Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

1963. május 9. TOI,MA MEGYEI MEPŰJSAG 5 Keresik az újat, hogy érdekesebbé, vonzóbbá tegyék a szocialista brigádverseny mozgalmat Akkor kezdődött a Paksi Kon­zervgyárban a szocialista brigád- verseny, amikor a legnagyobb szükség volt erre. Sokat vártak ettől a mozgalomtól. De akkor nem gondolták a gyárban, hogy két és fél év után már az okoz majd ismét gondot, miként te­gyék érdekesebbé, a feladat meg­valósítását jobban segítővé a munkaversenyt. flz első tapasztalatok A kazánházban, a ládaszege- zőknél, a kádároknál és a kőmű­veseknél határozták el. hogy a jövőben versenyüknek több tar­talmat adnak, mint volt ezideig, a brigádversenyben. így kötötték meg a szerződést. A SZOT irány­elvei alapján indult szocialista brigádversenyre felfigyelt az egész gyár. Kíváncsian figyelték a műszaki vezetők, a tömegszer­vezeti funkcionáriusok, vajon mi­re viszi az új mozgalom? Életké­pes marad-e, vagy csak szalma­láng? A szocialista brigád címért folyó munkaverseny 6 hónapos értékelő periódussal indult. Teltek a hónapok és gyorsan eljött az ideje, hogy termelési ta­nácskozás döntsön, melyik brigá­dot illeti a négy közül a szocia­lista cím viselése. Három bri­gádnak engedélyeztek az okle­vél kiadását. A negyedik halasz­tást kapott, de később megkapta a cím viselésére az engedélyt, az oklevelet, sőt azóta már a zászló is birtokukba került. Az első értékelés hívta fel a gyár vezetőinek figyelmét .arra. hogy a hat hónap rövid. Ezért áttértek az egyéves értékelésre. A szocialista brigádmozgalom kez­detben szép sikert hozott. Azt a kétszáz dolgozót, akik az azóta megalakult 15 brigádban verse­nyeznek. figyelték a többiek: ho­gyan csinálják, mit tesznek, hogy kevesebb hiba akadályozza a munkát. Ha úgy lenne ahogy szeretnék... Kétségkívül, a brigádok jelen­tős eredményeket értek el, pedig nem is megy úgy a szocialista brigádverseny a gyárban, ahogy ennek irányítói, résztvevői szeret­nék. Elhanyagolták az elmúlt időszakban a versenyben élen já­rók népszerűsítését. Most dolgoz­za ki a szakszervezeti bizottság az értékelés új, még közérthetőbb módját. Sok gondot okoz most is a termelésben jelentkező váratlan akadály, amelyek mind befolyá­solják a mozgalomban résztve­vők tevékenységét. A másik hiba a gyári szocialista brigádverseny mozgalomban, hogy nem találnak újat a szerződések megkötéséhez. Valahogy „betelt a pohár”, az ed­dig használt, a brigádszerződé­sekben szerepelt vállalások sab­lonosak. A dolgozók is látják, hogy nem elég a szerződésben az olyan pont. mint amilyeneket ko­rábban bevettek, hogy megnézik ezt, vagy azt a filmet, miről tar­tanak tájékoztatót a brigádban, vagy elmennek családostól ki­rándulni, stb. Az ilyen vállalás­sal pedig bőségesen találkozha­tunk a gyárban is. Hiba, hogy két és fél1 év, alatt nem találtak. lehetőséget 'arra, hogy a szakszervezeti bizottság néhány tagja, a szocialista brigá­dok vezetői látogatást tegyenek más gyárban. Pedig segítette vol­na élénkebbé. vonzóbbá, érdeke­sebbé, újszerűbbé tenni a tapasz­talatok hasznosítása a szocialista brigádversenyt. B megoldás Ismerik a vezetők és a brigá­dok is e problémát, keresik, ku­tatják a kivezető utat. Biztató a kísérletük. Most arról tanács­koznak a gyárban, hogy versenyt indítanak a szocialista üzemrész címért. Nagyobb követelményeket állítanak össze, meghosszabbítják a verseny értékelő szakaszát, összekapcsolják a szocialista üzemrészért folyó versenyt azzal, hogy az egyén munkája, vetélke­dő szelleme, kedve is érvényesül­hessen. Persze, ehhez jobb érté­kelés, sok-sok tapasztalat, az új keresése szükséges. Ahogy számos érdekes mozza­nattal. módszerrel