Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

_x 196S. májas tot .na rvrecm népüjsaö 5 Hárommillió gyümölcsfa mostoha sorsa A közelmúltban 33 népi ellen­őr. 78 napot fordított arra. hogy megvizsgálja a háztáji és szór­vány-gyümölcsösök növényvédel­mének helyzetét, a gyümölcsfa­telepítések lehetőségeit. A vizsgá­latról sokatmondó jelentés ké­szült. amelyet megtárgyalt leg­utóbbi ülésén a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat anyaga, a feltárt helyzet olyan kérdésekre irányít­ja a figyelmet, amelyek mellett nem mehetünk el szótlanul. Nem lehet közömbös, sem a népgaz­daságnak, sem a mezőgazdasággal foglalkozó szerveknek a majdnem 3 millió gyümölcsfa sorsa, amely jobb sorsra érdemesen a megye területén, a háztáji gazdaságok­ban és szórvány-gyümölcsösök ben tengődik. Negyven-ötven százalékos terméskiesés A Statisztikai Hivatal me­gyénkben a dió- és mandulafák kivételével 2 730 480 gyümölcsfát tart nyilván egyéni kezelésben, kisebb, nagyobb elszórt területe­ken. A gyümölcsfák zöme: egy­millió darab szilvafa. majdnem 600 000 őszibarack, mintegy fél­millió meggyfa, a többi pedig fő­ként alma, körte, és kajszifa. Megyénk kedvező talajviszo­nyainak és klímájának hatására a termett gyümölcsök jóízűek, za­matosak, a gyümölcsfák a szak­szerű kezelés mellett bötermöek. Mégis ezeknek a szórvány-gyümöl­csösöknek a terméshozama menv- nyiségben és minőségben alig üti meg az elérhető eredmény 40 —50 százalékát. A szórvány-gyümölcsösök ter­mésére pedig nagy szükségünk lenne. Nagyüzemi gyümölcsöseink fiatalok, s ha termővé érnek is. szinte nem tudunk annyi gyürnöl- csöt termelni, hogy ki tudjuk elé­gíteni a bel- és külföldi sokirá­nyú igényeket. A szórványk,ertek- ben tenyésző gyümölcsfák helyze­te mostoha. A termelők többségé­nek sem eszköze, sem szakkép­zettsége nincs ahhoz, hogy bizto­sítani tudják a kártevők elleni szükséges védekezést és a gyü­mölcsfák szakszerű ápolását. Ezen­kívül közömbösség és nemtörő­dömség is közrejátszik a szór­vány-gyümölcsösök elhanyagolá­sában. A MÉSZÖV követendő kezdeményezése A földművelésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének 35/1962. számú együttes utasítása döntően a földművesszövetkezetek gond­jaira bízza a szórvány-gyümölcsö­sök növényvédelmének megszer­vezését. Ez az utasítás hét — többségében alföldi — megyére terjed ki kötelező hatállyal, a mi megyénkre nem. A Tolna megyei MÉSZÖV ennek ellenére a föld­művesszövetkezeti hálózathoz fordult és szorgalmazta a gyü­mölcstermelő társulatok és nö­vényvédelmi brigádok szervezé­sét. A MÉSZÖV kezdeményezésére nagy szükség van. Hiszen me­gyénk szórvány-gyümölcsöseinek faállománya nagyrészt fertőzött, így az időben történő, állandó, hatásos védekezésnek a jelentő­sége felbecsülhetetlen. A védeke­zést pedig a termelők egyénileg éppen eszközök és szakismeretek hiányában nem tudják végrehaj­tani. A növényvédő brigádoknak lesz a feladatuk, hogy ezt a hiányt pótolják. Jelenleg — mint a vizsgálat megállapítja — a legtöbb helyen még szervezik a brigádokat, csak Tamásiban. Bonyhádoh és né­hány más községben kezdték meg a brigádok működésüket. A szer­vezést nehezíti, hogy hiány van mágasnyomású háti permetezőgé­pekben. Kellene legalább három­száz gép és csak hetven használ­ható permetezőgép található me­gyénkben. A gépek javítása is nehézkes, mert nincs alkatrész. A földművesszövetkezetek való­ban sokat teltetnek. A növényvé­delmi brigádok működésé fordu­latot idézhet élő