirándulásra küldik á ny§i*ón Siklósra. Példamutatóan segítik a háztáji gazdaság fejlődését Faddon A faddi Lenin Tsz tagságának bőven van lehetősége arra, hogy háztáji gazdaságát gyarapítsa. A tsz vezetősége támogatja a tagság minden ezirányú törekvését. A vajkai üzemegységben például ahol a tsz-nek 6 tagja lakik. 51 számosállatot tartanak. A tsz- gazdák kis falkának is beillő állatállományára a tsz pásztora vigyáz. A háztáji állatok pásztora naponta egy munkaegységet kap. EGY ÉVVEL EZELŐTT ebben az időben jártunk Simon tornyán. Aziránt érdeklődtünk: milyen jövő áll a körülbelül 80 nyolcadikos előtt, hova, merre tudnak menni ebben az iparos faluban? Akkor a kérdezettek valahogy így nyilatkoztak: — Ami a jövőt illeti, nagyjából semmit sem mondhatunk. Sem lehetőség, sem alkalom nem áll rendelkezésünkre, hogy itthon gondoskodjunk továbbtanulásukról. Ipari iskolánk nem hirdetett felvételt, a középiskolába vágyók pedig csak messzire mehetnek . . . Búcsújárás már ekkor is volt Simontornyán. De ,a pedagógusok sűrű gondok közepette tárták szét a kezüket, s tanács híján türelemre intették a néha még hangoskodásra is hajlamos szülőket. Végül úgy-ahogy megoldódott a probléma. Húsz gyerek elment Dombóvárra, hét Gyönkre, három Sárbogárdiba. A többi pedig: az egyik ide, a másik oda. Erről a negyven gyermekről ne-' héz elszámolást készíteni.'Mit jelentett az elvándorlás? A szülők tudják, hogy bár a kollégiumban elhelyezett tanúlók sorsa, tanulása biztos; mégis bizonytalanok néha és egy kissé bizalmatlanok voltak. A messzire szakadt gyermek, mintha kiszakadna a családból. Ugyanakkor — bár ez a kisebb szempont — a taníttatás, az ellátás költségei is megemelkedtek a . kétfelé való éléssel. .'V A tornyai búcsújárás Egy évvel később Amit megold és amit nem Iskola a levegőben Elmúlt egy esztendő. Hasonlóan a megye többi iskoláihoz, a si- montornyai 8 épületben elhelyezett. iskolában is befejeződött a tanítás. Elkészültek a tablóképek. 6 az új iskola folyosójának falára megint nyolvan gyerek fényképe került fel. És megint volt búcsújárás . .. AZ ISMÉTLŐDÉSBEN ritkán érdemes újságot keresni, de a búcsújárás újra előfordulásában azonban mégis van érdekesség is. Simontornya is szeptembertől előlép a községek között: középiskolát kap, s ősztől tizenkét évfolyamos oktatási rendszerre térnek át. A felvételek már befejeződtek. Helyből 35 tanulót vettek fel, s a kedvező körülmények következtében Pincehelyről, Tolnanémedi- ről, Páliéról, Szentpéterszőlőhegy- ről. s a Fejér megyei igali - és várni szőlőhegyről is iskoláztak be, az új, tizenkét évfolyamos oktatási intézménybe. A középiskola mellé párosult egy másik is, az, amelyik tavaly még csak óhaj volt, a tímáripari iskola első évfolyama Ide 25 simontor- nyai gyermek nyert felvételt. Szemre tehát mindent megoldott tulajdonképpen a simontor- nyai iskolaszervezés, de ha mélyebben a jelenségek mögé nézünk, mindjárt találunk egy másik dolgot is. ami a mostani búcsújárást előidézte. Citálunk egy megállapítást: — Igazságtalanság, hogy a vidéken tanuló gimnazisták nem jöhetnek haza. hogy nem indítanak második, hanem csak első osztályt ... A pedagógusok kényelmetlen helyzetbe kerültek: meg kellett nekik magyarázni, hogy a nyelv- tanulás és a gyakorlati oktatás feltételei nem szolgáltatnak elég biztosítékot ahhoz, hogy a szeptemberben- másodikba lépő diakok a községben tanuljanak. Ez nem könnyű feladat, mert sok elképzeléssel szemben kell úgy fellépniök, amikor a szülők tervei borulnak fel. VAN EGY MÁSIK PROBLÉMA IS Simontornyán. Legpontosabban így körvonalazhatnánk: adott két iskola, amelyek tulajdonképpen a levegőben lógnak! A gimnázium csak formai, de a második, a továbbképző már tartalmi okokból is. Láttunk levelet, amelyik már a „felsőbb évfolyam” címére érkezett. Az igazgató azonban erre az általános iskola címén volt kénytelen válaszolni, mert arról, hogy az a bizonyos felsőbb iskola létezik. semmiféle okirat nincs a kezében . .. A nagyobbik probléma azonban mégis a másik: a továbbképző iskola ügye. Simontornyai tapasztalataink szerint az egész rendezetlen. Nincs világosan körülhatárolva például: miért érdemes járni ebbe az iskolába? Vajon csak azért, hogy legyen hol eltölteni az általánosból kikerült gyermekeknek az időt? Véleményünk szerint többre is lehetne használni ezt az iskolát. Például arra, hogy a szakmunkásképzőkre megfelelően előkészített hallgatókat adjon. így már mindjárt nem merülnének fel olyan gondok, mint amilyenek most jelentkeznek. SZ. I.