gazdagodik majd a szocialista, üzemrészért folyó verseny, úgy hozza meg a kívánt eredményt a Paksi Kon­zervgyárban is a termelésben és az emberek formálásában. — pálkovács — Szentoál-puszta 1963. május || A májusfák 1 sok mindenről vallanak. . Arról, hogy szép számmal van nagy­lány a pusztán és a fiúk tisztelik őket. E tisztelet kifejezői a pánt­likával díszített májusfák. A fiatalok nem hagyták ott a pusztát, akik pedig elvándoroltak szerencsét próbálni, időközben visszajöttek. Megtalálják a szá­mításukat a tsz-ben. A szentgál- pusztai településen 24 tagja van a KISZ-szervezetnek és — a négy városban tanuló kivételével — a Jóbarátság Tsz-ben dolgoznak. Azt tartják, nem érdemes vidékre utazgatni munka után. amiken- a tsz-ben is jól keresnek. Tavaly a munkaegység értéke megközelí­tette az 50 forintot. Az idén is így számolnak. — A termelőszövetkezet veze­tősége kedvez a fiataloknak. A télen kaptunk egy lemezjátszós rádiót és televíziót. Az idén meg­alakítjuk a futball- és röplabda­csapatot. Kapunk sportpályát, amelynek kijelölése már meg is történt — mondja Kovács Ferenc KISZ-titkár. A sportfelszerelés beszerzésére is megvan a tervük. Megoldásá­ban a tsz segít: a KlSZ-szerve- zet kapott 2 és fél hold kukorica- földet, a fiúk. lányok társadalmi munkával művelik meg. A ter­més egyharmada a KlSZ-szerve- zeté lesz, s jövedelméből sport- felszerelést vásárolnak. |j A határ képe ll' "i_ ............................ é s az istállók környéke, az állat- állomány szépet mutat. Az asszo­nyok a kalászosokat gyomtalanít- ják „mácsonyát böködnek' . A férfiak a vízlevezető árkokat tisz­títják. A tavaszi munkákkal, a vetéssel végeztek. — Nagy próbára tett bennün­ket a tél itt a pusztán. Alig vár­tuk, hogy kimozdulhassunk. Asszony, férfi, idős és fiatal, mindenki jött dolgozni az első hívó szóra. így történt, hogy má­jus 1-e előtt minden munkával végeztünk — mondja Molnár Ist­ván tsz-elnök. A bognár- és kovácsműhely kör­nyéke rendezett. A munkagépek kijavítva, egymás mellett sora­koznak. Fülöp Szabó József, a kovácsműheiy vezetője az elmúlt napokban érkezett silózó próba- üzemeltetésére invitálja a tsz el­nökét és az agronómust. Egy-két kísérő is akad. akik a tulajdono­sok büszkeségével nézik az új gépet. — Mennyire megkönnyíti az ember munkáját a gép. Barátja és segítőtársa. Most már nem kell a takarmányelőkészítéssel annyit bajlódnunk, mint eddig, levágni, szárítani és kézierővel szecskázni. A gép ettől is megkíméli az em­bert — mondja elégedetten a mellettem álló Németh István ál lattenyésztési brigád vezető. A puszta csendes. ii csaknem kihalt. Az iskola kör­nyéke is csak a tízperces szünet alatt hangos. Monostori Gézáné. az iskola egyetlen pedagógusa négy osztályt tanít. Azelőtt a férje is tanított, betegsége miatt nyugdíjazták. A pedagógus házas­pár több mint tíz éve él a pusz­tán. Megszerették a pusztai éle­tet és őket is a pusztaiak. — Hol van már a régi értelem­ben vett pusztai élet. Bekötő- útunk. villanyunk, autóbuszjára­tunk van. A boltunk ugyan nem a legkorszerűbb, de mint halljuk a közeljövőben új vegyes üzletet és italboltot építenek. A lakosság annyira örül. hogy 25 000 forint értékű társadalmi munkát vállalt az építkezésnél. így a tsz épülete felszabadul, és ez nagyon jó. mert szükségük van rá, Van még egy gondunk, amelyen nem ártana, ha segítenének. Tizennégy felső tagozatú tanulónk jár Zom- bára. Az autóbusz már kora reg­gel, 6 óra 10-kor indul és dél­után 4 órakor hozza vissza a gye­rekeket.. Ezen kellene változtatni, mert a korai indulás és a késői érkezés télen különösen gondot okoz a gyerekeknek és a szülők­nek egyaránt — mondotta Mo­nostori Géza