Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
1963. június 16. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 7 Az emberi szír a próbapadon Csokoládébarna a HOLD Mi borítja a szomszédos égitestet Az emberek ősidők óta látják az égbolton a fényes Holdat, rajta pedig számos sötét foltot. A csillagászatban e foltok egyezményes elnevezéssel „tengerekéként szerepelnek. Mibenlétüket vizsgálva egyes kutatók már rég feltételezték, hogy a holdgömb Különböző térségeinek sötét, illetve világos színe a talaj egyenlőtlen összetételével magyarázható. Most aztán kiderült: hogy az egész Hold — sötét, majdnem fekete. Ezt új vizsgálati módszerrel derítették ki. Az új módszerek: a fotometria, amely a napsugaraknak a Hold felületéről való visszaverődése sajátosságait tanulmányozza; a rádiometria, | A Hold-felület hőmérsékletének tanulmányozása megerősíti a tudósok ama következtetését, hogy a Hold anyaga szivacsra hasonlít. Ezzel rokon szerkezetűek a földi vulkán-salakok. A Holdtalaj hővezetőképessége igen alacsony, ez pedig azt jelenti, hogy e talaj jó hőszigetelő képességű anyagból van. A rádiócsillagászati megfigyelések hasonló megállapításokra vezettek. Mivel a rádióhullámok részben behatolnak a Hold-talajba, jogos az az állítás, hogy az erősen pórusos, szivacs-szerű szerkezet a mélybe is kiterjed, legalább egy méternyire. Erre a következtetésre jutott a közelmúltban Vszevolod Troickij szovjet tudós a rádiócsillagászati megfigyelések alapján. amelynek révén meg lehet állapítani a Hold-felület hőmérsékletét különböző helyeken és különböző időpontokban; végül a rádiócsillagászat, amely a Hold által kibocsátott rádióhullámokat tanulmányozza. Megállapították, hogy a Hold legsötétebb körzetei a napfénynek legfeljebb öt százalékát verik visz- sza, legvilágosabb szakai a 15 százalékát. Ez sokkalta alacsonyabb arány annál, amit olyan sötét földi kőzetek vernek vissza, mint a bazalt és a diabáz. A Hold felületét beborító anyag igen sötét, barnás-fekete színével csakoládé- I ra emlékeztet. A Hold-felület (amely a fénysugarak számára barázdált és érdes) a tíz centiméteres, vagy annál hosszabb rádióhullámokat tükrözve veri vissza, akár egy fénylő anyag. Ez azt jelenti, hogy a Hold-felület mikrodomborzatát alkotó egyenlőtlenségek nem nagyok, és minden valószínűség szerint néhány millimétemyi méretűek. Mikor keletkezett ez a takaró? Egyik feltevés szerint a Holdsziklák felülete a hőmérsékleti ingadozások és egyéb okok miatt folyvást repedezik és morzsáló- di'k, s finom, sötétszínű porrá változik, amely nagy távolságokra is eljut. Ez a por alkotja a Hold összetett takaróját, és helyenként eléri a több ezer méteres vastagságot. E feltevés azonban némi „nehézségekbe” ütközik. Ellentmond például a fotometriai adatoknak. Minden „nehézséget” elhárított azonban egy másik feltevés, amelyet Nagyezsda Szityinszkája le- ningrádi professzor dolgozott ki. Ű úgy véli, hogy a Hold-felület takarója vulkáni salakra hasonlító anyag és meteorit-becsapódások nyomán keletkezett. A Földet ezektől az égi kövektől a légkör védi, amelyben az apró meteorrészecskék „hulló csillagok” gyanánt szóródnak szét. A Föld felületéig csak a nagyobb meteoritok jutnak el, de sebességüket tetemesen csökkenti a levegő ellenállása. Mivel a Holdon nincs légkör, ott minden részecske másod- percenkénti több tucat kilométeres, teljes kozmikus sebességgel fúródik a talajba. A számítások szerint becsapódáskor rendkívül sok energia képződik. Ezért a közönséges meteoritkő olyan robbanást idéz elő, amelynek ereje csak az atombomba hatásával vethető egybe. Igen magas hőmérséklet