Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-16 / 139. szám

1963. június 16. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 7 Az emberi szír a próbapadon Csokoládébarna a HOLD Mi borítja a szomszédos égitestet Az emberek ősidők óta látják az égbolton a fényes Holdat, raj­ta pedig számos sötét foltot. A csillagászatban e foltok egyezmé­nyes elnevezéssel „tengerekéként szerepelnek. Mibenlétüket vizs­gálva egyes kutatók már rég fel­tételezték, hogy a holdgömb Kü­lönböző térségeinek sötét, illetve világos színe a talaj egyenlőtlen összetételével magyarázható. Most aztán kiderült: hogy az egész Hold — sötét, majdnem fe­kete. Ezt új vizsgálati módszerrel derítették ki. Az új módszerek: a fotometria, amely a napsuga­raknak a Hold felületéről való visszaverődése sajátosságait ta­nulmányozza; a rádiometria, | A Hold-felület hőmérsékleté­nek tanulmányozása megerősíti a tudósok ama következtetését, hogy a Hold anyaga szivacsra ha­sonlít. Ezzel rokon szerkezetűek a földi vulkán-salakok. A Hold­talaj hővezetőképessége igen ala­csony, ez pedig azt jelenti, hogy e talaj jó hőszigetelő képességű anyagból van. A rádiócsillagászati megfigye­lések hasonló megállapításokra vezettek. Mivel a rádióhullámok részben behatolnak a Hold-talaj­ba, jogos az az állítás, hogy az erősen pórusos, szivacs-szerű szerkezet a mélybe is kiterjed, legalább egy méternyire. Erre a következtetésre jutott a közel­múltban Vszevolod Troickij szov­jet tudós a rádiócsillagászati megfigyelések alapján. amelynek révén meg lehet álla­pítani a Hold-felület hőmérsék­letét különböző helyeken és kü­lönböző időpontokban; végül a rádiócsillagászat, amely a Hold által kibocsátott rádióhullámokat tanulmányozza. Megállapították, hogy a Hold legsötétebb körzetei a napfénynek legfeljebb öt százalékát verik visz- sza, legvilágosabb szakai a 15 szá­zalékát. Ez sokkalta alacsonyabb arány annál, amit olyan sötét földi kőzetek vernek vissza, mint a bazalt és a diabáz. A Hold fe­lületét beborító anyag igen sötét, barnás-fekete színével csakoládé- I ra emlékeztet. A Hold-felület (amely a fény­sugarak számára barázdált és ér­des) a tíz centiméteres, vagy an­nál hosszabb rádióhullámokat tükrözve veri vissza, akár egy fénylő anyag. Ez azt jelenti, hogy a Hold-felület mikrodomborzatát alkotó egyenlőtlenségek nem na­gyok, és minden valószínűség sze­rint néhány millimétemyi mére­tűek. Mikor keletkezett ez a takaró? Egyik feltevés szerint a Hold­sziklák felülete a hőmérsékleti in­gadozások és egyéb okok miatt folyvást repedezik és morzsáló- di'k, s finom, sötétszínű porrá változik, amely nagy távolságokra is eljut. Ez a por alkotja a Hold összetett takaróját, és helyenként eléri a több ezer méteres vastag­ságot. E feltevés azonban némi „nehézségekbe” ütközik. Ellent­mond például a fotometriai ada­toknak. Minden „nehézséget” elhárított azonban egy másik feltevés, ame­lyet Nagyezsda Szityinszkája le- ningrádi professzor dolgozott ki. Ű úgy véli, hogy a Hold-felület ta­karója vulkáni salakra hasonlító anyag és meteorit-becsapódások nyomán keletkezett. A Földet ezektől az égi kövektől a légkör védi, amelyben az apró meteor­részecskék „hulló csillagok” gya­nánt szóródnak szét. A Föld fe­lületéig csak a nagyobb meteori­tok jutnak el, de sebességüket te­temesen csökkenti a levegő ellen­állása. Mivel a Holdon nincs lég­kör, ott minden részecske másod- percenkénti több tucat kilométe­res, teljes kozmikus sebességgel fúródik a talajba. A számítások szerint becsapódáskor rendkívül sok energia képződik. Ezért a kö­zönséges meteoritkő olyan robba­nást idéz elő, amelynek ereje csak az atombomba hatásával vethető egybe. Igen magas