Tolna Megyei Népújság, 1963. június (13. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. június 1, NŐK A KÖZÉLETBEN: Pedagógusok, de családanyák is Nyugtalanok már a gyerekek, vem figyelnek az órákon, fáradtak a pedagógusok így év végén. Ilyenkor szokták elhatározni, hogy írásban lemondanak minden más elfoglaltságukról, mert elég helytállni az iskolában, az órákon. Fent a hegyen, ahol a Babits Mihály általános iskolát tűzi a nap, épp ez a hangulat uralkodik. Kedves Henrik, az igazgató azt mondja, jövőre beiratkozik az esti egyetemre, és kizárólag az ágit. prop. osztálynál végzett társadalmi teendőit folytatja. A fáradtságot magyarázza az, hogy csak úgy hirtelenjében ösz- szeszámolva, munkakörén kívül tizennégy megbízatás köti le idejét. Ezekből a kereskedelmi tanulóknak tartott óráit díjazzák. Vagyis a többi tisztán „társadalmi munka”, melyre a pályaválasztási tanácsadótól az MHS- ig, jónéhány szervezet tart igényt. És gondolom, azért szakadt rá ennyi feladat, mert mindezeket a munkákat végezni kell, — csak- hát kevés rá a jelentkező. Ám, ha megkérdezzük az iskola többi nevelőit, ők is sorolják az iskolán kívüli elfoglaltságuk listáját. Az itteni nevelők többsége nő, a negyvennégyes létszámból harminchét. Gulyás Jánosné, aki négy gyermekes családanya, az esti egyetem hallgatója, tankönyvfelelős, kisdobos városi bizottsági titkár, Kilián-mozgalmi felelős, a népfront kultúrbizott- ságának tagja, felelős az alsótagozati szertárért. Hanoi Józsefné takarékfelelős, szakszervezeti megyei nőfelelős, nőtanács vezetőségi tag, városi fiókkönyvtárvezető, tagja a városi takarékossági albizottságnak, — és jónéhány nevet lehetne még említeni. Érdekes például, hogy Béla Pálné a szekszárdi Jóreménység Termelő- szövetkezet kultúrfelelőse. Egyszóval, mintha mindez meg- döntené azt a nézetet, hogy a KISZ-aktivák tanácskozása Szekszárdon A szekszárdi járás KlSZ-szer- vezeteinek titkárai, a KISZ JB tagjai és a pártszervezetek ifjúsági felelősei tegnap délelőtt együttes ülést tartottak Szekszárdon, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának épületében. A tanácskozáson Tóth József, a KISZ megyei titkárának beszámolója alapján megvitatták az eszmei és politikai nevelésben a KISZ-re háruló feladatokat, a KISZ-mun- ka megjavításának problémáit. nőkre, a családos asszonyokra a szorosan vett munkájukon kívül nem lehet számítani. A megye oktatásügyének egyik vezetőjétől azt hallottam, hogy felelősségteljesebb, több kötöttséget adó munkakörtől „fáznak” az asszonyok Az igazgató, saját területéről erre egy példát hoz. Pártcsoportveze- tőjük férfi, mert a nökollégák — még a vezetőségi tagok, közül se, — nem vállalkoztak erre a tisztségre. Mert a feladat azzal jár, hogy részt kell venni az iskola valamennyi megbeszélésén, rendszeresen beszámolni a munkáról, számonkérni, témát adni. Az asz- szonyok szabad ideje drága, az otthoni teendők miatt. Nem tudják elvállalni az ilyen megbízatásokat. Egy jellemző példa: Fa- ludi Jánost, az igazgatóhelyettest ötig irodájában tartja a hivatali munka. Ezenkívül sokat foglalkozik az úttörőkkel, rajztanár, rá vár minden dekoráció. Azt mondja, otthon megszokták már, hogy neki sok a dolga. De a felesége, aki szintén pedagógus, tanítás után hazafelé tart, mert hiszen a két gyerek, az otthon leköti. Aztán sok pedagógus-feleségnél ütközik az úttörőfoglalkozás, és például a mosás lebonyolítása. Az előbbi időhöz kötött, az utóbbi