Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-11 / 108. szám
1963. május 11. TOLNA MEGYEI NGPÜJSAO 3 Tanácskozik a szakszervezetek XX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Lehr György, a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók szakszervezetének alelnöke a szakma előtt álló fontosabb feladatokról szólt, s ezzel összefüggésben az ipar és a kereskedelem kapcsolatával foglalkozott. Lehr György után Beckl Sándor, a SZOT titkára következett felszólalásra. A szakszervezetek egyik legfontosabb feladata — mondotta többek között — az üzemi demokrácia fejlesztése, mert ebben kifejeződik az államhatalom megváltozott jellege, a termelési viszonyok gyökeres átalakulása, továbbá az osztályviszonyokban, s a munkásosztály, és általában a dolgozók helyzetében bekövetkezett minőségi változás. Vállalataink többségénél ma már megértik és figyelembe veszik ezt az elvet, de még mindig vannak — bár egyre kisebb számban — olyan gazdasági és szakszervezeti vezetők, akik saját képességeiket túlbecsülik, nem veszik kellően figyelembe a dolgozók véleményét, javaslatait, s ezzel valójában önmagukat fosztják meg a kollektív bölcsesség segítségétől. Az üzemi demokrácia egyik megnyilvánulási formája az üzemi tanács. A gazdasági és szak- szervezeti vezetők egy része azonban eddig nem vette igénybe ezeknek a szerveknek a segítségét. Az ilyen állásponttal nem lehet egyetérteni. Szükség van az üzemi tanácsokra, mint olyan szervezetekre, amelyek segítségével a dolgozókat be lehet vonni a vezetésbe. Feladataikat azonban csak akkor teljesíthetik hiánytalanul, ha megfelelő légkörben, megfelelő körülmények között dolgozhatnak. Ezt minden mozgalmi és gazdasági vezetővel meg kell értetni — mondotta Beckl Sándor. Az üzemi tanácsoknál néhány változtatás is szükségesnek mutatkozik. Célszerűnek látszik például, hogy a jövőben az üzemi tanács valamennyi tagját a dolgozók a termelési tanácskozásokon válasszák meg, s hogy a tanács létszáma a vállalat méreteinek figyelembevételével 11 főnél kevesebb és 31 főnél több ne legyen. Azt akarjuk — mondotta a SZOT titkára — hogy a kislétszá- mú választott üzemi tanácsok olyan emberekből álljanak, akik javaslataikkal, döntéseikkel segíteni tudják a gazdasági vezetők munkáját és a szakszervezeti bizottságok érdekvédelmi tevékenységét. Az üzemi tanácsoknak ez az átalakítása az év második felében lenne esedékes. Szorosan összefügg az üzemi demokráciával — folytatta Beckl Sándor — a szocialista munkaverseny is, amelynek egyik legfiatalabb, de egészségesen fejlődő hajtása a „szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazDobi István fogadta hazánk belgrádi nagykövetét Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta a közeljövőben állomáshelyére utazó Zágor Györgyöt, hazánk új belgrádi nagykövetét. Hirohito japán császár áasága” cím elnyeréséért kezdeményezett versengés. Az útkeresés nehézségein túljutva ma már ez a mozgalom is mind eredményesebben járul hozzá ahhoz, hogy a termelés legkisebb kollektív egységei is részt vegyenek a szocialista brigádok hármas jelszavának megvalósításában. A SZOT elnöksége, hogy elősegítse a mozgalom fejlődését és széleskörű elterjedését — kidolgozta és rövidesen nyilvánosságra hozza e mozgalom irányelveit. Beszélt Beckl Sándor az anyagi ösztönzés kérdéseiről is. Az elmúlt években — mondotta — nagy lépést tettünk előre a szocialista tudat, a szocialista erkölcs térhódításában és fejlődésében. A szocialista tudat és a közös ügy iránt érzett lelkesedés nagyon fontos