Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-16 / 112. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAÓ 1963. május 16. Három éve az élvonalban Zsibong az udvar... A negyedik oklevél a napokban került a falra. Arról tanúskodik, hogy a Tolna megyei Tejipari Vállalat az 1962. évi kiváló termelési, gazdálkodási eredményeivel elnyerte az élüzem-címet. „Társai" sem sokkal idősebbek. Az első, 1960. augusztusában kelt, az 1960-as első félévi jó munkáért kapták. Élüzem lett a vállalat a második félévben is, sőt elny^te a Minisztertanács és a SZOT váodorzászlaját. Ezután egy félévi „kimaradás” következik, de 1961. második felében már újra az élüzemek sorába emel kedett a vállalat. A három évből tehát mindössze fél évig nem viselhette a vállalat az élüzem címet. Hogyan sikerült ilyen tartósan az elsők közé kerülni — erről beszélgetünk Temesi Engelberttel, a vállalat igazgatójával. Temesi elvtárs a tervteljesítés adatait sorolja. Felvásárlási terv túlteljesítése . .. minőségi mutatók ... zsírtartalom ... költségek. Valamennyi jobb a tervezettnél. Az egy hektoliter tejre jutó fu-. varköltség például 1961-ben még 19.14 forint volt, 1962-re 18 forint 23 fillért terveztek, tehát 91 fillérrel kevesebbet, mint ameny- nyi ténylegesen felmerült 1961- ben, de végül is — éves átlagban — 16 forint 35 fillért fordítottak egy hektoliter tej beszállítására. E téren évek óta vagy az első helyen, vagy az elsők között van az ország tejipari vállalatai közül a Tolna megyei Tejipari Vállalat. — Számos műszaki, szervezési intézkedés is hozzásegített bennünket a jó eredményekhez —- mondja az igazgató. A műszaki intézkedések tervében szereplő tételek több, mint 90 százalékát megvalósítottuk. Különösen nagy gondot fordítottunk a gyors beszállításra. Szekszárdon üzembe helyeztünk egy tej-előtároló tankot, így a tankautónak nem kell .várni félórákat, hanempereek alatt kiüríthető és indulhat újabb szállítmányért. Az ésszerű fuvar- szervezés, gyors feldolgozás egyrészt költségcsökkentést eredményezett, másrészt pedig a minőséget javította. Bevezettük a kocsikísérők premizálását, ezzel is ösztönöztünk a gyors, pontos munkára. — Ezek az intézkedések azonban önmagukban talán még féleredményt sem hoztak volna, ha nem számíthattunk volna a dolgozók kezdeményezéseire, a szocialista versenyre. Három szocialista brigádunk van, rajtuk kívül több most van alakulóban. A műszakiak — bár nem tartozik munkaköri kötelezettségeik közé — vállalták a gyenge, mármint a tejtermelés szempontjából gyenge termelőszövetkezetek patronálá- sát. A tejüzemekből tizenöt műszaki vezető hetenként egy-egy napot tölt a tsz-ekben, megnézi a tehenészetet, szakmai tanácsokat ad az ott dolgozóknak, a takarmányozásra, az állatok gondozására, a fejősre, a tej kezelésére. Nem volt ritka az olyan eset, hogy a korábban alacsony zsír- tartalom pár hét alatt két-három tized százalékkal is megemelkedett a szakmai segítség következtében. Mint az adatokból kitűnik, a vállalat által felvásárolt tej zsír- tartalma évről évre emelkedik. 