keletkezik, a kövek forrni kezdenek. és fekete, hólyagos salakká válnak. Ez borítja hát az egész Holdat. Hogyan ellenőrizhetők az ilyen feltevések? Ennek csak egy radikális módja van: el kell jutni a Hold felszínére, és annak anyagát ott a helyszínen kell megvizsgálni. VSZEVOLOD SARONOV Milyen teljesítményekre képes az emberi szervezet? Ezt kutatják orvosok és edzők éppen úgy, mint a munkaegészségügy szakemberei. Minden embernél más és más a terhelhetőségi határ, melynek túllépése káros következményekkel jár. Bár a terhelhetőségi határ, melynek értéke egyénenként különbözik, értéke nagyjából azonos egy bizonyos korcsoporton és azonos jellegű munkát végzők csoportján belül. A korszerű technikai berendezések ma már megfelelő segédeszközöket szolgáltatnak az orvos- tudomány számára az emberi igénybevétel megfelelő laboratóriumi méréséhez. Igen jól jellemzi a vizsgált személyek szervezetének teljesítő- képességét a gázanyagcsere-vizsgálat. A szervezet gázanyagcseréjének mértéke ((ebbe beletartozik az elfogyasztott levegő és a kibocsátott gázalakú égéstermékek mennyisége az időegységre, pl. percre vonatkoztatva) feltétlenül arányos a megterheléssel. A gázanyagcsere-vizsgálatnál úgynevezett ergométereket használnak, ezek amolyan „próbapadok” az emberi szív számára. A vizsgált személy kerékpárülésre ül, lábaival pedált hajt, esetleg kézi forgatókart. Ezzel „utánozza”’ az ergométer azt a fizikai megterhelést, amit valamilyen fizikai munka okoz az ember számára. A vizsgálati berendezés további részei: légzésíró készülék a megterhelés alatt elfogyasztott oxigén, továbbá a légzés folyamatos ellenőrzésére, a kilélegzett levegő oxigén- és széndioxidtartalmát regisztráló műszer Ezeket a mérőkészülékeket sok esetben kiegészíti a vénás és artériás vér széndioxid tartalmának ellenőrzésére szolgáló készülék. S hogy teljes legyen a lista: vizsgálják a kísérleti személy vérének úgynevezett „pH” értékét, vagyis savassági-lúgossági fokát. S mivel az emberi szervezet kifáradása tejsav kiválasztódásával jár együtt, ezt is mérni kell! Az ilyen — bonyolultnak látszó — „szív-próbapadok” egész sor érdekes adatot szolgáltattak, részben olyanokat, melyek koI rábbi általános megfigyeléseket támasztanak alá. Például fokozatosan növelték a szervezet megterhelését (több munkát kellett végeznie) ezzel egyidejűleg arányosan növekedett a szervezet oxigénfogyasztása, majd egy bizonyos, egyénenként különböző csúcsértéknél ez a növekedés megállt. 18—19 éves korban ez a csúcsérték: percenként 3 liter oxigén fogyasztása! Hasznos tapasztalatokat szolgáltatnak az ilyen mérések az edzések hatásosságának vizsgálatára. Egy kísérletsorozatban a vizsgálat alá vont, rendszeresen nem sportoló egyetemi hallgatók legfeljebb 150 Watt teljesítményt nyújtottak és csúcsértékben 2.9 liter per perc oxigénfogyasztásig jutottak el. A testnevelési főiskola azonos korú, edzett fiataljai viszont csúcsértékként 210 Watt teljesítményt fejtettek ki, ekkor oxigénfogyasztásuk meghaladta a 3 és fél litert! Természetesen az igénybevétel típusa is befolyásolja az oxigénfogyasztást. A legnagyobb értékek (gyakran 6 liter per perc) különösen evezés kerékpározás, sífutás közben lépnek fel. A technika természetesen arra* törekszik, hogy a vizsgált személyeket lehetőleg a legtermészetesebb állapotban figyeljék meg: a kerékpárpedálok mozgatása például nem utánozza azt az igény- bevételt, amelynek egy rövidtávfutó ki van téve. Ezért egy kisméretű, úgynevezett telemetrikus rádióadó készüléket fejlesztettek ki, amely kedvező körülmények között néhányszáz méteres hatókörben elég erős jeleket