Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-08 / 105. szám

í TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1963. május 3. Ülést tartott a Megyei Tanács VB A szokásos munkarendtől elté­rően a Megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága kedden, május 7-én ülést tartott. Áz ülésen megvitat­ták a legközelebbi tru icsülés anyagát. A vb. úgy határozott, hogy május 16-ra összehívja a Megyei Tanács ülését, s ezen Szabópál Antal vb-elnck jelen­tést tesz a végrehajtó bizottság munkájáról, majd dr. Gyugyi János vb-elnökhelyettes ismerteti a múlt évi tanácsi zárszámadást és az idei költségvetés végleges megállapítását. A tanácsülés egyik napirendi pontjaként a Me­gyei Bíróság mellett működő népi ülnökök megválasztásával foglal­koznak. Ennek a napirendi pont­nak dr. Szily László, a Megyei Bíróság elnöke lesz az előadója. Ezen a tanácsülésen kerül sor a végrehajtó bizottság eskütételére. Jó szolgálatot tesz a hordozható luigádszállás Évtizedes problémát oldottak meg a Tanácsi Építőipari Válla­latnál. Szokás volt ezideig, hogy az építőmunkások ideiglenes szál­lásul a közeli faluban, rosszabb esetben bontásra ítélt épületrész­ben találtak helyet. Különösen nagy gond volt a munkások el­helyezése falun, miután a mező- gazdaságban is egyre szaporodott a külterületi, építkezések száma. A vállalatnál — az elmúlt év­ben is több mint kettőszáz munka­helyen dolgoztak —, igen hasznos szolgálatot tettek a hordozható munkásszállások. A szállás lénye­gében egy fabódéhoz hasonlít, 4x6 méternyi alapterületű, két és fél méter magas. Egy-egy brigádnak nyújt kényelmes szállást. A hor­dozható munkásszállást a vállalat ácsműhelyében Fábián Imre mér­nök irányításával készítették. A tucatnyi hordozható szállást szer­te a megyében meg lehet találni. Szeretik a munkások, mert nem hideg, világos, könnyen tisztítható. A hordozható szállást alig egy óra alatt hat ember felállítja, ugyan­ennyi idő alatt szét is lehet szedni és más építkezésre szállítani, súlya mindössze háromnegyed tonna. Érdemes volna e kitűnő szer­kesztésű szállást megmutatni olyan vállalatoknak, intézmények­nek, gépállomásoknak, ahol még napjainkban is gond az ideiglenes munkahelyeken dolgozók meg­felelő elszállásolása.. A vállalat vezetői szívesen adnak tanácsot a hordozható szállások elkészítésé­hez. Társadalmi összefogással Dunaszentgyörgyön az elmúlt vasárnap olyan társadalmi meg­mozdulás volt, amelyhez hason­lóra — függetlenül attól, hogy a községben hagyományai vannak a lakosság társadalmi összefogá­sának — mostanában nem volt példa. Május 5-én 10 fogat és 200 em­ber dolgozott a Várdombi utcá­ban, amelynek javítása évek óta visszatérő probléma volt Duna- szentgyörgyön. A tanácsválasztá­sokat előkészítő tanácstagi ,.telö- lőgyűléseken is Sofc szó esett a Várdombi utca kikövezéséről. Az április 27-i tanácsülésen már úgy foglalkoztak az útépítéssel, hogy most már legyen foganatja a tár­gyalásoknak, és ha részletekben is, de fogjanak hozzá a munka gyakorlati megvalósításához. Az ülésen a tanács vezetői a tanácstagok segítségét kérték és a társadalmi munka megszerve­zését javasolták. A résztvevők közül 41 tanácstag vállalkozott ara, hogy ki-ki a saját körzeté­ben május 5-re társadalmi mun­kát szervez. A tanácstagok ered­ményesen mozgósítottak. Vasár­nap reggel 6 órakor 10 tsz-fogat s vagy 200 csákánnyal és lapáttal felszerelt ember jelent meg a Várdombi utcában, s délelőtt fél Felkarolni újat Az udvaron két nagymányoki fiatalasszony foglalta le. Csak egy percre ugrottak be. de a melegében kerekedett tárgyalás­ból mégis több mint egy félóra lett, mert mindent alaposan meg kell beszélni. Igaz, hogy még- -csak a házhelyet mérték ki, az építésnek egyenlőre se híre, se hamva, de azért jó azt kitisztáz­ni: lesz-e majd helye az új ház­ban a rekamiénak. a konyhában a szekrénynek, tágasak lesznek-e a szobák. A barna arcú, bajúszos