a körmére ég. A háztartások korszerűsítése... Gyorsabb technikai fejlődés kell ehhez. Ma még nem lehet összehasonlítani a dolgozó nők és a férfiak társadalmi helyzetét. A munkában, ahogy itt is láttam, hallottam, nincsen különbség. Pataki L ászióné, dr. Bellas Sándorné szavait idézem. Természetes, hogy kevesebb szerepet vállalnak. Az otthon nem kibúvó. Azt mondják, örülnek annak, hogy az utóbbi évek művelődéspolitikája több hasznos intézkedéssel biztosítja, hogy a nevelőknek több idejük legyen valóban pedagógusnak lenni. BENCZE KLARA Hétfőn megkezdődnek az írásbeli vizsgák az iparitanuló-iskolában A Munkaügyi Minisztérium szekszárdi, 505. számú „Ady Endre” Helyiipari Iskolájában kétszázötven végzős ipari tanuló tesz az elkövetkezendő hetekben szakmunkás-vizsgát. Hétfőn kezdődik meg az osztályvizsgák írásbeli része, a tanulók szakrajzból, magyar nyelv és irodalomból, valamint számtanból írásbeliznek. A szóbelire a következő héten kerül sor. Intézkedési tervet készítettek Zombán a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének növelésére Tolna megyei viszonylatban Zomba évtizedek óta a nagy állattenyésztő községek közé tartozik. A mai termelőszövetkezeti községben még a nagyapák megteremtették a szarvasmaha-, sertés- és kisállattenyésztés alapjait. Szinte nincsen a faluban olyan porta, ahol ne lennének istállók, ahol ne foglalkoztak volna állattenyésztéssel. De az utóbbi három esztendőben, — amióta kitették a falu határába a „Termelőszövetkezeti község” feliratú táblát, — a házaknál levő istállókból indokolatlan gyorsasággal csökken az állatok száma. Erre az a tény figyelmeztette a község vezetőit, hogy az elmúlt évben a három termelőszövetkezet és a háztáji gazdaságok együttesen sem adtak lényegesen több húsárut, tejet, és tojást, mint 1960-ban adott a község mezőgazdasági lakossága. E körülmény okait a községi tanács, a termelőszövetkezet és a tömegszervezetek vezetői a közelmúltban megvizsgálták. Arra a megállapításra jutottak, hogy a közös gazdaságok árutermelési lehetőségeinek maximális kihasználása mellett sem lehet elhanyagolni a háztáji és kisegítő gazdaságok meglévő árutermelési lehetőségeinek elősegítését. Mert, — ezt nagyon őszintén meg kell mondani ;— a közös gazdaságok nem tudták az elmúlt három évben olyan ütemben fejleszteni állattenyésztésüket, mint amilyen mértékben csökkentették a háztáji állatállományt. A sertésállomány például a mostani felmérés szerint 724-el kevesebb a háztáji gazdaságokban, mint 1961-ben volt. Ugyanilyen mértékben csökkent a szarvasmarha-, és nem sokkal kevesebb mértékben a baromfiállomány is a háztáji gazdaságokban. Ezeknek az adatoknak a birtokában olyan célt tűztek maguk elé a zombaiak, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelését olyan mértékben fejlesztik, hogy 1965-re elérje legalább az 1961. évi színvonalat. A célkitűzés végrehajtására a községi tanács, a termelőszövetkezetek és a tömegszervezetek vezetői intézkedési tervet dolgoztak ki, amit a közelmúltban kibővített végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalt meg a községi tanács. A termelőszövetkezeti gazdaságok tagjai olyan határozatot hoztak a végrehajtó bizottsági ülés után, hogy a háztáji állatoknak szükséges szemes és szálas takarmányt törvényes keretek között biztosítják. A Parasztbecsület Tsz például, a közös lucernából adott kaszálót tagjainak, a Jóbarátság Tsz legelőt biztosított, a Vörös Csillag Tsz baromfitápot szerez be a háztáji állatok részére is. • Ugyancsak nagy jelentőségű a háztáji baromfiállomány fejlesztésére vonatkozó célkitűzés. E szerint jövőre kicserélik Zombán a háztáji baromfiállományt, aminek a lebonyolítását a földművesszövetkezet és a nő- tanács közösen vállalta. S ha ezt megvalósítják, 25—30 százalékkal több tojást tudnak értékesíteni a háziasszonyok, mint az elmúlt évben. Mindent összegezve: a zombaiak kezdeményezése jelentős és követésre méltó. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének növelését célzó intézkedések végrehajtásával ebből a nagymúltú állattenyésztő községből a háztáji és kisegítő gazdaságok együttesen 1965-ben mintegy 35—40 százalékkal több húsárut, tejet és tojást adnak mint 1960-ban adott a község mezőgazdasági lakossága. R. É. Á gyógyszer útja Fontos beruházások — Vörösbor? — Rendben! a beteg Átnyújtja a gyógyszertárosnak a receptet, s egy idő múlva eltávozik a szükséges gyógyszerekkel együtt. Milyen egyszerűen hangzik ez így. Pedig, sok minden., .történik addig, amíg a beteg otthon beveheti étkezés után, vagy éppen előtte a gyógyító tablettát, port és folyadékot. Ha figyelmen kívül hagyjuk a gyártását, akkor is sok mindenen megy keresztül a gyógyszer, míg eljut a beteghez. A .megye határán belül a Gyógyszertári Központban kezdődik a gyógyszer útja. Ide érkezik be a megye 40 gyógyszertárának rendelése. — Hogyan tudják kielégíteni az igényeket? — tettük fel a kérdést Boros István igazgatónak. Megnyugtató választ kaptunk: — Megfelelő az ellátás, a megye rendelkezésére áll a szükséges gyógyszer. ALEKSZANDR NASZIBOV: EJTEKHELY a<z €Lbán Fordította: Szathmári Gábor 72. — És kinek sikerült leszámolni vele? — Torp Sturmführemek. Nagyon tehetséges fiatal fickó. — Megjegyezzük a nevét. — Seifert egy darabig hallgatott, majd váratlanul megkérdezte: — A rejtekhely messzi van ide? Upitz elkomorodott. — Nincs nagyon messze, — mormogta alig hallhatóan. — Mutassa meg nekem. — Miért? — Upitz felállt, s- kesernyésen folytatta: — Vagy már nem bíznak bennem? .. . Felállt Seifert is. Néhány másodpercig farkasszemet néztek egymással. — Mit akar vele? — kérdezte nyers, rekedt hangon Upitz. — Miért van erre szüksége önnek? Seifert elfehéredett. A szeme szikrákat szórt, ökölbe szorította a kezét, s a szája szélét harap- dálta. — Hallgasson ide, Upitz — kezdte, s látszott rajta, hogy igyekszik nyugalmat parancsolni magára. — Én nagyon jól tudom, hogy maga milyen érzéseket táplál irántam Illúzióim ebben a tekintetben nincsenek. Csak any- nyit mondhatok: ez az érzés kölcsö... De most nem erről van szó. Tudni akarta, miért van szükségem az archívumokra. Megmondom: ugyanazért, amiért magának. — Seifert elhallgatott, s a következő pillanatban mosoly jelent meg az arcán, úgy folytatta: Thedder csak az után beszélt magával, miután én beleegyeztem. Upitz mélyen bent ülő, apró szemében zavar látszott. — Hol hagyta Theddert? — kérdezte Seifert. Upitz némán állt a tábornok előtt. Csak a válla rándult meg idegesen, egyszer-kétszer. — Itt van most Thedder? — Seifert kijött az asztal mögül. — Beszéljen, a krisztusát magának! — Igen. — Jól van. Akkor ő is velünk jön. — De ... — De? Mi ez a „de” Upitz Gruppenführer? Hiszen maga úgyis készült rá, hogy megmutassa neki a rejtekhelyét! * A szovjet felderítők hármas célt szerettek volna elérni a kastélybeli telefonüggyel. Mindenekelőtt — s ez volt a legfontosabb — el