Tolna Megyei Népújság, 1963. május (13. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-29 / 123. szám
I 1963. májas 29. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAfl KERÉKASZTAL Beszélgetés falusi asszonyokkal Séfotfa o Ipari vidékeken elsőrendű követelmény, hogy mindenfajta szolgáltatás a dolgozók, az üzemi munkások életrendjéhez alkalmazkodjék. Az ötletek az intézkedések. a javaslatok abból indulnak ki, hogy a dolgozók érdekeit szem előtt tartva lássa el például a kereskedelem a boltokat áruval, ennek megfelelően állapítsák meg az üzletek nyitvatartási idejét, egyszóval ne a munkásember igazodjon a szolgáltatásokhoz, ellenkezőleg, ez legyen alárendelve a közösség érdekeinek, igényeinek. Mindezek egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a falvak életében i?. hiszen a termelőszövetkezetek erősödésével kezd kialakulni az üzemi élet rendje, ennek következtében egyrészt új igények jelentkeznek, másrészt a régiek módosulnak, változnak és ezekkel a változásokkal lépést kell tartani. Tolna megye tsz-eiben a nők által végzett munka igen számottevő. Számos gazdaságban az asz- szonyok és a lányok A TERMELŐSZÖVETKEZET LEGFŐBB TÁMASZAI. Felmerül a kérdés, a különféle szolgáltatások mennyire igazodnak ehhez a tényhez, hogyan könnyítik meg az üzemszerű rendben dolgozó falusi nők munkáját, vagy mikor fordul elő, hogy éppenséggel nehezítik, vagy gátolják? A Népújság szerkesztőbizottsága és a Megyei Nőtanács tegnap e célból rendezte meg a falusi asszonyok ankétját. így az előbbi kérdésekre a legilletékesebbek adták meg a választ. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői kivétel nélkül a termelésben dolgoznak, -Feketekávé mellett, kötetlen, baráti hangú eszmecsere folyt. Az asszonyok elmondták, mit kérnek, mit várnak és már a beszélgetés legelején kialakult,, kimondatlanul is egy olyan igény, hogy gondjaikkal — mert megérdemlik —, jobban és többet kellene foglalkozni. Persze, kinek. kinek. Gyakran a helyi vezetőknek. más esetekben a különféle megyei szerveknek is. A jelenlévő asszonyok a falu áruellátását nem bírálták. Ezt dicséretként könyvelheti el a földművesszövetkezetek kiskereskedelemmel foglalkozó apparátusa. Egyedül a bogyiszlói Pipó Béni- né tett említést arról az érthetetlen helyzetről, hogy néha napokig nem lehet a községben élesztőt kapni. Furcsa, mert nem tartjuk valószínűnek, hogy az élesztő hiánycikk lenne. Ha Bogyiszlón az. akkor annak bizonyára helyben is megoldható okai vannak. Az ankét résztvevői inkább a boltok nyitvatartásának rendjét, az esetenként előforduló kivételezést kifogásolták. Egyértelműen igénylik a szaküzletek szombat délutáni nyitvatartását. Pohál Józsefné. a tolnai Aranykalász Tsz tagja is a nyitvatartá- sok jelenlegi rendjén javasolt változtatást. A külső részeken lévő boltok délután hatkor zárnak. Egyetlen üzlet tart Tolnán nyitva nyolc óráig, bent a központban. A szövetkezeti asszonyoknak ez rossz és kényelmetlen, mert mire a határból hazatérnek, nem nagy kedvük van még két-három kilométert gyalogolni a központba. Ezen a bajon kellene és talán lehetne is segíteni, legalább nyáron, és nemcsak Tolnán, más községekben is, ahol hasonlóak a gondok. Egyik asszony javasolta, vasárnap 8— 10-ig faluhelyen is legyen nyitva legalább egy bolt. Ezt az igényt sem ártana közelebbről megvizsgálni. A BOSSZANTÓ KIVÉTELEZÉSRŐL^ Ács Ferencné, a bölcskei Rákóczi Tsz tagja beszélt. Néhány héttel ezelőtt a hentesüzlet előtt várakoztak az asszonyos. Valaki bejelentette, hogy a hús elfogyott. Ács Ferencné megkérdezte a hentestől. miként lehet, hiszen még alig mértek. A hentes megmutatta a listát, azoknak a neveivel. akiknek két -három kiló húst félre kellett tennie és akiknek Felvétel a Piliscsabai Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola villamos tagozatára A Piliscsabai Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola villamos tagozatára megkezdődtek a jelentkezések. Az iskola 1963. szeptember 2-án kétéves időtartammai indul. Felvételi követelmény: 18—27 éves korhatár, gimnáziumi érettségi bizonyítvány, orvosi alkalmassági bizonyítvány, továbbá két évre kötött munka- szerződés állami gazdasággal, gépállomással, vagy tsz-szel, hogy a hallgató az iskola befejezése után a mezőgazdaságban fog dolgozni. E kétéves tanfolyamon a ságok és a termelőszövetkezet részére képez ki üzemi villanyszerelőket és jármű elektromos szakembereket. A hallgatók a tanfolyam sikeres befejezése után „mezőgazdasági elektromos berendezés szerelő" szakmunkás bizonyítványt kapnak. A tanfolyam résztvevőit ingyenes bentlakásos elhelyezés, munkaruha és étkezés illeti meg. Fő tananyag a következő: jármű villamosság, szerszámgépek villamos berendezései, villamos motorok és belső hálózató szerelés. persze eszükbe sem jutott sort- állni. Ez a fajta megengedhetetlen kivételezés joggal séiti a . határban dolgozó, nehéz fizikai munkát végző falusi asszonyok önérzetét. Joggal bosszankodnak azon is, hogy egyik-másik községben úgy állapítják meg a húseladás megkezdésének időpontját, hogy aki a határban dolgozik, az képtelen hozzájutni. Sok panasz hangzott el a tervszerűtlen kenyérszállítás miatt is. Főleg a Szekszárd-kömyéki községek lakói bosszankodnak emiatt. Az ankét érdekes és tanulságos képet adott arról, hogy a jelenlévő asszonyok KÖZÖSSÉGI SZEMMEL NÉZTÉK a problémákat. Egyebek között sok szó esett az idénynapközik hiányáról, s erről főleg olyanok beszéltek, akiknek ez nem egyéni, de közösségi gond. A résztvevők szinte kivétel nélkül foglalkoztak azzal, hogy mennyire hátrányos helyzetben vannak, amikor a 6zakmunkás-vizsga és oklevél megszerzéséről van szó. Rengeteg falusi asszony szeretne szakmunkás-vizsgát tenni, s olyan speciális feltételeket kellene teremteni, hogy ez ne ütközzék akadályba a gyerek, a család, a háztartás, a háztáji gazdaság miatt. (Erre lapunkban még majd visszatérünk). A dombóvári Bálog Jánosné tette szóvá: A PARASZT ASSZONYOKRA IS GONDOLJANAK az illetékesek, amikor a gáztűzhelyek szétosztását végzik. Ami van, abból arányosan jusson a termelőszövetkezeti asszonyoknak is. mert nyáron bizony, mire megfő a vacsora, addig a mezőn alaposan megfáradt; a házimunkától kimerült parasztasszony helyett rendszerint a főzőkanál eszi meg a vacsorát. Sokat dolgoznak, de gyakran nélkülözik még a megbecsülést. Az ankét résztvevői közül többen beszéltek erről. Van olyan tsz, ahol idős asszonyok kilométereket gyalogolnak reggel, ugyanannyit este. pedig némi jóindulattal meg lehetne oldani a ki- és hazaszállítást. A megbecsülés hiányát mutatja az is, hogy a vezetőségben kevés a nődolgozó. Amikor dolgozni kell. legtöbb tsz-ben elsők, de ahol szavuk is ' lehetne, ott gyakran még utolsók. A