Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-15 / 111. szám
1963. május 13. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 Pillantás a% utca mű Különös híradás Szeretnék megállni kicsit, bámészkodni, figyelni a járókelőket, az utcát, észrevenni valamit belőle, hisz mindennap elsietek itt többször is, anélkül, hogy látnám. Szek- szárd — a város — még mindig a Garay térrel egyenlő. Itt vannak az üzletek, ez a régi korzó, ez a legalkalmasabb megfigyelőpontnak. De mégis, hogyan? Né- hányan nekidőlnek a korlát láncának, ismerősök, és itt természetesen találkoztak. — Kijöhetnétek hozzánk — hallom éppen két kezetfogó régi barát párbeszédét. — Jó. Holnap bent vagy? Megkereslek. s megbeszéljük... Aztán elbúcsúznak, mennek tovább, pillantást se vetnek az utcára. A hírlap-pavilon előtt aprópénzt kotorász egy férfi, a trafik felé ketten fordulnak. A nagybetűs plakátot, amely színházi előadást hirdet — nem olvassa senki. Talán úgy futtában bennemarad a járókelőkben a vizuális kép, egy sarokkal odébb eszükbe is jut, hogy lám, jön a pécsi színház valami érdekes darabbal. Ismerőstől majd megkérdezik a darab címét. Munkaköpenyes lány a könyvesbolt kirakataiét .böngészi, magában meg kérdezi, mi a csudának ez a műanyag-redőny . az üveg mögött, az ember csali keskeny sávokban látja a könyveket. Aztán úgy helyezkedik el, hogy jobban lássa a könyveket. Az illatszerboltnál két lány azon vitázik, érdemes lenne-e 25 forintos szemceruzái vásárolni? Francia... Ahogy elfordulnak. egyikük észreveszi az utcai virágcsuprokat. — Szépek ezek a virágok — jegyzi meg, s aztán már a cipőket szemlélik a következő kirakatban. Betérnek vásárolni, megtetszett az egyik szandál. A kirakatot, úgy egészben nem nézték meg ők sem. De ha a kirakatrendező látná őket. magában büszkén megjegyezné: "Én küldtem őket a boltba«. Mert ha a vevőnek megtetszik az áru a kirakatból, az a "tálaló« — jelen esetben a kirakatrendező érdeme is. Épp most beszélgettem velük. Pohál György azt mondta, az ő munkájukat az utca művészetének szokták nevezni. Az utca művészete... Kiváncsi voltam, milyen hatást gyakorol közönségére.. Párizsban az utca művészetén minden bizonnyal azokat a járdafestményeket értik, amelyeket jobb sorsra érdemes művészjelöltek rajzolnak, festenek az aszfaltra műterem, mecénás, közönség hiányában. — Tíz év után nekünk sikerült elérni, hogy «műtermünk" legyen — mosolyog Hegedűs József. Nem hiányzik innen a festői rendetlenség. Régi kirakatdíszek plakátok, festékespoharak között beszélgetünk. Pohál György, a »főnök«, megragadja az alkalmat, hogy elpanaszolja, túl sok a munkájuk. 125 kirakatuk van Szekszárdon és a megyében, de a sok egyéb dekorációs munka is rájuk marad. — Egy hónap alatt azonban minden kirakathoz visszajutunk — mondja. — Ez az idő országosan is jó aránynak számít. /Vem kimondottan népszerű emberek a revizorok. Lehetnek bár a legnagyszerűbb férjek, a legjobb családapák, társaságban a legkellemesebb, legszellemesebb társalgók; ám. ha valahol hivatalosan megjelennek, úgy terjed rólvk a hír. mintha ellenség dúlását jelezné: — Itt vannak a revizorok! Mert érkezésük rendszerint meglepetésszerű. szóval, olyan. mint derült égből a villámcsapás. Berobbannak a hivatalba, intézménybe, fénekestől felfordítanak mindent, aprólékos gonddal végigböngésznek minden könyvelést. minden kimutatást, “ nyilvántartást. bizonylatot, hol, miben találnak valami hibát. Miután pedig a tapasztaltakról kellő