tanár. Szentgálon. ahogy az idősebbek visszaemlékeznek, a kényszerítő körülmények hatására létesült az iskola annak idején. A pusztához legközelebb eső iskola Zombán volt. Télen, nyáron oda-vissza tíz kilométert gyalogoltak a gyere­kek. Egy alkalommal útszéli csa­vargók támadták meg az iskolába igyekvőket. Ruhájukat ellopták és bántalmazták őket. Az eset akkor (jóval a felszabadulás előtt) nagy port vert fel. A földbirtokos at­tól kezdve kénytelen volt az is­kolások szállítására fogatot adni. később pedig nagy utánjárással felépült a jelenlegi iskola. || A kis település li li lakói a mát élik és a holnapba tekintenek, de néha még előtola­kodik a múlt. A kiszesek a sport­pályának örülnek, a tsz-elnök, az agronómus és a tagok a szépen zsendülő határnak és a termés- kilátásoknak. A lányok a fiúk figyelmességét dicsérik. Marsai József, a pusztai nép gyarapodá­sáról beszél szívesen. Úgymond most már minden házban van rádió, négy helyen tv, húsz ház­nál motorkerékpár és van egy autótulajdonosunk is. Ez pedig ifjú Varga János. Marsai bácsi vője. — Most már nem is olyan kietlen a pusztai élet — mondja, és ostorával a szürkék közé su­hint. Zöldtakarmányér! igyekszik az esti etetéshez. Pozsonyi Ignáctié A községfejlesztési munka kezdetén I egtöbb helyen már hozzá- *■ láttak a községfejlesztési tervek teljesítéséhez. Komoly tel­jesítési adatokról még nem beszél­hetünk, hiszen a kezdet kezdetén vagyunk, egy azonban máris meg­állapítható: a tanácsok többsége nagy erőfeszítést tesz a tervek si­kere érdekében. Ez örvendetes, mert az elmúlt évek tapasztalata éppen azt bizonyítja, hogy ott tudtak szép eredményt felmutatni, ahol már a tavaszi hónapokat is megfelelően kihasználták. Bogyiszló községben már egy kilométernél is hosszabb járdát építettek az idei évben. Duna- szentgyörgyön javában folyik az útépítés. A jelenlegi tapasztalatok azon­ban tükrözik azt is. hogy a ta­nácsok nem egyforma, mértékben tekintik szívügyüknek a község­fejlesztést. Tervet ugyan min­denütt készítettek, ami a jó munka alapja lehet, de ez még nem min­den. A terv mögött megfér a for­mális munka és alkotó, a lehető­ségeket kutató s kihasználó tevé­kenység egyaránt. Éppen ezért, végeredményben a mindennapos munka, erőfeszítés és az év végén felmutatott eredmény igazolja, hogy melyik tanács hogyan értet­te meg a községfejlesztési munka jelentőségét. A hőgyészi tanács sok szépet produkált az elmúlt években. Éh­hez hozzátartozik az autóbusz­váróterem éppen úgy, mint a járdaépítés. Most a vízellátás megjavításán fáradozik. Az ezzel kapcsolatos eseménysorozat egyik leglényegesebbike. hogy elkészült a kút, de az eredeti tervek sze­rint csak később tudnák üzemel­tetni, illetve bekötni a vízvezeték- hálózatba. A tanács most annak a lehetőségeit kutatja, hogyan le­hetne mielőbb hasznosítani a ku­tat. Az erőfeszítéseknek máris mutatkozik eredménye: kilátás nyílt arra, hogy az idén terven felül bekötik a kutat a hálózatba. Cz feltétlenül a tanács fele­" lősségérzetét. s a társadal­mi összefogás erejét mutatja. Saj­nos. nem mindenütt ilyen örven­detes a helyzet. Legtöbb helyen a hiba éppen a társadalmi össze­fogás megteremtésénél van. már­pedig ez szinte korlátlan lehető­ségeket nyújthatna. A megyében ugyan általánosságban véve nem rossz a helyzet, annak ellenére sem, hogy volt olyan év, amikor több társadalmi munkát végzett a megye lakossága, mint amenv- nyit 1968-ra terveztek a tanácsok. Figyelembe kell venni, hogy az­óta sok tekintetben megváltoztak a körülmények, csökkentek a be­vételi források, következésképpen kevesebb létesítményre van pénz. mint korábban volt. Az 1963-ra tervezett társadalmi munka ér­téke 2 millió 800 