Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-12 / 109. szám
1963. május 12. tfÖLNÄ MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 Huszonöt éve a fonodában Huszonöt évvel ezelőtt egy vézna, tizennégy éves kislány lépte át a Tolnai Selyemfonógyár kapuját. Félénksége, illetődöttsége hamar elmúlt, hiszen ismerte már a gyárat. Nem személyes tapasztalatból, hanem anyja és nővére elbeszéléséből, ök már régi selyemgyáriak voltak és a kis Erzsi is, ahogy kimaradt az iskolából, arra várt, hogy betöltse a tizennégy évet. Merthogy előbb nem vették fel a gyárba. Pedig már nagyon kellett volna az a kis kereset, az a pár pengő, amit a főzőlányok vittek haza hetenkint. Most, huszonöt év múlva ugyanott, a fonodában — De este rendbejön, ugye? — Igen, reggelre rendszerint kiszárad. Azután újra kezdődik minden elölről. De már megszoktuk. Csak akkor volt kellemetlen, amikor munka után otthon mosni kellett. Akkor fájt reggelre a kezem Kiázott kézzel jöttem munkába, fonni. — Csak volt kellemetlen? — Igen, mert most már géppel mosok. A jubileumi jutalomból vettük a mosógépet. Legfőbb ideje volt már a gépesítésnek. Sok még mindig a házimunka. Hogy hány órát tölt munkában otthon, az üzemi nyolc óra után, nem tudja megmondani, még nem számolta össze. De a második műszak felér egy gyári nyolcórával is, hiszen három gyereket nevel ez a mindig vidám munkásasszony,' Kapéter Ferencné. — Milyenek a jövőbeni tervei? — Itt dolgozni a fonodában. Huszonegy év múlva, innen, nyugdíjba menni, de egy évvel előtte még megkapni a negyvenéves, jubileumi jutalmat dolgozik, ahol negyedszázaddal ezelőtt kezdte. A fonófejek pörögnek, a fonónő keze gyorsan jár, mint a motolla. Csak pár percre áll meg a munkában, beszélgetünk. — Hogyan telt ed ez a huszonöt év? — Két évig főzőlány voltam. Azután két és fél esztendeig csomózó. Utána lettem fonó. Tudja, ez volt nálunk a dolgok rendje. Mindenki főzőként kezdte. Aztán ahogy kiöregedtek a fonóasszonyok, a csomózókat előléptették fonókká, a főzőkből pedig csomózok lettek. Ma is így megy, csak néha kicsit gyorsabban. Van olyan lány, aki egy-két hétig főz, pár hónapig csomóz, utána már fon. Ha ügyes, nem kell várni évekig. A kezét nézem. Dél van, négy óra már eltelt a műszakból. Elég ahhoz, hogy kiázzanak az ujjai. — Aztán mindig így kiázik a bőr a kezein? — Igen. Húsz év óta mindennap. Forró a víz, amiben a gubók úszkálnak, ezért ázik ki a kéz. Még viszi valamire. Élénkpiros BMW versenyautó parkíroz a Garay téren. Megfelelő hasonlatossággal jellemezve; mint a jól kozmetikázott középkorú asszony. Még sok szem megakad rajta. Egy csapat iskolásgyerek vonul el az autó mellett a járdán. Az egyik észreveszi a piros versenykocsit és felkiált: — Odanézzetek! Micsoda klassz versenyautó... A mögötte haladó lelkesedve, hódolattal a hangjában jegyzi meg: — Nekem mondod? Az apu főnökének a kocsija. * Diszkréció, öreg ismerősöm — közel jár a nyolcvanhoz —, már régóta eszi az özvegység kenyerét. Szeretek beszélgetni vele, mert nagy kedvelője az irodalomnak, és kedvvel vitázgatunk írókról, könyvekről, ha találkozunk. A minap így korholt: — A múltkor megígérted, hogy eljössz. Hiába vártalak. — Ne haragudjék, kedves bátyám — mentegetőztem. — A sok elfoglaltság... De mikor lesz otthon, mikor mehetnék? — Otthon vagyok minden délután. — Jó, akkor holnapután elmegyek. — Jaj, csak holnapután ne... tudod... — mondja kicsit zavartan, megértést kereső, cinkos pillantással. • Csalhatatlan ösztön. A vendéglátó vállalat bújócskát játszatott a borkóstoló törzsvendégeivel. Egyik napról a másikra a Szabadságszálló éttermébe és a borkóstolóba költöztette központi irodáját, és azok, akik Mészáros Feri bácsinál este megitták a deci kadarkájukat, másnap