szolgáltat ahhoz, hogy a pálya szélén lévő vevőállomásról megfigyelhető legyen a versenyző szívműködése. A versenyzőre szerelt adókészülék méretei kicsinyek* súlya csekély, úgyhogy viselőjének nem okoz nehézséget. A készülék segítségével a legtermészetesebb állapotban lehet ellenőrizni a szív működését, a szívhangokat, s ezáltal megfigyelhető a versenyző szervezetének reakciója az igénybevételre. (Ligeti) Milyen hát ennek az anyagnak a szerkezete? A mözsi fordulat Valamit kerestem rajtuk: szerettem volna észrevenni a küzdelmek nyomait, a merész tekintetet, a hősi pós\ a csillogó szemeket. Kereshettem. Délidőben, eső után motoroztak az iroda elé, fáradtan, de főleg éhe. sen. és mentek is tovább. Póz- talanul, szemcsillogás nélkül nyújtottak kezet és azt mondták: farkaséhesek. Jobb is, hogy így történt, mert hazugság lenne valami naív buzgósággal papírhősökké hamisítani őket, amikor ennél jóval többek. Hús. vér emberek. akik itt Mözsön küldetést, szolgálatot teljesítenek, s csak úgy. ahogy emberhez, kommunistához illő. Hozzájuk kapcsolódik a mözsi fordulat. A községben töltött idő alatt végig éreztem, hogy ez a párt falusi politikája, amit itt az Uj Élet Tsz-ben a gazdák és a vezetők csinálnak. Ez a magyarázata mindennek, de főleg annak, hogy tavaly e gyenge gazdaság, egy év alatt megerősödött és ebben az évben biztos úton halad a jómód, a parasztságnak megígért könnyebb* gondtalanabb élet felé. Fejetetején állt minden, amikor megjelent Mözsön három ember: Arany István. Miklós József és Bánhidi Gyula. Gondolom, a tagok is meglepődtek, mert ez a három ember, mégcsak véletlenül sem nézett ki úgy. hogy a gyengécske tsz-ben a kiábrándult, a senkinek nem hivő emberekkel boldogulni tudjon. Még tartásuk se volt nagyon, s a borbélynál sóhajtotta el magát az egyik tag, így: — Hallják, emberek, ezeknek még összeköttetésük sincs* Hónapokig nem volt nevük Megáll; két gazda a sarkon. — Ezek bent vannak? — inteti az egyik az iroda felé és a másik tudta, kiket értsen az »ezek* alatt: Arany István elnököt, Miklós József párttitkár-agronó- must és Bánhidi Gyula főkönyvelőt. A gazdák idegenkedését, a lemondó és kesernyés megvetést meg lehetett érteni. Mözs torkig volt már az ígéretekkel, a hazugságokkal és az irodára, meg az ott lévő vezetőkre úgy néztek, mint bika a vörös posztóra, Ilyen helyzetben szinte lehetetlennek látszott visszanyerni a2 emberek bizalmát és ilyen helyzetben kizárólag az képes a lehetetlennel szembeszállni aki hisj pártunk igazában és aki tudja, hogy küldetést teljesít, szolgálatot végez. Mözs ebben is bizonyít. Tapasztaltam, hogy az előbbieknél több nem nagyon kell. Ha mindez így együtt van. ha tehát a kihelyezett tsz-vezető nem kincskereső vagy konjunktúralovag, akkor hamarosan találkát ad egymásnak a szorgalom, a munkakedv. a fegyelem, a szakértelem, a jó hangulat és mindehhez hozzácsatlakozik a forint. Mözsön ez a találkozó sikerült, Talán a háztáji területek kimérésekor kezdődött* Pontosan nem lehet tudni. Az is lehet, hogy akkor kezdődött, amikor aj egyik tag a főagronómustól meg. kérdezte, miért ültet a tsz 150 hold krumplit? A főagronómus erre nem azt válaszolta, hogy bízza csak ránk. öregem, hanem plmaevaráT+T n torai krumpliból lesz az első munkaegységelőleg. Fizetni kell, megígérték, de fizetni csak valamiből lehet, semmiből soha. Fizetik is rendszeresen. minden hónapban 10-e és 15-e között. A korai burgonya pedig 400 000 forinttal örvendeztette meg a gazdákat... Ebben az időben alakult ki a tagok között egy olyan közhangulat, amely azt tartotta: »Érdemes igyekezni, látjuk. tudjuk, mit, miért