fiatalember, Elter István a Bony­hádi Építőipari Ktsz elnöke min­den kérdésre türelmesen válaszol. Szakszerű, pontos feleletei, ame­lyeket azonban mégsem tesz ne­hézkessé. érthetetlenné a szakma tolvajnyelve, megnyugtatja az asszonyokat. Tarsolyukban kerek kis terveket visznek magukkal, s otthon a bányából éppen haza­térő férjnek ők is elmondják, mi­lyen lesz az új lakás, hogyan tudnak majd benne a legjobban berendezkedni. A sor csak ezután kerül énrám, már bent az irodában. A KlSZ- házakról beszélgetünk, arról, hogy tavaly óta, amikor itt 'ezt a mozgalmat elindították, mintha drágult volna egy-egy lakás. — Igen, határozottan — mond­ja mosolyogva Eltér István, — különösen akkor, ha csak a pénzt nézzük. Az embereknek igazuk is van. ők úgy számolnak, mennyi pénz megy ki a zsebemből. Papírt, ceruzát vesz elő. — Érdekes ez a história. Mi valóban drágábban építünk, mint tavaly egy-egy ilyen házat. Egy éve 105 000 forintért adtunk egy befejezetlen lakást, az idén pedig tízezerrel többért egy olyat, ame­lyiken, már csak a mázolás hiányzik. Számol, s közli a végered­ményt. — Ha mindent összevetünk, mégis jobban járnak a mostaniak mint azok, akiknek pénteken ad­tuk át az új házat. Mert nem 10 óráig derekasan dolgoztak. _____ ________________ F öldmunkát végéztek az útépítés i ti?., hanem tizenhatezer forinttal <>]r>iío*--/ítZcZ,-o o értékű munkát végzünk el l’A vízen úszó befon — Hogyan lehet [propagandát csinálni ? — Bővítésre tervezve már ketten sokalljuk a pénzt. Rácsodálkozom. Megszoktam, hogy ilyenkor mindenki azt pró­bálja bebizonyítani, hogy a leg­jobb. és a legolcsóbb pontosan az, amit ő. vagy a vezetése alatt álló vállalat csinál. A többi mind költségesebb, nem is beszélve a minőségről, ami persze hogy el­marad az ő munkájuk mögött. .. Elter István azonban valahogy más ember. Az a fajta, aki állan­dóan kutat, mindenre figyel, megpróbál újítani, korszerűsíteni, akinek a régi, elavult anyagok és eljárások szinte összeszorítják a torkát, ha azok már nem felelnek meg a mai követelményeknek. — Én azonban csak egy ember vagyok, s ha összeszámolnám akkor sem vagyunk sokan» akik kapkodnánk az új után. Megszok­tuk a régit, abban járatosak va­gyunk s nehezen próbálkozunk mással: Pedig mennyi mindent lehetne gyorsabban és olcsóbban csinálni! Az ajtó melletti sarokból szür­késfehér építőelemet emel az asz­talra és kintről egy nagyméretű üreges téglát hoz be. — Itt van például ez a két anyag. Alkalmazásukkal jóval gyorsabban és olcsóbban tudnánk építeni. Hosszabb szakmai magyarázat következik. Én csak ennyit je­gyeztem fel belőle: az üreges tég­lából épült házra perlit vakolatot is tudnak húzni és ez a tapasz­talatok szerint az egyik legjobb hőszigetelő anyag. Amellett van ennek egy érdekessége: könnyen szárad, szinte habkönnyű, majd­hogynem vízen úszik. A tufaelem­ről mindjárt egy történetet is el­mond. — Még Bátaszéken dolgoztam, mikor rábeszéltem egy idősebb asszonyt, hogy ebből építsük fel a házát. A szomszédok hitetlen- kedve csóválgatták a fejüket, ré­misztgették a nénit: a szokásosnál vékonyabb fal bizonyosan rádől majd. meg aztán hidegebb is lesz. Felépítették a házat, jött a tél, a fagy, a hó, a hideg. És a tufa­elem vizsgázott. Néni is akárho­gyan. hanem kitűnően. Nem dőlt össze, nem is reszkettek a lakók, sőt jobban lehetett fűteni a szo­bákat, mint a mellette épült tég­laházban. Ez volt Bátaszéken a legjobb propaganda a tufaelem­nek. Nem kellett többé egy szót sem szólni mellette, majdnem kapkodtak érte. Hiába azonban, nem tudtak minden házat ebből építeni, mert a bodrogkeresztúri gyár nagyon messze fekszik a Dunántúltól, s az egyébként ol­csóbb anyagot megdrágítja a szál­lítás. Dossziékat szed elő Elter Ist­ván. Nincs rajtuk semmi rejtélyes hieroglifa, csak ennyit írt a fedő­lapokra: Uj anyagok és eljárások. — Nagymányokon, Váralján, Zombán és itt, Bonyhádon. most újabb KISZ családi házakra pró­bálunk