Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
-L 'i A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIH. évfolyam, 107. szám.____________________________ARA 60 FILLER ________ Péntek. 1963. május 10. K özérdekű kérdésekre válaszol... (2. o.) A zászlót átadják <5. o.) Miért szűnt meg a bosszankodás ? (5. O.) * Megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa Csütörtökön délelőtt az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában megkezdődött a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. A négynapos tanácskozásán 600 szavazati és 140 tanácskozási jogú küldött, valamint mintegy 350 meghívott vesz részt. A kongresszusra több- mint 40 külföldi szakszervezeti szervezet is elküldte képviselőjét. A kongresszuson megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Münnich Ferenc államminiszter és Rónai Sándor, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja. Az elnökségben foglaltak helyet a külföldi delegációk vezetői is. Megjelent a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, valamint állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége és a tömegszervezetek képviselői. A kongresszust Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta .meg. Üdvözölte a párt és a kormány képviselőit, a külföldi delegációkat, valamint a kongresszus összes részvevőit. Javaslatára a küldöttek egyperces néma felállással tisztelegtek a magyar szakszervezeti mozgalomnak az elmúlt években elhunyt harcosai emléke előtt. A kongresszus ezután egyhangúlag elfogadta az előterjesztett napirendi javaslatot. A tanácskozás napirendje a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XIX. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Brutyó János, a SZOT főtitkára. 2. SZOT számvizsgáló bizottságának jelentése. Előadó: Szabadkai Gyula, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. Előadó: Gál Eászló, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása. A kongresszus úgy határozott, hogy a napirend első három pontját együttesen tárgyalja meg, majd megválasztották a munkabizottságokat. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára! az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója __ A magyar szakszervezetek X IX. kongresszusa óta öt esztendő telt el — kezdte beszámolóját Brutyó Jáncs. — Ezek az évek, ha nem is voltak zökkenőmentesek, összességükben a magyar szakszervezeti mozgalom jelentős fejlődését hozták magukkal. A szakszervezetek helyesen követték a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját és hozzájárultak ahhoz, hogy dolgozó népünk azt a magáévá tegye. így a szakszervezeti mozgalom fejlődése részese annak az előrehaladásnak, amely hazánk társadalmi, gazdasági életében végbement és lehetővé tette a szocializmus alapjainak lerakását, a szocializmus teljes felépítésének megkezdését. —■ A elmúlt években megnőtt a szakszervezetek társadalmi felelőssége, tevékenysége és ezzel arányban megbecsülése is. A szakszervezetek véleménye jelentős tényező minden olyan kérdésben, amely munkásosztályunkat, dolgozó népünket érinti. A XIX. kongresszus óta a szakszervezetek tagjainak száma 850 000- rel nőtt és ma már eléri a 2 700 000-ret. A bérből és fizetésből élőknek több mint 90 százaléka szervezett dolgozó, a feladatokat pedig több mint félmillió választott tisztségviselő és szakszervezeti aktivista segít megoldani. — A szakszervezetek legfőbb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása, ennek kulcsa viszont gazdasági életünk fejlődése. Ezért kell fokoznunk eredményeinket a termelékenységre és a gazdaságosság növelésére, valamint a munka minőségének javítására, amihez a szakszervezetek, nek ' az eddiginél nagyobb segítséget kell adniok — állapította meg Brutyó János. — A szakszervezeteknek — folytatta a SZOT titkára — a2 eddigieknél hatékonyabban kell részt venniök az egész népgazdaság és az egyes iparágak előtt álló feladatok kialakításában, a tervek végrehajtásában és ellenőrzésében. A probléma nem a lehetőségek, a hatáskörök, vagy jogkörök te— Az elmúlt években egyre több helyet kapnak a szakszervezetek tevékenységében az üzemi demokrácia erősödésének kérdései. Ezzel kapcsolatban gyakran merül fel az üzemi tanácsok helyzetének tisztázása is. —. A sokoldalúan megvitatott vélemények szerint legfontosabb az üzemi demokrácia erősítése, szélesítése. Ehhez minden rendelkezésre álló eszközt és formát, így az üzemi tanácskozásokat is fel lehet, tehát fel is kell használnunk. Abból kell kiindulni, hogy a vállalatok tulajdonosai a munkások, a dolgozók összessége. A gazdasági műszaki és mozgalmi vezetők a dolgozók bizalmából irányítják a munkát és kötelességük tevékenységükről a vállalat gazdáinak, a dolgozók összességének rendszei-esen beszámolni, tájékoztatni őket, kerületén mutatkozik elsősorban, hanem ott, hogy még nem tudtuk meghonosítani a dolgozók kezdeményezéseit, javaslatait jól érvényesítő munkamódszert. A tervek jó megvalósítása még ma sem támaszkodik eléggé széles közvéleményre, pedig a dolgozók tapasztalatai, javaslatai, észrevételei hasznosításának ma már kialakultak az eszközei, formái, csak ezeket nem használjuk ki megfelelően. Ilyen eszközök például a termelési tanácskozások és a műszaki konferenciák is. kérni véleményüket a vállalatot érintő összes fontosabb kérdések eldöntésében. Legyen ennek egyik eszköze az üzemi tanács is. — Kétségtelen azonban, hogy az üzemi tanácsokat szervezetileg is alkalmassá kell tenni az új, megnövekedett feladatok ellátására. Ezért az a véleményünk hogy az eddigi jelölési rendszer helyett az üzemi tanács minden tagját termelési tanácskozásokon válasszák meg egy évi időtartamra. Ugyanakkor pedig létszámukat a jobb munka érdekében megfelelő mértékben csökkentsük. Az üzemi tanácsok irányítása legyen továbbra is az üzemi szakszervezeti szervek feladata és az elnöki teendőket ezután is a szakszervezeti bizottság titkára lássa el. (Folytatás a 2. oldalon) Áz üzemi tanácsok helyzete \ ' Malinovszkij napiparancsa a győzelem napja alkalmából Moszkva (TASZSZ). Malinovsz- kij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a fasiszta Németország fölött aratott győzelem 18. évfordulója, a győzelem napja alkalmából üdvözölte a szovjet harcosokat, a Nagy Honvédő Háború valamennyi résztvevőjét. Malinovszkij marsall napiparancsában hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok imperialistái semmit sem tanultak a német fasiszta hódítókra mért megsemmisítő csapásból. Mindenáron győztes hadjáratot szeretnének vezetni a szocializmus ellen, ezért a dühödt fegyverkezési verseny ú tjára, a nyugatnémet militarizmus újjáélesztésének, a termonukleáris világháború előkészítésének útjára léptek. Ilyen körülmények között — állapítja meg a Szovjetunió honvédelmi minisztere — a kommunista párt és a szovjet kormány minden intézkedést megtett ahhoz, hogy a Szovjetunió fegyveres erői a szocialista országok hadseregeivel szoros harci együttműködésben bármilyen ag- resszorra megsemmisítő csapást mérhessenek. Megemlékezés Nyugat-Berlinben a hitleri fasizmus szovjet áldozatairól Berlin (MTI). Nyugat-Berlin Spandau kerületében az „In den Kisseln" temetőben kegyelettel megemlékeztek május 8-án. a fel- szabadulás napján azokról a szovjet polgárokról, akiket a hitleri fasizmus kényszermunkára Span- dauba hurcolt és akik az embertelen munkafeltételek és a kínzások következtében életüket vesztették. A nyugat-berlini német—szovjet baráti társaság küldöttsége koszorút helyezett el a tömegsírokon. amelyeket mái- előzőleg virággal borítottak be azok a nyugat-berlini polgárok, akik nem feledkeztek meg róla. milyen áldozatokat hoztak a hitlerizmus elleni harcban a szovjet emberek. Kádár János fogadta új belgrádi nagykövetüli két Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke fogadta Zágor Györgyöt, a Magyar Népköztársaság új belgrádi nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. A KGST végrehajtó bizottságának iiiésére Varsóba érkezett a magyar kormányküldöttség Varsó (MTI). Május 9-én délelőtt Varsóba érkezett a magyar kormányküldöttség, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai tanács elnökhelyettesének vezetésével részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának hatodik üléBizottsága tagjának, a miniszter- | sén. Tüntetések, újabb letartóztatások Spanyolországban Párizs (MTI). Párizsba érkezett hírek szerint a Julian Grimau meggyilkolását követő napokban Spanyolországban több tüntetés zajlott le. Május 2-án Barcelona központjában a Ramblaban diákok. munkások, tanárok tüntettek a haditörvényszék, a polgárháborús szellem ellen és demokratikus szabadságjogokat követeltek. A rendőrség letartóztatta Manuel Sacristan és Ramon Barrabou egyetemi tanárokat, továbbá négy munkást és tíz diákot. Oberländer ismét visszatér a bonni parlamentbe Bonn (MTI). Theodor Oberlan- I der, a bonni kormány volt minisztere, akit a nemzetközi közvélemény felháborodott tiltakozása lemondásra kényszerített, midőn kiderült fasiszta múltja, és az, hogy a háború alatt tevékeny szerepet játszott a megszállt területeken polgári lakosok legyil- kolásában, két évi szünet után most ismét tagja lesz a bonni parlamentnek. A CDU egyik képviselőjének elhunytával ugyanis I az alsószászországi tartományi listán most éppen Oberländer a soron következő pótképviselő. Bár Oberlandert többen felszólították, hogy mondjon le a képviselői mandátum átvételéről, mert jelenléte a bonni parlamentben ártani fog Nyugat-Németor- szág „külpolitikai tekintélyének" most kijelentette: esze ágában sincs lemondani mandátumáról és ismét elfoglalja helyét a bonni parlamentben.