csinálunk. a vezetők őszinték hozzánk, fontos kérdéseikben tanácsainkat kérik, az okos szóra hallgatnak, az irodaiak az ügyeket gondosan intézik, a munkaegységeket rendesen számolják«. Ilyen helyzetben viszont a vezetők még inkább felderíthették a nagyüzem sajátos helyi adottságait, s már tavaly megkezdődött a kertészet bővítése, az állatállomány feljavítása, a hozamok növelése, Tavalv május hónapban még csak 8411 liter tejet fejtek, az idén májusban 16 345 litert, pedig a tehénállomány mindössze 13-mal gyarapodott. A kertészetből ez év június 10-ig elszállítottak 225 mázsa zöldborsót — jó áron — 200 mázsa újkrumplit is eladtak és pár nap múlva szedik, szállítják a zöldbabot. A főkönyvelő a kezeit dörzsöli: jön a forint. A zöldbabot az elnök és a főagronómus kedden délelőtt nézte. Hazafelé azon tanakodtak, hogy mivel a terméskilátások jók, célszerű lenne megbeszélni a tagokkal, hogy a szedés meggyorsítása érdekében szavazzák meg a 10 százalékos prémiumot. — Beszéljük meg a tagokkal — a mözsi tsz-ben e mondat örökké visszatérő refrén a vezetés nélkülözhetetlen kelléke. Életszerűen, ügyesen alkalmazzák. Náluk nincs beütemezve a brigádgyűlés. Akkor, és ott tartják meg, ahol, és amikor szükséges. A jó kapcsolat gyakran még misztifikálódik egyes helyi vezetőkben. Zengzetes frázisok puf- fognak és éppen ezért az élettől, a valóságtól idegen marad, nem lesz tartalma a jó kapcsolatnak. Eszembe jut annak a jószándékú tsz-elnöknek a sorsa, aki rendet, fegyelmet akart, mégis megbukott, pont az előbbiek miatt. Vele történt, hogy cigányokat állított munkába, s a tagok ezzel megcsúfolva érezték magukat. Hasonló szükségmegoldás pár hete Mözsön is bekövetkezett. Eljött a borsó- a krumpliszedés ideje, de a kukoricát is kapálni kellett. Elmaradni egyik munkának sem szabad, de kevés a kézi munkaerő. Egyetlen megoldás kínálkozott, hívni kell a községben lévő, állandó munkával még nem rendelkező cigányokat. Csakhogy ebből palotaforradalom lesz, mert a mözsi gazda is megcsúfolva érezné magát, ha cigány dolgozna a termelőszövetkezet földjén. (Ez a felfogás persze maradi és elfogadhatatlan, de mivel létezik, számolni kellet vele.) — Beszéljük meg a tagokkal — és a két vezető elindult. Az emberek megértették, s ha nem is helyeseltek, de elfogadták a vezetők érveit. Amiből könnyen lehetett volna, abból nem lett semmi baj. Tavaly kirándulni indult a tsz- ből 150 tag, közöttük negyven olyan idősebb személy, akik Szekszárdnál tovább még nem jártak. Az elnök a kirándulóknak megmutatta a pannonhalmi apátságot és bementek a templomba. Két nap múlva otthon a falu arról beszélt; rendes ember a mi elnökünk, még templomba is elvitt bennünket. Baj az, ha így beszélnek? Nem! Aki eddig is vallásos volt, az ettől nem igen lesz még vallásosabb, viszont egy ilyen gesztus — furcsa, de igaz, — éppen a kommunista vezetők tekintélyét, befolyását növeli, márpedig ez a lényeg. A mözsi fordulat úgy érzem nemcsak a tsz megszilárdulását jelenti. Ennél többet. A vasútállomás előtt hallottam két ember beszélgetését — mondja az egyik. — Befelé indulok, Arany elvtárs vár. Az „ezek”-ből elvtársak lettek. Aratás előtt vagyunk. Szép a mözsi határ. A búza 17—18 mázsás, az árpa 20 mázsás, a tavaszi árpa 12 mázsás átlagtermést ígér. Ahol persze . emberek vannak, ott viták, problémák is vannak. Ennek ellenére tavaly még nem lehetett, az idén már le lehet írni: a falu népe a szocializmust, a szocialista nagyüzemi gazdálkodást, a tsz jelenlegi vezetőinek közvetítésével végérvényesen befogadta és örökre magáévá tette. A mözsi fordulatban ez a legnagyobb dolog. Szekulity Péter