1959-ben egy hektoliter tejben 3.75 kiló zsír volt. 1960-ban 3.76 kiló, 1961-ben 3.77. Az ugrás tehát évenként egy deka. Csak a múlt év volt kivétel, egy esztendő alatt két dekával nőtt a zsír- tartalom. Mindez a szakszerűbb állatgondozás, takarmányozás, fe- jés eredményeképpen. A múlt év egyike volt az utóbbi idők legaszályosabb esztendőinek. Mégis, a vállalat üzemeibe tizenötezer hektoliterrel több tej érkezett be, mint 1961-ben. — Milyenek az idei kilátások? — Nem rosszak. Az első negyedévben több, mint kilenc százalékkal teljesítettük túl a fel- vásárlási tervet, már pedig nálunk ez az alapja a többi tervmutató teljesítésének, illetve túlteljesítésének. A zsírtartalom rekordszintet ért el, 3.88 volt. Ha így sikerül az egész év, akkor jövőre felkerül a falra az ötödik élüzem-oklevél is. (J.) ti ttörő sportdélután a Garay téri általános iskolában. Kevés a munkáskéz.,. Akit a tsz kikért — Otthon is van munka — Mi lesz a közérdekű építkezésekkel ? Tizenkétezer pár kisipari export-cipő Mindössze néhány éve annak, hogy a Tolna megyei kisipari szövetkezetekből elindították az első cipő-szállítmányt külföldre. Ma már tucatnyi országba jutnak el a Tolna megyei kisipari exportcipők. A Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz cipész-részlegében is sokféle exportcipő készült a2 utóbbi években, néhány százpá- ras tételt Amerikába is küldtek. Az idei export-program azonban jóval nagyobb minden eddiginél, összesen több mint tizenkétezer pár cipőt készítenek exportra. Háromezer pár gálacipőt szovjet megrendelésre készítenek el. Ebből ezer párat már elküldték, ezer pár szállításra vár, a hátralévő ezer párhoz a közeljövőben fognak hozzá Egy belga és egy svájci cég részére 400—400 párat készítettek el. Az idei program legnagyobb tétele az a mintegy nyolcezer pár cipő, amit egy utrechti holland cég rendelt a szövetkezetnél. Az első — százötven pár — női sportcipő-szállítmányt karácsonykor küldték el Hollandiába. A hollandok nagyon meg lehettek elégedve a bonyhádi cipőkkel, mert nemrég személyesen jártak itt a cég vezetői és tették meg a rendelést, ök adják az anyag nagy részét is, főleg a felsőbőrt és a forma-gumitalpat. — Mintegy harmincféle modellben — a könnyű női sportcipőtől a nehéz, goyser túrabakancsig — készül a nyolcezer pár exportcipő. Végül is el kellett engedni. Már többször kérte a vállalatot, egyezzen bele távozásába. Haza akart menni Izménybe, otthon a tsz- ben kínáltak számára munkát. De a jó szakemberekre szükség van az építkezéseknél is, és T. J„ az ács kitűnő munkaerőnek számított. Valamelyik nap azonban beállított a munkaügyi irodába, elkérni a munkakönyvét. Már igazolással rendelkezett, az izmé- nyi Gábor Áron Tsz-től. A gazdaság kikérte. — A termelőszövetkezetnek el- ' sőbbségi joga van a munkaerő- feiyételeknéi, — mondja Nagy : Lajos, a Komlói Építőipari Vál- 1 lalat szekszárdi főépítésvezetőségén. — Pedig nálunk is kevés a létszám. Az építésvezetőségen azonban nemcsak a munkaügyi vezető panaszkodik a munkáskéz hiányákező de kilépő is. A létszám természetesen nap mint nap változik. Nem hozott eredményt ez a módszer sem. — Most találkoztunk a Hőgyé- szi Állami Gazdaság vezetőivel, — mondja Hargitai Oszkár. — Pillanatnyilag nélkülözhetik az egyik kubikos-brigádjukat, a harminc ember így átjön hozzánk. Dehát harmic emberrel még nem nyerünk „csatát”. Ha a létszámhiány okait keressük, legdöntőbb érvnek az emberek otthon-igénye látszik. Nevezhetjük ezt kényelemszeretetnek is. A vállalatnál a gyakorlottabb dolgozók szépen kereshetnek, Viszont nem mindig dolgozhatnak