hőmérséklet keletkezik, a kövek forrni kezde­nek. és fekete, hólyagos salakká válnak. Ez borítja hát az egész Holdat. Hogyan ellenőrizhetők az ilyen feltevések? Ennek csak egy radi­kális módja van: el kell jutni a Hold felszínére, és annak anya­gát ott a helyszínen kell megvizs­gálni. VSZEVOLOD SARONOV Milyen teljesítményekre képes az emberi szervezet? Ezt kutat­ják orvosok és edzők éppen úgy, mint a munkaegészségügy szak­emberei. Minden embernél más és más a terhelhetőségi határ, melynek túllépése káros követ­kezményekkel jár. Bár a terhel­hetőségi határ, melynek értéke egyénenként különbözik, értéke nagyjából azonos egy bizonyos korcsoporton és azonos jellegű munkát végzők csoportján belül. A korszerű technikai berendezé­sek ma már megfelelő segédesz­közöket szolgáltatnak az orvos- tudomány számára az emberi igénybevétel megfelelő laborató­riumi méréséhez. Igen jól jellemzi a vizsgált személyek szervezetének teljesítő- képességét a gázanyagcsere-vizs­gálat. A szervezet gázanyagcse­réjének mértéke ((ebbe beletar­tozik az elfogyasztott levegő és a kibocsátott gázalakú égéstermé­kek mennyisége az időegységre, pl. percre vonatkoztatva) feltét­lenül arányos a megterheléssel. A gázanyagcsere-vizsgálatnál úgynevezett ergométereket hasz­nálnak, ezek amolyan „próba­padok” az emberi szív számára. A vizsgált személy kerékpárülés­re ül, lábaival pedált hajt, eset­leg kézi forgatókart. Ezzel „utá­nozza”’ az ergométer azt a fizi­kai megterhelést, amit valami­lyen fizikai munka okoz az em­ber számára. A vizsgálati beren­dezés további részei: légzésíró készülék a megterhelés alatt el­fogyasztott oxigén, továbbá a légzés folyamatos ellenőrzésére, a kilélegzett levegő oxigén- és szén­dioxidtartalmát regisztráló műszer Ezeket a mérőkészülékeket sok esetben kiegészíti a vénás és ar­tériás vér széndioxid tartalmá­nak ellenőrzésére szolgáló készü­lék. S hogy teljes legyen a lista: vizsgálják a kísérleti személy vé­rének úgynevezett „pH” értékét, vagyis savassági-lúgossági fokát. S mivel az emberi szervezet ki­fáradása tejsav kiválasztódásával jár együtt, ezt is mérni kell! Az ilyen — bonyolultnak lát­szó — „szív-próbapadok” egész sor érdekes adatot szolgáltattak, részben olyanokat, melyek ko­I rábbi általános megfigyeléseket támasztanak alá. Például fokoza­tosan növelték a szervezet meg­terhelését (több munkát kellett végeznie) ezzel egyidejűleg ará­nyosan növekedett a szervezet oxigénfogyasztása, majd egy bi­zonyos, egyénenként különböző csúcsértéknél ez a növekedés megállt. 18—19 éves korban ez a csúcsérték: percenként 3 liter oxigén fogyasztása! Hasznos tapasztalatokat szolgál­tatnak az ilyen mérések az edzé­sek hatásosságának vizsgálatára. Egy kísérletsorozatban a vizsgálat alá vont, rendszeresen nem spor­toló egyetemi hallgatók legfel­jebb 150 Watt teljesítményt nyúj­tottak és csúcsértékben 2.9 liter per perc oxigénfogyasztásig ju­tottak el. A testnevelési főiskola azonos korú, edzett fiataljai vi­szont csúcsértékként 210 Watt tel­jesítményt fejtettek ki, ekkor oxigénfogyasztásuk meghaladta a 3 és fél litert! Természetesen az igénybevétel típusa is befolyá­solja az oxigénfogyasztást. A leg­nagyobb értékek (gyakran 6 li­ter per perc) különösen evezés kerékpározás, sífutás közben lép­nek fel. A technika természetesen arra* törekszik, hogy a vizsgált szemé­lyeket lehetőleg a legtermészete­sebb állapotban figyeljék meg: a kerékpárpedálok mozgatása pél­dául nem utánozza azt az igény- bevételt, amelynek egy rövidtáv­futó ki van téve. Ezért egy kis­méretű, úgynevezett telemetrikus rádióadó készüléket fejlesztettek ki, amely kedvező körülmények között néhányszáz méteres ható­körben elég erős