Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-14 / 110. szám
\ 1063. május 14. fOTVA MEGYEI RIÜPÜJSXS Az uzdi ismeretlenek Egyszerre csak előtop- pantak a névtelenségből, el kellett menni hozzájuk, bái- jószerivel még az utat se nagyon tudta az ember. Benke Valéria. megyénk országgyűlési képviselője éppen emiatt. az utolsó pillanatban érkezett és az elnök boldogan felsóhajtott, mivel mái úgy hijte, a Központi Bizottság tagja el sem jön ide, ebbe .az el- j dugott fészekbe. Dehát éppen ez , lenne az, amin volt idő elgondol- j kodni, mert nem is olyan eldugott fészek ez az apró település, i Hiszen ezen a vasárnapi napon j rövid időre ugyan, de mégis a j megye közepe lett. A tagok pedig jöttek-mentek. a szövetkezeti ház kapujában fo- I gadták a vendégeket, eközben né- | melyik az alvásra gondolt, mivel nemrég hagvódott abba a reggelig tartó lakodalom — a zenészek még mindig a sarkon topognak — s máris kezdődik az ünnepség, amitől illetlenség lenne lemaradni. nyen úgysem volt még Uzdon. A súrszentlőrinci Táncsics Tsz a tavalyi termelési eredmények ulapjan a kis tsz-ek kategóriájában országosan harmadik lett vándorzászlót kapott, elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság kitüntető címet, amihez hozzájárult az ajándék betét'- kon\ v .10 000 forinttal. Az ünnepséget azonban Uzdon tartották, mert a sáfszentlőrinci Táncsics Tsz tulajdonképpen uzdi Táncsics, d^ mivel Űzd közigazgatásilag Sárszemlőrinchez tartozik, a hivatalos és pontos megfogalmazás, ez utóbbi községet említi a kitüntetettek lisftáján. Varga Istvánt, az elnököt, ezt a jókötésű. piros arcú embert mintha zavarná a sok dicsérő szó. A tornácon egyre azt mondogatja a vendégeknek, hogy ..hát csak dolgozgattunk". Az értékelő papír három hétig hevert az íróasztal-fiókban és tulajdonképpen alig akarták elküldeni, mert,, minek dicsekedjünk." Magam is észrevettem, hogy barátságos, szívélyes, dé szinte kínosan szerény ebben a tsz-ben mindegyik tag. Talán a kezdeti nehéz esztendők miatt. 1949-ben alakult a csoport, hosszú évekig nehezen boldogultak, szegénységben éltek, az úttörő gazdák, s ugyanakkor furesálkodva hallották, hogy a szövetkezés mindenütt jó módot adott a parasztságnak. Felelős vezetők hangoztatták. Az uzdi gazdák ilyenkor egymásra néztek és hallgattak. Hallgattak, dolgoztak és elhatározták, megteremtik majd maguknak a jólétet. de addig felesleges‘ úgy állí-t tani be a dolgot, mintha az óhaj valóság lenne. Talán abban az időben szoktak hozzá a szerénységhez. A nehéz esztendőket maguk mögött hagyták, s ebben sok része van Walter Jánosnak, aki velük élt. velük dolgozott. Walter János, az F. M. főosztályvezetöje- ként tért vissza ünnepelni az egykori övéi közé. A tagok őszinte, szívből jövő szeretettel üdvözölték. aki meglátta hozzásietett: kézfogás, néhány perces baráti beszélgetés a családról, a gyerekekről. Itt Uzdon nem is annyira minisztériumi vezetőnek, hanem az egykori lelkiismeretes, embert tisztelő tsz-vezetőnek nyilvánították ki megbecsülésüket a gazdák. ____ délelőtt 1 0 órakor kezdődött a szövetkezeti ház udvarán. Hallgattuk a himnuszt, s ebben a nagy tanya-udvarban mindez különösen hatott; messzire úsztak a dallamok az esőt. váró földek fölött. díszes ünnepségek, nagy parádék jutottak eszembe, ahol a himnusz másként hangzott, de ennél felemelőbben talán még soha. Varga István, a Paksi Já-. rási, Tanács elnöke méltatta ezután a kis közösség jelentős, országra szóló sikerét. A beszédből főleg az üzenet maradt meg bennem. Amikor Berecz Lászlóval, a Megyei Pártbizottság mb. mező- gazdasági osztályának vezetőjével Űzd felé tartottunk, a gven- ge tsz-ekről beszélgettünk. A taflz ünnepség Szocialista brigádvezetők tanácskozása A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál a szocialista brigádvezetők