helyben, otthon. Néhány jelentkező ki is köti, hogy külső munkahelyre nem jár. A hazautazgatás nem kellemes, a családtól távol élő dolgozóiénak I térdé» itt a határban ra. Itt van Darvas József, aki | igényes munkásszállást egyelőre több szekszárdi építkezés felügye-1 nem tud a vállalat biztosítani, lője. ' többnyire magánházaknál helye— Jól fizettek a vetkezetek, az embereknek előnyösebb, ha otthon dolgozhatnak, így aztán a hosszú fagyszabadságról is kevesen jöttek vissza, — magyarázza a létszámhiány okát. A főépítésvezető Hargitai Oszkár a határidőkről beszél, — 19 millió forintot építünk be az idén a tüdőszanatóriumba, — mondja. — A műszergyár építőiből sem vehetünk ki senkit. 96 lakást kell átadnunk az idén Szekszárdon. Aztán vannak jelentéktelenebb, félmilliós—másfél milliós megrendeléseink.. Itt jelentéktelennek számítanak a százezres létesítmények. Pedig nem is ez az egy körzet látja el a megyét. Hozzájuk csak Szék szárd, Paks, Pálfa, Tabód, Máza Bomyhád környéke tartozik. A megrendelés sok, a munkáskéz kevés. A nagy és „kisebb” munkákhoz mindössze 640 dolgozójuk van. — Legalább 800 főre lenne szükségünk. És sürgetnek a határidők! — mondja. Hiányzik 50 kőműves, 50 segéd- mukás, 100 kubikos. Hogyan old ják meg a munkaerő-problémát? A gépesítés ezen nem segít. Mái' két műszakban dolgoznak a sza- ’ natórium építésén, daruk ágaskodnak, a központi betontelep önműködően végzi a betonkeve rést, — egyszerre majd vagonnyi mennyiség fér bele. A vállalat kapacitását mindez legalábbis sejteti. Hirdettek már nemcsak a mi lapunkban, hanem az ország legnagyobb példányszámú újságaiban is. Akad egy-két jelentzik el őket. Épül már munkás- szállás a Tarcsay Vilmos utcában, — de még csak épül. A minisztérium engedélyezte az építőiparban az 56 órás munkahetet. De még azok sem használhatják ki ezt, akiknek nagyon kellene a több kereset. Éppen az utazás miatt. Vonat, autóbusz, a nyolcórás műszakhoz igazodik, akik tovább dolgoznának, csak a késő esti járatokkal mehetnének haza. így hát kevesen vállalják. Pedig azok a létesítmények, amelyeken a Komlói Építőipari Vállalat a megyében dolgozik, közérdeket szolgálnak majd. Szükség van a műszergyárra, a szanatóriumra, a piactérre, még az alig másfél milliós új lakatosműhelyre is amely a Vasipari Vállalat telepén készül. Minél előbb. És minél előbb biztosítani kellene a teljes létszámot az építőknél. Segítsünk ebben, ki-ki annyit, amennyit tehet... B. K. Kétmilliós többlet-jövedelem Gyógyszeriparunk egyik legfontosabb alapanyaga az anyarozs, amit különböző gyógyszerek előállításánál használnak fel. Megyénk közös gazdaságai ezt a nélkülözhetetlen gyógynövényt ebben az esztendőben 879 holdon állítják elő. A virágzás előtt levő rozsot gombacsírával oltják be, aminek a következtében kifejlődik az anyarozs. Ezt a munkát a közös gazdaságokban a HERBARIA speciális gépeivel végzik megyénkben a gépállomások, amiért nem kell fizetni. Ezzel szemben az anyarozs termesztése magas jövedelemhez ez évben mintegy 2 millió forinthoz juttatja a közös gazdaságokat. Az anyarozs betakarítása gépesített. Ezt munkakiesés nélkül végezhetik el mindenütt, hiszen mire a kalászosok termésének gépi betakarítása elkezdődik, az anyarozsot a szövetkezeti gazdaságok átadják az iparnak. S természetesen magát a rozstermést