szerződéseket kötni. Ezek­nél a figyelmet már az új anya­gokra akarjuk irányítani. így például itt vannak a műanyagok. Tartósak, szépek, alkalmazásuk­kal gyönyörű falakat lehet ki­alakítani. Tisztántartásuk egysze­rű, mindegyik lemosható. Az alkalmazás persze nemcsak Elter Istvántól és munkatársai­tól függ hanem az építtetőktől is. Azoktól, akiknek az új KlSZ-há- zakat már úgy tervezik hogyha pénz és idő lesz rá, könnyen bő­víthessék a 116 000 forintért épü­lő lakásokat. Valakinek azonban el kell kezdeni, fel kell karolni az újat. Elter István ezt teszi, s bizonyára hamarosan majd köve­tői is akadnak ... Szolnoki István előkészítésére, a fogatok pedig a földet szállították a gödrös ré­szek kiegyengetésére. Dunaszentgyörgyön az elmúlt vasárnap a lakosság összefogásá­val reggel 6 órától délelőtt fél 10 óráig 700 társadalmi munkaórát végeztek a Várdombi út építés­előkészítésében. az új épületen. Mondom neki kicsit aggódva, hogy drágának és elavultnak tar­tom azokat a módszereket, ahogy mi ezeket a családi házakat — nevezzük KISZ-házaknak, vagy bármi másnak — tető alá hozzuk. •— Ajaj, — legyint — akkor Wllittiiii!» ■iiiimiimtiu* •Iiiuiium™» ■ffl»i:iinii;iiii. »mimiimmiiii- untuHinuiHiiii «iiimihi» wiiihhiiihM' ....................„in.iuiimii........ .uiiiiiiiiiiiiiiiiii' M IMII' «MM# ASSZONYOK a saját gondjaikról |a Simontornyai Bőrgyár — a munka jellegénél fogva — nagyobb részben férfiakat foglal­koztató üzem. A nődolgozók lét­száma az összlétszám egy harma­dát teszi ki. Az adminisztratív, a műszaki, a kisegítő (konyha, ta­karító) állományban közel százan dolgoznak, míg közvetlenül a ter­melésben dolgozók száma 200-ra tehető. A bőrgyárban dolgozó nők szo­ciális ellátottságáról gyakran esik szó. Legutóbb a szakszervezeti nőbizottság foglalkozott a nődol­gozók szociális és kültúrális hely­zetével. Az üzemi asszonyok a termeléssel foglalkoztak elsősor­ban, de a saját gondjaikról is sok szó esetíT Hasznos volt, hogy az ülésen részt vettek az illetéke­sek is. Gyuricza Lajos, a gyár igazgatója, Szabó Sándor szb.- titkár, Földes Imréné, az SZMT elnökségének tagja és Schlarku Józsefné, az SZMT nőbizottságá­nak felelőse. Az ülésnek tapasz­talatcsere jelleget adott, hogy a megye néhány üzemének nőfele­lőse is részt vett a megbeszélé­sen. — A nők szociális ellátottsága üzemünkben fejlődik. Nemrég ké­szült a legnagyobb nőlétszámot foglalkoztató üzem, a krómos ki­készítő, női öltözője és fürdője. Sajnos, hogy az egyéb területen dolgozó nők ilyen irányú ellátott­sága még nem megoldott. Ezek a következő évek gyárfejlesztési tervében kerülnek megvalósítás­ra. Az üzemorvosi szolgáltatás, bár nem a legkorszerűbb, de előrelé­pésnek számít, hogy van. A kis­mamák az üzemi orvos rendsze­res ellenőrzése alatt állnak, ezen­kívül a védőnő a munkahelyeken keresi fel a fiatalasszonyokat. A nők részére a' fürdő és öltöző mellett egészségügyi szobát léte­sítettek. A nőbizottság javasla­tára elintézték, hogy a ki­lenc kisgyermekes anyát olyan munkahelyen foglalkoztassák, ahol mentesülnek az éjszakai mű­szak alól. Jelenleg öt leendő mama dolgozik az üzemben, s állapotuknak megfelelő munka­helyre kerülnek. — mondotta Kondor Istvánná üzemi nőfelelős. I fl nők szociális helyzetén javító intézkedések mellett, mint már annyiszor, ismét felmerült a bölcsőde hiánya. A gyermekek elhelyezése nem megoldott, s ez a kisgyermekes családoknál nagy gondot okoz, — állapították meg. ■ — Amikor ezekről beszélünk, nem árt szóvátenni azt is, hogy a leendő mamák közül néhányan visszaélnek a helyzettel. A ren- dfelkezést egyoldalúan csak a sa­ját szemszögükből értelmezik, pe­dig a terhesség nem betegség — mondotta Bérezi Mártonná. — A nődolgozók nehéz helyzet­ben vannak — kapcsolódott a vi­tába Gyuricza Lajos, a vállalat igazgatója. A második műszak, a háztartás vezetése és a gyermek- nevelés gondja, csaknem teljesen az anyákra hárul. A szakszerve­zeti