terjedelmű jegyzőkönyv készíttetett, s eltávoznak, mindenki megköny- nyebbiilten sóhajt fel: — Hála a mindenhatónak, elmentek... Ám. ha a revizor feledékeny, qkkor előfordul, hogy megelőzi a híre, és nem a félelmetes mumus érkezik, hanem, egy gyarló, esendő lény — egy ember. A megyeszékhely egxjik intézményéhez is revizor érkezeti nemrég az országos központból. A vonatban szakkönyvet böngészgetett. és amikor leszállás előtt csomagolni kezdett, ottfelejtette a pádon. Egy később leszálló utas talált rá az üres fülkében. és a benne talál: címből ítélve, nyomban eljuttatta a megyei intézményhez. Ott néhány percig tanácstalanul forgatták a könyvet, mígnem valaki kibetűzte a könyv belső oldalára írt nevet. — Megvan! Tudom már! N. N.-é, a revizori főosztályról... Most hagyták a vonatban... Gyerekek! Mindjárt itt lesznek a revizorok. Bl. Miért is nem kértem a panaszkönyvet? A Garay mozi melletti édességboltban történt a minap. Cukorkát akartam vásárolni, í addig várnom kellett, amíg az elárusítónő kilós csomagokbó' negyed kilónként kakaót méri ki egy klottköpenyes fiatalasz- szonynak. Előrebocsátom nem a kakaóvásárlási szándék vitt a boltba. De amikor megláttam arra gondoltam, miért ne vásárolnék egy negyed kiló kakaót. Jó, ha van a háznál, s így kimérve olcsóbb is, mert nem kel) megfizetni az ezüstös dobozikát a ..kiszerelést”. Türelmesen vártam soromra, amíg az eladónc végzett. A? előttem vásárlótól elvette a másfél kiló kakaóéri járó pénzt, majd a zacskót a megmaradt kakaóval együtt gyorsain eltüntette. Amikor reám került a sor, negyed kiló kakaói és egy csomag cukorkát kértem S ekkor ért a- meglepetés. A cukorkát ugyanis minden további nélkül megkaptam, de a kakaói már nem. — Sajnos kakaóval nem szolgálhatok — mondta az elárusítónő. — Nem és miért? Tán hiánycikk a kimért kakaó? — Azért. mert sajnos a FÜSZÉRT keveset szállított — hangzott a válasz. Csak nehezen tudtam türtőztetni magamat, hisz a megkezdett kilós zacskót a megmaradt kakaóval a szemem előtt tette el. Kijöttem az üzletből anélkül, hogy megkérdeztem volna. — Az én forintom tán nem olyan értékálló, mint másoké? De ez még csak hagyján. Magamra jobban haragudtam, mint az elárusítónőre azért, mert nem . kértem a panaszkönyvet. P. M. Heten vannak a munkához. Őszre új kollégát, várnak a pesti szakiskolából. S ez azért jó. mert egy újabb "ötletgyárossal« szaporodik a csoport. Márpedig a jó kirakathoz jó ötletek kellenek A jó kirakat lélektani hatása a kereskedelem agitáció.ja. propagandája. A színekkel fel kell hívni a közönség figyelmét egv- egy bolt árukészletére, vágyat kelteni egy-egv cikk megvételére. S ez még nem elég. Keltsen a kirakat olyan hatást, hogy a nézelődő ember, ha pénzhez jut. vásárlóvá váljon. így hát például Hegedűs Józsefnek értenie kell a gyerekek nyelvén, hogy a játékbolt kirakatát ezeknek a szempontoknak a fi ítélem bevételével elkészíthesse. Ezzel nincs is baj. A kisfia, otthon. Tolnán, nem egyszer bevitte már a játékboltba vásárolni, mert a kirakatból megtetszett neki valami... A sikert ilyesmi dokumentálja. — bencze— Tolna megyeiek a hatodik Helikonon ház barátok között Egy pillanatig sem táplált hiú reményeket. Tudta, hogy elöbb-utóbb bekövetkezik a vég. A nagybeteg asszony a fűtött szobában is arról panaszkodott, hogy fázik. Keze napról napra hidegebbé és vérteleneb- bé vált. Az orvos a család érdeklődésére kitérő választ adott. Meggyógyítani nem tudják. Lehet. hogy holnap bekövetkezhet, amitől tartanak, de az is lehet, hogy egy évig még elviszi. A család az utóbbiban reménykedett. Milyen az ember? Abban bízik, reménykedik szívesebben, amit szeretne, ha úgy lenne. Reggel, amikor eljött hazulról, semmi különösebbet nem tapasztalt. A beteg nyugodt volt. Nem panaszkodott többet, de kevesebbet sem, mint máskor. A tsz-elnökkel a másnapi munkáról beszélgettek az irodában, amikor a fia lélekszakadva berohant. — Apu. azonnal gyere, anyu rosszul van. — Mit mondasz, mi történt anyuval? — Köhögési rohamot kapott, majd megfulladt, csupa vér a zsebkendője — mondta a gyerek sírva. — Miért hagytad ott, most ki van mellette? — kérdezte és remegő kezével végig simította ve- rítékes homlokát. — Átkiabáltam a szomszédba, Erzsi néninek, most is ott van, és ő küldött érted. — Siess haza Imre, a kerékpáromon menj. én az orvost hívom — hallotta a tsz-elnök hangját, amely olyan távolinak tűnt, mintha nagyon messziről beszélt volna. Az utolsó pillanatban ért haza. A nagybeteg asszony, mintha csak erre a pillanatra várt volna. Lassan fogyó erejének utolsó fellőbbaná- sával suttogta. — Imre, ugye, hazaviszel a gyulai temetőbe. — Hazaviszlek — fogadta ünnepélyesen, mintha esküt mondott volna. Az orvos, aki a tsz-elnökkel késedelem nélkül megérkezett, már nem tudott segítem. Ott maradt a tsz-agronómus három gyereke, anya nélkül. A családot nagyon megviselte a feleség és az édesanya halála. Varga Imre úgy járt-kelt a házban, mint aki nem tudja, mihez is fogjon. A közvetlen hozzátartozók 80—100 kilométer távolságra laknak. — Intézkedni, intézkedni — zakatoltak fejében a gondolatok, de nem tudta, mihez kezdjen. A gyerekeknek gyászruha kell, a szállítást is el kell intézni, és. amíg távol lesznek, mi legyen a háztáji gazda- sáppal? Ezer gond szakadt a nyakába. A tsz-elnök és közvetlen munkatársai már az első nap segítségére siettek. de ahogy a faluban elterjedt a haláleset híre, újabb segítségek érkeztek. Az egész tsz megmozdult, még Papp Pali bácsi is — akit a falu átszervezése óta a legelkeseredettebb ellenlábasának tartott — felajánlotta, hogy kölcsön- képpen kisegíti pénzzel. Mindig makacs embernek tartotta Papp Pált, aki nem egyszer füle hallatára jöttmentnek titulálta. És ime, most, hogy bajba jutott, igaz barátként maga mellett tudhatja Papp Pállal együtt az egész közösséget. A temetés után néhány napig Gyulán, a szüleinél maradtak. Hívták haza, és arra biztatták, vállaljon otthon munkát. Sokat töprengett, mitévő legyen. Ott is kell a mezőgazdász a tsz-ben. A gyerekek felügyeletét a nagyszülők elvállalnák, ebből a szempontból is jobb lenne hazamenni, s talán előbb meg is tudna nyugodni. Amikor az otthon töltött néhány nap után visszaérkezett a faluba, újabb meghatottságot érzett. A lakás kitakarítva. frissen meszelve fogadta, még a ruhaneműt is kimosták, kivasalták. A tsz-asszonyok rendezték össze az elárvult lakást. Eddig csak azt érezte, ha lassan is, de közelednek hozzá a környéken nyakasságukról ismert falusiak. A bajában ismerte fel. hogy szeretik, és igaz barátok között van. P. M. A KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium védnöksége mellett a Veszprém megyei művelődési szervek irányításával Keszthely két gimnáziuma, valamint mező- gazdasági technikuma az idén is megrendezi a Helikoni Ünnep ségeket. A sorrendben hatodik kulturális találkozóra a megyei középiskolás kulturális szemléken arany-, ezüst- és bronzfokozatot elért 95 dunántúli középiskola