döbrö- közi Tapasztó Gyuláné. a faddi Kozári Györgyné. a bonyhádi Antal Józsefné. a varsádi Decsi Kálmánná, a szekszárdi Lengyel Józsefné, a zombai Kvanduk Istvánná, a harci Purger Istvánná örömmel adott hírt az asszonyok helytállásáról, de a megbecsülésről már kevesebbet szólhattak. Az ankéton részt vett Takács Mihályné, a Megyei Nőtanács titkára is. aki összefoglalta a kerekasztal: beszélgetés tanulságait. Sz. P. gépállomások, az állami gazdaNWAwuwwjwwwan/j,aniwwifiw#M//«fw*fvwrt«ivw.wwjv//Mw#wAvwvMi Mintegy másfél millió forintos beruházással 102 férőhelyes tehénistállót építenek a szakályi Kapos Völgye Termelő- szövetkezetben. A Tanácsi Építőipari Vállalat kivitelezésében készülő létesítmény már alegyenben van. a : ödémgerendák is >nt vannak, s úgy zámítják, hogy augusztus közepére át is adják rendeltetésének. t A pipafüstöt vágni lehet a B-i község tanácsházának nagytermében. Vitában eltikkadt tanácstagok bóbiskolnak az asztalok mellett. Késő éjszakába nyúlott ez a tanácsülés is... S• rég volt, amikor ilyen álmosító dolgokról határoztak, mint most is. És mi jön még ezután? Ha jaj, az még csak az igazi unalom! Mert ugyebár, mi érdekesség lehet abban, ha az előterjesztés huszadik pontja arról szól, hogy kellene egy öntözőkocsi. Kellene, úgy ám, de mennyire kellene! Mert itt van ez a sorozatban jövő aszályos év. Nincs egy kis csepergő eső hétszám, s porosak az utcák. Meg azután az igazsághoz tartozik az is, hogy városiasodni akar e nagy község is. S ha már vízmüve van, miért ne legyen öntözökocsija, mint a fővárosnak — mint Szekszárd- nak... — Javasoljuk a tanácsülésnek, hogy vásároljunk, vagy csináltassunk egy öntözökocsit. E rövid bejelentést követte az indokolás. És hogy. hogy nem, de felrázta a tanács tagjait ez a bejelentés. Különösen akkor vált élénkké a vita, amikor döntés előtt állt: motoros, vagy lófogatos legyen az öntözökocsi. A géppártiak bizonyították:' huszadik században élünk, motor kell ide, lovakat a mészárszékre kell vinni, virslinek, mert a múltkori ünnepségen is kevésnek bizonyult a virsli, s az emberek ezt erősen kifogásolták. A lópártiak meg azt mondták: Büdös az autó, nagy port ver, zörög, felébreszti a délutáni álomban lévő nyugdíjasokat és csecsemőket... Folyt a vita. az emberek egymás után kértek szót. Mindenkinek volt véleménye az öntözőkocsiról. A vita hevében felállt az egyik tanácstag, s szólott, imigyen... — Kedves tagtársak, én azt javasolom, hogy az öntözökocsi legyen lófogatos. bízzuk meg a Z- gyárat, majd ott megcsinálják, hogy finoman poriassza a vizet, ne okozzon nagy neszt, ne verje fel az alvókat. És hogy üzemeltetése olcsó legyen, javasolom, hogy egylovasra csináljuk... Megszólal erre a hátsó sorokból egy atyafi: — És ha sár lesz? Akkor elbírja az az egy lú azt a behemót kocsit? MIER T nem forog a vaj kai szélmotor? A háború viharos szele forgatta utoljára a vajkai szélmotor nagy kerekét. Elcsitultak a fegyverek, s leállt a szélmotor is. Azóta mozdulatlan, három emelet magasságban messzehirdetőn mutatja: a fnajorban nem forog a szélmotor ... Pedig a háború előtt Padányi Gulyás Béla földbirtokosnak nagy hasznára volt ez a szerkezet. Még most is hálálkodva emlékeznek vissza rá a pásztorok, állátte- nyésztők, a major lakói: nem volt gond a vízhúzás, a darálás, elvégezte azt a szélmotor. Akkor mintegy hatvan-hetven