részvételével értekezletet tartottajc. A , szakszervezeti bizottság rendezésében tartott munkaverseny-értékelő tanácskozáson Schuszter Mihály szb-titkár mondotta el az szb. véleményét a szocialista munkaversenyről. Az idén már huszonhárom brigád. mintegy háromszáz tagja folytatja versenyét a szocialista címért. A vízvezetékszerelő részlegnél versenyt indítottak a Szocialista műhely cím elnyeréséért. Varga Mihály üzemi párttitkár a brigádvezetőknek arról beszélt, hogy a mozgalom hatására hogyan emelkedett a munkások szakmai és politikai képzettsége. A szocialista brigádvezetők tanácskozásán átadták a zászlókat, okleveleket és jelvényeket azoknak a brigádvezetőknek, akik 1962-ben brigádjukkal kiérdemelték a szocialista címet. A kitüntetettek között volt az Április 4 villanyszerelő-brigád. hatodszor nyerték el a Szocialista brigád cím viselésének jogát, a Máthé kubikosbrigád ötödször, a Farkas kubikosbrigád negyedszer, a Bohli és Szegfű kőművesbrigád, a Szilágyi műköves-, a Szentes vasszerelő-, valamint a Puxler festőbrigád hatodszor, míg a Bencze és a Nyéki villanyszerelő-brigád először részesült a cím kitüntetésében. mási. majd utána a paksi járásban van belőlük a legtöbb. S micsoda . ellentmondás, hogy ugyanakkor a járásban országos rekord is létezik. A járási tanács elnök üzenetének éppen ez volt a lényege. Bíztatás! Az uzdi Táncsics újabb példa. Valamennyi tsz eljuthat a legjobbak színvonalára. Ehhez a tagok akarása a legtöbb érő és leghatásosabb eszköz. Ebben a gazdaságban 1954-ben 18 forintot ért csupán egy-egy munkaegység. f959-ben már 32 forintnái tartottak, s ahol egyszer „elrúgják" magukat a holtpontról, ott nincs megállás, ott már a lendület is sodorja magával a szövetkezetét. 1960-ban 36 forintot 1962-ben 43 forintot ért minden munkaegység. De ennél is többet mond az átlagjövedelem alakulása. Négy évvel ezelőtt 8000 forint volt a tagonkénti átlagjövedelem. Tavaly 22 700 forint, s ezzel az uzdiak kiléptek az ismeretlenségből. Nevüket megismerte az egész ország. Kizárólag rajtuk múlik, hogy ezt a nevet meg is jegyezze magának a? újságolvasó, a rádiót N hallgató polgár. Benke Valéria efy társnő adta át A kitüntetéseket az elnöknek, s hangján érezni lehetett, nehezen bírja visszafojtani meghatódottságát. Nem csoda. hisz újból és újból felemelő érzés, a dolgozó emberek munkáját. fáradozását a párt nevében elismerni. Jó. hogy ez az elisme rés eljut mindenüvé, rangot, méltóságot kapott és vele együtt rangot méltóságot kaptak a munka arra érdemes emberei. Az uzdi ünnepségen az első pádon a leg jobb dolgozók ültek. Hozzájuk futottak cda az úttörők és nekik nyújtották át a virágcsokrokat. Szép perceket szereztek ezzel a pajtások mindenkinek, aki ot volt A legjobbak pedig kicsi sután szorongatták . a virágot c ; szeretni való méltóságául húzták ki magukat, valósággal megnőttek. Idős Csapó Lajos. Eoved S'n dór. Nagv József, Szilágyi Lász ló. özv. Csupor Józsefná számára így marad emlékezetes ez a nap. Virágot kaptak és mindenki odament hozzájuk kezet fogni. Délután két fafaragó min’ésszel találkoztam. Finta János szépen faragott munkáit mutogatta és elmesélte. hogy azért a kanászkodás a legnagyobb tudomány.i 1903. ótp csinálja. Akkor fújt először bele a tülökbe. Legújabb beosztása háztáji kanász. A tagok disznóit őrzi. kereken ötszázat. „Látja ebből is megmutatkozik, hogy nálunk jó a helyzet”. A másik fafaragó művész ötvennyolc éves korában lett traktoros és elmesélte. hogy szépen szántani a traktorral ez a legnagyobb tudomány. Én meg azt mondtam a két öregnek, hogy művész itt valamennyi gazda, a munka művésze. Szekulity Péter Nyári kartonruha — boleróval. A tavaszi—nyári divatbemutatói lát tűk ezt az egyszerű, olcsó. ízléses ruhát. Készülnek a sorozatminták a Bonyhádi Cipőgyárban A Bonyhádi