a szórvány-gyü­mölcsösök helyzetében. Arra van tehát szükség, hogy a kezdeti lendület ne lankadjon,, sőt foko­zódjék. mert jelepleg rhás, elfo­gadható módszéremincsi a három­millió gyümölcsfa megmentésé­nek. ' ' V Hiánycikk a gyümölcsfacsemete A gyümölcsfák több éves ha­nyag kezelése jelentős károkat okozott már eddig is. Sok az olyan gyümölcsfa, amely már tel­jesen fertőzött, segíteni rajta a legkorszerűbb védekezéssel sem lehet, ki kell vágni. Ezenkívül sok gyümölcsfa kiöregedett, meg­érett az eltüzelésre. Újítani, frissíteni, foltozgatni kellene a szórvány-gyümölcsösö­ket. Igen ám. de miből? Hiány­cikk ugyanis megyénkben a gyü­mölcsfacsemete. Szekszárdon van az egyetlen csemete-értékesítő le­rakat. amely a Helvéciái Állami Gazdaságtól kapja a fákat, éven­te négy—ötezer darabot. Az igény viszont többszöröse ennek. Csak barackból évente 5—6 ezer cse­mete kelne el. a lerakat viszont csak 400—500-at tud adni. Alma­félékből sem tudják még megkö­zelítően sem kielégíteni az igé­nyeket. A perspektíva nem biztató. Jel­zések szerint a Helvéciái Állami Gazdaság teljesen megszünteti a csemeteszállítást, mert a nagy­üzemi gyümölcsösök telepítésének igényei is nőnek. A magánosok gyümölcsfatelepítése tehát kilá­tástalan. Pedig az igény a magá­nosok részéről is növekszik. Év­ről évre százával épülnek a ker­tes családi házak és mindenki gyümölcsfákat szeretne ültetni a kertjébe. Valamelyik állami gazdaságunk, vagy termelőszövetkezetünk nem vállalkozhatna vajon egy jól jö­vedelmező faiskola létesítésére? Gondoljunk csak arra, hogy va­lamikor a maszekoknak milyen kifizetődő foglalkozás volt a gyü- mölcsfacsemete-előállítás. Javítsuk meg az ismeretterjesztést A gyümölcsfák védelmének szervezeti formái, a csemete­hiány megoldása még nem jelent mindent. A gazdák figyelmes és szakértő munkáját csak részben pótolhatják a társadalmi intéz­mények. Szükséges tehát, hogy ismertessük meg minden gaztlá­Az édesanyákat ünnepelték Már akkor is lázban égtek a | tulipánnal kezükben gyülekeztek gyerekek, amikor csütörtökön őrsgyűléseken arról beszéltek, ho­gyan fogják az anyák napját meg­ünnepelni. Rajzlapokat vettek es ki-ki igyekezett szép szivet for­málni belőle, hogy befestve a kis ajándékot, átadhassák legkedve­sebb hozzátartozójuknak, édes­anyjuknak. Vasárnap délután a kétyi általános iskolások kis cso­magokkal és szép csokor lila or­gonával, vagy pedig néhány szál az ünnepélyre. A kis. elsősöktől a nagyokig, valamennyien arra tö­rekedtek. hogy kedvessé tegyék az édesanyák ünnepét. A nap legszebb aktusa az volt, amikor a gyermekek könnyes szemmel és Ígérettel átadták szerény ajándé­kaikat. Az ünnepély az énekkar szeieplésével ért véget. Andorka Sándor levelező val a gyümölcstermesztési szak­ma alapjait. Szép példát mulatott idén té­len a* Fácánkerti ? Növényvédő Állomás. Jóllehet, az állomásnak csak a nagyüzemi gyümölcsösök növényvédelme a feladata, ennek ellenére 26 ismeretterjesztő szak­előadást tartottak filmvetítéssel, és szakbemutatókkal. Az előadá­sok .közérdekűségét bizonyítja, hegy majdnem nyoLcszázan vet­tek azokon részt. Nagy volt az érdeklődés azokon az előadást) kon is. amelyeket a tél folyamán a járási és megyei tanácsok szak­emberei tartottak a kö'sígekben. A munka tehát, amely három millió gyümölcsfa mostoha sorsán akar enyhíteni, megindult. is­meretterjesztésben is megleltük a kezdeti lépéseket, most már csak gazdái kell keresni, olyat, aki kezébe veszi az ismeretterjesztés