akartak rejteni Seifert szobájában egy hordozható hangfelvevő készüléket, amelyet ultraérzékeny mikrofonnal szereltek fel. A magnetofon műszereit egy kis dobozba szerelték, amely szivartartó kazettához hasonlított. A készülék konstrukciója olyan volt hogy több órán át működhetett egyfolytában. (Folytatjuk) GONDOSAN BECSOMAGOLJAK minden gyógyszertár részére a kért gyógyszert és szinte menetrendszerű pontossággal eljuttatják mindenhova. Itt nem lehet hosszú késés. Ha mondjuk a zokni és a cipő késik néhány napot, akkor is zavarok adódnak elő, de mi az a gyógyszerellátási zavarokhoz képest? A gyógyszer- ellátásnál emberek életéről, egészségéről van szó... Ha közvetlenül nem is, de közvetett formában a jó gyógyszer- ellátás céljait szolgálja egy csomó egyéb intézkedés. Pincehelyen például közel félmilliós költséggel átalakítás útján egy modern gyógyszertárat létesítettek. Dombóváron gyógyszerészlakás céljaira fordítottak nagyobb összeget s most megnagyobbítják a gyógyszertár helyiségét is. A Gyógyszertári Központ keretében dolgozó népes kollektívának van egy maroknyi része, amely különösen érdekes és legtöbb ember számára ismeretlen munkát végez. Szekszárdon, a Beloiannisz utcában az egyik lakóépület falán tábla hirdeti, hogy ott bent laboratórium is van. A helyiségek parányiak, mint ahogyan általában kicsik a laboratóriumi helyiségek. Ketten dolgoznak itt, László Viktor laboráns gyógyszerész és a felesége mint asszisztens. Az egyik asztalon kis üvegek sorakoznak, az üvegekben piros színű folyadék. A vöröborra emlékeztetnek. Persze megjárna az OCAAA/OV-VNAAA/VWNAAA/' illető, ha vörösbor gyanánt felhajtaná valamelyiket... — Tablettákat vizsgálunk — mondja László Viktor — és ennek során kaptuk ezt a folyadékot. AZ EGYIK ÜVEGET egy lombik alá tartja, amely kapcsolatban áll egy perklórsawal telt üveg gél. A miniatűr csapon perklór-, savat csepegtet a piros színű folyadékba. A piros szín minden csepp után változik, kék, majd levélzöld lesz. —■ Ezt a színt kellett elérnünk Ezután leolvassa a zöld szín eléréséhez szükséges perklórsav mennyiségét, egy füzet fölé hajol, s számol. Végül kijön a végeredmény, s elégedetten mondja: — Ez is rendben! A tablettában levő hatóanyag mennyiségét vizsgálják. Időközönként ellenőrzést végeznek a gyógyszertárakban, behoznak a központba néhány olyan gyógyszert, amit a beteg részére készítettek el. Itt ellenőrzik, hogy bennük van-e az előírt hatóanyag. Általában nincs is probléma, de- hát ami biztos, biztos .. . Egészségről, életről van szó ... Néhány éve ilyen ellenőrzéssel leplezték le a csaló bonyhádi gyógyszerésznőt. Az előírt és drága hatóanyagnak csak egy töredékét használta fel egy-egy adagnál. Ez persze egyedülálló eset volt, de a beteg érdeke azt kívánja, hogy az ilyen egyedi esetet is megelőzzék. a—c f A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres képesített könyvelői vizsgával rendelkező gyakorlott belső ellenőrt, valamint gázszerviz-szolgála- tához szakismerettel rendelkező vezetőt. Jel ntkez's: Szekszár.l, Rákóczi u. 13. ^ '214) Az É. M. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat (Budapest. V.-ker. Kossuth L. tér 13-15.) azonnal felvesz budapesti munkahelyekre kőműves, ács, állványozó szakmunkásokat, építőipari könnyűgépkezelőket, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk. Munkaruha és — vidékieknek — tanács-igazolás szükséges. Szakmunkások szerszámot hozzanak magukkal. (?)