000 forint, pon­tosan annyi, mint amennyit ta­valy teljesítettek. ás tekintetben is változtak a körülmények. Egy-egv vállalat, ktsz. ha kivitelezési szer­ződést köt a községi tanáccsal, rendszerint nem veszi igénybe a község lakóinak társadalmi mun­káját segédmunkaként, mert sa­ját segédmunkás-gárdája van és mindenekelőtt azt kell foglalkoz­tatnia. De azért is szívesebben dolgoztatnak a saját segédmunká­saikkal. mert azok megfelelő gya­korlattal rendelkeznek, akkor áll­nak rendelkezésre, amikor éppen szükség van rájuk. Mindez azonban csak a dolog egyik oldala. Az igazsághoz tarto­zik. hogy a tanácsok is szívesen beleegyeznek a vállalatok, ktsz-ek szerződési ajánlataiba, mert akkor legalább megszabadulnak a tár­sadalmi munka szervezésének gondjaitól. Azt tartják, hogy sók­kal egyszerűbb egyszámlán át­utalni a munkadíjat, mint a lakos­ság társadalmi összefogását szer­vezni. Ezzel magyarázható az is. hogy több helyen indokolatlanul idegenkednek a házi kivitelezés­től. A vállalatok, ktsz-ek részéről végeredményben indokolt, hogy ragaszkodnak a saját segédmun­kás-gárda foglalkoztatásához. Eb­ből következik, hogy a nagyobb létesítményeknél nem növekszik a társadalmi munka lehetősége. Ugyanakkor meg kell azonban je­gyezni. hogy ezernyi olyan terület akad minden községben, ahol hasznosítható lenne az összefogás. Ilyen például a parkosítás, á jár­da- és útépítés, a patakok tisztán­tartása. bizonyos karbantartási munkálatok a középületeknél. A társadalmi munka szerve­” zésénél nemcsak arról van szó. hogy kevesebb készpénzt kell­jen fordítani egy-egy létesítmény­re. A közös munka általában el­mélyíti az emberekben a közös­ségi érzést, tehát fontos közneve­lési eszköz. Általános tapasztalat például, hogy mindenki jobban becsüli azt a létesítményt, ami a közös munka eredményeképpen jött létre. Éppen ezért semmi sem indokolja, hogy Bikácson. Nagy- dorogon, Kajdacson. Németkéren még csak nem is terveztek az idei évre társadalmi munkát. Most még nem késő. a taná­csok megtalálhatják a módját az összefogás megteremtésének ott is. ahol eddig nem sokat tettek en­nek érdekében. A közösség érdeke kívánja meg ezt a tanácsoktól, s éppen ezért, amikor egy tanács munkáját mérlegre teszik, a köz­ségfejlesztési tevékenységet, mint alapvető feladatot veszik figye­lembe. B. F. Befejeződéshez közelednek a nepiulnok-jelolo gyűlések Az Elnöki Tanács rendelete szerint május 15-e és június 19-e között kerül sor a különböző szintű tanácsüléseken a népi ül­nökök megválasztására, hogy a bírósági tanácsok teljes jogú tag? jaként részt vegyenek az ítélke­zésben. Ezt megelőzően az üze­mek. termelőszövetkezetek dolgo­zói. illetve tagjai jelölő gyűlése­ken döntenek arról, hogy ki ke­rüljön ebbe a fontos pozicióba. Legtöbb helyen már sor került az ilyen jelölő gyűlésre. A Szekszárdi Gépjavító Válla­lat dolgozói nyolc munkatársukat javasolták népi ülnöknek, köztük hat olyat, aki eddig is népi ül­nökként vett részt a bíráskodás­ban. Olyan személyeket javasol­tak, mint Bihari József lakátos. a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozó­ja, Györkő József segédmunkás, Végh Lajos kovács. A Népbolt Vállalatnál az élüzemavaló ün­nepség keretében jelöltek népi ülnököt. A Hazafias Népfront egyéb rendezvényein is sok népi ülnö­köt jelöltek. Az egyik ilyen szek­szárdi gyűlésen jelölték dr. Ne­mes Andor nyugdíjas pedagógust, aki mór régebb óta tevékenyke­dik, mint népi ülnök, és elsősor­ban az ifjúsági perek keretében fejtett ki hasznos tevékenységet, Honorics József nyugdíjas, köz­lekedési szakember neve is a népiülnök jelöltek . listáján sze­repel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents