Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-30 / 124. szám
1963. májas 30. forisrs OTFGtFÍ vepcjsag 5 Az építők előőrsei A hatalmas, héttonnás Skoda kocsi az útpadkán áll. Mellette overálos munkások tevékenykednek. Fúrják a földet. Időnként kiemelik a fúrószárat, megnézik a felhozott talajt, dobozba rakják, majd fúrnak tovább. Szabó Tamás fúrómester előveszi a jegyzetfüzetét és beírja: 2,10 méter mélyen termett talaj. — Mi után kutatnak? — Megnézzük, mi van a felszín alatt — mondja a fúrómester. Amint a beszélgetésből kiderül, nem valami öncélú keresgélésre jött le Pestről az ÉM. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat laborkocsija és a kocsival a fúróbrigád. A szekszárd—bátaszé- ki út korszerűsítése napirendre került. Ehhez pedig igen fontos tudni, milyen talaj van az út alatt. Hogyan méretezzék az út alapozását, hogy a nagyobb igény- bevételnél se süllyedjen meg. — Az előbb a központban valaki azt kérdezte, hogy talán el akarjuk bontani a házat? Máshol meg azt hitték, hogy kutat csinálunk. Hát amit fúrunk, valóban kút, vagy inkább kutacska. Mert megnézzük a talajvíz szintjét is. — Mit találtak eddig? — A postánál az előbb azt állapítottuk meg, hogy három méter mélyen kezdődik a termett talaj, ami azon felül van, az feltöltés. Itt csak két méteres fel töltést találtunk. — Miért fontos ennek a megvizsgálása? — Tudvalévő, hogy a feltöltés általában sokkal lazább az eredeKihirdették a szekszárdi járási-városi borverseny eredményét ti talajnál. A ráépítésnél ezt figyelembe kell venni. De a termett talajnál sem közömbös, hogy milyen. Lazább-e, vagy szilárdabb szerkezetű, homokos, vagy iszapos-e. Ezért küldenek minket ki már jóval az építkezések megindulása előtt, hogy a tervezésnél, sőt nem ritkán annak eldöntésénél is, hogy a kijelölt területre érdemes-e egyáltalán építeni, figyelembe vehessék a talajvizsgálat eredményeit. — Milyen mélyre fúrnak le? — Itt nyolc méterre. Általában a tervezett alapozási síknál kél és félszerte mélyebbre kell fúrni. A békéscsabai téglagyár kéméJubilál a pedagóguanapon: 10 éve Szekszárdion Az igazgatóhelyettes, a Magyar Rádió és az egyetem /t kollégái txtlószínűleg irigy- lésre méltónak ítélték. Kitüntetéssel végezte el a szegedi tanárképzőt, s három állás közül választhatott. Mehetett volna a Magyar Rádióhoz, a természet- tudományi osztályra lektornak, a veszprémi egyetemre tanársegédnek, vagy Kunszentmiklósra, általános iskolai tanárnak. Azt mondja most, a választás nem volt nehéz számára. A veszprémi egyetemi munka vonzotta leginkább, mert ott kapott volna lehetőséget arra, hogy neveléstant, didaktikai kutatásait folytassa. Érdekes, hogy azóta már többször is hívták Veszprémbe, ez a lehetőség mindig ott van körülötte, — s König István mégis középiskolai tanár, a szekszárdi Garay Gimnázium igazgatóhelyettese. Akkor, 1950-ben, az államvizsga után, a rádióspálya elutasítása miatt végül is Kunszentmiklós lett tanári pályafutásának első állomása. És, ami azután következett, azt is nagyon röviden el lehet mondani. Hogy rövidesen átkerült a gimnáziumba, hogy miniszteri engedéllyel, a kitűnő diplomájára való tekintettel, két év alatt letehette az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem ma tematika-tanárképző szakát, hogy 1953- ban átjött Szekszárdra, Veszprém helyett, mert itt lakást is tudott biztosítani családjának, s hogy immár tíz esztendeje dolgozik itt. ötödik éve mint a testület helyettes vezetője. Irodájában nem igen lehet vele megszakítás nélkül beszélni. Hol a tanáriból keresik a kollégák, hol a gyerekek kopogtatnak be, jönnek a KISZ-bizottságról. negyedóránként kétszer csengetik fel telefonon. Kicsit talán örül is neki, mert hiszen nehéz saját magáról beszélni gsak úgy, újságírói kérdésre. Két telefon között odaadja tanulmányait, amelyeket itt az iskolában készített, az oktatás módszertanáról, a tanítási órák kihasználásáról, a ncdagógia korszerűbb formájáról. — Nem bánta meg. hogy annak idején Kunszentmiklóst választotta? — Nem. Szeretem a szakmámat, és nem csalódtam benne. És hogy ez így igaz, azt mutatja az a lelkesedés, ahogy a pedagógiai kísérleteken dolgozik. Az oktatási reform meg is követeli az olyan kezdeményezéseket, mint König Istváné. Helyén van tehát, mert a maga érdeklődéséből született munka értékes a közösség számára is. Ismerik értékét, ezért kaphatta meg 1958- ban az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Tanít most is. Gimnazistákat is, a levelező tagozaton felnőtteket. Elméleti munkája így nem elvonatkoztatott. Azt mondja, ha hetenként csak egy órát tanítana is, ahhoz is szükséges lenne az elmélyült módszertani munka. — Milyen szakmai témán dolgozik most? t Erről már szívesen beszél. — Működik az iskolákban több szakmai munkaközösség, amelyek például az osztályfőnöki munkával, vagy magával a neveléstannal foglalkoznak. Az a gyakorlat eddig, hogy a munkaközösségeket több iskola testületé alkotja. Tapasztalatom szerint, ezekben a nagy közösségekben különösen a kényesebb kérdések megbeszélésénél még tekintettel vannak az iskolák közötti versengésre. S így a problémák őszinte megvitatása. megoldása, az előbbreju- tás nem biztosított. Most dolgozza ki javaslatát arra, hogy ezek a szakmai közösségek iskolákon belül alakuljanak ki, egy-egy iskola tartalmi munkáját segítsék hathatósan, munkájukat iskolán belül irányítsák. Ezzel a munkával június végére készül el. s a művelődési osztály a jövő tanévben be is vezeti ezt a rendszert. — Vagyis nemcsak az én munkám mindez, nem egyedül csinálom. hanem a kollégákkal közösen valósítjuk meg — figyelmeztet. BENCZE KLÁRA nyének építése előtt tizenöt méter mélyre kellett lemennünk. Szabó elvtárs beinvitál a kocsiba. Az elején van a laboratórium, a hátsó része szabályszerű lakás, a- hattagú brigád részére. A laboratóriumot még nem használják, a mintákat postán küldik fel Pestre. De rövidesen elkészül a villanymeghajtású fúrógép, akkor gyorsabban megy majd a munka, érdemes lesz a laboránsnak is együtt menni a brigáddal. Ö majd a helyszínen végzi el a talajminták elemzését és ekkor csak a jelentéseket kell postán elküldeni. Felütjük a brigádnaplót. A legfrissebb bejegyzés: Indulás 5 órakor Budapestről. Szekszárdra érkezés után az egész csoport egyhangúan elhatározta, hogy a gépkocsi javítása miatt történt nyolcnapos lemaradást behozza. — Mikor indulnak tovább? — Négy fúrással már végeztünk. Ma még megcsináljuk a hátralévő nyolcat, aztán irány Komló. Holnap már ott lesz dolgunk. A hét végén pedig Velencén várnak bennünket. (J) Az immár hagyományossá váló borversenyt az idén is megrendezte a szekszárdi járási és városi tanács mezőgazdasági osztálya. A versenyt együtt tartották. de az értékelésnél külön sorolták a járási és külön a városi termelőt borait. A versenyben a közös gazdaságok. szakcsoportok és a termelőszövetkezeti tagok háztáji borai vettek részt, a járásokból 74. a városból 44 mintával. Az idei évben is a legfőbb követelmények az íz, illat és zamat összbenyomása tette a több mint 100 minta elbírálása közt a döntést a helyezések terén. Ennek megfelelően a járási versenyben a fehér borok között első dijat nyert Gutái Ferenc faddi, 1959-es rizlingje. Második Ivanizs István decsi, harmadik Bogár Andrásaié decsi bortermelő bora. Ezenkívül még hárman kaptak elismerő oklevelet. A vörösborok versenyében első lett a sióagárdi hegyközség tagjának. Horváth Jánosnak 1962-es évjáratú vörösbora. Második lett a sárpilisi Uj Március Tsz 1962- es. harmadik Bogár István őcsé- nyi bortermelő 1961-es évjáratú vörösbora. E kategóriában még hárman kaptak dicsérő oklevelet. A városi borverseny végeredménye a következő: a fehér borok versenyében első lett Háromházi György 62-es rizlingjével, második a szőlő-szakcsoport, harmadik Budai Mátyás bora. Még hárman oklevelet kaptak. A vörösborok versenyében első Dombai Gyula, második a szőlő szakcsoport, harmadik Tam József bora. Itt még hárman kaptak dicsérő oklevelet. Az ünnepélyes díjkiosztásra a I jövő héten kerül sor. Anyakönyvi hírek PAKS A paksi anyakönyvi kerületben az év elßö negyedében 112 születést, 11 házasságkötést és 24 halálesetet anyakönyveztek. A születéseknél a fiúk javára történt eltolódás, tizenkettővel több újszülött fiút anyakönyveztek. A házasságkötések érdekessége az volt, hogy az idei évben kiskorú nem kötött házasságot. A menyasszonyok átlagos életkora 19—20 év. a vőlegényeké 20—25 év. A mí^odik negyedév első hónapjában. azaz áprilisban tovább emelkedett a születések száma. Az áprilisban pnyakönyvezettek neve: Barta István Zoltán, Bach Ferenc. Oláh Katalin Erzsébet. Kolompár Veronika. Sárközi Ildikó, Varga Erzsébet. Klippel Valéria, Gutay Ferenc, Kiss József, Sánta Edit. Sárközi Katalin. Upj: váth János, Vídák Attila, Csipái Erzsébet. Sztanó Miklós, Lacza Ferenc. Majoros Péter. Stiener Ádám, Rexeiser Katalin, Ráth- géber László Pál, Sztojka Csilla Márta, Mészáros Teréz, Dömötör Imre, Bánóczki Julianna, Hazer György, Szabó István. Pajor Gá! bor. Uzner Éva. Turbók Eszter Erika. Hajdú Erika. Szlozár Márta Gabriella. Varga Erika Ibolya, Kovács Erzsébet. Marosi László. Biczó Marianna. Szordel Rozália, Herczeg Károly. Fóber János. Rauch István. Oláh Márta. Bo- nyai Éva. Halász Júlia. Ruff Mária, Frast Zoltán. Czuczor Judit. Törjék Ibolya, Szabó István, Niki Ferenc. Takács Magdolna. A házasságkötések száma a második negyedév első hónapjában majdnem elérte az I. negyedév 3 hónapjának összbejegyzését. Kilenc pár kötött házasságot: Fa- lussy József—Boldizsár Etel, Szabó Mihály—Barna Erzsébet. Va- jer József—Bai Ilona Mária. Meixner András—Csörgei Julianna. Laszlóczki József—Lampek Katalin. László Sándor—Borsi Anna,—FJacváth György-—Lenesé* Erzsébet. Jerkó János— 111 Mária. Kródi József—Kasl Margit. Április hónapban hét halálesetet anyakönyveztek: Mázi Ján'os- né. Neubauer Erzsébet. Haág Antal, Fábián Józsefné, Molnár József, Kalotaszegi Jánosné, Simon Istvánná. Túlóráztatás — túlóradíj nélkül TIZENÖT SZOBÁJA, harminchat ágya van a bonyhádi szállodának. A szobák, ágyak rendszerint foglaltak, gyakori a „telt ház”, akad tehát dolga a szállodai személyzetnek. A személyzet két főből áll. Dorn Józsefné, aki tizenkét éve dolgozik e munkahelyen. a szobaasszony, a vezető, ö éjszaka van itt. Firgi Istvánné takarítónő pedig nappal. A munkaköri elhatárolás azonban inkább csak „hivatalosan” van így. ténylegesen aki éppen szolgálatban van, az látja el az összes teendőket, a vendégek fogadását, a számlázást, télen a fűtést, stb. Idáig rendben is volna a dolog. Azonban a szállodát vasárnapra nem lehet bezárni. Igaz. hogy kevesebb a vendég, de egyiküknek ott kell lenni. A vasárnapi munkáért szabadnap jár. Aki bent van, meg is kapja (ha megkapja). Ilyenkor a másik helyettesíti. Tehát. ha Dornné a vasárnapért szabadnapot kap, Firginé helyettesíti. Firginé bejön nyolcra, elvégzi a saját munkáját. Bennmarad éjszakára Dornné helyett, majd reggel megint kezdődik ismét az ő műszakja Ha ő szabadnapos. ugyanígy helyettesíti Dornné. Firginét munkában találom. A munkakörülményekről. munkabeosztásról beszélgetünk. Előkerülnek a jelenléti ívelt. Szabályosak. az övébe mindennap nyolctól tizenhatóráig van bejegyezve a munkaidő, a szobaasszonyéba huszonnégytől nyolcig. — Ki tart szolgálatot négytől éjfélig? I — Dornné hatra jön, de csak éjféltől írja be. — És hol szerepel a jelenléti íven a helyettesítés? — Azt nem szabad beírni, mert úgysem kapunk rá túlórát. Szóvá tettük ezt már hónapokkal ezelőtt, de a vállalat központjában azt mondták, hogy a munkakörünkkel jár a helyettesítés, ezt el kell végezni, különben felmondanak. Igaz. hogy kaptunk most egy utasítást, hogy vasárnap nem kell bejönni, de mi lesz akkor a szállodával, a vendégekkel? Dorn Józsefnét a lakásán találom. — Régi panasz ez, kérem, évek óta így megy. Tavalyról huszonhárom szabadnapom maradt el. nem kaptam meg. Pedig nem könnyű az éjszakai szolgálat sem. a vendégek egy része éjfél után jön meg, vagy éppen ébresztőt kór, talpon kell lenni. FOGLALKOZOTT AZ ÜGY- GYEI. nemrég a vállalati egyeztető bizottság is. Előkerült a határozat, amely szerint január elsejétől március 31-ig teljesített 312 túlóráért ki kell fizetni Dorn- nénak a túlóradijat (ez a határozat nem a .szabadnapi helyet- j tesítésről szól. hanem a hetvenkilenc nap alatt ledolgozott napi - gy túlóráról). 1 — Megkapta már a pénzt? — Még egy fillért sem. Pedig az egyeztető bizottsági határozatot nyolc nap alatt kell végrehajtani. E kérdésnek csak az egyik felét oldották meg. A „megoldás": A jelenléti ívre csak napi nyolc órát vezetnek rá. Hogy vélekedik a bonyhádi szálloda dolgozóinak panaszáról Németh elvtárs. a Vendéglátóipari Vállalat személyzeti előadója? — Kérem, a napokban utasítottuk őket, hogy vasárnap ne dolgozzanak. így nem lesz szükség szabadnapra, szabadnapi helyettesítésre. — És mi történjék a korábbi túlmunkával? — Tulajdonképpen akkor sem kellett volna vasárnap bemenniük. És itt holtpontra jutottunk. A két asszony azt mondja, hogy utasították őket a vasárnapi szolgálatra. A személyzetis szerint már eddig sem kellett; volna vasárnap dolgozniuk. A jelenléti ívek szerint igenis, bent voltak vasárnap. IDEJE LENNE írásban, mégpedig munkarendben rögzíteni a szálloda dolgozóinak kötelességeit, munkabeosztását. hogy a jövőben elkerülhetők legyenek a hasonló viták. A túlóradíj nem I megoldás, hiszen a rendszeres túlóráztatást nem teszik lehetővé a munkaügyi jogszabályok. Azonban az eddig teljesített túlmunkára mindenképpen munkabér jár, (j.)