jeleket szolgál­tat ahhoz, hogy a pálya szélén lévő vevőállomásról megfigyel­hető legyen a versenyző szívmű­ködése. A versenyzőre szerelt adókészülék méretei kicsinyek* súlya csekély, úgyhogy viselőjé­nek nem okoz nehézséget. A ké­szülék segítségével a legtermé­szetesebb állapotban lehet ellen­őrizni a szív működését, a szív­hangokat, s ezáltal megfigyelhető a versenyző szervezetének reak­ciója az igénybevételre. (Ligeti) Milyen hát ennek az anyagnak a szerkezete? A mözsi fordulat Valamit kerestem rajtuk: sze­rettem volna észrevenni a küz­delmek nyomait, a merész te­kintetet, a hősi pós\ a csillogó szemeket. Kereshettem. Délidő­ben, eső után motoroztak az iroda elé, fáradtan, de főleg éhe. sen. és mentek is tovább. Póz- talanul, szemcsillogás nélkül nyújtottak kezet és azt mondták: farkaséhesek. Jobb is, hogy így történt, mert hazugság lenne va­lami naív buzgósággal papír­hősökké hamisítani őket, amikor ennél jóval többek. Hús. vér em­berek. akik itt Mözsön küldetést, szolgálatot teljesítenek, s csak úgy. ahogy emberhez, kommu­nistához illő. Hozzájuk kapcso­lódik a mözsi fordulat. A köz­ségben töltött idő alatt végig éreztem, hogy ez a párt falusi politikája, amit itt az Uj Élet Tsz-ben a gazdák és a vezetők csinálnak. Ez a magyarázata mindennek, de főleg annak, hogy tavaly e gyenge gazdaság, egy év alatt megerősödött és eb­ben az évben biztos úton halad a jómód, a parasztságnak meg­ígért könnyebb* gondtalanabb élet felé. Fejetetején állt minden, ami­kor megjelent Mözsön három em­ber: Arany István. Miklós József és Bánhidi Gyula. Gondolom, a tagok is meglepődtek, mert ez a három ember, mégcsak véletlenül sem nézett ki úgy. hogy a gyen­gécske tsz-ben a kiábrándult, a senkinek nem hivő emberekkel boldogulni tudjon. Még tartásuk se volt nagyon, s a borbélynál sóhajtotta el magát az egyik tag, így: — Hallják, emberek, ezeknek még összeköttetésük sincs* Hónapokig nem volt nevük Megáll; két gazda a sarkon. — Ezek bent vannak? — inteti az egyik az iroda felé és a má­sik tudta, kiket értsen az »ezek* alatt: Arany István elnököt, Miklós József párttitkár-agronó- must és Bánhidi Gyula főköny­velőt. A gazdák idegenkedését, a lemondó és kesernyés megvetést meg lehetett érteni. Mözs torkig volt már az ígéretekkel, a ha­zugságokkal és az irodára, meg az ott lévő vezetőkre úgy néz­tek, mint bika a vörös posztóra, Ilyen helyzetben szinte lehetet­lennek látszott visszanyerni a2 emberek bizalmát és ilyen hely­zetben kizárólag az képes a le­hetetlennel szembeszállni aki hisj pártunk igazában és aki tudja, hogy küldetést teljesít, szolgála­tot végez. Mözs ebben is bizonyít. Tapasztaltam, hogy az előbbiek­nél több nem nagyon kell. Ha mindez így együtt van. ha tehát a kihelyezett tsz-vezető nem kincskereső vagy konjunktúra­lovag, akkor hamarosan találkát ad egymásnak a szorgalom, a munkakedv. a fegyelem, a szak­értelem, a jó hangulat és mind­ehhez hozzácsatlakozik a forint. Mözsön ez a találkozó sikerült, Talán a háztáji területek ki­mérésekor kezdődött* Pontosan nem lehet tudni. Az is lehet, hogy akkor kezdődött, amikor aj egyik tag a főagronómustól meg. kérdezte, miért ültet a tsz 150 hold krumplit? A főagronómus erre nem azt válaszolta, hogy bízza csak ránk. öregem, hanem plmaevaráT+T n torai krumpli­ból lesz az első munkaegység­előleg. Fizetni kell, megígérték, de fizetni csak valamiből lehet, semmiből soha. Fizetik is rend­szeresen. minden hónapban 10-e és 15-e között. A korai burgonya pedig 400 000 forinttal örvendez­tette meg a gazdákat... Ebben az időben alakult ki a tagok között egy olyan közhangulat, amely azt tartotta: »Érdemes igyekezni, lát­juk. tudjuk, mit, miért csinálunk. a