színvonalának és tervszerűségé­nek megjavítását. Az elmúlt évben megyénk szór­vány-gyümölcsöseiből 260 vagon áru áramlott szét az országba •. Ez a mennyiség a lehetőségekhez képest elenyésző. Jogosan léphe­tünk fel olyan igénnyel, hogy az elkövetkezendő években a háztá­jiból felvásárolt gyümölcsök mennyisége' is megsokszorozód­jék. Jól járnak így a termelők is. de az egész ország is. hisz állan­dóan emelkednek a gyümölcsfé­lék iránt jelentkező ígérnek. Gy. J. Hol tankoljanak a bonyhádi motorosok? Több alkalommal írtunk már arról, hogy Bonyhád községben az A FOR bezárta a benzinkutat, mert erre utasította a tűzrendé­szen hatóság. .4 kát bezárása in­dokolt volt, hisz működtetése élet­veszélyessé vált. A kút bezárása óta nagy gond a benzin beszerzé­se I ebben a községben. Mintegy ezer bonyhádi, és közvetlen kör­nyékbeli motorost sújt a kút hiá­nya. Jelenleg az a helyzet ugyanis, hogy Szekszárdra járnak a bony­hádi autó- és motortulajdonosok tankolni. Belátható időn belül nem is várható javulás. Miután megszüntették a kittből a kiszolgá­lást, még semmit nem tett az ÁFOR annak érdekében, hogy bonyhádi fogyasztóit, vásárlóit a községben kiszolgálja. Mint a bonyhádiak mondják. szívesen Kertészeti bemutató A megyéből harminc termelő­szövetkezeti szakember, valamint a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetői vesznek részt a Balatonújhelvi Állami Gazda­ságban május 8-án megrendezés­re kerülő kertészeti bemutatón. A program keretében a vendégek előadást hallanak a szántóföldi zöldségtermesztésről, jelentőségé­ről és jövedelmezőségéről. Az elő­adásokat dr. Borka Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, és a gazdaság szakemberei tartják. vállalkoznának társadalmi mun­kában a községen kívül létesíten­dő ideiglenes kút felállításához. A község motorosai Ígérik, hogy a tartály helyét \ kiássák, és a vál­lalaton múlik. ■ hogy félállit-e oda kutat. Ez nyilván a költségesebb megoldás. Tudunk egy olcsóbb megoldásról is — szeretnénk, ha az ÁFOR javaslatunkat tanulmá­nyozná. és arról értesítene ben­nünket — igen jó volna, ha a hét bizonyos napjain az ÁFOR egy tankautót, mely mérőberendezés­sel is fel van szerelve, küldene a községbe. így könnyűszerrel megoldódna a bonyhádiak kérése, és legyünk őszinték, még az ÁFOR sem fizetne rá erre a ki­szolgálási módszerre. Bízunk abban, az AFOR igaz­gatósága a bonyhádi motorosok, autósok segítségére siet. ■ ^----------­B efejezték a tavaszi vetést, megkezdték a növényápolást A hét végére minden esedékes tavaszi munkát befejezte!? a györ- könyi Szabadság Tsz-ben. Elve­tették 500 holdon a kukoricát, 120 holdon a napraforgót, 130 holdon a burgonyát. 120 holdon a borsót, végeztek a silókukorica és a cukorrépa vetésével. Pótolták az őszről maradt 520 hold mélyszán­tást is. A kukorica, borsó, burgonya szépen sorol a györkönyi határ­ban. Tegnap megkezdték a borsó és a burgonya első kapálását. rtv/r>ww1v/ywu-jw.fWj,j'Jwyz/iri/iH///H#jif«/i%yu\«uw.