délelőtt már csak papírok fölé hajló adminisztrátorokat találtak borfogyasztásuk megszokott helyén. De nem kellett őket félteni. Másnap már ott koccintottak a vásárcsarnok folyosójának végében ideiglenesen berendezett borkóstolóban, ahonnan még a Miska sem hiányzott. Egyszóval teljes volt az összkomfort. — Hogyan találtál ide? — kérdezte egyik iddogáló a másikat. — Mit gondolsz? Idetaláltam a szag után. Mert a borkóstoló szaga nékem olyan, mint a nőknek a Dior-parfőm. BI. Új technika — elektromosság — a mezőgazdaságban Ahogy az iparban új eljárások váltják fel a régiek helyét, természetesnek találjuk, hogy a mezőgazdaság problémáinak megoldásában is korszerű technikai segédeszközök állnak az ember rendelkezésére. S bár az idei tavasz későn jött, maholnap már a betakarítás előtt állunk, éppen ezért nézzünk meg egy aktuális kérdést, hogy segít az új technika a gabonaraktárak automatizálásában. Egy kilogramm gabonában nemegyszer 32—35 ezer szem is van, s a raktározásnak egyik fő célja, hogy a magok csírázóképességét lehetőleg minél nagyobb százalékarányban fenntartsa. A helyes raktározás ezért elsőrendű kérdés. Vajon megmarad-e a gabonaszem biológiai értéke? I Segít a szabályozástechnika A frissen betakarított gabona nedvesség- és hőt^rtalma viszonylag magas, kártékony mikroorganizmusok találhatók benne. Pneumatikus gabonaszállító üzemállapotát jelző, egyszerű villamos készülékek. helyiségből irányítható a gabonát szállító vasúti kocsik és teherautók ürítése, valamint a füg_ gőleges és vízszintes szállítópá- ___________ Mindez gondos tisztítást, szárítást lyák működése. A grafikus-táblán naszállítóban raktározást kíván. Ha kisebb a nedvességtartalom, a mikroorganizmusok és rovarkártevők kisebb károkat okoznak. Gyakran alkalmazzák korszerű gabonaraktárakban az un. aktív szellőztetést. Ez a hőmérséklet és nedvesség szabályozásának olyan együttes módja, melynél a külső — esetleg előmelegített — levegőt ventillátorok hajtják be. Ennek során bekövetkezik egy egyensúlyi állapot: a gabonának a behajtott levegővel való érintkezése nem csökkenti és nem is növeli a gabona nedvességtartalmát. Ha a levegő az egyensúlyi értéknél kevesebb nedvességet tartalmaz, a szellőztetés szárítóhatást fejt ki. A külső levegő állapota viszont napközben gyakran változik, ugyanakkor a gabona állapota meghatározott feltételek betartását követeli meg. Ezért olyan berendezésre van szükség, mely a gabona állapotának megfelelően kapcsolja be a ventillátort, ' valamint az előmelegítő berendezést. A gabona hőmérsékletének mérésére ellenálláshőmérőt alkalmaznak: ennek villamos ellenállása módosul, ha a gabonaszem hőmérséklete változik, a mérés tehát egyszerűen villamos mérésre vezethető vissza. A nedvesség- tartalmat litiumkoridos érzékelővel határozzák meg. A műszerek önműködően állapítják meg, hogy a külső levegő előmelegítés nélkül alkalmas-e a gabona hűtésére, ill. szárítására. Ha a szabályozóberendezést programvezérléssel látják el, előre meghatározható a szükséges műveletek sorrendje és időtartama. Például a berendezés úgy fog működni, hogy a gabona hűtése csak a nedvességtartalomnak egy bizonyos értékre való lecsökkenése után indul meg, vagy pedig a hűtőhatás megszűnik, amint a hőmérséklet elérte a kívánt, előre beállított értéket. A folyékony tüzelőanyagot, vagy gázt használó levegőelőmelegítő berendezés működését teljesen automatizálni lehet. szétágazódik. Egyik képünkön egyszerű villamos jelzőkészülék vázlatát látjuk. A légáramlás útjába kis torlólemezt helyeznek, ez karban, s a kar végén elhelyezett érintkezőlemezben végződik. Ha a légáramlás szabályos sebességű, egyik áramkör sem zárul, ha kisebb a sebesség (az előírthoz mérten magasabb a terhelés) a piros izzó áramköre zárul. Fordított a helyzet, ha a terhelés kisebb, és ezért a sebesség is nagyobb: ekkor a zöld izzó gyullad ki és felhívja a kezelő figyelmét. A berendezés tovább automatizálható, ha nem izzókat, hanem a berendezés működését befolyásoló kapcsolókat helyeznek el a jelzőáramkörben. Ekkor a gabo- uralkodó állapotlátható műszerek jelzik az egyes villamosmotorok terhelését, a tárolt gabona nedvességét és hőmérsékletét, a szállítópályák meghibásodását, a tárolóterek fel- töltöttségét. Gyakran alkalmazzák korszerű raktárakban a pneumatikus szállítást. Az ilyen berendezésekben zavarokat okozhat a csővezeték eltömődése, különösen ott, ahol a csővezeték irányt változtat, vagy nak megfelelően gyorsul, vagy lassul a ventillátor forgása. Természetesen az elmondottak csak kiragadott példák a gabonaraktárak automatizálásának számos problémája közül. A méréstechnika fejlődése mind több terhet vesz át a mezőgazdasági termékek tárolásában és feldolgozásában tevékenykedő emberek válláról. LIGETI GYÖRGY Házak — gázból Automatizálás és távirányítás A korszerű megoldású, nagy gabonaraktárak kiszolgálásához mindössze 3—4 emberi'e van szükség. Ezt a korszerű technika, főleg a gépek és berendezések távellenőrzése és távirányítása teszi lehetővé. A gabonaraktárak egész üzeme a központi vezérlőteremből irányítható. A teremben úgynevezett grafikus-táblát helyeznek el — ezen látható az egész raktár technológiai vázlata, az egyes gépek és berendezések működéséről fényjelzések és a táblába szerelt műszerek adnak tájékoztatást. Ugyanebből a A szovjet építkezéseken az utóbbi években igen gyakran látni egy új, érdekes építőanyagot: a gáz-szilikátot. A gáz-szilikát lukacsos anyag, s az az előnye, hogy igen jó hőszigetelő, s lényegesen köny- nyebb, mint a többi hasonló célra használható építőanyag. A lukacsos, szinte pehelysúlyú gázszilikát-tömböket könnyen lehet fűrészelni, fejszével faragni, vagy csiszolni. Ha ráütnek, nem törik össze, s akárcsak a fába, úgy lehet szöget verni bele. Az új építőanyag előállításához nincs szükség cementre, s ez lényegesen csökkenti a termelés költségeit. A gondosan megtisztított és hengermalomban megőrölt, egyszerű homokot oltatlan mésszel és vízzel keverik össze, s ehhez az oldathoz egy kevés alumíniumport tesznek. Ez az alumíniumpor indítja meg a gáz-képződést. Ezután formába öntik a keveréket, s az egészet autó klávba helyezik. Néhány óra múlva máris kész a gáz-szilikát. Az új anyag minden tekintetben előnyös, gazdaságos, bár a homok tisztítása és hosszadalmas őrlése kissé bonyolulttá teszi előállításának technológiai folyamatát. Az Ukrán SZSZK Építészeti Akadémiája mellett működő Építőanyagipari Kutató Intézet krími kirendeltségének laboratóriumában kidolgoztak egy olyan eljárást, amelynek alkalmazásával aprószemű homok és agyagos kovaföld keverékéből is elő lehet állítani gáz-szilikátot. Az új technológia szerint csak egy jelentéktelen, felületes őrlésre van szükség, s nem kell bajlódni a homok bonyolult tisztításával. Ez lényegesen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a lukacsos szilikát termelését. Az így nyert anyag kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, s rendkívül köny- nyű. Egy lxl méter nagyságú és 12—14 centiméter vastag gázszilikát-lap súlya például mindössze 5—60 kilogramm. A gáz-szilikát anyagok nagyüzemi termelését hamarosan megkezdik. V. GOLUBEV Azonnali felvételre keresünk vizsgázott rakodógép- kezelőket cs rakodómunkásokat. Jelentkezni lehet a 11. sz. AKÖV személyzeti osztályán. (75) A Biritói A. G. Paks gya- korlattal rendelkező gyors- és gépírói felvesz. Fizetés kollektív szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. (102)