fejőstehén egy rideg-gulya, birkák, disznók százait, családok tucatjait látta el vízzel. Ezenkívül még két darálót is hajtott. Ha megtelt a kovácsműhely fölötti nagy tartály vizzel átkapcsolták a motort a darálóra és dolgozott a szél az embernek, darálta a takarmányt. Egyszerű szerkezetű, könnyen kezelhető masina ez a szélmotór. Kezelése csupán annyiból állott, hogy néha-néha a kovács vagy a bognár felmászott a motor-kerékhez, hogy olajozza a csapágyait. Húsz éve lesz lassan, hogy áll a szélmoton jelentéktelen hiba miatt. Nem nagy dolog ez. tudjuk. hogy most vezetik be a majorságba a villanyt, talán praktikusabb is a villanyszivattyú, de miért hagyják a faddi tsz vezetői elsuhanni, dólgavégezetle- nül a szelet a szélmotor-kerék láú'á'tjai köiö'tt. A motor"‘ldjavítása nem sokba kerülne, úgyszintén üzemeltetése is szinte filléreket kíván — miért nem javítják meg ezt az impozáns, a megyében is egyedüli szél motort? . Hadd húzza a vizet, hadd daráljon Vajka-pusztán. Lássák mesz- sziről: forog a vajkai szélmotor nagy kereke ...- Pj Kirándult a „népes család lí A Gagarinról elnevezett szocialista brigád tagjai legutóbbi brigádértekezletükön abban állapodtak meg, hogy vasárnap közös kirándulást rendeznek a Sző- kekobolyára. A brigádtagok a kitűzött indulási időtől eltérően, lassan gyülekeztek a Mátyás király utca sarkán. Ennek is megvolt az oka. de Benkovics Jánosné, a Szekszárdi Nyomda Gagarin brigádjának vezetője bizonyos nyugtalanságot érzett. Vajon hányán jönnek el az első közös kirándulásra? De a bizonytalanságot elhessegette magától, inkább a brigád összetartására gondolt, s melegséget érzett a szíve körül. A Gagarin szocialista brigád tagjaira lehet számítani a munkában, a tanulásban, a közösségi összefogásban — morfondírozott magában. Milyen nagyszerű dolog. ahogy Lippert Jánosné a fiatalok szakmai nevelésével foglalkozik. Az idősebb dolgozók nem féltékenyek a fiatalokra, pedig valamikor ez másként volt. A politikai képzés az idén eredményesebb volt, mint tavaly. A ver- | senymozgalmat nem valamiféle : formális vállalásnak fogják fel, ’ hanem magukra nézve kötelezőnek tartják a teljesítést. 1 Nem is olyan régen, ha valamilyen társadalmi megmozdulás- ‘ ról, vagy közös filmnézésröl volt szó, nem volt ritka válasz: „Sajnos, nem érek rá.” Azóta, amióta szocialista brigádban dolgoznak, ez megszűnt. Az elmúlt" negyedévben a Gagarin brigád a vállalások teljesítéséért elnyerte a Szocialista brigád címet és az üzemi vándor zászlót. Amíg mindezt végiggondolta Benkovicsné, egymás után érkeztek meg a kirándulók: László Ferencné és Gyulai Józsefné férjestől, és gyerekestől. A Dobolyiházaspár sem riadt vissza a gyaloglástól. Hauszknecht Magdi vendég-házaspárt hívott meg, Dézsi Jánosné pedig azért jött el szívesen, hogy tapasztalatot szerezzen, mert az ő brigádjukban is szerveznek majd hasonló kirándulást. Az első kirándulás jól sikerült. Megérte a fáradtságot. A felnőttek társasjátékot játszottak, a gyerekek kedvükre kihancúroz- hatták magukat. Hazafelé már jóval könnyebb volt az út. A kirándulás elmaradhatatlan poggyásza, a magukkal vitt étel. ital elfogyott. Családiasán fogyasztották el. Amikor hétfőn a munkatársak a brigádkirándulás felől érdeklődtek, az általános vélemény az volt: jól sikerült és nagyszerűen éreztük magunkat. Olyanok voltunk, mint egy „népes család”. F. M.