tényező, de azt a lenini tanítást sem szabad figyelmen kívül hagyni, és saját tapasztalataink is ezt bizonyítják, hogy csak az erkölcsi és anyagi ösztönzés együttes alkalmazása hozhatja meg a megbízható, tartós eredményeket. Jelenlegi bérgazdálkodási rendszerünk lényegében bevált, de a vállalatoknak bátrabban kellene válogatniok a különböző bérformák között. Bérgazdálkodásunkban jobban előtérbe kell juttatni az ösztönzési oldalt, és ezen belül nagyobb mértékben kell érdekeltté tenni a dolgozókat a minőség javításában, a műszaki fejlesztésben, a gazdaságosabb termelésben. A szakszervezetek a jövőben szélesebb körben vonják be a bizalmiakat és a dolgozókat az anyagi ösztönzés megfelelő módszereinek kialakításába — mondotta Beckl Sándor. Az elmúlt években jelentős fejlődés következett be az egyeztető bizottságok munkájában is — állapította meg ezután a SZOT titkára. A tapasztalat azonban az, hogy még mindig túlságosan sok olyan panasz kerül közvetlenül az egyeztető bizottságok elé, amelyeket pedig legtöbbször gyorsabban lehetne orvosolni a bizalmiak, vagy a műhelybizottságok segítségével. Mi azt szeretnénk — mondotta — ha a munkaügyi viták lehetőleg az üzemen belül rendeződnének. Ezért indokoltnak látszik, hogy az egyeztető bizottságok tagjait is közvetlenül a dolgozók válasszák, magát a munkát pedig teljes egészében a szakszervezeti bizottságok irányítsák. A nagyobb hatáskör azonban természetesen nagyobb felelősséggel is jár, s ezért a szakszervezeti szerveknek már most meg kell kezdeniük a felkészülést erre a munkára. Az egyre növekvő feladatok — mondotta befejezésül Beckl Sándor — egyre nagyobb szakmai tudást is követelnek a dolgozóktól, de különösen a gazdasági vezetőktől és a szakszervezeti tisztségviselőktől. Ezért mind fontosabb feladatává válik szakszervezeti szerveinknek is, hogy tegyék lehetővé és segítsék elő a dolgozók szakmai képzését és továbbképzését. Maguk a szakszervezeti tisztségviselők is legyenek birtokában azoknak a legújabb ismereteknek, amelyek révén minden szinten alkotó módon vehetnek részt a vezetésben, az élet által felvetett kérdések megoldásában. Kerekes János Erkel-díjas zeneszerző, a zeneművészek szak- szervezetének elnöke művészeti életünk fejlődéséről szólt. Dr. Rázsó Imre egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a szakszervezetek fokozottabb együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Dr. Zádor György a Budapesti Vegyiművek főmérnöke a műszaki és gazdasági tanácsok munkáját ismertette. Halász Ernő, az egri 4. számú Autóközlekedési Vállalat küldötte indítványozta, hogy a falusi szakmaközi bizottságok fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet a községek lakosainak nevelésére, a szocialista embertípus kialakítására. Wolfgang Beyreuter, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség titkára felszólalásában egyebek között arról beszélt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság szakszervezetei között kialakult baráti együttműködés, rendszeres tapasztalatcsere már eddig is szép eredményeket hozott a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség munkájában. Ezután ismertette a szövetségnek a XX. kongresszus részvevőihez intézett üdvözletét. Sandro Stimilli, az Olasz Általános Munkásszövetség titkárhelyettese az olasz munkásosztály harcairól szólt. Gustav Hnilicka, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára adta át ezután a kongresszusnak a csehszlovák dolgozók üdvözletét. Juan Vargas Puebla, a chilei egységes szakszervezeti központ szervező titkára ismertette a chilei dolgozók harcát a kapitalista kizsákmányolok és az imperialista erők ellen, amelyek felelősek azért, hogy Chilében ma 200 000 a munkanélküliek száma, 400 000- en laknak embertelen körülmények között, 400 000 gyermek nem jár iskolába, és ezer újszülött közül 32 nem éri meg az egyéves kort. A délutáni ülés első hozzászólója Jobbágy Zoltánná, a Duna Cipőgyár tűzőnője, a dolgozók helyzetével foglalkozott. Ficzek Zoltán, Ács község szakmaközi bizottságának titkára, a szakszervezeti mozgalom egyik legfiatalabb ágának, a községi szakmaközi bizottságoknak a munkájáról számolt be. Gertler Viktor, Kossuth-díjas filmrendező művészeti életünk néhány kérdésével, s a szakszervezetek kulturális tevékenységével foglalkozott. Rámutatott: a szocialista tudat fejlesztésében, a műveltség, a művészi ízlés formálásában, az új szocialista társadalom kialakításában kiemelkedő szerepe van a szakszervezeti mozgalomnak. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a különböző művészetek közelebb kerüljenek a gyakorlati élethez. Szükség van az alkotó művészek és a művészetet igénylő dolgozók véleményének minél szélesebb körű kicserélésére, a munkásközönség kritikájának, véleményének érvényesülésére a műsorpolitika kialakításában. Nagy munka vár ebben a művészeti szakszervezetek szövetségére, amely ezt a feladatot a legnagyobb igyekezettel kívánja ellátni a jövőben is. választávirata Dobi Istvánhoz Hirohito japán császár táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnö kének a japán nemzeti ünnepe alkalmából kifejezett jókívánságaiért. Dobi István távirata a laoszi királynak Dobi István, az Elnöki Tanács Elnöke a Laoszi Királyság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Savaiig Vatthana királynak. A Munkáspárt előretört az angliai községtanácsi választásokon London (Reuter, AP) Az Angliában országszerte megtartott községtanácsi választásokon a Munkáspárt jelentékenyen előretört s a vele szembenálló konzervatívok és függetlenek — a Reuter szavaival élve — „földcsuszamlás- szierű” vereséget szenvedtek. A választások 2973 községtanácsi mandátum sorsát döntötték el, ez a 400 városi tanács mandátumainak egyharmadát foglalja magában. A tanácsokat hároméves ciklusokban újítják meg. Az Angol Munkáspárt 541 mandátumot hódított el és 30 fontosabb városi- és község tan ácsban megszerezte az abszolút többséget. Ezzel alaposan behozta 1960- ban elszenvedett veszteségét (472 mandátum). A Liberális Párt kisebb sikert ért el, 80 új mandátumhoz jutott, a konzervatívok viszont 547 mandátumot, a függetlenek pedig 72 mandátumot vesztettek. Tárgyalások Alabamában a városi hatóságok és a néger lakosság képviselői között Birmingham, (MTI). Az alaba- mai Birmingham városában csütörtökön délután viszonylag nyugalom volt. A néger lakosság mozgalmának egyik vezetője Martin Luther King lelkész bejelentette, hogy részleges megállapodás született, amennyiben a városi hatóságok hozzájárultak a négerek négypontos követelése közül két pontnak a teljesítéséhez. King és társai, mint ismeretes, követelik, hogy négerek látogathassanak minden, eddig csak a fehérek számára fenntartott intézményt; követelik, hogy a néger munkavállalók egyenlő elbánásban részesüljenek; követelik hivatalos jellegű néger—fehér vegyesbizottság felállítását, amely véglegesen rendezné a fennmaradó faji problémákat, valamint követelik a vádak elejtését minden, a tüntetések nyomán letartóztatott ember ügyében. A városi börtönökben 2400 embert őriznek, ezren közülük