vezetők őszinték hozzánk, fon­tos kérdéseikben tanácsainkat kérik, az okos szóra hallgatnak, az irodaiak az ügyeket gondo­san intézik, a munkaegységeket rendesen számolják«. Ilyen hely­zetben viszont a vezetők még in­kább felderíthették a nagyüzem sajátos helyi adottságait, s már tavaly megkezdődött a kertészet bővítése, az állatállomány fel­javítása, a hozamok növelése, Tavalv május hónapban még csak 8411 liter tejet fejtek, az idén májusban 16 345 litert, pedig a tehénállomány mindössze 13-mal gyarapodott. A kertészetből ez év június 10-ig elszállítottak 225 mázsa zöldborsót — jó áron — 200 mázsa újkrumplit is eladtak és pár nap múlva szedik, szállít­ják a zöldbabot. A főkönyvelő a kezeit dörzsöli: jön a forint. A zöldbabot az elnök és a főagro­nómus kedden délelőtt nézte. Hazafelé azon tanakodtak, hogy mivel a terméskilátások jók, cél­szerű lenne megbeszélni a tagok­kal, hogy a szedés meggyorsítása érdekében szavazzák meg a 10 százalékos prémiumot. — Beszéljük meg a tagokkal — a mözsi tsz-ben e mondat örökké visszatérő refrén a vezetés nél­külözhetetlen kelléke. Életszerűen, ügyesen alkalmazzák. Náluk nincs beütemezve a brigádgyűlés. Ak­kor, és ott tartják meg, ahol, és amikor szükséges. A jó kapcsolat gyakran még misztifikálódik egyes helyi veze­tőkben. Zengzetes frázisok puf- fognak és éppen ezért az élettől, a valóságtól idegen marad, nem lesz tartalma a jó kapcsolatnak. Eszembe jut annak a jószándékú tsz-elnöknek a sorsa, aki rendet, fegyelmet akart, mégis megbu­kott, pont az előbbiek miatt. Ve­le történt, hogy cigányokat állí­tott munkába, s a tagok ezzel megcsúfolva érezték magukat. Hasonló szükségmegoldás pár he­te Mözsön is bekövetkezett. El­jött a borsó- a krumpliszedés ideje, de a kukoricát is kapálni kellett. Elmaradni egyik munká­nak sem szabad, de kevés a kézi munkaerő. Egyetlen megoldás kí­nálkozott, hívni kell a községben lévő, állandó munkával még nem rendelkező cigányokat. Csakhogy ebből palotaforradalom lesz, mert a mözsi gazda is megcsúfolva érezné magát, ha cigány dolgoz­na a termelőszövetkezet földjén. (Ez a felfogás persze maradi és elfogadhatatlan, de mivel létezik, számolni kellet vele.) — Beszéljük meg a tagokkal — és a két vezető elindult. Az emberek megértették, s ha nem is helyeseltek, de elfogadták a vezetők érveit. Amiből könnyen lehetett volna, abból nem lett semmi baj. Tavaly kirándulni indult a tsz- ből 150 tag, közöttük negyven olyan idősebb személy, akik Szekszárdnál tovább még nem jártak. Az elnök a kirándulóknak megmutatta a pannonhalmi apát­ságot és bementek a templomba. Két nap múlva otthon a falu ar­ról beszélt; rendes ember a mi elnökünk, még templomba is el­vitt bennünket. Baj az, ha így beszélnek? Nem! Aki eddig is vallásos volt, az ettől nem igen lesz még vallásosabb, viszont egy ilyen gesztus — furcsa, de igaz, — éppen a kommunista vezetők tekintélyét, befolyását növeli, márpedig ez a lényeg. A mözsi fordulat úgy érzem nemcsak a tsz megszilárdulását jelenti. Ennél többet. A vasút­állomás előtt hallottam két em­ber beszélgetését — mondja az egyik. — Befelé indulok, Arany elv­társ vár. Az „ezek”-ből elvtársak lettek. Aratás előtt vagyunk. Szép a mözsi határ. A búza 17—18 má­zsás, az árpa 20 mázsás, a tava­szi árpa 12 mázsás átlagtermést ígér. Ahol persze . emberek van­nak, ott viták, problémák is van­nak. Ennek ellenére tavaly még nem lehetett, az idén már le le­het írni: a falu népe a szocializ­must, a szocialista nagyüzemi gazdálkodást, a tsz jelenlegi ve­zetőinek közvetítésével végérvé­nyesen befogadta és örökre ma­gáévá tette. A mözsi fordulatban ez a legnagyobb dolog. Szekulity Péter

Next

/
Thumbnails
Contents