Cipőgyárban már az első negyedévben elkészültek a gyár 1964. évi modelljei. A több mint hetven pár női. férfi- és gyermekcipőből álló kollekciót a múlt hónapban küldték fel Budapestre. ahol elsősorban a külkereskedelmi szervek bírálják el. hogy a miniaeipok ’ közül- melyikek látszanak alkalmasnak az exoortálásra. A . TANNIMPÉX Külkereskedelmi Vállalatnál harmincegy pár női és ferii-cipömodellt választották ki a kollekcióból. Felkérték a gyárat, hogy ezek sorozatmintáit készítse el. Most tehát mindegyik modellből három-három pár készül. ezeket kapják majd meg a külkereskedelmi utazók, hogy bemutassák a külföldi vevőknek. A Bonyhádi Cipőgyár export- termelése évről évre nő. Eddig azonban csak a szocialista országokba exportálták a gyár termékeiből. Most megbízatást kapott á gyár a tőkés piacon való értékesítés céljából egy mintakollekció elkészítésére. A tizenkét párból álló kollekciót rövidesen' elküldik a TANNIMPEX-nek. 7'ryTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTYT'rr /r Imi tanít a tanácselnök Izmos, iókötésű. húsz év körüli legény kopogtat Tamás Mártonnál, a váraljai tanács elnökénél. Rikító mintás nyári ingkabátot visel, hullámos hója, szögletes arcvonásai - elárulják, hogy cigány. — A mázai elemgyárba szeretnék menni dolgozni. Igazolás kéne... Ha lenne szíves megcsinálni, Márton bácsi. A szövetkezet már adott írást. — Jól van. Miska, megka pod. Az elnök leül az Royal írógép ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ X öreg ♦ mellé. lekopogtatja X az igazolást, hogy ♦ Orsós Mihály elhe- J lyezkedése elé a ta- « nács nem gördít aka♦ dályt. Z — Na. most itt írd A Dalmandi Ál-J alá... legény sóhajt — Na. itt van ez a papír. Próbáld csak meg néhányszor. De várj, majd először megmutatom, hogyan... Látod, az o-t egészén kerekre kell rajzolni, meri ahogyan te írtad, olyan, mint a cé. így kell rajzolni az er betűt, így ni. teszel rá egy kis fület. A te er-betud olyan, mint az en. Az es-betűt meg így kell kanyarítani... Próbáld csak meg most. A legény kézbefogja a ceruzát, a tanácselnök pedig, mint valami tanító, a szemüvege mögül nézi. — O... r... s... o... s. — A második o fölé tégy egy vesszőt... M... i... h... — A há betű szárát nem kell úgy lerejtékcseppek kezdenek gtyöngyözni. A tanácselnök jóindulatúan mosolyog, dicséri is: — Látod. már mennyivel szebb, mint az első. Ha mégegyszer megpróbálod, már egész jól megy... — O... r... s... ó... s... A verítékcseppek Miska homlokán, egyre nagyobbak majd kis patakokká egyesülve, lassa n folydogálnak lefelé az arcán. És egyre nagyobb cseppek tolakszanak elő. — M... i... h... á... I... y... A legény mégköny- nyebbült, nagy sóhajtással teszi le a ceruzát, kezével mefftorli a homlokát. — Ejnye, Miska, csak nem ez a kis lami Gazdaság al-f . , , . ♦ egyet. felpillant. sóleperdi üzem-j minfha valahonnan felülről várna segít♦ séget, aztán esetlen. sodrók követik. egységében ka-* szálják a lucernát.! A fűkaszákat rend-J gyámoltalan kézzel ♦ rom kezdi a betűket X a papírra. ♦ Az elnök nézi az X ákombákom betűket, ♦ majd megjegyzi: ♦ — Miért nem írsz « szebben...? ♦ — Nem fog hozzá ♦ a kezem... — moso♦ lyog kényszeredetten X a legény. húzni, mint az ef-ét... írás Uzaszlott meg? — á... I... y... — Nehéz ksHyer— No, írd csak le kereset lenne ez nemegegyszer. A legény keserves sóhajtással megint hozzáfog az íráshoz. Észre sem veszi, hogy öreg, nagybajuszú, borostás állá cigány néha. lép be, és mosolyog- megy e va figyeli nagy igyekezetét. A M-betű tűrhetően sikerül, de Miskának a homlokán, a haja tövén apró vekéin, Márton bácsi... — mosolyog szélesen Miska. — Inkább ku- bikolok egész nap... — De ha szabad idődben gyakorolod könnyebben is. — Bizony — szóiul meg az öreg ci j íny — más ember az, akt írni tud.:. Még. ha fáradsággal is... BI.