húsz éven aluliak. Az alabamai eseményeknek amerikaszerte élénk visszhangjuk van. Dempsey, Connecticut állam kormányzója például táviratban fejezi ki „mélységes aggodalmát” Wallace alabamai kormányzónak. A válasz nem késett. Wallace rövid úton tudatta kormányzókollegájával, hogy jobb, ha a maga ügyeivel törődik. New York-ban az ENSZ és az amerikai ENSZ delegáció székháza előtt a faji elkülönítés megszüntetését követelő tüntetés zajlott le. Kennedy elnök csütörtökön táviratot kapott Dzsomo Kenyattától, a Kenyai Afrikai Nemzeti Unió elnökétől, aki szervezete nevében szolidaritást vállalt az alabamai négerekkel, s tiltakozott az Észak-Amerika déli államaiban élő négerek további elnyomása ellen. Beleszóltak az ügybe Mississippi állambeli fajvédők is. Csütörtökön Lexington városban gyújtóbombát dobtak egy néger közéleti személyiség házára. Nem hivatalos megegyezés Birmingham, (MTI). Egy fehér üzletemberekből és a faji elkülönítés ellen küzdő néger vezetőkből álló nem hivatalos vegyes-bizottság csütörtökön kidolgozta azt a javaslatot, amelynek elfogadásával teljesíteni lehetne a jogaikért harcoló négerek legfőbb követeléseit. A megállapodásról Martin Luther King lelkész, a négerek mozgalmának vezetője számolt be a sajtónak, s közölte, hogy csak kisebb részletkérdések tisztázása van még hátra. A vegyesbizottság csütörtökön kétszer tartott ülést. Csütörtökön a birminghami rendőrség a korábbi tüntetések során letartóztatott 1100 néger ifjú és gyerek közül 900-at szabadon bocsátott. A tömegtüntetések hat napja alatt 23 ember sebesült meg. New York-ban Floyd Patterson néger ökölvívó, volt világbajnok bejelentette, hogy a jövő héten Birminghamba utazik, hogy bizonyságot szolgáltasson arról, hogy a New York-i négerek együttéreznek alabamai társaikkal. „Azt várom, hogy le fognak tartóztatni, és börtönbe zárnak” — jelentette ki Floyd Patterson. Szovjet képviselők érkeztek Rámába a Balzan-dfj ünnepélyes átadására Róma (TASZSZ) Csütörtökön repülőgépen Rómába érkezett Sz. K. Romanovszkij, a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának elnöke, D. V. Szkobel- cin akadémikus, a Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság elnöke és N. M. Sziszakján, a Balzan-díj Bizottság tagja. Mindhárman jelen lesznek azon az ünnepségen, amelynek keretében átnyújtják a Balzan-díjat XXIII. János pápának, A.'N. Kolmogorov akadémikusnak (Szovjetunió), P. Hindemith professzornak (Egyesült Államok) S. E. Marison professzornak (Egyesült Államok) és K. von Frisch professzornak (Ausztria). A „Békéért és humanizmusért” díjat 1956-ban alapították E. Pal- zan olasz haladó újságíró emlékére. Megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának ülése Varsó (MTI) Május 10-én Varsóban megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának hatodik ülése, melyet az előző ülés határozata alapján hívtak össze. A végrehajtó bizottság ülésén az egyes országok KGST-beli állandó képviselői vesznek részt. A megnövekedett igényeknek megfelelően ez évben tovább emelkedtek az anyarozsgyűjtő területek. Elsősorban a termelőszövetkezetek, a nagyüzemi anyarozstermesztés lehetőségeit ki használva évről évre nagyobb bevételekre tesznek szert. A minél eredményesebb anyarozs-begyűjtés elérése érdekében. a „HERBARIA" Országos Gyógynövény- és Selyem- gubóforgalmi Szövetkezeti Központ országos begyűjtési versenyt indít, komoly díjak kitűzésével. A verseny részletes feltételeit a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapja, továbbá a SZŐ VOSZ ÉRTESÍTŐ közli. (81)