körülbelül 3800 tanulója jelentette be részvételét. A május 23—26 között megrendezésre kerülő hagyományos ünnepségsorozaton Tolna megye középiskolásai is szép számmal képviseltetik magukat. Május 23_ án a keszhelyi Petőfi filmszínházban lépnek közönség és zsűri elé: Kovács Zoltán Tamásiból. Molnár Magda Dombóvárról. Takács Zsuzsanna Szekszá rdr ól. Zsár Anna. a szekszárdi köz- gazdasági technikum tanulója, Brjtánszk.v Mária Dombóvárról, Náesa Margit Szekszárdról, Papp István Szekszárdról és Patonai Adrienne Tamásiból. A művelődési ház nagytermében Boros Judit szekszárdi. Boór Judit duna- földvári, Kiss György szekszárdi, Baka István szekszárdi, Pintér József gyönki, Rajnai Annamária gyönki középiskolások szeretjeinek a vers- és prózamondóik között. A hegedű-, cselló- és zongora- hangverseny résztvevői között találjuk majd: Majoros Gábor dombóvári. Ezer Attila paksi, Föglcn Ferenc, Posta Csák. Lányi Péter. Lányi Katalin szekszárdi gimnazistákat. Erre a bemutatóra a Helikoni Könyvtár hangversenytermében kor ül sor. A népi tánccsoportok mezőnyében a szabadtéri színpadon a paksi Vak Bottyán Gimnázium és a dunaföldvári Magyar László Gimnázium csoportja lép színpadra. Énekszolistaink közül Tihanyi József paksi. Takler Ibolya szekszárdi és a Garay Gimnázium ének Quartet tje a keszthelyi pártszékházban. a Garay Gimnázium irodalmi színpada pedig a művelődési ház nagytermében mutatják be műsorukat. A felsoroltakon kívül még újabb vers- és prózamondók, népi tánccsoportok lépnek fel megyénk közép- iskolásai közül. A társastáncban Erdélyi Gizella és Kiss György szekszárdi gimnazisták képviselik a megyét. Az énekkarok hangversenyében a dombóvári és szekszárdi gimnázium kórusai mutatják be műsorukat. A zongoristák vetélkedőjén Tamásiból Patonai Adrienne és Kincs Katalin, Dombóvárról Auguszt Teréz vesz részt, a szellemi öttusa versenyein pedig a szekszárdi Garay János Gimnázium csapata indul. Keringő, tangó, swing, csárdás... Társastánc-bemutató Szekszárdon A Mátai Antal Kulturális Szemle keretében, szombaton kerül sor a társastánc-verseny megyei döntőjére Szekszárdon a ,.Soós Sándor" Városi Művelődési Házban. A május 18-án délután 6 órakor kezdődő vetélkedőn az a 3—3 táncospár vesz teszt járásonként, akiknek megfelelő pontszám elérésével sikerült megszerezni a versenykönyvet, ami egyúttal a megyei döntőn való részvételt is jelenti. A | vetélkedő első helyezettje június második felében Budapestre utazik, az országos döntőre. A társastánc-versenyen kötelezően előírt táncok szerepelnek, ezek az angol- és bécsi keringő, tagnó, swing, és a csárdás. A zsűri tagjai pécsi tánctanárok lesznek. A verseny érdekességének ígérkezik. hogv a résztvevőknek illemtani kérdésekre is meg kell felelniük. Két hét a Balaton partján A kétyi úttörőik vezetősége már régóta munkálkodik azon, hogy jól sikerüljön a nyári táborozás. A pajtások is türelmetlenül várják a nyarat, hisz az előző évben a táborozás elmaradt. A terv szerint hazánk nevezetességét, a Balatont látogatják meg. közelebbről Fonyódot. A táborozás anyagj feltételeinek fedezésére már sok pénzt gyűjtöttek a pajtások, ősszel a I tsz-nél tagkönyvet váltva mun- ’ kaegységre dolgoztak és ezt s tsz így számolja el. Ezenkívül már készülnek Kormos: Égig élő fa című mesejátékának bemutatására. Az idei nyár tehát nem lesz egyhangú, és unalma? a kétyi úttörőknek, hiszen két hét a magyar ..tenger" partján sok szép emléket ad. Andorka Sándor levelező