\yw.vwMv«‘ííMVAisWi«, Tavaszi jármű-szemle Isii lógó moto­rok. autók sora­koznak a Bezerédj utcábain. Elfoglal ják az egész utcát. Félpercenként jön­nek a motorok. Most éppen Fü- löp Bálint, a szek­szárdi üzemveze­tőség szerelője jön. Már a harmadik tebességóe kap­csolt. amikor a bi­zottság ele ért. A bizottság vezetője int. a motoros rá­lép a fékre, két­méteres csúszás és máris megáll! notor. — Rendben van. ________ ^ j öhet a következő. Reggel kilenc előtt kezdődött a gyülekezés. Kilenckor már itt állt valamennyi. Az ötvenegy motor- kerékpár, a tizenhét teherautó, a két daruskocsi, a nyolc pótkocsi és a hét szémélyautó. Valóságos motorizált hadsereg Tisztára mosva, törölgetve. Csak az út po­rának nyomai látszanak egyiken, másikon. Van. amelyik csak a város másik végéből jött, de akad olyan is, amelyik hetven kilomé­teres utat tett meg, mire ideért. — Először rendezzük meg a vállalat gépjárműveinek szem­léjét — mondja Kovács András, a DÉDÁSZ szekszárdi üzletigaz­gatóságának gépjármű-előadója. A szemle célja az, hogy ellen­őrizzük. megfelelnek-e az új KRESZ előírásainak autóink, mo­torkerékpárjaink. Meg aztán vég­re együtt akartuk látni az üzlet- igazgatóság jármű-állományát. Hát valóban, most látszik csak. mennyit haladtunk e téren az elmúlt években. Minden üzemve­zetőségünk személyautóval ren­delkezik, a körzetszerelők motor- kerékpárral vannak ellátva. Van­nak különleges, a legnehezebb terepen is biztonsággal mozgó járműveink is. Ha valahol baj van, zavar az áramellátásban, perceken belül tudunk intézked­ni és a hibát kijavítani. Nem kötelező ez a szemle, de nagyon örültek a közlekedés- rendészeti .osztálynál is, amikor felkértük őket a segítségre. Miközben beszélgetünk, indul­nak az újabb motorok, autók. Hiba alig akadt de azt is azon­nal megjavítják a készenlétben álló szerelők. — Mindenki szabadítsa ki az akkumulátort és csavarja ki a du- 1 gókat — adja ki az utasítást Sz. K. rendőrfőtörzsőrmester, a bizott­ság vezetője. A legtöbb motornál nincs hiba, de az egyiknél csóválják a fejüket a bizottság tagjai. — Nincs sav ebben az akkumu­látorban ? — De van. tessék nézni. — Igen. a két cellában van. de a harmadikban nem lepi el a le­mezeket. — Egy ujjnyi hiányzik — men­tegetőzik a magas fiatalember, a Pannónia ..gazdája”. — Maga villanyszerelő, tudnia kell, hogy mennyi sav kell az ak­kumulátorba. — Jó, pótolom azonnal... A másiknál a fék nincs jól beT állítva, segítenek rajta. Az autók­nál is simán megy a „vizsga”, csak háromnál nem felel meg az elő­írásoknak az irányjelző-készülék. Előre is pirosán villog, pedig az új KRESZ szerint előre fehér fénnyel kell jelezni. Az AC—04—63-as Moszkvics van soron. Vezetője él-hal a Pe­tőfiért —, mármint a íutball- [ csapatért. Mindenki izgatottan várja a konfliktust. ' hiszen a bizottság egyik tagjával — aki lelkes Dózsa- szurkoló —. a pályán szokott ta­lálkozni. — No, Jóska barátom, mi lesz vasárnap az eredmény? — hang­zik az első kérdés. A jól megtermett, testes sofőr felnéz a kormánykerék mellől: — Három nullra győzünk. — Igen? No akkor lássuk a le- vegőszűrőt. — Tessék. Van benne olaj. — Ez rendben van, No, de mi is lesz az eredmény? — Mondtam már, hogy három nullra kikap a Dózsa. — Kikap?... No, nézzük akkor meg az olajnívót. — Tessék, itt a nívópólea. — Itt sincs hiba. Mi is lesz vasárnap? — Természetesen három null. — Akkor vegye csak le a bal első kerékről a porsapkát, nem száraz-e a zsír a csapágyon? Pár pillanat és máris lent a porsapka. A zsírozás előírásosan megvan. Elejétől végig átvizsgálják a kocsit, nevet mindenki, a ..vizs­gázó' sofőr és a „vizsgáztató" bi­zottsági tag is. Még egy utolsó kérdés: Mi lesz az...? — Három null!... Mint meg­mondtam. — Konok ember, nem megviink vele semmire. De a kocsiját pél­dásan rendben tartja. Két óra van délután, mire mind a nyolcvanöt járművet megvizs­gálják. a bizottság valamennyit alkalmasnak találta a közúti köz­lekedésre. (J)

Next

/
Thumbnails
Contents