bizottságnak hatásosabb fel- világosító munkát kellene végezni a férfi dolgozók körében annak felismerésére, hogy a feleségek munkáját a családon belül is se­gítsék. Vannak olyan panaszok is az asszonyok részéről, amelyeken indokolt esetekben enyhíteni tu­dunk, de megszüntetni nem. Ilye­nek a három műszakkal és a szombat esti műszakkal kapcso­latos panaszok — mondotta. Az üzemi nők kulturális hely­zetét és iskolázottságát is mér­legre tették. Ezen a téren elég sok a tennivaló — állapították meg. A szocialista brigád cím el­nyeréséért indított mozgalomba négy női brigád nevezett. A szo­cialista brigádokra jellemző vo­nások közül a közös tanulás, a művelődési igény azonban még nem alakult ki teljesen. I» szakszervezeti végzett annak megállapítására, hogy a több mint hétezer könyv­vel rendelkező üzemi, illetve köz­ségi könyvtárnak hány olvasója van. A statisztika szerint az el­múlt évben 575-en 16 814 köny­vet kölcsönöztek a könyvtárból. Az olvasó nők aránya viszont nem a legjobb képet mutatja. A leszerelési hónap hírei A koppányszántói községi nép- roly, országgyűlési képviselő tar- front-bizottság 6-án este kibőví- főtt beszámolót, majd Tórizs Sán- tett bizottsági ülésen emlékezett dór tsz-elnök ismertette a terme- meg a békeharcról és a leszere- lőszövetkezeti tavaszi munkák ál­lésről. Az ülésen Hunyadi Ká- lását. A tavaszi vetési munkákat 6-ára befejezték, a kukoricavetést is. Május 7-én megkezdték a nö­vényápolást. Ez az új vezetés és a tagság, különösen a nők jó munkájának köszönhető. Páriban ugyancsak május 6-án tartott a népfront községi elnökségi ülést. Megbeszélték a leszerelési hónap­pal kapcsolatos teendőket. Brigá­donként röpgyűléseket szervez­nek és azokon foglalkoznak a bé­keharccal és a leszereléssel. A KISZ-szervezet külön gyűlést szentel a leszerelési hónapra. Nagykónyiban május 6-án este a tanácstagok oktatásának kere­tében emlékeztek meg a leszere­lési hónap jelentőségéről. László Antal, a Hazafias Népfront me­gyei irodájának politikai munka­társa ismertette a békemozgalom erősödését. A tanácskozás részt­vevői elhatározták, hogy május 18-án békegyűlésre hívják a köz­ség dolgozóit és ezen fogják kongresszusi küldöttüket megvá­lasztani. A második világháború befe­jezésének évfordulóján, május 9- én szintén több békemegmozdu­lás lesz a megye területén. Hu­nyadi Károly országgyűlési kép­viselő Nakon, Kaszás Imre or­szággyűlési képviselő Bonyhádon tart ezen a napon békegyűlést. Hatvan nő közül mindössze hu­szonkettő az üzemi munkásnő. Balatoni Istvánná a könyvbarát mozgalomról beszélt. Elmondta, hogy ezzel kapcsolatban brigád­jában kedvező előrelépést ta­pasztalt az utóbbi időkben. A dolgozók komoly összegeket for­dítanak a házikönyvtár kialakítá­sára, bővítésére és. szívesen vásá­rolnak szépirodalmi műveket. Az ülésen olyan határozat szü­letett, hogy a gyárban , működő tömegszervezetekkel összefogva nagyobb gondot fordítanak a dol­gozók politikai, szakmai és mű­velődési szemléletének bővítésére. Az olvasómozgalom terjesztésére író—olvasó találkozókat rendez­nek. A dolgozók közötti rendsze­res beszélgetéseket arra is fel­használják, hogy már most meg­kezdődjék az agitáció, a célból, hogy a következő tanévben minél több gyári munkás jelentkezzen az általános iskola nyolc osztá­lyának levelező tagozaton való elvégzésére. Simontomyán a kö­vetkező tanévben a középiskolai tanulás helyben lesz, mert a Mű­velődésügyi Minisztérium hozzá­járult egy középiskola felállításá­hoz. A szakszervezeti és nőbizott­sági aktivisták sokat tehetnek azért, hogy a középiskola nappali tagozata mellett kellő számú je­lentkezés esetén a levelező okta­tás is beinduljon. , P. M. Keresünk beruházási előadót lehetőleg műszaki ismere­tekkel. Fizetés megállapodás szerint. Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja Szekszárd, Széchenyi u. 62. (70)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents