Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-30 / 124. szám

XIII. évfolyam, 124. szám. ÁRA 60 FILLÉR | Túlóráz Túlóráztatás — túlóradíj nélkül (5. o.) ad íj Csütörtök, 1963. május 30. I Hol épüljön fel a művelődési kombinát? <7. o.) Nagy nyeremények a Tolna megyei Népújság rejtvénypályázatán (8. ».) J Komócsin Zoltán látogatása Tolna megyében Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője szer­dán Tolna megyébe látogatott. Reggel eszmecserét folytatott Szekszárdon, a megyei párt- bizottság vezetőivel, majd Soczó Józsefnek, az MSZMP Tolna me­gyei Bizottsága első titkárának társaságában Tamásiba ment, ahol a járási pártbizottság veze­tőivel az időszerű politikai kér­désekről beszélgetett. Ezután já­rásbeli termelőszövetkezeteket ke­resett fel, s azok vezetőivel, tag­jaival találkozott. Megtartotta első ülését a megyei pártbizottság ipari-kereskedelmi mun kacsoportj a A megyei páUiizottság határo­zata értelmében megalakult — a pártbizottság tagjaiból — az ipari-kereskedelmi munkacsoport. Első ülésre szerdán került sor, amikor a csoport kilenc tagja el­készítette munka tervét. A csoport meghallgatja és megvizsgálja a megyét érintő ipari és kereske­delmi kérdéseket és ezekről mond véleményt, tesz javaslatot. A munkacsoport legközelebbi ülésé­re június második hetében kerül sor amikor majd a Tolna megyé­ben működő szállító vállalatok munkájáról, pontosabban: a me­gye szállítási problémáiról ta­nácskoznak. Javaslátot készíte­nek a szállítási igények kielégíté­sének megoldására. A júniusi ülést követően, augusztus elején az építőipari kivitelezés, és ter­vezés kapacitás Tolna megyei helyzetét vizsgálják. Újabb négertüntetések Amerikában Washington (MTI). A birmin­ghami szövetségi bíróság nem volt hajlandó intézkedést hozni az iskolákban uralkodó faji meg- cülönböztetós felszámolására. Ez a tény — mutatnak rá a nyugati hírügynökségek — bizonyítja, mi­lyen nehézségekkel áU szemben az Egyesült Államok központi igazságszolgáltatása ebben a kér­désben. Kennedy elnök és munkatársai tanulmányozzák, milyen új ren­delkezéseket lehetne életbe lép­tetni a belső kereskedelmet sza­bályozó intézkedések felhasználá. sával az üzletekben és a ven­déglőkben tapasztalt faji meg­különböztetés törvényen kívül he­lyezésére. Miközben Washington kiutat keres a néger-kérdés jelenlegi zsákutcájából, további tüntetése­ket és összetűzéseket jelentenek az Egyesült Államok , több álla­mából. Az észak-karolinai High Pointban ötszáz felvonuló négert támadtak meg a fehér fajüldözők. Mississippi állam Jackson nevű városából is összetűzésekről ér­kezett hír. A rendőrség öt Sze­mélyt — három négert és két — fehéret — letartóztatott. Genfi jelentés szerint a Nem­zetközi Jogász Szövetség felhívás­sal fordult az amerikai jogászok­hoz, elsősorban Alabama állam igazságügyi szerveihez. Felszólít­ják az amerikai jogászokat, ítél­jék el azokat, akik nem veszik te­kintetbe a központi igazság­szolgáltatás rendelkezéseit, s ez­zel akadályozzák a faji kérdés megoldását. Ismét fellángoltak a sztrájkmozgalmak Spanyolországban Párizs (TASZSZ) Az Humanité jelentése szerint Spanyolország­ban fokozódik a dolgozók harca követeléseik kielégítéséért. A megmozdulások különösen nagy méretet öltöttek azután, hogy a kormány rendeletében 60 pesetá­ban szabta meg a munkabérek alsó határát. Ez még a felét sem teszi ki annak az összegnek, ame­lyet a dolgozók követelnek. Ezen­kívül a kormányrendelet felszá­molja a dolgozók korábbi vívmá­nyait is. Igen sok madridi üzemben egy­két napos sztrájkot tartottak. A munkások az ellen tiltakoztak, hogy az igazgatóságok megszün­tessék a prémiumot, fokozzák a munkatempót és dolgozókat bo­csássanak el. Követelték a munka­bérek emelését. Hasonló követe­lésekkel sztrájkoltak Barcelona. továbbá az ausztriai papírgyárak dolgozói. A sztrájkok és tüntetések ki­terjedtek az ország több tartomá­nyára és a Kanári-szigetekre. Az ipari munkásság megmozdu. lásaihoz csatlakoznak a mezőgaz­dasági munkások is. Az ország valamennyi mezőgazdasági vidé­kén sztrájkok folynak. Cadiz tar­tományban például 18 000 mező- gazdasági munkás sztrájkolt há- I rom napon át. Plenáris ülés Genfben Genf, (MTI). A tizennyolchatal- mi leszerelési bizottság szerdán délelőtt Genfben megtartott 138. plenáris ülésén az általános és teljes leszerelés módozatairól és üteméről folytattak vitát. A szocialista országok képvise­lői sürgették, mielőbb térjenek rá annak a szovjet javaslatnak konkrét megvitatására, amely in­dítványozza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a lesze­relés második szakaszának végéig bizonyos korlátoűoX számú nuk­leáris fegyvert megtartson. Feltét­lenül szükség van azonban a kül­földi katpnai támaszpontok hala­déktalan felszámolására. Carapkin nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője felhívta az értekezlet részvevőinek figyelmét: a NATO nemrég véget ért otta­wai értekezlete, a tavaly ősszel kirobbant karib-tengeri válság, az Egyesült Államok kormányá­nak politikája mind azt mutat­ja, hogy a Nyugat kizárólag kato­nai hatalmának növelésére törek­szik. A nyugati hatalmak képviselői ismét azzal próbáltak érvelni, hogy a szovjet javaslatok „a ka­tonai egyensúly felborulását” eredményeznek és „egyoldalú elő­nyökhöz juttatnák a Szovjet­uniót”. Ember és gép próbatétele-TTi-­íÍPPPF“ • ' |lp . : • : tRiport g .2, otóalon). Kekkemen az atomfegyvermentes övezetről ' Helsinki (Reuter). Kekkonen finn köztársasági elnök kedden a Paasi kivi-társaságban beszédet mondott, s kijelentette, meg­győződése szerint a skandináv államok jelentősen megszilárdí­tanák helyzetüket, ha atomíegy- vermentes övezetté nyilvánítanák magukat. Finnország. Svédország, Norvégia és Dánia a valóságban már úgyis ilyen övezetet alkot és ha ezt hivatalosan megerősítik, akkor ez nem jelenti eddigi po­litikájuk megváltoztatását, s biz­tosítanák, hogy ez a vidék a nemzetközi feszültségen kívül ma­radjon. Kekkonen hozzátette, hogy U Thant ENSZ-főtitkár nemrégi­ben sürgette atomfegyvermentes övezetek megteremtését, tekintet nélkül arra, hogy a nukleáris kí­sérletek betiltására vonatkozó szerződést megkötötték-e, vagy sem. -Véleményem szerint ez az elgondolás megérdemli a figyel­met« — mondotta. Francia—algériai pénzügyi tárgyalások kezdődtek Párizs (MTI). Párizsban fran­cia—algériai pénzügyi tárgyalások kezdődtek. A tárgyalások közép­pontjában az Algériának nyújtott francia segély felhasználásának kérdése áll. Franciaország az eviani egyezmény értelmében évi egymilliárd frankot folyósít az algériai kormánynak. A Ben Bel­la és de Broglie, az algériai ügyekkel megbízott francia mi­niszterelnökségi államtitkár között legutóbb Algírban létrejött meg­állapodás szerint a segélyből 200 millió frank a francia telepesek kártalanítására szolgál, 400 mil­liót francia szállítások formájá­ban algériai gazdasági beruházá­sokra fordítanak, 400 milliót pe­dig negyedévi részletekben utal át a francia kormány az algériai kincstárnak. Az algériai kormány a segély egy részét szocialista jel­legű gazdasági reformokra akar­ja felhasználni, ami ellen francia részről kifogásokat emeltek. Algíri jelentések szerint Ben Bella kormánya át akarja venni a francia kézben lévő gazdaság- fejlesztési pénztárt. Az algériai szakszervezetek valamennyi pénz­intézet államosítását követelik, mert a bankok elősegítik az algé­riai nemzeti vagyon és deviza- készletek külföldre csempészését, Általános drágulás Ausztriában Becs (MTI). A bécsi munkáska­mara kedden nyilvánosságra ho­zott jelentése riasztó felkiáltójel­lel állapítja meg, hogy az utóbbi évek mértéktelen drágulása a bérből és fizetésből élő lakosság étkezésének rendkívül kedvezőt­len és már az egészségre is ká­ros módosulását idézte elő. Az egy év alatt 16 százalékkal megdrágult különböző gyümölcs- fajták fogyasztása 7,9 százalékkal csökkent. A főzelékfélék ára egy év alatt 4 százalékkal emelkedett. Fogyasztásuk csökkenésének mér­téke 4,6 százalék. A 13 százalék­kal drágult étolaj fogyasztásáról az olcsóbb zsír- és margarinfo­gyasztásra tért át a i osztrák ház­tartások nagy része. Az étolajfo­gyasztás 7,5 százalékkal csökkent, míg a zsírfogyasztás 16,6, a mar­garinfogyasztás pedig 4,9 száza­lékkal emelkedett. A cukorfo­gyasztás 7 százalékkal csökkent, a kenyérfogyasztás viszont nőtt. Az állandó drágulás következ­tében elsősorban a kis- és kö­zépjövedelmű osztrák dolgozók­nak — mint a bécsi Volksstimme írja — egyre „szorosabbra kell húzniok nadrágszíjukat”. Az általános életszínvonal emelkedése, amely egyéb köz­szükségleti cikkek drágulását is maga után vonja, kihat a táplál­kozás általános csökkenésére is. A rendelkezésre álló jövedelem mind kisebb hányadát fordíthat­ják az osztrák háziasszonyok a táplálkozásra. Riasztó jele ennek az a tény, hogy — bár az élelmiszerárak 10 —50 százalékkal drágultak — a táplálkozásra fordított kiadások átlaga 33,5-ről 32,5 százalékra csökkent. A munkáskamara je­lentése kiemeli, hogy a drágulás eljutott abba a fázisába, amely már veszélyezteti a közegészségei.

Next

/
Thumbnails
Contents