is értékesíthetik, hiszen a főnövény terméshozamát a rajta termelt gyógynövény alapvetően nem befolyásolja. R. É. furcsán hangzott. Megjegyez, tem. — Mennyi a nyomás? — A végén nincs nyomásmérő, de itt normális. Négynégy egész öt tized atmoszféra. A párbeszéd tipikusan üzemi, legfeljebb az meglepő, hogy e nagy műhelyt sehol sem határolják falak, s fölöttünk a kék májusi ég a tető. Kemény Istvánnak, a Szekszárdi Állami Gazdaság párttitkárának odaszóltam: Helyben vagyunk. Pista. Rám se figyelt, sebes léptekkel a motorhoz indult, megnézte a csöveket és bosz- szankodva faggatta Berek József gépkezelőt a hiányzó nyomásmérő ügyében. Kovács László, a másik gépkezelő, ott maradt az árokparton és heverészve fújta a füstöt. Nyugodtan tette, mert itt a heverészés annyit jelent, hogy minden rendben van. Lágy színeivel, megnyugtató derűjével felénk mutogatta magát a szekszárdi domboldal, sütött a nap és hozzánk néhány lépésre esett a műéső. Nem felhőkből jött. csőkutak- ból. Szórófejek permetezték a talajra, ,a kukoricára. A hanyatt fekvő Kovács Lászlónak apja az esőt még az istentől kérte. Oda könyörgött a pap is. a harang is, a körmenet is, ha megjött a szárazság. Kovács László belemosolyog a magasságba. — Hat óra alatt 31,2 milli- méternyi csapadékot adunk a MM tA&em, afacl nincó gazdaságban talajnak. A megfelelő sávon percenként 900 litert, óránként 54 köbmétert. — Ilyen pontosán tudja? — Szakmunkás vagyok, kérem. Láttuk, hogy a minden munka pontosan és egyértelműen a tervek teljesítésére irányul. De hogyan’ Bizonyára a válaszon néhány tsz-vezető meglepődik. A válasz egyértelmű, minden a tervek túlteljesítésére irányul, de nem a dolgozók nélkül, hanem azokkal együtt. Vagyis nem parancsszóra... .Egyebek között úgy is, hogy ennek a tízezer holdas gazdaságnak 9 művelődési háza, 12 tv-készüléke. 56 rádiója, három zenekara van, három sportkör működik és egy kitűnő népi együttes. A központi munkásszállás társalgójában fotelek, könyvek, újságok, a hálóhelyiségekben kényelmes reka. miék. Az egykori summás- élet borzalmai ilyen környezetben szinte hatványozódnak Az uradalmak időszaki munkásai valamikor a birkahodály- ban. vagy a tehénistállókban kaptak szállást és este a szabad ég alatt kotyvasztották össze az örök tarhonyát, vagy paprikáskrumplit. A gazdaság konyhája modem, az étkezde tiszta, világos, kellemes a színharmónia és kulturált a környezet. A vezetők annál az asztalnál fogyasztják el ebédjüket, amelyiknél a dolgozók. Ezeket tudva érdekes volt megfigyelni, hogy kialakulóban van a,tulajdonosi érzés új, kollektív formája. Nehéz ezt szavakból összerakni, mert inkább gesztusok, mozdulatok, szemvillanások mutatják. — indítványozta Kemény elvtárs. Nézzük meg a Sötét-völgyet Odaértünk. Móricz István telepvezető az evést hagyta abba, hogy megmutassa, miként világosodik az emberi kéz munkája nyomán a Sötét-völgy. A látvány megkapó, természetkedvelő embernek való: a régi kopár teknőben új, nagyüzemi kultúra díszük. Erről magyaráz Móricz István, miközben hévvel túr bele nagyon göndör hajába. Mondja, mondja, oly lendülettel, hogy lassan már nem a Sötét-völgyben, hanem benne, az emberben gyönyörködöm. Érthető és egyúttal érthetetlen, hogy miként tud ilyen gyönyörűséggel beszélni arról, ami nem az övé. Rajta fedeztem fel először a tulajdonosi
